Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-26 / 72. szám
186*. ncársitts 26. SZOLNOK MEGYEI MBPLAIP SZERKESZTŐSÉG PANASZOK INTÉZKEDÉSEM TÖBB UDVARIASSÁGOT TÚLZOTT ELLENŐRZÉS Fejes Károly szajoli olvasónk írja, hogy 15 és 14 éves gyermekeivel moziba ment egyik este. A gyerekeket a mozi igazgatója hazaküldte a többiekkel együtt, és a jegyek árát nem adta vissza. A Szolnok megyei MOKÉP Vállalat igazgatója foglalkozott a panasszal. Valóban esti előadásra csak iskolai engedéllyel lehet menni. A mozi pénztárában ki kellett volna tenni a megfelelő tájékoztató táblát -erről az intézkedésről. A mozi vezetőjét figyelmeztették, hogy máskor tapintatosabban járjon el a diákokkal. Levelében Molnár Albert Kenderesről azt panaszolja, hopp 1955 szeptemberében nyolc hold földdel belépett a helyi termelőszövetkeKIÉ A FÖLD? zetbe. Az év novemberében Budapestre ment dolgozni. Földje a szövetkezetben maradt, és más használja. Lehet, hogy földje kényszerhasziwJOGOS-E A JÖVEDELEMADÓ? Lovász András 1957 óta villámcsapás következtében munkaképtelenné vált. ötszáz forint nyugdíjat kap. Nem tartja jogosnak, hogy ebből a kevés pénzből fiSZTK-JARULÉK, VAGY HÁZTÁJI? Törökszentmiklóson a termelőszövetkezetben bárom évig dolgozott Karakas Istvánná. Megbetegedett és tovább dolgozni nem tudott. Betegsége után sem a háztájit nem kapta meg, sem kilépési kérelmére nem kapott választ. Betegség meghatározott idejére napi fél munkaegység jár. Ugyanakkor a háztáji területre is igényt tarthat a tsz-tag. Kilépési problémájával forduljon a termelőszövetkezet közgyűléséhez! FÖLDJÁRADÉK — HASZONBÉR Gömöri András szolnoki lakos 1959-ben lépett be a termelőszövetkezetbe. Földje után nem kap semmilyen jövedelmet. Ha még mindig termelőszövetkezeti tag, akkor föld- ' járadékra tarthat igényt. Ha tagsága megszűnt, akkor haszonbért kell kapnia. KÉSIK A CSŐM AGSZÁLLlTÁS Hajnal Imre kóesújfalui olvasónk a buszon szállított csomagok késéséről panaszkodott. A debreceni postaigazgatóság vezetője megvizsgálta panaszát. Megállapította, hogy a csomag-késés oka az autóbuszok bizonytalan közlekedése. A RÁÉRŐ SZERELŐ Kollár József nagyrévi olvasónk levelében kifogásolta, hogy amikor elromlott a cibak- házi mozi vetítőberendezése, a közeli épületből csak 57 perc múlva jött a T1TÁSZ szerelője. A vezető szerelő a kérésnek tíz perc múlva tett eleget, s midőn nem találta a hibát, visz- szament mászóCIKKÜNK NYOMÁN A Szolnoki- Bőripari Ktsz vezetője lapunknak a február 19-i számában megjelent „Elcserélt cipők” című cikk után intézkedett. A panaszosnak új fekete cipőt csináltatott, és megfizettette a különbözetek OLVASÓINK ÍRJAK AZ ELSŐ BIZONYÍTVÁNY Bensőséges ünnepségen adták át a községi analfabéta iskola kezdő osztályának az első bizonyítványt. Ugyanakkor vizsgázott tizenöt nyolcadikos tanuló is. Legtöbbjük nős, családos ember. Mégis jó eredménynyel végezték el az általános iskolát. Kitűnt jó tanulmányi eredményével és példás magatartásával Fehér Miklós. A jó eredmények elérését segítette a tanárok — Fehérvári Miklósné, Máesai Béla, Székely Magdolna — lelkiismeretes munkája. Lévai Zoltán Tiszavárkony négyezeriiétszAz könyvtári OLVASÓ Érdeklődéssel olvasta a „Jászberényi kultúra” című összeállításunkat Móra Sándor, a járási könyvtár igazgatója. Hiányolta, hogy a könyvtár munkájával nem foglalkoztunk. A jászberényi könyvtár a város kulturális életének fontos tényezője. Felnőtt, illetve gyermekkönyvtárában 31000 kötetet négyezerhétszázan olvastak el 1963-ban. A terv ezt a létszámot 1965-re irányozta elő. Tehát egy- egy olvasó átlagban 25 művet vitt ki egy év alatt. A szerkesztőség megjegyzése: Valóban az a. helyzet, hogy egy rövid és képekkel tarkított színes oldalban nem fért el minden, amit Jászberény kultúrájáról elmondhatunk. Éppen ezért örültünk Móra Sándor kiegá- •zílésének. A közelmúltban a