Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-24 / 70. szám

im. KfiPfeAP 3 A QsisActecSí assa&geft- ■ílScafe «gyüK tea-ben a páií- 'SSfcáfnreá. Elmoaüta, bogy aáJufe: aincs KlSZ-tt&ár, s így KE35£-éIeá sem, A ira- aaonkéttagú alapszerveaet •agyai böbüí egész fcéiea árt senki nem vett részt poéti­kai oktatásban, taggyűlése­ket sem tartottak. Ha hív­ják is valamiért őket, nem Jönnek össae. A beszélgetés végén szán­tén a párttitkár összegezett így: Tennünk keil már vá­járait, mert annyi szemre­hányást kapunk a fiatalok miatt a felsőbb szervektől is. S ha valóban tesznek valamit, annak az utóbbi lesz az indítéka. S kiindu­lásnak ez is jó. Mert oa munkához látnak, legalább remény lehet arra, hogy változik a jelenlegi helyzet. Mégis, hadd jegyezzünk meg valamit; Nem ez az egyedüli ter­melőszövetkezet, ahol idő­szerű lenne tisztázni: ne csak a felsőbb szervek szá­monkérésétől tartva törőd- ;jenek a fiatalokkal. A fia­talok, sőt mi több, a szö­vetkezetek jövője miatt! Azért viszont sürgősen. — be — ÚJÍTÁS ÉS ÜGYINTÉZÉS A vegyipar fejlesztésében fontos feladat vár az alföldi olajiparra is, a földben lévő nagy hatásfokú energiahordozók — kőolaj, földgáz — felszínre hozá­sánál. A szénhidrogén mind nagyobb mennyiségben való termeléséhez elengedhetetlen a munka termelé­kenységének gyors emelkedése, melyei elősegít töb­bek között az újítómozgalom is. A dolgozók ötletei, elgondolásai révén népgazdaságunk minden év­ben anyagi gyarapodással számolhat. Az újítás egyetlen em­bernek sem hivatali fel­adata. Ezért az újítási ked­vet a vállalatoknak kell felkelteni, ébren tartani. Sajnos, az OKGT (Orszá­gos Kőolaj és Gázipari Tröszt) két termelő egysé­génél, az Alföldi Kőolaj- fúrási Üzemnél és a Nagy­alföldi Kőolajtermelő Vál­lalatnál korántsem tesznek meg mindent az újítómoz­galom sikeréért. Az újításoknak akkor van a legnagyobb hasznuk, ha a vállalaton vagy az ipar­ágon belül a korszerűbb és gazdaságosabb termelést akadályozó problémák meg­oldását segítik elő. Ezért ipari üzemeink döntő többségében, az említett két üzemben is, évente készülnek újítási feladat­tervek. A termelési tanácskozá­sokon szét is osztották. Nem fordítanak azonban a későbbiek folyamán kel­lő gondot annak propagá­lására. Az intézkedési terv egyik pontjában szerepelt, hogy üzemegységenként négy fő­ből álló műszaki tanács­adó csoportokat kell szer­vezni. A csoportokat úgy ahogy életre is hívták, de ténykedésük ki is merült a megalakulásban. Csupán terv maradt az is, hogy a jelentősebb újításokat és benyújtóikat széles körben népszerűsí­tik- Bevezetésük utáni fe­CsarkeszöUoi Késik a tavasz. Cserke- seöliőn azonban mégis már a nyárra készülnek. Azaz csak készülnének, mert... MIERT-ek B Évről évre fejlődik a strandfürdő. Az idén ismét 34 000 forintot költenek karbantartásra, 100 000 fo­rintot felúj tásra és csak­nem 100 000 forintot be­rendezési- és felszerelési tárgyakra. Most készült el az új, kétszáz fürdőzőt be­fogadó öltöző is. így a nyáron már nem a bokrok mögött kell vetkőzni. Illetve... — helyesbítik a község vezetői —- az új öltöző építésénél a megyei ÉPSZER vállalat kritikán aluli munkát végzett. Az ablakoknál befolyik a víz, a vakolat omlik, rossz a tető szigetelése, egyenetlen a padozat betonozása fe. Ha ehhez még hozzá­tesszük, hogy a külső hom­lokzaton beázás miatt tás- kásodik és helyenként om­ladozik a vakolat, a cser- keszöllőiek bírálata jogos. Az ÉPSZER vállalat elna­gyolt, összecsapott munká­jáért