Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-29 / 75. szám

10 *20LNQK MEGYEI NEPT **> 1964. március 29. Bővítik a vízvezetéket Űj kultúrház építését térré zik — Fásítanak — Több mint egymillió kétszázezer forint községfejlesztésre Jászszen tanóráson „Aranyunk, gyémántunk ellen éra szegények vagyunk g, s. f^akáraval Óvjuk erdeinket Az erdőtüzek a ki zöldülés előtti hetekben, valamint a lombhullás körüli időszak­ban a legveszedelmesebbek. Hamarosan felszárad a ha* raszt, s egy-egy gondatla­nul eldobott gyufaszál, pa­rázsló cigarettacsutka láng­ba boríthat egész erdőket, s ha az első percekben nem tudják elfojtani az avar­vagy bozóttüzet, néhány Őrá alatt többszázezer, eset­leg többmillió forintnyi kár keletkezik, Mint az Országos Erdé­szeti Főigazgatóság tűzren­dészet! szakemberei tájé­koztatásul közölték: a tűz­kár megelőzésében, illetve elhárításában kedvező for­dulat történt. Az 50-esévek közepén az erdei tűzkár évi ötmillió forintot is megha­ladta, 1963-ban viszont már csak félmillió forintnyi kár keletkezett. A fejlődés első­sorban a tűzvédelmi figye­lőszolgálat gondos megszer­vezésének, a készenléti ön­kéntes erdészeti tűzoltócsa­patok gyors beavatkozásá­nak köszönhető. A tavasz — mely hiva­talosan már megérkezett, ám a valóságbari eddig vajmi keveset éreztetett szépségéből — újabb, na­gyobb feladatok megvalósí­tását követeli a Magyar Honvédelmi Sportszövetség bánhalmi lövészcsapatától. Rövidesen megkezdődnek a Eéke-kupa lövészversenyek első fordulói. Ez fokozott edzéseket kíván az egyéb­ként is lelkes fiataloktól. Egy évvel ezelőtt a Kö­zéptiszai Állami Gazdaság I. számú bánhalmi kerü­letének MHS alapszerveze­tében egy elhatározás szü­letett: lövész csapatot szer­veznek. Igenám, de ho­gyan? Se lőtér, se fegy­ver, se edző? Miképpen lehet így valóraváltani az elképzeléseket? Először edzőt kerestek és meg is találták dr. Bóta László alapszervi párttit­kár személyében. Azután fegyvert is biztosított szá­mukra az MHS megyei elnöksége. És elérkezett a nap, amikor tehetségkutató versenyt rendeztek a gaz­daságban. Fiatalok rajtol­tak, s közülük választották ki a csapatot, melynek tíz tagja, tartalékkal együtt huszonkét tagja volt. Ez a tény már meg is adta számukra a további felada­tokat; két csapattá szer­vezni a fiatalokat és be­Sok vita előzte meg Jászszentandráson a kyl* tárház építését. Voltak, akik iskolaépítés mellett szavaztak, mások a kultu­rális igények kielégítését tartották fontosabbnak. Az utóbbiak érve megyőzőbb- nek bizonyult, mert a ta­nácsülés úgy határozott, I hogy 1965-ten hozzáfognak a több mint 3 millió fo­rintba kerülő kultúrház építéséhez. Az idei község­fejlesztési alapból már er­re a célra 600 ezer forin­tot tartalékolnak. Azonban emellett még jut pénzük arra, hogy eb­ben az évben tovább bő­vítsék a vízvezeték-hálóza­tot. Mintegy 400 méter hosszúságban fektetnek le új csöveket. Ezzel elsősor­ban a főútvonalon lévő ’a- kások és a középületek nevezni majd — kellő gya­korlat, tudás után — a lövész versenyekre. Ám az edzéseket hátrál­tatta, hogy nem volt lő- terük. Ha gyakorolni akar­tak, majd nyolc kilomé­tert kellett megtenniük gyalog, vagy alkalmi ko­csin, autón a járási szék­helyre: Kunhegyesre. .Di­cséret illeti a fiúkat: e nagy