Tisza- menti Vegyiművek fűszer- boltjában vásároltam. A sorban előttem állt egy hatvan év körüli öreg bácsi, aki egy kiló kenyeret vett. A pénztárnál kifizette érte a három forintot Az eladó a kenyeret csak a blokk átvétele után mérte meg. A kenyérért tizenöt fillérrel többet kellett volna fizetni. Az eladó durván kiabálni kezdett az öregemberrel. Előbb kellett volna megmérni a kenyeret, de ha már ezt elmulasztotta, udvariasabban bánhatott volna az idős vásárlóval. Bíró István Tiszavárkony sítás alatt van. További tanácsot csak akkor adhatunk, ha tisztázza a községi tanácscsal, hogy milyen jogcímen és ki használja a földjét. LEVELEKBŐL SOROKBAN A Néplapban 1963. november 24-én megjelent a „Tanterem használhatatlan állapotban” című cikk. So- modi Mátyás kisújszállási kéményseprő csak részben ért egyet a cikk írójával. Szerinte nem felel meg a tényeknek, hogy három éve nem seperték ki a kéményt a göröngyösi tanyai .iskolában. A túrkevei vöröskereszt lelkes munkájáról ír Lótos Ferencné. Városukból kétszázötvenen jelentkeztek véradásra. A vöröskereszt fontos feladatnak tartja, a tüdőbetegek és a nehéz anyagi viszonyokban levő családok támogatását is. SZERKESZTŐI ÜZENETEK zetnie kell háza után jövedelemadót. Jövedelemadót fizetni kell a tulajdonosnak ingatlana után — természetesen olvasónknak is. vasért és az oszlopon hozta rendbe a hiányosságot. Az illetékesek felhívták figyelmét a hasonló esetekben szükséges gyorsabb intézkedésre. Baricza Pálné, Tószeg: A Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat figyelmeztette a pénztárost, hogy a jövőben udvariasabban és figyelmesebben dolgozzon. Nagy Józsefné, Szanda- szöllős: Máskor is forduljon bizalommal szerkesztőségünkhöz. Hartyányi János, Kenderes: Feltételezhető, hogy ügyében az intézkedés időközben már megtörtént. Vallyon Ilona, Tiszasüly; Háry János Tiszagyenda: Kérjük, hogy röviden írják meg nekünk panaszukat, hogy ügyükben eljárhassunk. Vörös Mária, Martfű: Rokonát a „Kanadai Magyar Munkás” című lap útján keresse. Ifj. Horgász Antal, Szolnok: Javasoljuk, hogy személyesen keresse fel panaszával a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának vezetőjét. Palásti Gábor, Szolnok: Panaszával forduljon az illetékes parancsnoksághoz Járomi Sándor, Jászberény: A kérdéses földterület helyett csereingatlant kapott. Földje után földjáradék illeti meg. Dögéi István, Török- szentmiklós: Kérje, hogy panaszát a termelőszövetkezet közgyűlésén tárgyalják meg. Tóth Klára, Budapest: Panaszával forduljon illetékes bírósághoz. Bira Antal, Heves: Javasoljuk, hogy forduljon panaszával a vállalat egyeztető bizottságához. Elutasítás esetén pedig a területi egyeztető bizottsághoz. Gera István, Vezseny: Az általános iskola esti tagozatán 12 nap alap- és 3 nap pótszabadság, levelezőn 12 nap alap- és 6 nap pótszabadság jár. „Kevi tudósító”: Köszönjük érdekes beszámolóit a túrkevei március 15-i és március 21-i ünnepségekről. Sajnos elkésve érkeztek meg. Várjuk a következő tudósításait. Jóbarátság őrs, Jászberény: Köszönjük figyelmességeteket, hogy rendszeresen tájékoztatjátok lapunkat tevékenységetekről. Mán doki László, Karcag: — Szép és nemes gondolatokat tartalmazó verse formailag még nem üti meg a közölhetőség mértékét. Pinczés Pál, Cserkeszülld: A termelőszövetkezet nőnapi ünnepségéről küldött beszámolója idejétmúlta, sajnos, már nem tudjuk felhasználni. Simonyi Imre, Gyula: Versei nem közölhetők. Rímei erőltetettek. Kábái István, Karcag: Raktári történet című írása érdekes témájú, azonban kissé iskolás stílusa miatt sajnos, nem tudjuk közölni. Varga Mihályné, Tiszaföld- vár: Örömmel vettük jelentkezését, amelyben közli, hogy lapunk levelezője kíván lenni. Kérjük, hogy Tiszaföldvár életéről, problémáiról írjon számunkra. A verset és a kis karcolatot sajnos, nem tudjuk használni, Á falusi kereskedelem felkészült