bizonyára nem ka­pott dicséretet, sőt a hely­rehozásra Is kötelezik. — (Azért is szükséges ez, mert az új öltözőkbe má­jus 30-ig 51 000 forint ér­tékű berendezést kell el­helyezni.) Mit tehetnek? Újra csinálják. Egy mun­kából kettő lett. Miért? tek szerződést a Kunszent­mártoni Építőipari KTSZ- szel. Igenám, de elfelejtet­tek határidőt szabni a fel­újítás megkezdésére és be­fejezésére. Megtörténhet, hogy hónapokig húzzák- halasszák a befejezést. — Vagy még júniusban iS zárt kapu fogadja a ven­dégeket Cserkeszöli őn ? Nem lehetne ezen segí­teni? De igen. A tapasz­talat bizonyítja, hogy ahol a levezető hálózat alá szi­lárd, megfelelően beszinte­zett alapot csináltak és a csövek a föld alatt vannak, a lerakodás mi­nimális. Akkor miért nem így építették? 0 0 Évek óta problémát okoz a fürdőmedence kiürítése és feltöltése. A folyamat­hoz 33 óra szükséges. — Vagyis hetenként két nap üzemszünet, annak ellené­re, hogy a vízcserék nap­ján még éjjel is dolgoznak a fürdő munkásai. Dolgoz­nak, már amennyire ez lehetséges. A nagy meden­ce éjjel sötétségbe borul, nincs kivilágítva. Ez amel­lett, hogy nehezíti a mun­káit, szánté lehetetlenné tesz* a fertőtlenítést, a me­dence súrolását. És nem különb a helyzet a meleg­vizes medencék vízcseréjé­nél sem. Ha már a gyor­sabb vízcsere nem oldható meg és az éjszakai munka is szükséges, legalább vilá­gítsák ki a medencét. A víz szilárd ásványi anyagának nagyfokú lera­kodása miatt évente nyolc alkalommal a forrásba is bele kell fúrni. Egy-egy fúrás három napig tart és 600 forintba kerül, azaz évente 4-5 ezerbe. Baj ezek­nél a műveleteknél, hogy primitív eszközökkel vég­zik. Az állványzat gyenge, és félő, hogy egyszer ösz- szeomlik, maga alá temeti az embereket. Nem tartják be a legelemibb munka­védelmi szabályokat sem. Miért? Ez nem kerülne sok pénzbe. Csupán az akara­ton múlik. 0 0 0 A felkészülés során azon­ban hibáztak a helyiek is. Mintegy 100 000 forintos felújítási munkára kötöl­Sokszor csóválták fejüket a cseikeszöllői emberele, amikor látták, hogy min­den évben felszedik, majd lerakják a vízvezeték csö­veket. Miért? A gyógy­medencékbe 780 méterről vezetik a vizet, s a nagy lerakódás miatt mintegy 630 méteren kell kitisztíta­ni. Ez 60—70 000 forintba kerül! Véget ért a Szülők Akadémiája Törökszentmiklóson A napokban tartották meg a Szülők Akadémiája II. évfolyamának záróelő­adását a törökszentmiklósi Rózsa Ferenc téri általános iskolában. Az előadássorozat peda­gógiai kérdésekkel foglal­kozott, s amint azt Sinde- lár László igazgató zársza­vában mondotta: Előfordul nyáron, hogy a három kereskedelmi egy­ség — mely a fürdő terü­letén üzemel — egy-egy áruféleséggel valósággal el­árasztja a vendégeket. — Ugyanakkor más árut se­hol nem lehet kapni. A három egység külön-külön önállóan működik és ami kelendő, azt megrendelik, a többivel nem tőrödnek. Sok bosszúságot okozva ez­zel a fürdőzőknek. Az illetékesek úgy gon­dolták: egymással versen­genek majd a kereskedők a jobb áruellátás érdeké­ben. A gondolat nem el­vetendő, csalt éppen eddig nem valósult mee. 0 — Célunk volt, hogy el­hintsük az érdeklődés magvát a szülők körében a szocialista pedagógia leg- fontosabb kérdései iránt. - j A szülők nevében Vida [ Istvánná mondott koszöne- ! tét a nevelőknek lelkes, j odaadó munkájáért! És utoljára még néhány MIÉRT: Olykor nem lehet elegendő friss gyümölcsöt kapni, kicsi az étterem, a fürdő területén nincs egy ülőfogyasztásra alkalmas helyiség — ahol hideg