Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-26 / 72. szám
36. 9ZOUWOK Honi HfiPfcAÍ % Tanulnak a leendő katonák — Milyen antennát használunk fedezékben? — Villámvizsga a háromnapos ösb- szevonás utolsó napján. — Kérem, Szabó elvtárs, olvassa vissza az első betűcsoportot. — Etel, Etel, Tamás, Sándor, Etel. — Jó! Tévesztett valaki a lejegyzésnél? Igen? Akkor kérem, ismét figyeljék meg jól, mi a különbség az s és az ü betű között... — s a morse billentyű ismét szorgalmas ti-ti-tá-ba kezdett. Bizony, nem kis erőfeszítés kellett ahhoz, hogy Kunmadarason — ebben a kicsi községben — az MHS alapszervezet megszervezze a sorköteles fiatalok R—20-as tanfolyamát. Tavaly az alapismereteket sajátították el a fiúk, ebben az évben pedig 86 órás oktatás keretében megismerkedtek az R—20-as készülékkel, a telepítéssel, a készülék hangolásával — a kétoldalú összeköttetés megteremtésével —■ elsajátították az elektrotechnika alapjait, valamint a morse adásvételt 30-as ütemben. “ E tanfolyamon tizenhat sorköteles fiatal vett részt ebben a községben, akik bíznak abban, ha katonák lesznek, híradó alakulathoz kerülnek. Éppúgy, mint egyik oktatójuk — Vincze Bálint, jelenleg a Kossuth Termelőszövetkezet traktorosa —■, aki két éve vetette le a katonamundért, s aki éppen a honvédségnél sajátította el a „híradó szakmát”. Amikor Kunmadarason jártunk, a fiatalok a vizsgákra készültek. Hogy mindez sikerüljön, a község közös gazdaságai három napot engedélyeztek, amit csak tanulással tölthettek a fiatalok. A tét nem kicsi: közülük kilencen beneveztek a szocialista versenybe és ugye, az csak természetes, hogy sikerrel akarnak szerepelni. A kunmadarasi fiatalok ősszel már néphadseregünk katonái lesznek, s hiszem, hogy ott is becsülettel megállják majd helyüket. V. V. A tudósok feladata harcolni a békéért A termonukleáris háború fenyegető veszélye ellen indított nemzetközi kampány során kedden a szovjet tudósok gyűlést tartottak. — Alekszandr Nyeszmejanov akadémikus mondott beszédet, felhívta a tudósokat, az életben és a munkában tekintsék példaképüknek Frederic Joliot Curie-t. Több szovjet tudóst a béke érdekében kifejtett tevékenységéért kitüntettek a szovjet békebizottság díszoklevelével. A moszkvai tudósok levélben hívták fel külföldi kollégáikat, hogy tevékenységükkel szolgálják a békét és a leszerelést, s ezen keresztül az emberiség boldog jövőjét. A tudósok gyűlése egyúttal felhívással fordult a genfi tizennyolchatalmi leszerelési bizottsághoz és hangsúlyozta, a mai viszonyok között van reális lehetőség arra, hogy lépésről-lépésre le- küzdjük a háborút. KI A FELELŐS A tiszatenyői November 7. Tsz-ben úgy tervezték; hogy az idén 45 holdon termesztenek burgonyát. Ebből most már semmi sem lesz, mert a vetőmagnak szánt 553 mázsa burgonya megrothadt. Miért? Erre a kérdésre nem könnyű válaszolni, mert ahogy ilyenkor lenni szokott, mindenki igyekszik bebizonyítani a maga igazát. A tsz vezetői arra hivatkoznak, hogy fertőzött volt a vetőgumó. Hibáztatják a törökszentmiklósi földművesszövetkezetet, egyrészt, hogy étkezési gül- babát adott elvetőmagként, másrészt a burgonya fertő- zöttsége miatt. A földművesszövetkezet vezetői viszont a szakszerűtlen tárolást emlegetik. A termelőszövetkezetiek azzal érvelnek igazuk mellett, hogy saját termesztésű burgonyájukból ugyanolyan módon prizmáztak 300 mázsát, s annak semmi baja nem 553 mázsa vetőburgonya elpusztulásáért 9 Isméi a legjobbak között A Héki Állami Gazdaság fennállása óta szinte mindig példás termelési eredményeket ért el. Az 1962-es évet viszont eredményromlással zárták, nem érték el a tervezett jövedelmezőséget. A jövedelem-kiesés fő oka a kedvezőtlen, aszályos időjárás volt, amely a kapáskultúrákat súlyosan károsította. Ennek nem szabad meg» ismétlődnie, mondták akkor a gazdaság vezetői és dolgozói egyaránt. 