a tavaszi „rohamra" A földművesszövetkezeti kereskedelem az idén is alaposan — együttesen mintegy 3,4 milliárd forint értékű áruval — készült fel a tavaszi „rohamra”. Ruházati cikkekből az elláiás — a rendelkezésre álló készlet értékét tekintve — jobb lesz, mint az elmúlt évben. Bizonyos választékbeli problémákkal azonban még így is számolni kell. Vonatkozik ez elsősorban a finom fésűs- gyapjú szövetekre és az ugyanilyen anyagból készült konfekció árura. A vegyesiparcikkek csoportjában konyhabútorból, ebtől a hosszú évek óta hiánycikknek számító áruból. az idén már teljes egészében ki tudják elégíteni a keresletet. A közismert hazai gyártmányok mellett nagy mennyiségű ! német, cseh és bolgár j 'gyártmányú konyhabútor forgalombahozatalával is bővítik a választékot. — Egyéb bútorokból, bár az elmúlt évihez mérten töbt 1 tesz az üzletekben, még Szülők, nevelők fóruma mindig bizonyos hiánnyal kell számolni. A hűtőszekrény ellátásba ugyancsak javulás várható. A földművesszövetkezeti boltok nagy tömegű — jelentős részben német és cseh importból származó — „camping-áruval” készültek fel. A járművek közül a kerékpár „kiment a divatból”. A kereslet erősen csökkent, ugyanakkor lényegesen nagyobb az igény motoros járművekre. 125 köbcentiméteres hazai motorból bőségesek a készletek, az ennél nagyobb motorokból pedig szovjet importtal fedezik a keresletet. A falusi lakosság kö- | lében közkedvelt robogók- j ból cseh. német és jugo- ' szláv gyártmányok kerültek ' forgalomba, mégpedig az igényeknek megfelelő ; mennyiségben. Új, a falu változó igényeihez igazodó színfoltja a földművesszö- vetkeeeti kereskedelemnek, hogy 20—25 bútoráruház- i ban és bútorüzletben meg- J kezdik a kér zőművészeti j alkotások árusítását. | A gyermekek megismeréséről A tanév folyamán gyakran felteszik a szülők az érdeklődő kérdéseket a pedagógusoknak: „Hogyan tanul a kislányom, kisfiam? Hogyan viselkedik, milyen a magatartása?” Különösen az elsőosztályos szülők várják nagy kíváncsisággal a feleleteket. A tájékoztató beszélgetésekből aztán sok mindent megtud a szülő gyermekéről. Előfordul, hogy jobbat, mint amit gondolt, de az is, hogy 'éppen nem azt, amit várt, vagy szeretett volna hallani. Ilyenkor aztán kétségek szállják meg: „A tanító néni másképpen látja gyermekemet. Milyen hát valójában? Ismerem-e kellő mértékben?” S ha az ilyen kétkedő szülő törekszik gyermeke jobb megismerésére, örömmel tapasztalja, hogy közben saját magát is sikerült jobban megismerni. Gyermeke meglévő hibáin pedig úgy tud változtatni, ha előbb ő, a szülő változtatja meg eddigi felfogását, nevelési eljárásait. E cikk keretében az elsőosztályos gyermekek megismeréséhez, a szülők önismeretéhez szeretnék hozzájárulni, Egyik kisfiú, a jobbak közül való, napról napra fáradtabb, idegesebb. Főleg mióta osztályzatot kapnak, azóta tapasztalható ez nála. Sokat olvashattunk már erről a témáról, mégsem árt újból leírni. Nemcsak ötös érdemjegy van és nem képes minden gyermek mindig ötöst elérni. Ne érje megszégyenítés, túlzott zaklatás az egyszer-kétszer négyest hazavivő gyermeket. A gyermek fél, szorong, s az erejét meghaladó követelmény és a megértés hiánya előbb-utóbb a kisgyermek teljesítőképességének leromlásához vezet A késés egyszer-kétszer csaknem minden osztályban előforduló jelenség. Okát kutatva hamarosan megállapítható, hogy nem minden esetben a gyermeken múlik. Például egyik kislány azért késett, mert az édesanyja addig nem engedte el, amíg el nem fogyasztja a reggelit. A falat sehogyan sem akart lemenni a gyermek torkán. (Ugye, felnőttek, mi is voltunk már így? De mi ilyenkor kihagyjuk az evést.) A kislánynak azonban meg kellett ennie. Igazmondásáról kénytelenek voltunk a legmeggyőzőbb módon tudomást szerezni, mert a belé- erőszakolt kakaót a felizgatott, szorongó gyermek gyomra nem tudta sokáig magában