Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-29 / 75. szám

VHáq pr&l&iűrjíti eqyeeiiljafok / SZOLNOK ■ [a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Í5 A MEGYEI TANÁCS LAPJA /Végiig*.t XV. évfolyam, 75. szám. Ara 80 fillér 1964. március 29., vasárnap. Topano npHBeTCTByeM coBeTCKyio napTHimo-npaBHTejifcCTBeHHyio ÄejieraiiHio bo rjiase c TOBapameM XpymeBbiMÍ Forró szeretettel üdvözöljük a szovjet párt- és kormány- küldöttséget« élén Hrusesov elvtárssal 1 Magyar vezetők cikkei a szovjet sajtóban A szombati szovjet lapok hazánk felszabadulásának közelgő évfordulója és a Hruscsov vezette szovjet küldöttség küszöbön álló látogatása alkalmából ismét több cikket közölnek Ma­gyarország életéről. A Prav­dában „A gazdasági építés tapasztalatai a népi Ma­gyarországon” címmel meg­jelent Fock Jenőnek, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának cikke. Lukovec és Geraszimov, a Pravda budapesti tudósítói a száz­halombattai építkezésekről írnak a lap szombati szá­mában. Az Ekonomicseszkaja Ga­zét* szombati számának melléklete nyolc cikket kö­zöl Magyarország gazdasá­si helyzetéről és problé­máiról, közöttük Apró An­tal „A testvériség és az együttműködés szellemé- | bén” Nyers Rezső „A szo­cializmus teljes felépítésé­ért” és Szurdi István „Vél» tozások az ipari termelés szervezetében” címűi cik­két. A lap szerkesztősége köszönetét mond a figyelő munkatársainak, aikik az : anyag összeállításánál köz­reműködtek. A Komszomolszkaja Pravda novoszibirszki és kijevi tudósítói beszámol­nak a magyar KISZ-kül- döttség meleg fogadtatásé- ; ról és látogatásairól. | A Lityeratumaja Gaze- j tában Hidas Antal, a Moszkovkaja Pravdában Kulcsár István méltatja a közelgő évforduló jelentő- i séféi. Kajszuni válasza Hrusesov nak Moszkva, (TASZSZ) Kajszuni, *z ENSZ ke­reskedelmi ás fejlesztési értekezletének elnöke táv­iratot küldött Hruscsov- nak, s ebben köszönetét fejezi ki a szovjet minisz­terelnöknek az értekezlet­hez intézett üzenetéért Húsvéti békemenet A nukleáris leszerelésért küzdő mozgalom kö­rülbelül 2000 főre becsült — egy mérföld hosszú — menete indult el pénteken déltájban a londoni Hyde- parkból. A menet élén három rendőrautó, a végén pedig rendőrökkel zsúfolt két autóbusz haladt. A me­net jelmondata: „Nem kell polaris, nem kell hidrogén­bomba, az amerikaiak men­jenek haza!” Vannak ünnepek egy nemzet életében, amelyek­nek jelentőségét és értékét nemcsak a szálló évek fo­kozzák. A felszabadulás idei évfordulóját a nap tör­ténelmi jelentőségén is túl­menően — nemzeti és nem­zetközi szempontból egy­aránt különös fontossággal ruházza fel a szovjet párt­ós kormányküldöttség érke­zése, s az, hogy o testvén küldöttség élén maga Hrus­csov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke lép hazánk földjére. Ügy köszöntjük a Hrus­csov elvtárs vezette szovjet küldöttség látogatását, mint újabb megpecsételését a szovjet és magyar nép tör­ténelmi hagyományokból táplálkozó mély barátságá­nak. Ezek az erős baráti szálak már akkor kezdtek kialakulni, amikor a ma­gyar munkások és parasz­tok áz 1905-ös orosz for­radalmi eszmékért lelke­sedve indultak harcba el­nyomóik ellen. A nagy ok­tóber eszméi tovább mé­lyítették ezt a