távolság miatt nem hanyagolták el az edzése­ket. Később arra gondol­tak: ahhoz, hogy sikeresen oldani. Ehhez a munkához szükség lesz a lakosság segítségére is, hiszen az 55 ezer forintba kerülő háló­zat bővítésre készpénz mindössze 25 ezer forint van. Ez az összeg a szák­munkákra és az anyagra elegendő. A még szükséges 30 ezer forintot a lakosság társadalmi munkában adja. A községfejlesztés Idei tervében szerepel még töb­bek között mintegy 50 ház­hely kisajátítása, sport- öltöző építése, fásítás, a dülő-utak javítása, könyv­vásárlás. A község ezeken kívül a jászberényi kór­ház és tbc. intézet építé­sére hatvanezer forint tá­mogatást ad- összesen több mint 1 200 000 forintot köl­tenek községfejlesztésre ebben az évben Jászszent- andráson. szerepeljenek egy-egy ver­senyen, bizonyos' verseny­rutinra is szert kell ten­niük. Beneveztek az össze-' tett honvédelmi verseny­re — és a második kor­csoportban megszerezték az első helyet. Azután elérkezett a nap is, amikor a lövészek — a többi MHS tag, és nem kis mértékben az állami gazdaság segítségével — hozzákezdtek társadalmi összefogással saját lőterük megépítéséhez. Jó néhány vasárnapba tellett, amíg elkészült a lőtér. De meg­érte! Ez már azt jelenti, hogy hetenként kétszer tart­hatnak edzést, sőt verseny időszakban akár minden nap is. Ezzel azonban még korántsem mondják, min­dent megcsináltak! Szó sincs róla! Betonból, hulla­dékanyagból be akarják fedni a Mállásokat, hogy napsütésben könnyebb le­gyen a gyakorlás, jobban lássák a célpontokat A Középtiszai Állami Gazdaság bánhalmi kerüle­tében több száz fiatal dol­gozik: lány és fiú egy­aránt. A lövészek éppen ezért elhatározták: újabb tehetségkutató versenyeket rendeznek majd. Ezzel is bővíteni akarják e sport­ág kedvelőinek számát. A lövészsport tulajdon­képpen most van kibonta­kozóban Bánhalmán. Azon­ban leleményességüket, akaraterejüket, nem utolsó­sorban pedig tehetségüket figyelembevéve biztosan eredményesen szerepelnek majd a Béke-kupa verse­nyeken az állami gazdasági fiatalok. V. V. Lapunk március 25-i számában már beszámol­tunk arról, hogy a Haza­fias Népfront országos kongresszusán résztvevő külföldi vendégeink közül egyik ghanai küldött S. S. Sahara, a Ghanai Kon­venció Párt oktatásügyi titkára megyénkbe is el­látogatott. Itt tartózkodá­sát a kölcsönös kíváncsi­ság kísérte. Ot érdekelte megyénk gazdasági-, poli­tikai helyzete, bennünket, hogy miként élnek. Kí­váncsiak voltunk terveik­re, rólunk alkotott véle­ményükre. — Többévszázados elnyo­más után 1957 márciusában vált önállóvá Ghana. Ho­gyan élt és él a fiatal ál­lam szabadságával? Milye­nek gazdasági és politikai eredményei? — Nehéz és eléggé szer­teágazó a kérdés. Ennek el­lenére örömmel válaszolok, örömmel, mert hétéves sza­badságunk máris érezhető eredményeinkben. Négy év­századon keresztül volt a rabszolgakereskedelem va­dászterülete Ghana. Portu­gál, svéd, német, angol, dán kereskedők ezerszámra húr. colták el az embereket. A fejlődést tulajdonképpen csak a XIX. és XX. század­tól tartjuk nyilván. Ekkor is azonban csak a bányá­szat fejlődött Sok arany, gyémánt és mangánérc van hazánkban. A külföldi tőke busás hasznot húzott a ter­mészeti kincsekből. A változást 1957. március 6-e hozta, amikor függet­lenné