tartani... Tudom, hogy a szülő jót akart, de a mód már kevésbé mondható annak. Talán az egész reggeli időbeosztás átszervezésével kialakulhatna a nyugodt, biztos légkör és késés veszedelme nélkül, megreggelizve juthatna el a kislány az iskolába. Egy fiatal mama jóleső csodálkozással hallotta, hogy kisfiával nincs semmi különös baj. Hallgat a szavamra, a többiekhez hasonló módon részt vesz a munkában. „Pedig otthon!...” S amint valóban meg is győződtem, otthon az anyjával szemben egészen másképpen viselkedik. Hamarosan fény derült arra is, hogy többek között mi okozza a gyermek otthoni szófogadatlanságát. Lemondóan említette az édesanyja: „Nem bírok vele! Tudja ő is. hogy gyenge vagyok hozzá ...” Tudja bizony! Fő1 eg, ha még ki is nyilvánítjuk előtte! Erre azonban nem gondolt az anya. No, de az a fontos, hogy most már tudja, s azt is tudja, hogy nem helyrehozhatatlan a báj. Apróságokkal kezdődő, megfontol* követelményekkel, s azok következetes végrehajtatásával helyreállíthatja a tekintélyét gyermeke előtt. Előfordul, hogy bizonyos órákra szemléltető eszközt, vagy otthoni használati tárgyat kell hozniuk a tanulóknak. Egy szertelen, kapkodó kislány, gyakran mulasztást követett el. Ilyenkor mindjárt elő is állt a mentséggel: „Mondtam a nagymamámnak, de nem készítette be.” Többször is megismétlődött az eset.- A sok ok közül, ami előidézhet ilyen magatartást, most csak egyre szeretnék rámutatni. A kislány családjában él a nagymama is. Túláradó szeretetében sok mindent elnéz unokájának^ s menti hibáit. Ez a kislányban kifejleszti, hogy a felelősséget nem érzi, mert mindig másra háríthatja. De ilyesmit az a gyermek is könnyen megtesz, akit ugyan nem mentenek hibáitól, de a környezetében lévő felnőttektől ezt látja, hallja. Nagyon emlékezetessé tette magát számomra egy kislány. Estefelé hat óra után jött hozzám keresni az édesapja, mondván, hogy még nem érkezett haza, noha négy órakor elment a napköziből. Hét óra felé megkerült a kislány. Már útban volt hazafelé. Az apával való beszélgetésből megtudtam, hogy már többször tett ilyen kijelentést: „Haza ne gyere, ha hármasnál rosszabb jegyet kapsz!” Lehet, hogy szokásból tette, lehet, hogy gyermekkorában ő is sokszor hallotta ugyanezt: Akármiért tette, kétszeresen is meggondolatlan volt a szülő. a) A kisgyermekek még szószerint veszik a szavainkat. b) Tudta év elejétől, hogy gyermeke egyike a leggyengébbeknek olvasásból is* számtanból is, tehát túlzott volt a szigorúsága. Annyit azért tudott szegény kis gyermek, hogy a kettő kevesebb, mint a három. És esetével megvilágította, hogy még a felnőtteknek is van tanulnivaló leckéjük ... A tízperc eltelte után három gyermeket egyszerre, egyformán vontam felelősségre az osztály előtt. Vétségük az volt, hogy csapkodtak az összecsavart sálakkal, noha ennek veszélyességéről már volt szó.- Mindhárom fiú a jó tanulók közül való. Sokatmondó volt számomra, hogy a három gyermek különbözőképpen reagált. Az elsőn látszott, hogy mélyen megbánta, s talán elhatározás született benne. A másikon nem annyira erkölcsi érzelmei tükröződtek, mint inkább a félelem attól, hogy mit szólnak, ha otthon megtudják. A harmadik közönynyel fogadta az elmarasztaló^ szavakat, s még egy önkéntelen vállrándítással is tetézte. Természetesen ez keltette fel a legjobban a figyelmemet, s hamarosan ki is derítettem az okát a kisfiú eme viselkedésének. A családban általános felfogás, hogy nem baj, ha „bitang”, csak jól tanuljon. S e felfogásuk megfogalmazásának nem egyszer tanúja volt a gyermek is. Az említett nevelési hibák is igazolják, hogy milyen szorosan összefüggenek azok a gyermek környezetével, s körülményeivel. Az iskolai és családi nevelés összehangolásával sokat tehetünk gyermekeink jobb megismerése, eredményesebb nevelése érdek*5- ben. Gledura Lajosné gyakorlóiskolai tanítónő Tászberény
