Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-05 / 54. szám

Í.9S& március 3.

9EOLNOK MEGYEI NEPbAt

3

Fejtrágyázzunk

szakszerűen

A terméseredmények növelésének egyik jó módszere a helyes műtrágyázás. A nyugat-európai országokban, ahol a csapadékelosz- lós is egyenletes, nagy adagi! műtrágya használata nélkül, a mi jelenlegi átlagterméseinkkel azonos eredményt értek el. A bennünket szorosan felülmúló műtrágyahasználattal rendkívül rövid idő alatt ezekben az országokban megkétszerezték a búza termésátlagokat, mint azt az alábbi számok tanúsítják:

Termés- Műtráerva- átlag használat

a/hektár hatóan vae- ka/hektár

Dánia 41.2 131.9

Hollandia 39.1 208.2

Belgium 31.Í 152.0

Németo. 34.7 184.9

Magyar». 19.0 2X1

1963-hoz mérve a műtrágya ellátása lényegesen javult 1964. első félévében 34 százalékkal kaptak több nitrogén műtrágyát a termelő mezőgazdasági üzemek. Biztosítva van tehát az alap- feltétele annak, hogy az eddigi terméseredményeinket növeljük. A mezőgazdasági termelő üzemek műtrágyafogyasztásának igénye egyre növekszik és ez örvendetes. Hiba azonban, hogy a fel- használás szakszerűsége még mindig nincs biztosítva.

MEKKORA TERÜLETEN VÉGEZZÜK EL A KE- XTÉRGABONÁK FEJ- TRÁGYÁZÁSÁT?

Az ősz folyamán táblánként mértük fel, hogy mekkora területen és milyen adagban kell a növényeket ■ műtrágyázni. Az így megállapított műtrágya szükségletet teljes egészében biztosítottuk az üzemek számára. Ezek szerint az intenzív búzának 70 és a hazai búzának 50 százalékát kell fejtrágyázni.

A tavaszi gyakori hőingadozás nem kedvez a vetéseknek, a felfagyás veszélye fennáll. Ezért szükséges, hogy ismételten revízió alá vegyük, a mai helyzetnek megfelelően mennyi és melyik búza szorul fejtrágyázásra.

MIKOR ADJUK A NITROGÉN MŰTRÁGYÁT?

Kemény, szikes talajokon nagyon jól bevált a nitrogén műtrágya őszi használata, amikor a műtrágyát alaptrágya formájában biztosítjuk a növényzetnek. Ezeken a talajokon a műtrágya hatása így lényegesen jobb. Ehhez azonban műtrágyát ősz- ezel csak korlátolt mennyiségben tudunk adni. Igen jó a kenyérgabonák téli fej- r trágyázása, amikor a növények kevesebb taposásával kedvezőbb körülmények között tudjuk a növények tápanyagutánpótlását biztosítani.

Ebből kiindulva a jászal- sószentgyörgyi Petőfi Tsz j már 100 százalékig befejez- I te a kenyérgabonák fejtrá- I gyázását és ugyancsak jó eredményt értek el a jász- ' felsőszentgyörgyi Egyetértés j szövetkezetben is. Nem így a jászjákóhalmi Béke, a j jászszentandrási Haladás, a i jászdózsai Petőfi és Űj Haj- ' nal közös gazdaságokban, ahol nem, vagy alig kezdték meg e munkát.

Fontos, hogy most a kedvező órákat kihasználva, minél hamarabb befejezzük a fej trágyázást. A fagyos ; reggeleken a gépek nem hagynak maguk után nyomot és így a növényzetet nem károsítják. Szükségesnek tartjuk, hogy a termelő üzemek minden gépet a fej- i trágyázási munkák végzésére állítsanak és reggel amint : már látni lehet, azonnal fogjanak hozzá a munkához. Minden óra késedelem veszélyt rejt magában.

