Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-06 / 55. szám

964. március ö.

KÖLNÖK MEGYEI NÉPLAT

»

Korszerűsítik

a szolnoki hajóállomás kikötőjét

A tsz kincsesbányája

Kertészkedő szövetkezeti gazdák fl WI i V ■ között

Milyen less a Csongrád gőzös ? — Ismét vízen „utazik“• « sóder és homok — Sétahajózás a nyári szezonban

Az enyhébb időjárás hatására lassan repedezik a Tiszát borító jégpáncél, rövidesen várható a jégzajlás. A tiszai hajósoknak ez szinte jeladás a tavaszi készülődésre. Hargittai Jenőt, a MAHART szolnoki hajóállomásának vezetőjét kérdeztük meg, miiyen terveik vannak a hajózási idényre?

— Visszapillantással kell kezdenem — mondta az állomásfőnök. — Tavaly a szokottnál lényegesen kisebb személy- és teherforgalmat bonyolítottunk le. Köztudomású ugyanis, hogy hosszú ideig alacsony volt a vízállás, a régi Tisza híd roncsai pedig- kerek egy hónapig elzárták az utat a vízijárművek előL

— Reméljük, hogy 1964- ben már nem lesznek ilyen objektív nehézségeink. — Terveink szerint mind a személy, mind a teherforgalom arányát jelentősen szeretnénk emelni. A Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság és az építőipari vállalatok igénylik segítségünket- A vízügyi igazgatóság tervszerű partbiztosításához háromszor annyi követ szándékozunk uszályokkal szállítani, mint tavaly. Két éves szünet, hosszú huzavona után ismét megkezdjük a homok és a sóder víziúton történő szállítását. Sóderből előreláthatólag 20, homokból 10 ezer köbmétert „úsztatunk” majd le. Jelentős segítséget nyújt

munkánkhoz a Szolnok megyei Építőanyagipari Vállalat hajózó részlege, amely a közelmúltban alakult meg. Két kisebb motoros vontatót, több uszályt helyeznek üzembe, és fordulónként mintegy négy-ötszáz tonna építőanyagot továbbítanak. Természetesen jelentős feladat lesz a répaszállítás is a cukorgyár kikötőjébe.

— Hogyan oldják meg a személy ha j ózást ?

— A korábbi évekhez hasonlóan a négyszáz személyes Csongrád és a kétszázhatvan személyt befogadó Délibáb gőzöst üzemeltetjük a MAHART által később meghatározandó menetrend szerint. Újságnak számít hogy a Csongrád gőzöst a szezon kezdetére felújítjuk.

— A szolnoki kikőtőállo- más is megérett arra, hogy korszerűsítsük. A munkálatok már megkezdődtek, — Körülbelül egymillió forintos költséggel szélesebb, korszerűbb bekötő hidat létesítünk. A kikötői pontont átépítjük. Valósággal víz hátán lebegő összkomfortos, fürdőszobával, vízzel és villannyal ellátott villa-lakást alakítunk ki. Hasonló formában kerül átépítésre a szintén jelentős forgalmat lebonyolító j szegedi hajóállomás kikötője is. Tekintettel arra, hogy Szolnok egyre nagyobb szerepet kap hazánk idegen- forgalmában, a nyáron — az igényeknek megfelelően — több sétahajózást is programba iktatunk.

Két és félezer férfi és nő, fiatalok és öregek üldögéltek az iskolák folyosóin lapozgatták jegyzeteiket, még egyszer és utoljára a tételeket. Gimnazisták, általános iskolások, technikumi hallgatók. Aztán vége lett a vizsgáknak, pedagógus fejek hajoltak össze megbeszélve egy-egy osztály, egy-egy diák eredményét.

A Beloiannisz úti iskolában

, a felnőtt dolgozók általános

1 iskolájának közel nyolcszáz

— Azt hittem, hogy szombaton már kisvasárnapot tartanak és senkit sem találok itt a telepen.

— Nemhogy a szombat, de a vasárnap sem számít. Amint látja, kint szorgos- kodnak az emberek. Hordják a trágyát, a földet, készítik a melegágyat. Mintegy 280—310 vagon méleg- ágyi trágyát használunk fel, 750 négyzetméter területű hollandi ágyakban és egyszerű melegágyakban neveljük meg a palántát, amire az 590 holdas kertészetben szükségünk lesz —

magyarázza Győri József, a jászfelsőszentgyörgyi Egyetértés Tsz üzemegységvezetője.

Nagy Sándbr és Szabó György akkurátusán villáz- za a trágyát, már a második hollandi ágyat készítik.