1963-ban már ezzel a meggyőződéssel láttak munkához. Nem volt könnyű szavukat tartani. Rossz kimenetelű negyedév ígérkezik a járműjavítóban Felkerestük Jávor Vándort, a szolnoki .járműjavító igazgatóját, megkértük arra, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. A vállalat január elsejével áttért a minőségi kocsijavításra. Az új követelmények mellett milyen termelési eredmények várhatók az első negyedévben? — volt első kérdésünk. — Darabszámos tervünket nem teljesítjük. Januárban ugyanis már kétszázhuszonnyolc teherkocsival javítottunk kevesebbet, mint terveztük, a lemaradás még februárban is növekedett. Tehát annak ellenére, hogy az illetékes osztály e havi tervét megvalósítja. a negyedévi lemaradás vilószínű összesen 378 db teherkocsi lesz. Ennek az az oka, hogy a javításokra élőirányzott és a ténylegesen eltöltött munkaórák között jelentős az eltérés. Sajnos az a helyzet, hogy az alig fél évig tartó szombathelyi kísérlet számított bázisnak a javításokra fordítható idők megállapításánál. Így fordult elő, hogy a tervezett 120 órával szemben 320—380 órát használtunk fel ebben a javítási nemben. Ezért ha januárban a tényleges óraszám szerint még 500 munkásra lett volna szükség a terv teljesítéséhez — válaszolta az igazgató. — Hogyan pótolják a lemaradást? — Az áprilisi terven túlmenően 200 teherkocsit szeretnénk az első negyedévi adósságunkból letör- leszteni úgy, hogy igyekszünk csökkenteni a tényleges ráfordítást és megközelíteni a tervet. Persze ez jó néhány szervezési intézkedést tesz szükségessé. Ezenkívül a munkaversenyt hívjuk segítségül, dolgozóinkat arra kérjük, hogy vállalásaikkal segítsék elő az elgondolásaink megvalósítását. A verseny eredményeit a vasútasna- pon értékeljük. — Tavaly igen magas volt a kiesett rriunkaórák száma. Mit tesznek azért, hogy a tervezett szintet betartsák? — kérdeztük. — Először is megszüntetjük a rövidszabadságolást, minimálisra csökkentjük a munkaidő alatt való eltávozásokat. Ragaszkodni fogunk a kidolgozott szabadságolási tervekhez. Még odaadóbban foglalkozunk a balesetek megelőzésével. — Ám a notórius betegekkel nem tudunk mit kezdeni. Van azonban megjeevezni valóm. Az egyik oldalon arra törekszünk, hogy a kiesett munkaórák számát tervszinten tartsuk, illetve még azt is csökkentsük, addig a másik odalon eléggé következetlenek vagyunk. A különböző társadalmi szervektől például szinte nap mint nap érkezik egv- egy dolgozónk nevére szóló kikérőlevél. Érthetetlen számomra, hogy a társadalmi munkát miért munkaidőben végeztetik egyes szervek és így mennyiben nevezhető társadalmi munkának. —f mert a tavalyi gazdasági év sem a legsimábban kezdődött. Az őszi kalászosoknak mintegy 30—40 százaléka ' tavaszra kifagyott, Nagy volt a felelősség. Végülis úgy döntöttek, bíznak a talajerő ■ regeneráló hatásában. Nem szántják ki a megritkult gabonát. Igazuk lett. így nem merült fel újabb művelési költség, s bár a búzatermés nem érte el a tervezett mennyiséget, nem is sokkal maradt mögötte. És bár az őszi kalászosok nem váltották be a tervben hozzáfűzött reményeket, az önköltséget tekintve így sem vesztettek. Sőt a kenyér- gabona termelés nyereséget is hozott. A tavaszi növényeket, a kukoricát és cukorrépát viszont már úgy vetették és gondozták, hogy az. őszi gabonák terméskiesését pótolják. Sikerült. A kukorica .termésátlagát 