Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-04 / 53. szám
i9M. március 4. ümNOK MEGYEI NÉPI u Boszorkán %/kon %jha az anteleien «— Jaj, a kabátja! == Vigyázzon, hozzáér a kád széléhez! — Ne lépjen oda! — kiáltott rám egy asszonyka és gumikesztyűs kezével még idejében elrántott a kis tócsa széléről, mielőtt még cipőm bőrtalpa a betonhorpadásban összegyűlt só- *val egyesült volna. Olyan óvatosan mentem azután az 'lomlemezzel kibélelt betonkádak között, mint egy kötélténcos. A jászberényi Hűtőgépgyárban az edényüzemből egy lépcső vezet a keskeny, hosszú eiokszáló műhelybe, amelyet az üzemben mindenki csak boszorkány- konyhának nevez. Van valami igazság ebben az elnevezésben. A különböző kádakban fortyogó erős savak és a belőlük felszálló, köhögésre ingerlő színes gázok égy kicsit misztikusan hatnak azokra, akik nem itt dolgoznak. — Ide nem szeretnek feljönni az emberek — mondta a műhely vezetője. Magas, erős, barnahajú fiatalember Horváth Sándor kiváló dolgozó. Nem visel gumikötényt, gumicsizmát és gumikesztyűt, mint a többiek. — Sokan megjárták már itt — mondta. — A felszálló savgázok a mennyezeten lévő vízcseppekkel Kedden „paprika iskola” kezdődött a Csongrád megy« Kiskundorozsmán, a sziksóstói túristaszállóban. Félszáz termelőszövetkezeti gazda vesz részt az egész héten tartó bentlakásos tanfolyamon, ahol kísérleti intézeti kutatók, konzervipari és kereskedelmi szakemberek ismertetik a hallgatókkal a termelés, a nemesítés és értékesítés legfontosabb kérdéseit. A „paprika iskola’* célja az új gazdasági év alapos előkészítése. vegyülnek és lecseppennek a vendégek kalapjára, vagy kabátjára és nyomukban szép kis lyuk keletkezik a szöveten. Alig hogy kimondta, kalapom karimáján kop- pant egy ilyen savas cseppecske. Nagyon keserves képet vághattam, mert vigasztalni kezdett: — Ne féljen, egészen kicsi csepp volt. Nem lesz feltűnő lyuk a kalapján — és nevetett. — Jöjjön álljunk ide, itt nem csepeg. — Maga már megszok ta? — kérdeztem. — Mondjuk. Mióta ez az üzemrész dolgozni kezdett azóta itt vagyok. Nyolc éve. — Vegyész? — Még nem. — Mi volt a foglalkozása, hogy magát bízták meg a műhely vezetésével? — Cipész voltam. Jákó- halmán szabadultam, odavalósi vagyok. Még most is ott lakom, busszal járok be. Hat osztályt végeztem. Fémcsiszoló és galvanizáló szakmunkás lettem pár év alatt, ötvenkilencben, hatvanban a hetedik— nyolcadik osztályt is elvégeztem. — Tovább tanul? — Igen. Tavaly elvégeztem a vegyipari technikum első osztályát, de abbahagytam egy időre. — Miért? — Tudja, a feleségem... A fiunk már nyolc éves elmúlt, nagy gyerek. Sor kerülhet arra, hogy az asszony is tovább tanuljon. Van egy nagy tervem. — Mondja el. — Nagyon szeretném, ha az asszony Ide jöhetne dolgozni, az elokszálóba. Gimnáziumi érettségije van. Együtt járnánk a vegyipari technikumba. Tudja. mennyivel köny- nyebb úgy tanulni? Egymást ösztönöznénk, segítenénk. — Sikerülni fog? — Nem tudom. Nagyon jó lenne. Ha nem megy, tovább tanulok. Egyedül.- bj Paprika iskola get a gyártási folyamatok automatizálására fordítanák. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy ■ nálunk például 'a gépiparban a munkások 20—25 százalékát rakodással, szállítással foglalkoztatják, (a fejlett tőkés országokban mindössze csak hat hét százalékát), nyilvánvalóak a nagy lehetőségek. A szakmunkásgondok enyhítéséhez tulajdonképpen még külön beruházásra sincs szükség, ha felszámolják, vagy legalább is csökkentik az üzemen belüli igén nagy, mintegy 25—30 százalékos veszteségidőket. Képzeljük csak el, száz munkásból átlagosan 25-—30 nem dolgozik! Őszintén, meg kell mondani, hogy AZ ÜZEMEN BEEÜLI MUNKANÉLKÜLISÉG ácsorgás és lógás elsősorban és nagyobb részt nem a munkások, hanem a vezetők gondatlanságából és fegyelmezetlen sápéból adódik. Nincs időben elég anyag, megfelelő szerszám, rajz vagy éppen a már említett rendelés hiányzik. S ahol az embereknek a napi 480 percből 100—150 percig nem tudnak munkát biztosítani, ott a munkás könnyen megtoldja ezt még a maga fegyelmezetlenségével. Ezért anélkül, hogy akár átmenetileg is Valamiféle menlevelet adnának a lógásnak, a naplopásnak, a munkafegyelem megszilárdítása a szervezettség fokának, a vezetés színvonalának emelését sürgeti A megnövekedett feladatok új szellemet, korszerű szemléletet igényelnek. A rohammunka szükségképpen visszaesést, majd újabb rohammunkát szül. Ahogy a dolgozóknak kötelességük munkabérükért teljesíteni a normát, ugyanúgy kötelessége a vezetőknek is a maguk normáiét teljesíteni, a tervteljesítés műszaki és szervezeti feltételeit biztosítani. Hasznos, megszívlelendő tanulságok ezek 1964-re is. Igen szigorúak az idei termelési, export és termelékenységi előírások. Arra van szükség, hogv érdemi műszaki fejlesztéssel, a gyártás korsze- rű«i tjével, a sítésével, a jobb munka- szervezéssel érdemiig emeikediék a termelés színvonala — a termelékenység. A TEElWET.ItKENYSÉG ÉS A JÓLÉT Általános igazság, ahogy növekszik a termelékenység, úgy gyarapszik az ország és emelkedik dolgozó népünk ióléte, életszínvonala is. Népgazdaságunk éléskamrája nem terülj, terülj asztalkám, elosztani és elfogyasztani is azt lehet, amit megtermeltünk. TérT a vasz-csalogatás Vetik az árpát a Szolnoki Lenin Tsz-ben ^ Gépszemle Tószegen Repülőgépek Tisza földváron Az utóbbi napok meghozták az igazi tavasz-előt a földekre. A szolnoki Lenin Tsz-ben igazi munkáshét kezdődött. Hétfőn folytatták a vegyszeres gyomirtást, amit az ősszel 150 hold vetésen nem tudtak befejezni. Tegnapig 75 hold őszi szántást is meg- fogasoltak, s kedden a déli órákban megkezdték a tavaszi árpa vetését Is. Estig 20 holdon került földbe az új termést hozó vetőmag. A kunszentmártoni Zalka Tsz-ben egyelőre a kertészetben dolgoznak, a melegágyakhoz szállítják az istállótrágyát, gallyazzák a fákat, s 1800 hold őszi vetést fejtrágyáztak, hogy a vetési „szezonra” minél kevesebb más munka maradjon. Hazai A kengyeli Dózsa Tsz < III-as üzemegységében ma j tartják a gépszemlét, s az- tán ha az idő engedi munkához kezdenek. Hat kh földbe való mák, 90 holdba való tavaszi árpa, és ugyanennyi borsómag vár elvetésre. A műtrágyaszórást az egész Dózsa Tsz- ben — több mint 500 hold őszi vetésen — befejezték, leginkább reggelente, a hírek Zala megyében ebben az évben több fontos útvonalon lesz nagyobb arányú korszerűsítés. Különösen fontos a Körmend — zalaegerszegi