és meleg ételeket árusítaná­nak —, nincs egy központi strandszer kölcsönző. MIÉRT!? flajnár József Sülvizsgálafcuk sem történt meg, hogy vajon alkalmaz- záik-e üzemszerűen azokat. Nem rendezett a vállalat újítási kiállítást sem. Kü­lönös módon az intézkedé­si terv több pontjának végrehajtásáért az szb volt felelősként beírva, jóllehet a feladat — jelentőségénél fogva — a gazdaságveze­tés, vagy az újítási előadó munkakörét képezte volna. A mozgalom számszerű adatai az elmúlt két esz­tendőben kedvezőtlenül ala­kultak. Ez egyrészt az újítókkal szembeni megnö- veikedett igényekből, más­részt azok kivitelezésén dolgozók túlterheléséből adódott. A. kapacitéshiány- nyal magyarázható, hogy az 1962-ben benyújtott ja­vaslatok egyrésze még a mai napig sem valósult meg. Az újítókkal való foglalkozás és az újítási ügyek inté­zésének gyorsasága is kifo­gásolható. A fúrási üzem­nél sem írógép, sem gép­író nem áll az előadó ren­delkezésére. Volt olyan ne­gyedév, amikor az újítá­sok egyszemélyi elbírálójá­val — a főmérnökkel — egyetlen egyszer sem tudott tárgyalni, annak nagy el­foglaltsága miatt. Az szb többször tárgyalt a válla­lat vezetőségével, hogy az ügyintézés nem megfelelő. A fúrási üzem vezetői azonban nem reagálnak a kérésekre, figyelmezteté­sekre. Néhány szót az alföldi olajiparban az újítások dí­jazásánál elterjedt szemlé­letről. A fúrásnál 1962-ben az eszmei alapon értékelt újítási díjak 49 500, míg a kalkulált népgazdasági eredmény után kifizetett újítási jutalmak mindössze 15 942 forintot tettek ki. 1963-ban már valamit ja­vult a helyzet, de az esz­mei és kalkulált jutalma­zás aránya még ekkor is 50—50 százalék volt. Kétségtelen, hogy az el­fogadott újítási javaslatok között sok kisebb jelentő­ségű is akadt, amelyeknek gazdasági eredménye nem elemezhető. Nem kis je­lentőségű azonban Somfai Attila méterperc regiszt­ráló készüléke — műszaki becsléssel 500 000 forintról értékelték —, mégis áz újító csupán 10 000 forint eszmei díjazásban része-, sült. Az ilyen elbírálás nem tükrözi eléggé az újí­tás valódi értékét és az újító anyagi megbecsülé­sét. Többet érdemel Somfai Attilát ezen kí­vül a kiváló újító jelvény ezüst fokozata is megillet­te volna, de sajnos, sem ő, sem pedig a termelő vállalat 1016 000 forint népgazdasági eredményt elért újítója nem kapta meg a kiváló újító dívány arany fokozatát. Az ilyen nemtörődömség és közömbösség sok ember­nek. sok kiváló újítónak elveheti kedvét a további munkától. Érthető, hogy az újítások kivitelezése kése­delmesen, lassan halad. Ezt befolyásolja az, hogy a jelenlegi műhelykapacitás­sal még a motorok és be­rendezések folyamatos ja­vítása is nagy erőfeszítést igényel. Munkaszervezéssel és a BKG (Budapesti Kő­olajipari Gépgyár) kísérleti műhelyének fokozottabb igénybevételével — egyes újítások elkészítésénél — azonban valamit lehet a heí5«»é«n javítani.- bí — A megyei parasztifjúsági termelési tanácskozás felhívása Mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok! 1964. március 18-án •tartott megyei paraszt­ifjúsági termelési tanács­kozáson értékeltük és megvitattuk a múlt év termelési eredményeit, problémáit. Elhatároztuk, hogy a gyakorlati tapasz­talatokat felhasználva, Szolnok megye területén elősegítjük a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1964. február 20—22-i határozatában megjelölt feladatok megvalósítását. E nemes cél megvaló­sítása érdekében harcba hívunk minden mezőgaz­daságban dolgozó fiatalt. Korszerű