forradalmi barátságot és a Magyar Tanácsköztársaság a min­den oldalról megtámadott szovjet ország első szövet­ségesévé vált. Magyar vér is hullott az intervenciósok elleni harcban az első, szü­lető szocialista ország sza­badságáért. Történelmi igezsá gszolgál tatás az, hogy szovjet harcosok a maguk véráldozatai árán szabadí­tották fel Magyarországot. Méltán mondotta Hruscsov elvtárs hat esztendővel ez­előtti operaházi díszünnep­ségen: „a szovjet katonák szívében ott élt az 1848— 43-es magyar szabadság- harc és az 1919-es dicső Magyar Tanácsköztársaság emléke...” A felszabadulás nem­zeti jelentősége egyben összekapcsolódott ennek nemzetközi jelentőségévei is. A Szovjetunió sokoldalú gazdasági és politikai tá­mogatása tette lehetővé, hogy röviddel a második világháború vérzivatara után a legyőzött „úri Ma­gyarország” romjain meg­jelenhessek az új, a Szov­jetunióval szövetséges népi Magyarország. A hazánk földjére lépő szovjet pórt- és kormányküldöttségben s személyesen Hruscsov elvtársban ily módon egy állandóan ható nemzetközi felszabadító erőnek a ve­zetőit iá üdvözöljük. Ezen erő állandó támogatása tet­te lehetővé a tőkés világ hatalmas — és válságos pillanatokban újra meg új­ra felfokozódó — nyomá­sával szemben a szocializ­mus megvédelmezését és megszilárdítását Magvaror- szágon. Az így ki bontako­zott együttműködésnek és sokoldalú segítségnek fel­becsülhetetlen szerepe volt abban, hogy öntudatos, szorgalmas népünk élni tu­dott a történelmi lehető­séggel; lerakta a szocializ­mus alapjait s most a szo­cialista társadalom teljes felépítésén munkálkodik. Az együttműködésnek és -segítségnek ez a skálája annyira széles, megnyilvá­nulási formái pedig annyi­ra színesek és elevenek voltak, amilyenre az em­beriség történelmében elő­ször a Szovjetunió és a szocializmust építő orszá­gok viszonya nyújtott pél­dát. Gazdaságilag az együtt­működés számos fejlődési fokon ment keresztül, míg végre kiteljesedett a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának egyre maga- sabbszintű munkájában. A KGST-ben a szovjet és a magyar gazdaság két- és többoldalú szerződések egész sorával kapcsolódik egymáshoz. Országaink egyenjogú testvéri viszo­nyára jellemző, hogy szál­lításainkat a kölcsönös szükségletek szabják meg. Ezen belül ipari nyers­anyagszükségletünk . nagy­részét a Szovjetunió fede­zi. Méghozzá olyan hosszú- lejáratú szerződések kere­tében, amelyek teljesen szilárdan biztosítják Ipa­runknak a nyersanyagot, termékeinknek a piacot. Másszóval: gazdasági sta­bilitásunk alapvető pillé­rei. E szilárd gazdasági alapra az együttműködés valóságos palotája épült: a tudomány űj magaslatai­nak meghódítása, nemzet­közi szerepünk és tekin­télyünk megnövekedése éppen úgy a testvéri, egyen­jogú szovjet—magyar ba­rátságon nyugszik — mint hazánk biztonságának, füg­getlenségének és békéjének védelme a varsói szerződés keretei között. Ä szocializmus teljes fel- építésének munkája és e munka biztonsága — mind annak a napnak a törté­nelmi jelentőségében gyö­kerezik, amelyet most né­pünk együtt köszönhet, együtt ünnepelhet a Hrus­csov elvtárs vezette szov­jet küldöttséggel. Mindez természetesein azt is jelenti, hogy a szocialis­ta építés gyakorlatának és