1,70 mázsával a tervezett fölé emelték. S katasztráiis holdanként májusi morzsolt- í.an számolva 26,70 mázsát termeltek. Ez a nemvárt termés pótolta a kalászosoknál adódott kiesést. Jól „szerepelt” a gazdaságban a cukorrépa is. Öntözéssel és 70 ez.res tőszám- mal kétszáz helyett 323 mázsás átlagtermést értek el. A jövedelem megemelésébe a borsó is ..besegített”. A gazdaság 200 holdas kertészete még minden évben veszteséges volt. 1963-ban — első ízben — gz is 112 000 form nyereséget hozott. fgy történt, hogy a tervezett 8 400 000 forint helyett 1L241.0OG 'ormft tiszta nyereséggé* zárták a tavalyi évet. A gazdaság dolgozóit így megérdemelt nyereségrészesedés illeti. A változásnak nincsenek különösebb titkai Az segített legtöbbet, hogy a növényvédelemre különös gondot fordítottak. A szakszerű növényvédelmet most már létkérdésnek tekintik az állami gazdaságban. A jó termelési eredmé- i nyék elérésében a maximélis gépesítés is segítette a gazdaságot. A munkaerő- hiánnyal most már évek óta mind fokozottabban számolnak. Ezerháromszáznégy katasztrális hold kukoricaterületnek a felét törték tavaly kézierővel, a másik felét főleg kukoricakombájnnal. Tavaly ősszel dolgoztak először úgy, hogy SzK—3-as kombájnokra adaptert szereltek. Ezekkel csépelték el, azaz törtek és morzsoltak le 150 vagon szemeskukoricát. Ilyen gépük a tavalyi három helyett ez év őszén öt működik majd. A gazdaság másik fő ágazata az állattenyésztés. A több mint háromezer számosállat kétmillión felüli tiszta jövedelmet hozott. A baromfitenyésztés és a sertéshizlalás sikerült a legjobban. Hizott sertésből 920 mázsával értékesítettek többet az előzetesen tervezettnél. Ezt az tette lehetővé, hogy a sertéshizlalást teljesen önetetésűre alakították át és kizárólag tápokat etettek. Ez szinte hihetetlen eredményeket hozott, mert tíz-tizenegy hónapos korra átlag 120— -125 kilogrammosok a hízók Növekedett a választási átlagsúly is. Az előző években megszokott 13—15 kilóról 22—25 kilogrammra, így a süldőztetési időszakot kiiktatták a sertéstenyésztésből. A továbbte- nyésztésre alkalmas egye- deket már leválasztáskor kiválogatják és a hizlalásra szánt egyedéket azonnal hizlalóba fogják. Segítette a jövedelmezőséget az is. hogy a sertéstenyészetüket az előző öt helvett egy helyre telepítették, koncentrálták Ezt az évet legalább a tavalyihoz hasonló eredményekkel akarják zárni. Amint a gazdaság igazgatója Oláh János és főagro- nómusa Ungár Gyula mondja ehhez ezen a tavaszon jobbak a kilátások. A mélyszántást tavaly fellesem elvégezték. Az őszi kalászosok fejtrágyázását pedig már március 10-re befejezték. A munkagépek is kijavítva, teljes készenlétben állnak, s várják az igazi tavaszt amikor a földre mehetnek. A napokban zajlottak le a gazdaság négy üzemegységében a termelési tanácskozások. Ezeken hűen tükröződött a gazdaság dolgozóinak felelősségérzete. A tanácskozásokon részt vett a munkások kétharmada. Sokan fel is szólaltak és kifejezték, hogy a terveket reálisnak tartják, s teljesítésükre megítélésük szerint is meg van minden lehetőség. A közös, egyöntetű törekvés bizonyára segíti majd a gazdaság jó hírének megőrzését. — bo — történt. Februárban bontották ki a prizmát és munkaegységre osztották szét a a burgonyát a szövetkezeti gazdáknak. A vetőmagprizma földtakarója január végén horpadt be. Ez már annak a jele volt, hogy megrothadt a burgonya. A Földművelésügyi Minisztérium zárszolgálati laboratóriuma a vizsgálatra küldött gumókról valóban azt állapította meg, hogy azok csaknem teljes rothadását az Erwi- nia carotovora és a Phytophthora infenstan gombabetegség okozta. Egy helyszíni vizsgálat — amelyet nehezített, hogy akkor már megbontották a tárolóhelyet — feltárta a priz- mázásnál elkövetett hibákat is. A 30 méter hosszú, két méter széles és egy méter mély tárológödör alján nem készítettek szellőző- csatornát. Szigetelőként 15 centiméter vastag szalmaréteget használtak. 