— No, Sándor bácsi, az idén ültetnek-e géppel? — fordul feléjük az üzemegységvezető.

— Bizonyosan, csak gép legyen. Most már nem leszünk olyan bizonytalankodók — válaszol a kérdezett,

— Milyen gépről van szó?

— Palántaültetőről. TaÖreg diákok féléve

hallgatója van. Estiek, levelezők vegyesen. Az intézmény vezetője általában elégedett azzal, amit tapasztalt. Nehézség főleg azoknál adódott, akik nem tudtak rendszeresen készülni, nem jártak szorgalmasan. Sok volt a szép felelet, a jeles osztályzat. Bukni az összlétszámnak összesen mintegy 3 százaléka bukott.

Legfőbb nehézség a helyesírás. Különösen az öthatodik osztályosok állnak ebben rosszul, ezért számukra állandó korrepetálást tartanak a Ságvári Endre Művelődésin Házban. Az igazgatónő sebtében még két örvendetes eseményről is beszámol — negyvennyolc hallgató vizsgázott közel négyes átlaggal abban az osztályban, amelyben öt hónap alatt egy év anyagát vették át Ezek a hallgatók lelkesek, nem hiányoznak, jelenleg a nyolcadikat végzik, szintén félév alatt. A másik jó hír: egy úgynevezett „nehéz területen”, a Délibáb úti iskolában sikerült egy erős öt-hatodik osztályos taEvi 200 millió forintba kerül a munkaerőrándorlás

Világszínvonalon az új hermetikus motor- kompresszor

Három évi fejlesztő munka eredményeképpen a jászberényi Hűtőgépgyár konstruktőreinek tervei alapján február 29-ig legyártották az új hermetikus motor- kompresszor O-szériáját. — Ezra az első 240 darab gépen végzett mérések a tervezőket igazolták, így 1964 végére az Egri Finomszerel- vénygyár megkezdheti a sorozatgyártást.

Havas Ferenc főkonstruktőr elmondotta, hogy a kutatás és a prototípus elkészítésének feltételei nagyon nehezek voltak, hiszen az iparági átszervezés folytán a megrendelt célgépeket és egyéb berendezésket már egyenesen Egerbe szállították. A hűtőgépgyárban a kísérletezéshez kijelölt épületet más célra kellett felhasználni. E nehézségek ellenére az eredmény kitűnő: az új hermetikus, motorkompresszor elérte a világ- színvonalat.

E jelentős feladat után most újabbak állnak a technológusok előtt. A hűtőszekrények vásárlóközönségétől beszerzett vélemények és belső tapasztalatok alapján kisebb konstrukciós és esztétikai változtatásokra kerül sor a 70 és 120 literes gépeken. Többek között tökéletesítik a zárszerkezetet, a tetőlemez nem osztott lesz, hanem egy darabból álló műanyag borítást alkalmaznak.

A gyár nagy eseményé- ! nek számít, hogy a már két év óta tartó huzavona és i kísérletezgetés után készek ; a gázüzemű abszorpciós hűtőszekrény tervei. A technológiai és egyéb előkészületek megkezdődtek, s minden jel arra mutat, hogy a prototípus 1964 végéig már vizsgálatokra, értékelésre kész lesz.

A kohó- és gépipari vállalatok — elsősorban a fővárosi üzemek — mind kevesebb új munkaerőhöz jutnak. 1960-ban még 8,5, a következő évben 4,1, tavaly pedig csak 2,1 százalékkal növekedett a KGM- vállalatok munkásainak száma. Arra sincs kilátás, hogy a következő években lényegesen javuljon a munkaerőutánpótlás, a hiányt elsősorban gépesítéssel és szervezési intézkedésekkel tudják csak pótolni.

Néhány üzem példája máris igazolja, hogy viszonylag kis beruházásokkal és egyszerű erőátcsoportosításokkal — részben vagy teljesen • —1 megoldható a munkáshiány. A Kéziszerszámgyárban például szállítógépek üzem- behelyezésével évi 4000 munkaórát takarítanak meg. A Wilhelm Pieck Járműipari Művek VaTegnap Tiszaderzsen. a Kossuth Tsz-ben befejezték a tavaszi árpa vetését. A 138 katasztrális hold föld elmunkálását két nap alatt végezték el. Nyolcvannyolc

gongyárában az improduktív munkák csökkentésével 251 embert sikerült visz- szaadni a termelőmunkának. A Csepel Művekben' 200 olyan munkahelyre vontak be nőket ahol eddig csak férfiak dolgoztak. Sok üzemben térnek át a forgácsmentes megmunkálásra és egyéb termelékeny technológiákra. Az ilyen kezdeményezések azonban még nem terjedtek el eléggé, sőt egyes vállalatoknál a termelékenység emelése helyett a jövőre gondolva felesleges munkaerőket tartalékolnak. A Diósgyőri Gépgyárban például a szükségesnél 400-al több munkaerővel rendelkeznek, a Salgótarjáni Acélárugyárban 85, a Fémlemezipari Művekben 80, az Ózdi Kohászati üzemekben 200 a feleslegesen alkalmazott munkások száma.