a nemzetközi élet nagy kérdéseinek elvi megítélé­sében is teljes nézetazonos­ság alakult ki pártjaink, országaink, népeink között, Amióta az SZKP XX. és XXII. kongresszusa az egész szocialista világban hatalmas alkotóerőket sza­badított fel, barátságunk ereje megsokszorozódott. Hruscsov elvtársnak a Szovjetunió Kommunista Pártja lenini Központi Bi­zottsága élén kiemelkedő szerepe volt e fejlődés el­indításában és következe­tes kibontakoztatásában. Hruscsov. elvtárs hallatlan energiát, alkotó gondolko­dást és tisztánlátást köve­telő küzdelmet vívott és vív a személyi kultusz idő­szakának káros gyakorlata és öröksége ellen. A XX. ég XXII. kongresszus , ha­tározatai, amelyekért Hrus­csov elvtárs a Központi Bizottsággal együtt olyan hatalmas jelentőségű alkotó munkát végzett — nekünk is felbecsülhetetlen segít­séget nyújtott abban, hegy minden torzítástól mente­sen érvényesíthessük a marxizmus—leninizmus ta­nításait. Ennek az útmuta­tásnak a helyességét fej­lődésünk legmesszebbme- nően igazolta. Voltaképpen ennek a fejlődésnek a ta­pasztalatait fogalmazta meg Kádár János elvtárs, ami­kor legutóbbi beszédében azt mondotta: „immár kö­zel nyolc esztendeje töret­len vonalú és következetes politikát folytatunk. Pár­tunk felelősséggel vette fi­gyelembe a múlt tapaszta­latait, a jobb- és baloldali torzítások tanulságait. Szá­molt adottságainkkal. Mun­kájában a marxista gon­dolkodás elveit követi, és hasznosítja a nemzetközi munkásmozgalom, elsősor­ban az úttörő; Szovjetunió Kommunista Pártja törté­nelmi tapasztalatait”. A szovjet küldöttségben és vezetőjében a torzítá­soktól mentes, lenini poli­tika hordozóit és példamu­tatóit üdvözöljük orszá­gunkban'. Végül, de nem utolsósor­ban: a mi számunkra ez a látogatás a közös és kö­vetkezetes békepolitika ün­nepe is. A forradalmi mun­kásmozgalomnak mindig az volt a célja, hogy kiküszö­bölje a háborút az embe­riség életéből. Az erővi­szonyok megváltozása most megteremtette ennek reális feltételeit. Ma a békés egymás mel­lett élés politikája, a békés verseny az egyetlen járható át az emberiség szántóra az atomkatasztrófa vesze­delmes szírijei között — s egyben ez a szocializmus fő harci formája a kapita­lizmussal vívott világtörté­nelmi küzdelemben. Mi magyarok nemzeti ér­dekeink legteljesebb kife­jezését látjuk ebben a nagy programban és mindazok­ban a közvetlen politikai célokban, amelyet ez ma- gábafoglal: az általános és teljas leszerelésért vívott harctól a gyarmatosítás kö­vetkezetés és teljes felszá­molásán keresztül a vitás kérdések békés megoldását követelő legújabb -szovíet javaslatig. A Szovjetunió^ világhata­lom. Hruscsoy elvtárs és többi vezetői, akiket most testvéreinkként üdvözlünk, világpolitikai gondokat és problémákat hordoznak vállaikon. Már jelenlétük is a nemzetközi érdeklődés középpontjába állítja Ma­gyarországot felszabadulá­sának 19. évfordulóján. £s mi — mint Kádár - János elvtárs mondotta nemrégi­ben — „nyugodtan tekint­hetünk o testvérpártok, a testvéri országok és vértek szemébe". Az érkezés pillanatában majd ezt a „nyugodt te­kintetet” köszönjük a Szov­jetuniónak. a szovjet párt­ós kormányküldöttségnek, Nyikita Szergejevics Hrus- cs óvnak.

Next

/
Thumbnails
Contents