Még mindig gyakori, hogy a zetorok egy-egy műtrágyaszóróval szaladoznak a j

vetéseken. így erősen nic&- tapossák a növényzetet. Feltétlen szükségesnek tartjuk, hogy legalább három műtrágyaszórót kapcsoljanak egymáshoz és ezzel lényegesen csökkenteni tudják a taposásból eredő károsodás mértékét és növelik a teljesítményt.

Nem tartjuk helyesnek, amikor egyes üzemek minden búzát kivétel nélkül egyforma normával fejtrágyáznak. Biztosítani kell, hogy a szakemberek az elő- vetemények, a talajok táperejétől, a növények fejlettségétől függően határozzák meg az adagolandó műtrágyamennyiséget

Szakemberek gyakran fordulnak hozzánk olyan kérdéssel, hogy milyen műtrá- gyázási normát alkalmazzanak búzafajtánként. A kísérletek, s a nagyüzemi tapasztalatok azt igazolják, hogy a műtrágya kis adagban történő alkalmazása nem célravezető és komoly sikereket csak nagyadagú műtrágyázással lehet elérni. Mégpedig: 250 kilogramm pétisó hatására az F. 293-as búzafajtából 314—329 kg/kh (21—22 százalék), a Bezosz- tája 1-esből 441—490 kg/kh (31—37 százalék), a San Pas- tore fajtából 272—303 kg/kh (20—21 százalék), termésnövekedést lehet elérni.

Fel kell számolni tehát azt a gyakorlatot, hogy a búzákat 50—60 kilogrammos norma felhasználásával fejtrágyázzuk. Azt kell biztosítani, hogy a még rendelkezésre álló viszonylag kis mennyiséget kitevő műtrágyát a Leggondosabban osszák el és azokat a búzákat fej trágyázzák, amelyek erre a legjobban rászorulnak. Minden esetre nagydózisokban és inkább kisebb területen.

Nagy gondot kell fordítani a műtrágyák egyenletes elosztására is. Ha számításba vesszük, hogy 100 kilogramm pétisó felhasználósa esetén egy négyzetméterre 2,7 gramm hatóanyagnak kell jutni, bizonyítva látjuk, hogy az egyenletes elosztásnak milyen komoly jelentősége van. Mégis azt tapasztaljuk. vannak szövetkezetek, ahol kézzel, nem egy esetben lapáttal szórják ki a műtrágyát. Ezt a gyakorlatot fel kell számolni.

Végül, most amikor az 1964. évi első félévi műtrágyaszállítások befejeződnek, felhívjuk a figyeL- met arra, hogy a második félévre történő műtrágya- szállításokat elkezdjük. Minden termelő üzem érdeke, hogy az AGROKER | Vállalattal tárolási szerző- g dést kössön, hogy a szűk- ’ séges műtrágya ideiében az üzem rendelkezésére áll ion.

Sokat vitatott a tárolás gondja. A műtrágya prizmában jól tárolható. Éppen ezért a tárolószín hiá- ; nva az előszállítási szer- : ződések megkötésének j

akadálva ne legven, |

Vedrődy Gusztáv j megyei főagronómus

Magyar a(umínitimfdeny tíz millió külföldi háztartásban

A magyar gyártmányú alumínium edények az utóbbi években nagy nemzetközi sikereket arattak. Jelenleg 21 ország vásárolja az alumíniumárugyár mintegy 420 féle főzőedényét. tea- és kávéfőzőjét. Az elmúlt 'öt évben hozzávetőlegesen mintegy tízmillió külföldi1 háziasszony vásárolt magyar alumíniumedényt, s az export tovább növekszik. Az idén például 138 millió forint értékű árut'készít exportra az Alumíniumárugyár.