termelési módszerek alkalmazásá­val, jó munkaszervezés­sel, a munkaidő teljes kihasználásával fokozzuk termelésben elért ered­ményeinket, a növény­termesztésben és állatte­nyésztésben. Segítsük elő a második ötéves terv még hátralévő mezőgaz­dasági feladatainak vég­rehajtását. Bátran lép­jünk fel minden terüle­ten a termelést akadá­lyozó hanyagság, pazar­lás, nemtörődömség ellen. A fiatalok legyenek kez­deményezők a szakmai műveltség megszerzésé­ben, az új termelési el­járások alkalmazásában. A mezőgazdaság kor­szerűsítésére, a falusi életviszonyok további ja­vítására pártunk és ál­lamunk nagy gondot for­dít. A célkitűzések meg­valósításában számít a falusi fiatalok helytállá­sára is, különösen a gépe­sítésben. Kedves fiatal Bará­taink! Vegyünk részt a ta­vasz folyamán kezdődő traktoros tanfolyamokon, hogy a megye minden erőgépe két műszakban dolgozhasson. Érjünk el még a ta­valyinál is jobb terme­lési eredményeket a nö­vénytermesztésben, a ku­korica, cukorrépa és a kenyérgabona termelés­ben. Teljesítsük túl gaz­daságunk termelési ter­vét, csökkentsük a ter­mékek önköltségét. Teljesítsük túl minden­hol az állattenyésztés 1964. évre tervezett ho­zamait, főleg a baromfi, sertéshús és' tejtermelés­ben, csökkentsük a ter­melési költségeket. Hasznosítsunk, illetve javítsunk meg minden fellelhető rétet és lege­lőt, tekintsük fontos fel­adatunknak az állatállo­mány részére a termé­szetes takarmány bizto­sítását. Minden mezőgazdaságban dolgozó fiatal értsen a gépekhez. Végezze el a traktoros tanfolyamot, sőt emellett tanuljon másik szakmát is, a nö­vénytermesztő, vagy ál­lattenyésztő szakmunkás- képző tanfolyamokon. Versenyezzünk vala­mennyien, vegyünk részt a megyei, járási, városi és helyi versenyeken, itt mérjük össze termelési tudásunkat, tenniakará- sunkat. Év végén a ter­ven felüli termés illetve termék mázsáival, literei­vel bizonyítsuk helytállá­sunkat és köszöntsük a KISZ II. kongresszusát. Lépjünk előre 1964-ben is a termelésben, érjünk el még nagyobb sikere­ket a munkában mind- annyiónk, az ember ja­vára. Megyei termelési tanács- Icozás résztvevői Tízceniíméteres víz _ ! ' „ J ' Pénzbírsággal sújtották a járdán „ gondatlan ház fel ügyelőket A szolnoki városi tanára végrehajtó bizottsága már többször felhívta a háztu­lajdonosokat, házfelügyelő­ket, gondoskodjanak rend­szeresen a gyalogjárdák tisztításáról. Ennek ellenére Szolnokon elhanyagoltak, piszkosak a járdák. Elmulasztotta ezt a mun­kát Szamora Sándomé és Dobos Lászlóné házfelügye­lő — mindketten Guten­berg téri lakosok. Az el­lenőrzés időpontiában a gondjaikra bízott gyalog­járdán tíz centiméteres víz volt. Emiatt a városi ta­nácsi szabálysértési előadó­ja 200—200 forintos pénz­bírsággal sújtotta a tanára rendelkezéseit be nem tar­tó házfelügyelőket. Hasonló sáros járdát ta­láltak a Beloiannisz utca 25. szám előtt is, melynek házfelügyelőjére 150 forin­tos pénzbírságot róttak. De több háztulajdonos és bérlő is akad a rendelkezé­seket be nem tartók között, így Kerling Józsefeiét 100, Gonda Jánost és Kovács Annát 80—80 forintra bír­ságolták. Akik a gyalogjárda taka­rítását továbbra is elhanya­golják, szabálysértést kö­vetnek el, s velük szemben az eljárást a városi tanára szabálysértési előadója min­den esetben lefolytatja. 1 / . *** ■>. A tiszaíöldvári gimnázium építkezésénél a darut sín­hiány miatt nem tudják használni, pedig már októ­berben odaszállították. Ideje lenne munkába állítani

Next

/
Thumbnails
Contents