vált Ghana. A brit nemzetközösségen belül él­vezzük most szabadságun­kat. Hiába van azonban aranyunk, gyémántunk — Dr. Juhász Pál orvos a megyei tüdőkórház labo­ratóriumának vezetője így nyilatkozott: — A harmadik évfolya­mon a magyar és nemzet­közi munkásmozgalmat ta­nulmányozzuk. A kórház­ban időszerű politikai kér­dések szemináriumát veze­tem a kollégák részére. Az orvosok, mint sokoldalúan képzett és tanult emberek sokszor tesznek fel olyan kérdéseket, melyekre az előírt anyag nem tér ki. Sokszor elővettem régebbi egyetemi jegyzeteimet, hogy az itt elhangzottak alapján jobban meg tudjak vála­szolni. Igen élénk nálunk a vitaszellem, gyakran esik szó a szocialista erkölcs kér­déseiről, mint a család sze­repe a szocialista társada­lomban, vagy a jó közös­ségi szellem megteremtése egy intézményben — nem titkolom, hogy itt a mi kö­zösségünkről volt szó. Min­dig tudtam valami olyat mondani az itt hallottakból, ami a résztvevők számára új, az általános ismeretek­nél megalapozottabb, tudo­mányosabb volt. Kiss Antali a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat párttitkára a harmadik évfolyam hall­gatója elmondja, hogy min­dig vannak új kérdések, melyekre felelni kell, proo- lémák, melyekben csak ma- gasabbfokú elméleti kép­szegények vagyunk: szelle­mi szegények. Nem is olyan régen még közel húszezer lakosra jutott egy orvos és minden ezerötszázadik sze­mélyt tudtunk kórházban kezelni, Ma minden tarto­mányunkban kórház, egész­ségügyi központ van. Széle­sedett kereskedelmi- és dip­lomáciai kapcsolatunk. A hét év alatt megtízszerező­dött egyetemi hallgatóink száma, hamarosan hazánk­ban dolgozzuk fel a bauxi- tot, és lesz erőművünk is. Gazdasági eredményeink mellett jelentősek a politi­kai téren elért sikereink is. zettséggel lehet eligazodni. Az üzem dolgozói ma már mindenről friss, naprakész, alapos tájékoztatást kér­nek. A tanulás ném könnyű s a vizsga még itt is vizsga, nem jár izgalom nélkül. De a tanulmányi szabadságot jól fel lehet használni az előkészületre. Széplaki Katalin, a Megyei KISZ Bizottság hulturfelelöse filozófiát hallgat az első év­folyamon: — A marxista filozófia is­merete sokat segít a gya­korlati munkában: a nép­tömegek' és a személyiség szerepe, az osztályharc, ál­lam, a személyi kultusz kér­déseivel a gyakorlatban ta­lálkozunk. Vagy például: megtalálni az egyéniben az általánosat, eligazodni a mai esztétikai kérdésekben. A természettudományos kérdések is előtérbe kerül­tek. Mindez a gyakorlat­ban nem mechanikusan, ha­nem az általános műveltség növekedésében jelentkezik, mert az egyetemen elhang­zó előadások és viták ön­álló gondolkozásra kénysze­rítik az embert. Az a ter­vem, hogy a második és harmadik évfolyam elvég­zése után beiratkozom a kétéves szakosított tagozat filozófiai tanszékére. A szakosított tagozat hall­gatói közül Szabó Mihállyal beszéltünk először a felső­fokú tanítóképző tanárával, aki filozófiára jár. ö nagy­Felszámoltuk a vallási sze­paratizmust. Ghanai tisz­tekkel váltottuk fel a had­sereg angol vezetőit, bíró­ságainkban és a miniszté­riumokban angolok helyett népem fiai ülnek. Sakara nem beszélt sok­mindenről. Nem arról, hogy az ENSZ-ben a béketábor mellett hallatják szavukat, hogy 1962 júniusában fővá­rosukban, Accrában