30 centiméteres földréteggel takarták be. Négyméterenként szalmából készült szellőzőnyílást hagytak. Az is vitatható, helyes volt-e egy prizmában tárolni az összes vetőburgonyát, s hogy teljesen szakszerűen tor- tént-e a prizmázás előtti válogatás. A szakvéleményben is olvashatjuk, hogy a burgonyaszedés idején csapadékos volt az időjárás, éppen ezért szükséges lett volna a szárítás. Hogy a tsz vagy a földművesszövetkezet milyen mértékben felelős, a bíróság dolga. Tanulságként viszont levonhatjuk: gondatlanság. felelőtlenség okozta a 106 000 forint értékű burgonya elpusztulását Ezt a tetemes kárt olyan okolt váltották ki, amelyeket meg lehet és meg is kell szüntetni. N, K. A SEPRENYI BRIGÁD jutatna A Kunszentmártoni Gépállomáson éveken át a legjobbak között emlegették Seprényi József brigádját. A verseny szinte életelemükké vált, s nemcsak kollektiven, vagyis a brigádok vetélkedésében vettek részt, hanem egymással is összemérték munkabírásukat, szaktudásukat. Most egymás szavába vágva mesélték: — Kerekessel birkóztunk. ' Már ez úgy értendő, hogy | mindig szerettük volna ! megelőzni a munkában, de f ez nem sikerült. Mert mint- j ha nem is K—25-ös Zetor- j ral, hanem valami táltos- j sál haladt volna. — A nyári tervben én ! szorongattam, a brigádban második lettem. Ősszel pedig Szűcs Márton járt a Kerekes sarkában — sorolta Nádas István. 1 Kerekes Ferenc csendes derűvel mosolygott társa fiatalos hévvel előadott mondókáján. S így biztatta: — No, majd a tsz-ben folytatjuk a versenyt. Ott is lesz ám mit csinálni. ; Meg kocsit is szeretnél | venni. I — Lesz is neki hamarosan! Babakocsi! — szólt közbe valamelyikük, s kirobbant a jóízű nevetés. Azért ugratják babakocsival. mert nősülés előtt áll a fiatal traktoros. Seprényi József, a brigálvezetfl komolyabbra fordította a I szót. — Évek óta együtt dolgoztunk. összeszoktunk. Ha munka volt, nem számított se pihenés, se/ ünnepnap. Nem is maradt meg a brigádban olyan ember — még ha közénk vetődött is —, aki esak kényelmesen szeretett dolgozgatni. Általában hafc- nyole„ gépünk állandóan kétműszakban dolgozott, de az egy műszakosok is megnyújtották a napot. Ezt példázza Szűcs Márton eredménye is: Az ifjú traktoristák egyéni versenyébe is benevezett, s megszerezte az országos harmadik helyet. Gala Mihály szintén több éven át a legjobbak közé került az aratásban. Tavaly 450 hold gabonát vágott le, pedig egy régi aratógéppel dolgozott. Ezzel a teljesítményével gépállomás! viszonylatban mindenkit ma- gamögé parancsolt. — A többiek is ilyenek. A brigád eredménye egy- egy traktoros, szerelő helytállásából, munkájából tevődött össze. Az országos második helyet biztosító teljesítménynek részese mind a tizenkilenc brigádtag. Meg kellett dolgozni a gépenkénti 258 műszak- normáért. Seprényiék jó munkájáért a jutalom sem maradt el. Megkapták a KISZ Központi Bizottságának oklevelét, s hozzá kilencezer forintot. A brigádtagok most már nem együtt dolgoznak, mivel a gépállomás gépjavító állomásként működik. A traktorosok egyrésze a termelőszövetkezeti gépekre ült, de vannak, akik ott maradtak a javító állomáson. így Gala Mihály és Szűcs Márton is. De mindketten mondják: — Ha szükség 1 =sz rána. gépre ülünk, s úgy segítünk a termelőszövetkezeti gazdáknak.