Legutóbb Dánia részére műanyagfogantyúval ellátott ragyogóan fényes, pehelykönnyű sípoló teafőzőket rendeltek. Újdonság a gömbedény, vagyis az öblösen kiképzett lábos,

fazék és teafőző is. Továbbra is készül a gyár fő slágere, a 2 és fél, a 4 és a hat literes kuktacsalód, amely rövidesen új taggal szaporodik. Külföldön is, itthon is olyan kuktát szeretnének vásárolni a háziasszonyok, amelybe nem „ömlesztve’’ hanem apró edényekbe adagolva helyezhetik el az étel alapanyagát, ilymódon egyetlen kuktafazékban egyidejűleg 2, esetleg 3 fogást is meg lehet főzni. Az újfajta kukta zárását úgy oldották meg, hogy a fazék nyílása sokkal nagyobb, mint az eddigieké, így kisebb edényeket könnyűszerrel el tudnak helyezni a kuktafazékban. (MTI)

»Drága mamika«

Több mint százharminc olyan idős ember van Jász- berényben, aki öreg napjaira — lakásáért, házáért cserébe — tartási vagy életjáradéki szerződést kötött családtagjaival, illetve idegenekkel. A szerződésben foglaltak betartását a városi tanácstagok rendszeresen ellenőrzik. A tapasztalat szerint általábafn jól bánnak az öregekkel.

□

Először a nyolcvanéves özvegy Koncz Istvánnéhoz kopogtattam be, a Mályva utca 1-es számú házba. Csak a konyhaajtóig tipegett ki elém. Fáj a lába, ízületes. Lassan két éve lesz már annak, hogy utoljára bent járt a városban (a piacon, ahol ezelőtt virágmagot árult, s ahová úgy szeretett járni), azóta jóformán ki sem mozdult hazulról. A konyhája nagyon egyszerű és otthonos — ez a mindene. A gyerekágyra ül, az unokája mellé, hogy bemutassa. Édes, feketésze- mű gyerek, kétéves lehet. — Gabika — kéri a nagymama —, mondd meg szépen, hogy hívnak. — A kicsi engedelmesen mondja:

— És apukát...?

— Gruttó Lajos.

— ... és Pannika nénit?

— Josip Anna,

Kilenc hónapos volt Lajosba, mikor — huszonnyolc évvel ezelőtt — Koncz néni elhozta a „menhely- ből”. Jó gyerek volt. szerette. (Neki nem volt soha.) Később a gyerek'megtalálta az „igazi” anyukáját. De annak nem kellett. S mégis'az öreg Koncz mama lett az „édes”. A most húszéves Pannikának szintúgy. Felnevelte őket. (És

Bejöttek Besenyszöfről

Nyeső Péter bácsi, a be- senyszögi Rákóczi Termel ő- szö vetkezet elnöke a közös gazdaság párttitkárának társaságában bekopogtatott szerkesztőségünkbe. Felszerelkezve adatokkal, feljegyzésekkel, emberek neveivel. El is sorolták a szövetkezeti gazdák névsorát, akik legtöbbet dolgoznak náluk, s úgy vélték, ezek az emberek igazán megérdemlik, hogy a sajtóban is napvilágot lásson nevük és tettük.

Hogy valóban-e. azt döntse el az olvasó. Mi továbbítjuk a besenyszögi gazdák névsorát és tettüket. A tett bizony nem kicsi. A besenyszögi Rákóczi Termelőszövetkezetben (sokhelyütt még el sem kezdték) már befejezték a tavaszi kalászosok vetését. Túlvannak az árpa-vetőmagvak földbejuttatásával, s a szerdai napon az utolsó kerülőket tették a fogatok zabbal megrakva garatjukat.

A műtrágyázás? Azt már lassan el is felejtik a Rákóczi Termelőszövetkezet- beliek, hiszen február 16- án megterítették az utolsó hold gabonát. És szó sincs róla, hogy csak valamely csekélyke mennyiséget fejtrágyáztak volna. Ezerhar- minc hold búzát (390 hold intenzív fajtát), 200 hold őszi árpát segítettek hozzá műtrágyával a gyorsabb fejlődéshez.

Miután pedig még az őszön minden talpalatnyi földjüket felszántották, már a kukoricaföldet készítik elő. ötven hold öntözés alá kerülő majdani kukorica földjüket már holdanként három mázsa műtrágyával megszórták. És így tovább- Szinte azt lehet mondani, Besenyszögön nem várják a tavaszt, hanem jóval megelőzték érkezését.