volt a „Bomba nélküli világ” kon­ferencia, amelyet ők kezde­ményeztek. Arról sem szólt, hogy miniszterelnöküket bé­kedíjjal tüntették ki. Nem szeretnek dicsekedni a gha- naiak és ez végigkísérte Sa­harát is, amikor önmagáról adott nyilatkozatot. — Több mint húsz évvel ezelőtt kapcsolódtam be a nemzeti felszabadító moz­galomba. Közben tanítot­tam, mert tanár vagyok. Még ma is mosolygok, ha visszagondolok arra, ho­gyan lettem tanár. Nem akartam tovább tanulni, kényszerítettek. Több mint tíz kilométerre volt az is­kola lakóhelyünktől. Na­ponta legyalogoltam eset a távolságot. Nehéz volt, de megérte. Ma részt vehetek oktatási reformunk kialakí­tásában. Tagja vagyok a Ghanai Konvenció Párt Központi Bizottságának. Sokat járok külföldre, ta­nulni. Ide is azért jöttem, s nem bántam meg. Sokat tanultam és nagyon jól ér­zem magam. Szívesen vistz- szajönnék. De Sakara elbúcsúzott Elment vissza Afrikába, hogy elmondja a látottakat és hasznosítsa a tapasztal­takat jelentőségűnek tartja a fi­lozófiai ismeretek terjeszté­sét a kommunista nevelők kialakításában. A lélektan, a logika, az etika szorosan vett pedagógiai tárgy • s mindig is az volt Az esz­tétika pedig olyképpen kap­csolódik az etikához, hogy nem közömbös, milyen esz­mei irányzatok hatnak az ifjúságra a művészeteken át. Nehéz feladatok ezek g esakis alapos tudományos felkészültséggel oldhatók meg. — Katonai nyelven szól­va: a magyar munkásmoz­galom történetének alapos ismerete nagy segítségünk­re van a helyzet megítélé­sében — mondja Kövecses Ferenc a repülőtiszti iskola KISZ-titkára. Ezért iratkoz­tam be a szakosított tago­zatra. Tóth Boldizsár és Barta Mihály a mezőtúri leánygimnázium magyar—francia és ma­gyar-történelem szakos ta­nárai. A szakosított tagoza­ton a nemzetközi munkás- mozgalom tanszékének hall­gatói. A francia szakos ta­nár osztályfőnöki órákon hasznosítja magasabb kép­zettségét s előre készül ar­ra is, amikor az iskolare­form során bevezetik a vi­lágnézeti tantárgyat. — A történelem mindig is világnézeti tantárgy volt — mondja Barta Mihály. — Mióta ide járok, sokkal több életet, szint tudok belevinni az iskolai tankönyv anya­gába. * Az elmondottakhoz nem szükséges részletes kom­mentárt fűzni, a tények magukért beszélnek. Talán annyit érdemes még utólag megjegyezni, hogy a fele­letre hivatottakat a kérde­zők, a vezetőket a dolgo­zók egyre nagyobb tömegei, a nevelőket a növendékek igényei sarkallják, kény­szerítik egyre több, alapo­sabb tanulásra. í vízellátását kívánják meg­Versenyre készülnek a bánhalmi lövészek Edzést tartanak a bánhalmi MHS lövészcsapat tagjai Nézzük milyen eredményt mutat a lőlap? „Segítség a helyzet megítélésében“ Ma már senki sem vitatja nálunk, hogy az élet és a munka minden területén szükség van politikai kép­zettségre, tájékozottságra. Az is elismert tény, hogy a marxizmus—leninizmus ismerete nélkül eligazodni, biztos tájékozódást szerezni nem lehet. Amiről még vitatkozni lehet és kell, az az, hogy kinek-kinek mi­lyen fokú marxista képzettségre van szüksége és ho­gyan hasznosíthatja azt a gyakorlatban. Erről kérdez­tük meg az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Marx­izmus—Leninizmus Esti Egyetemének néhány hallga­tóját.

Next

/
Thumbnails
Contents