út rendbehozása. — Ez az út ugyanis Zalaegerszegtől új nyomvonalon tovább épül Keszthelyig, s így lényegében a szomszédos Ausztriát köti össze a Balatonnal. A hét méter széles, keményburkolatú gyorsforgalmi úton lényegesen csökken az utazási idő — a magyar tenger és az országhatár között, mivel az új út alig érint lakótelepeket. A tiszafölövári Lenin Tsz-ben megkezdték a mák vetését. Összesen száz holdat vetnek eL Három géppel szórják a műtrágyát, rögtön ntána fngasolják és négy ve tógépnél juttatják a földbe a n>n<rnt vező szerveink évről évre elkészítik a népgazdaság fejlesztésének, az ország gazdálkodásának esztendős programját. Az éves nép- gazdasági tervben mint kiadások szerepelnek az élet- színvonal emelését, a lakosság jobb szociális ellátását szolgáló intézkedések Igy például a béremelés, a lakás, a kórház, az iskolaépítkezés, a nyugdíjemelés stb. anvaai kihatásai. Nvil- vánvaló, ha a ..tartozik” oldalon, vagyis a terme1 “S- beo nem valósulnak meg a tervek ez módosítja a ..követel” oldal életszínvonal emplő elképzeléseit is. Va!am"nnvien ismertük az ötvenes évek eleiéről, hogy áruh’ánvt és árt’ernoii.-arféat ielent csupán, ha szilárd tprme’ési háttér ós megfejő nélkül fizetnek ki milliókatAz anvagi érdekeltség révén mioden dolgozó anv- nvit kan a társadatorntól. amennuit ő mnn'ráiával a köaöscégnek nvrntntt. Ez a móíven humánus elv azonban nem érvénvesfj! mindenütt maradéktalanul. — Gyakran érdemtelenül keresethez jut nálunk a lógós, a henyé’ő is, fizetést. Drémiúmot és jutalmat kapnak rendszerint a műszaki fejlesztést, a munka- szervezést elhanyagoló vezetők is. S ha netán határozottan feóéonek az ilyen fegyelemsértő munkásokkal Vetés és vezetőkkel szemben, előfordul, hogy a szakszervezetek, egyeztető bizottságok, vagy más szervek védelmükbe veszik őket, társadalmunk humanizmusára hivatkozva. Holott a fegyelmezetlenség — bármilyen szinten is történjék — éppen a szocialista humanizmus magasztos eszméjét, milliók jólétének emelé-sét sérti leginkább. Szocialista társadalmunk fő célja a dolgozók szükségletének mind magasabb fokon történő kielégítése. E humánus cél elérésén munkálkodik mindenki, aki a rendelkezésre álló eszközökkel és lehetőségekkel legjobb tudása szerint a termelékenység emelésén munkálkodik. Fémjelezze e munkánkat minden szinten az igényesség és az egészséges türelmetlenség. Nem szabad seholsem beérni a termelékenységi mutatók formális teljesítésével, mint ahogy pártunk és kormányunk életszínvonal politikáját sem — az évekkel ezelőtt még oly gyakori — formális százalékok hajhá- szása, hanem a megalapozottság, a konkrétság és a biztonság jellemzi. Kovács József fagyon szórták, mert napközben olvadt a föld, s napsütésben nem lehetett rámenni. A tiszainokai Szabadság i Tsz-ben válogatják és előcsíráztatják a 26 hold földbe való magburgonyát. — Meglepték a szőlőt is. Szórják az istállótrágyát, tisztogatják a fákat, s ha nem fagy. megkezdik a i nyitást. Hétfőn kezdték a talaj előkészítését, a tószegi Dózsában az 50 ho'd máknak és teertap estig be is fejezték. Ha az időjárás közbe nem szól, ma estig . a vetéssel is végezrek- Kedden a tiszavárkonvi Petőfi Tsz- ben is meekezcüék az 