Nos hát tudja is meg a közvélemény, kik azok az élenjáró besenyszögiek. Az elnökük szerint ugyan a szövetkezet minden tagját felsorolná a legszívesebben, de mivel erre nincs mód,

csak a legjobbakat említheti: Farkas Ferenc, Ma- gony István, Salger Ferenc, G. Héja Antal fogatosok, Csajbók Gábor, ifj. Rimóczi János, Nyeső Károly traktorosok alkotják a tavaszsiettető besenyszögiek derékhadát. Csajbók Gábor MTZ gépével a tavaszi vetés több mint egyharmadát egyedül munkálta el.

A szövetkezet igen húzó hatású céljutalmazási rendszert dolgozott ki. A vetők holdanként 1.50 fofint jutalmat kapnak a munkaegységen felül, s ehhez ará- nyítják a traktorosok munkaegységen kívüli járandóságát is. Az olyan vető munkások, mint Csajbók László és Czakó Ernő, akik a munka élenjárói, bizony jól járnak.

Járjanak is. És teljesedjék Nyeső Péter szövetkezeti elnök kívánsága: jusson nekik a hír dicsőségéből is.

B. L.

Mezőgazdasági nődoigozóK aiiünie ése a Nemzetközi Nőnap alkalmából

A közelgő Nemzetközi Nőnap alkalmából a földművelésügyi miniszter „Kiváló termelőszövetkezeti tag” és Kiváló dolgozó" címmel tüntette ki, illetve miniszteri dicséretben részesítette a mezőgazdaság különböző területein kiváló eredménnyel dolgozó asszonyokat és lányokat. A mezőgazdasági üzemek) vállalatok, intézmények, valamint a megyei és járási tanácsapparátus 583 nődolgozóját tüntették ki. 74 asszonynak és lánynak szerdán délután a Földművelésügyi Minisztériumban Losonczi Pál miniszter adta át a kitüntetéseket.

A földművelésügyi miniszter a nőnapi megemlékezés alkalmából adta át a kitüntetéseket az országos baromfitenyésztési versenyben legjobb eredményt elért termelőszövetkezeti munkacsapatok vezetőinek és tagjainak is.

•«

Illést tartott a megyei áruforgalmi bizottság

Tegnap ülést tartott a Szolnok Megyei Áruforgalmi Bizottság.

Márk István bevezetőjében értékelte a tavalyi feladatok végrehajtását, az áruforgalom lebonyolítását. Részletesen elemezte a lakosság áruáellátását.

Megyénkben a tanácsi kis- keserkedelemben kedvező a helyzet, mert az élelmiszereknek 38.4 százalékos, a ruházati 38.9, vegyesiparcikkeknek 32.7 százalékos részaránya van. Az fmsz-eknél az élelmiszer 42.8, a ruházai ti 26.7, és a vegyesiparcikkek részaránya 31.5 százalé- ' kos. Megyénkben a 360 mil/Vyoicszáz küldöttet választotta k a Hazafias Népfront III. kongresszusára

Országszerte megtartották alakuló ülésüket az újonnan megválasztott járási népfront bizottságok.

Jelenleg a megyei küldött-értekezletekkel folytatódik a Hazafias Népfront III. kongresszusát előkészítő eseménysorozat. Ezeken a megyei bizottságokat és a városok és falvak népének kongresszusi

küldötteit választják meg. Belpolitikai életünk e jelentős eseményén 800 küldött képviseli majd az ország lakosságát, a társadalom minden rétegét.

A Hazafias Népfront III. kongresszusát nagy nemzetközi érdeklődés

előzi meg. A seregszemlére összesen 17 országból várnak vendégeket,

lió takarékbetétállomány arra figyelmeztet, hogy még mindig vannak további értékesítési tartalékok.

Ezután részletesebben beszélt a lakosság iparcikk ellátottságáról. Szolnok megyében 86 rádió, 17 tv, 2 magnetofon, 5 lemezjátszó jut száz családra.