Egy nemrég lefolyt vizskatasztrális holdon vörös- herét is vetnek. Ennek a felülvetését tegnap kezdték meg. s nagyrészt még aznap be is fejezték.

gálát ■ szerint sok egyéb területen is javítani kell a munkáerőgazdálkodást. Mindenekelőtt a munkaerővándorlás nagy méretei okoznak fennakadásokat a KGM-üzemek munkájában. Bár a munkahelyet változtatók száma az utóbbi években csökkent, a dolgozóknak még mindig több mint 20 százaléka cserél évente munkahelyet Ez a nagy fluktuáció csupán a ki- és belépés ügyeinek intézésével eltöltött időveszteséget számítva, évente 200 millió forint kárt jelent, akkora termeléskiesést, amelynek j pótlására egy jelzett-nagyságú gyár képes. A munkahelyváltoztatást a dolgozók a legtöbb esetben a lakóhelytől számított nagy távolsággal, az új munkahelyen felajánlott magasabb bérrel, vagy csábítóbb munkafeltételekkel indokolják. Azokon a helyeken azorlban. ahol megfelelő légkört alakítottak ki és foglalkoznak a dolgozók problémáival, 60 —70 százalékkal is alacsonyabb a munkaerővándorlás az átlagnál. Különösen a fiatalok nevelésének nagy a jelentősége, mert a helyet változtatók 60—65 százalék az ifjú munkások soraiból kerül ki.

A Vasas Szakszervezet i vezetői is foglalkoztak a 1 munkaerőgazdálkodás helyzetével), s több javaslatot tettek a minisztériumok, megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekre, a dolgozók nevelésének,

munkakörülményeinek javítására. Erre annál is inkább nagy szükség van. mert a távlati tervek alánján 1960—1980 között 5.8-szeresére növekszik a géninnr termelése, a mun- . késők száma pedig csuoán i 70 százalékai emelkedik A legrövidebb időn belül vgéne^tési és szervezési tervet dolgoznak ki. hogy az egv főre jutó termelés 1980-ig legalább ? O-seere- sére növekedjék. íMTI)

gozatot indítani, amelynek résztvevői szorgalmasan járnak iskolába.

A Verseghy-ben

Kovács Ferenccel, az estilevelező tagozat igazgatójával beszélgetünk, ötszáz- harminchatan vizsgáztak a félévben, a levelezők, akik az idősebb korosztályból kerültek ki 3-5 átlageredményt értek el, öt tizeddel jobbat, mint az estiek, akik a fiatalok közül kerülnek ki. Persze kivétel mindkét tagozaton akad, annyi bizonyos, hogy több munkahelyre küldött értesítést a gimnázium, amelyben felkérte az üzem vezetőit, hogy dicsérjék meg kitűnő eredményt elért dolgozóikat. Mindössze annyi a kívánsága a tanári karnak, hogy a fiatalabb felnőtt diákok is legalább olyan komolyan vegyék tanulmányaikat, mint a levelezők.

Valóságos

nagyüzem

a közgazdasági technikum felnőtt tagozata. Ezeregy- százan tanulnak ott és egy- egy vizsgáztatás a szervezésnek valóságos magasiskolája. Szinte haditervet kell kidolgozni a tanítás lebonyolítására, a beszámoltatásokra egyaránt. Itt is a fiatal korosztályra van panasz, sok a hiányzó. Az első osztályban az esti tagozaton akad nagyobbmér- vű lemorzsolódás, nyolcvannyolc hallgatóból mindössze ötvenegyen vizsgáztak a félévben. Ezt leszámítva 1 nagy az érdeklődés és a szorgalom. Különösen ki- j emelkedik a háziasszonyok j részére indított első osztály és a kereskedelmi tagozat negyedik osztálya, amely a tanári testület egybehangzó véleménye szerint tudásban. szorgalom oan ma- ! gasan kiemelkedik. Ebben az osztályban minderíki levizsgázott, lemorzsolódás évek óta nincs. Az ipari tagozat eredményei is megnyugtatóak, a lemorzsolódás minimális.