50 hold zö’dbcrsó vetését, de néhánv fordu'ó után abba kpPett íTJCTvni. mert ragadt a föld De ha nem esik az eső mától mind°nnan meg- prőháliék míg csak sikerrel nem iár a kísérlet. A tiszaóiVIvéri T enie Tsz- ; ben ma befelezik a 109 j hold mák és kezdik a bor- j só -veté-ét. Tegnao bat fo- j gat símítózott. a többi bo- i rónát vontatott a földeken Tegnap délelőtt felszállt a ■ két renülőgép is a szövet- j kezet földjén,, s szórja a műtrágyát az 1500 hold őszi kalászosra. i A tiszajenői Tiszamenti Tsz-ben ha derűs lesz a mai nap, kezdik a 450 hold borsó vetését, holnap pedig a mákot. Tegnap miután az ősziek fejtrágyázását befejezték, a háztáji terű- j leteket szántották. 1 A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének magyar tagozata kedden a Magyar Újságírók Szövetsége székházában sajtótájékoztatót rendezett, amelyen dr. Benedek Jenő, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára ismertette a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége Budapesten rendezendő VIII. világkongresz- szusának előkészületeit, a tanácskozás programtervezetét — Elmondta, hogy a március 31 és április 5 között sorrakerülő világkongresszusra mintegy 400 küldöttet várnak a világ minden részéből. A tanácskozás iránt máris nagy érdeklődés tapasztalható. • Kedden kedvezőre változott a jéghelyzet a Paks és a Baja közötti Duna-szaka- szon. Az ordai, a paksi és a többi torlódásos helyen is megindult a jég, s bár még időnként akadozik; de lényegében folyamatosan mozog, töredezik. A vízügyi fő- igazgatóság jégtörőhajói kísérik és terelik a torlódások nagy jégtömegeit, hogy csírájában elfojtsák az újabb veszélyes helyzetek kialakulását és egyenletes mozgásra kényszerítsék a jeget. Ezen a szakaszon tehát minimálisra csökkent a jégveszély. Mohács és a Dráva torkolat közötti Duna-sza- kaszon még nem múlt el a veszély, mert kisebb-na- gyobb megszakításoktól eltekintve áll a jég. Biztató viszont, hogy a Dráva torkolata alatt megtisztult a Duna, s várható, hogy a rna- gyar-jugoszláv határ körzetében is hamarosan megindul a jégmező. * A divatáru nagykereskedelmi vállalat vezetői kedden bemutatóval egybekötött tájékoztatón ismertették a nyári felkészülést. — Mint elmondták, az idén a strandcikkek többségéből jobb lesz az ellátás, mint tavaly volt. Biztosíték erre, hogy csak fürdőruhából körülbelül 2,5 millió kerül a boltokba. Ennek mintegy fele a divat alakulásának megfelelően két részes. — Meglepetés lesz a palatínus nevű, zsugorított nylon alapanyagú fürdőruha, amelynek az az előnye, hogy gyorsan szárad. Ebből körülbelül 30 000 kerül forgalomba, hat fazonban, citromsárga, középkék, fekete, püspöklila, téglapiros és fehér színekben. ’WííirHoya u*zá^yal Szabaddá vált a forgalom a Duna felsőszakaszán. Linzből elindultak, sőt már meg is érkeztek az első, műtrágyával megrakott uszályok. Német kikötőkből tegerentúlról érkezett búzát hoz tizenkét uszály, s úton van a Ituggyantaárugyár részére gázkorom, a textilgyárak- nak gyapott és juta, az erőtakarmány gyártásához pedig pálmamag és tejpor. Az exportáruk közül szállításra var bauxit. mangánérc, cső, különböző konzerv és Dunaújvárosból haiővoi viszünk Becsbe kokszot.