Az elért eredmények fokozása érdekében rámutatott arra, hogy mennyire fontos a vezetés színvonalának növelése a fogyasztók fokozódó igényeinek kielégítése érdekében.

A tanácskozás résztvevői a beszéd elhangzása után javaslatokat tettek a hibák megszüntetésére. Elmondták saját tapasztalataikat — majd meghatározták az 1964-es év kereskedelempolitikai célkitűzéseit.

AZ EMBERISÉG 1,5 SZÁZALÉKA CUKORBETEG

Dr. Karol Oberdisse düsseldorfi orvosorofesszor megállapította, hogy az emberiségnek mintegy 1,5 százaléka szenved cukorbajban. A megbetegedések körülbelül egyharmada sohasem ketül diagnosztizálásra.

még vagy tizenöt „állami” gyereket.) Ezek ketten a szívéhez nőttelz.

— Mit mondhatnék róluk? — szabódik Koncz néni, 'mikor a gyerekekről faggatom. — Nagyon szeretnek. És olyan jók hozzám. Ma reggel is odajön a Lajoska, megsímítja az arcom és azt mondja: „Ugye, nem beteg, édesanyám?...” — A nagymamának könnyes lesz a szeme. meg kell törülni.

Nem volt otthon özvegy Ludányi Mihályné, mikor felkerestem. Marika néni, a menye — aki fogadott — is nagymamakorú már. — Gondolom, Ludányi néni legalább hetvenéves, ugye?

— A marna? — kérdez vissza Marika. — Elmü't nyolcvanhat esztendős. Azért még remekül bírja magát. Nem is képzeli, mennyit jön-megy egész nap! Most is odavan a harmadik utcában, beszélgetni. Mire hazajön, megfőzök. Ez is nagy gond. Olyat főzni mindig, amihez nem kell

top.

De van • Ludányi mamával más baj is. Szeszélyes nagyon. Nehéz vele bánni. Mindig ugyanabban a ruhában akar járni, s ha megköti magát, akkor nincs az az ember, aki r - tudná adni a tiszta ruhát. Olyankor veszekedik A tűzhöz is mindig hozzányúl, nem győznek rá vigyázni. Máskor meg, ha az jut eszébe, behord minden ócska holmit, fazekat, rossz lavórt a szobájába és bedugdossa az ágy alá. A pénzét legtöbbször elosztogatja az utcabeli gyerekek között. (De a menye azért kezébe adja a nyugdiját, tudja, ha nem ezt tenné, megbántaná. S azt nem akarja.)

tNagyon szűk, keskeny kis zug a Zenész utca, ahol Jankovics Alajosné lakik. Idegenekkel kötött tartási szerződést két évvel ezelőtt. A gyerekei nem is akarták engedni, de 6 ragaszkodott hozzá, s most már úgy érzi. jobb, hogy így történt. Za- reczky A. Józsefné ápolónő az egyik „idegen” — betegen feküdt éppen. Megfázott. Mikor elmondom, miről van szó, hogy „csak” látni akartam őket, meg Jankovics nénit, mindjárt fel kel és siet át a másik, szobába.

— Behívom a mamikát — szól vissza.

Szigorúan feketébe öltözött. nagyon pedánsnak látszó kicsi öregasszonnyal tír vissza. — Üljön le, drága mamilta — mondja. — Ide, a kályha mellé, jó, mamika? Innen láthatja a kicsit is... Most alszilc.

A néni leül és mereven néz. Nehéz szóra bírnom. Kiderül, hogy a komolysága mögött egész kedves, sőt kedélyes természet lakozik. Szereti Zareczkyékat. S hogy azok mennyire őt. arról nem kell ■ külön beszélni. („Édes” nagymamának se mondhatná senki kedvesebben azt, hogy mamika, drága mamika...)

Mielőtt ide költöztek, tésztagyúrásból élt Jankó- vies néni. Ellátta . az egész környéket tésztával. Motí már nem dolgozik. Nem engedik.

F. M-