Jó lenne, ha a fiatalok is megemberelnék magukat, s ebben sokat segíthetnének az üzemek és a vállalatok. Ez a felnőtt diákok félévének legfontosabb ta- ; nulsága. , i

* — hí — •

A M nisztertanács ülése

A kormány Tájékoztatási Hivatala közli:

A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a magyar— csehszlovák gazdasági együttműködési tárgyalásokról.

A kormány a jelentést jóváhagyta.

A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke je- j lentést tett arról á vizsgálatról, amelyet az energia- j hordozók felhasználásának gazdaságosságával kapcsolatban folytattak. A földművelésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt az őszi vetések és az állatállomány helyzetéről, vala hint a tavaszi munkákra történt előkészületekről. A Minisztertanács a jelentéseket megvitatta, tudomásul vette, majd napi ügyeket tárgyalt. (MTI)

Tiszaderzsen befe’ezték az árpa vetését

valy próbáltuk ki. Három holdba azzal ültettük ki a paprikát. Volt, aki azt mondta: nem lesz abból semmi. Este egy kicsit mi is megijedtünk, mert az összes növény a földön feküdt hervadtam. No — gondoltuk —, oda a sok szép palánta. De szerencsére, nem így lett. Kora reggel megöntöztük, s amint csak lehetett, megkapáltuk. A tövéhez kézzel húzogattuk a jó érett földet. Két hét múlva már csodájára jártak, olyan szép lett a növény, s a három hold öt vagonnyi termést adott.

— Ugye, lesz palóntázó- gép? — kérdezi Szabó bácsi. — Azzal csak gyorsabban halad a munka. Mert négyen — Nagy György és Balogh Sándor, a munkacsapat másik két tagja — húsz holdon kertészkedünk. A paprikamagot már csíráztatjuk, így legalább egy hetet nyerünk a palántanevelésnél.

Szabó Pál és Sárközi István kezében szeg és kalapács. Javítgatják a fagy- szítta, ki-bedőlt melegágyi deszkakeretet. Ki hogy tartja rendben, mint becsüli, úgy látja hasznát, mivel éveken át mindig ugyanazt az ágyat kapják a munkacsapatok.

— Nekünk az idén két hold új burgonyánk, három hold paprikánk és két hold kukoricánk lesz. A család is segít, másként nem boldogulnánk — mondja Szabó Pál.

Évek óta együtt dolgoznak az Erdődi testvérek is. István bácsi a munkacsapatvezető. Irányításával készül a melegágy, most már a trágya fölé kerülő földet terítik. A két centiméteres földrétegbe kerül a mag. Az Erdődi testvérek és családtagjaik öt hold dinnye, két hold paprika, fél hold korai paradicsom és uborka, valamint három hold' közös kukorica megművelésére vállalkoztak.

— Az öreg már lepipál, kel a paprikája — mondja az üzemegységvezető ifjú Magyar Lászlónak. S valóban, idősb Magyar László munkacsapata korán velvethette a magot, mert már szépen kel.

— Meg aztán épp most hallom, hogy a megyében már ilyen palánták vannak

— kezével öt-hat centiméteres magasságot mutat.

— Hogy az ördögbe lehet az? Hiszen mi sem késlekedtünk, de még most is csak a szalma-, vagy trágyakazlak alól tudunk földet hozni, máshol fagyos. No, de pár nap múlva lesz már nekünk is palántánk

— bizakodik a faluszerte jó kertészként ismert fiatalember, A felesége és Laska Imréné szép csírás magot vet

— Cecei fajta — mondja az asszonyka, s Laskáné még megtoldja a magyarázatot.

— ’Hat centiméter távolságra, sorba vetjük a magot, s amikor három levélben lesz, kiritkítjuk. De amit kiszedünk, az sem vész kárba. Gyepkockába tűzdeljük.

Ifjú Kővágó Jó.nosók melegágyában is a föld fölé igyekeznek a kis növénykék. Győri József elégedetten mondja:

— Legalább egy hónappal előbb vagyunk, mint tavaly. Igyekeznünk is kell, hiszen több mint négymillió forint bevételt tervezünk a kertészetből. A konzervgyárral 95, a M ÉK-kel 50 vagon termésre szerződtünk. Ez a legfontosabb üzemágunk. A jövedelmet is ez hozza vagy viszi. Reméljük, hozza.

N. EL