Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-16 / 39. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NEpr a 1984. február 18 TÖRTÉNETEK MICHEL ANGEL ÓRÓL Négyszáz esztendővel ezelőtt, 1564 február 15-án. hunyt el Buonarroti Michelangelo olasz szobrász, festő, ppí,. sz és költő, a reneszánsz nagy alkotója, nun den áők egyik legmonu rrenráiioabb művésze. Él'.zírV afrikjáról. müveiről vi mák tcnténeteink. Még fiatalember volt. amikor kollégája, Pietro Torrigiani egy heves művészeti vita folytán alaposan összeverkedett vele ás bezúzta orrcsontját. Talán arcának éktelenkedése is hozzájárult ahhoz, hogy felfokozza művészi becsvágyát — megmutassa, hogy mégis benne testesült meg az igazi szépség. Sohasem szignálta műveit— illetőleg csak egyetlen egyszer a Szent Péter templom „Pietá”-ján, a Madonna övén. de ott is csak azért, mert egyszer éppen a közelben tartózkodott, amikor néhány lombardiai látogató kijelentette: — Ezt a remekművet nyilván a mi milánói Gob- bo-barátunk készítette! A feldühödött mester magához vette lámpását, vésőjét és kalapácsát, este bezáratta magát a templomba és reggelre jó olvasható betűkkel belevéste a márványba: MICHAEL ANGELOS BONAROTUS FLORENT FACIEBAT. A sixtusi-kápolnában lévő freskóját, a2 „Utolsó ítélet”-et Aretino költő erkölcstelennek tartotta és azonnali megsemmisítését követelte. Túlbuzgó egyházi személyek hosszú memorandumokban, udvari költők szatirikus szonettekben támadták a nagyszerű képet a sok meztelen alak miatt s végül a tri- denti-zsinatkongregáció elrendelte, hogy a megütközést keltő meztelenséget festessék át. Amikor Michelangelo meghallotta, hogy maga IV. Pál pápa is retusálási kíván, megüzente: — Ennél mi sem köny- nyebb. Egy képet könnyű megváltoztatni. De bárcsak a pápa ilyen könnyen meg tudná változtatni a világot! A pápa eredetileg az egész freskót le akarta veretni a falról. A művészbarátok tanácsára azonban elállt ettől a tervtől és Daniele da Volterrának parancsot adott, takarja le az „Útolsó ítélet” alakjainak feltűnő Dőreségeit. Volterra úgy tett eleget az utasításnak, hogy mindenféle kendőket, tunikákat és nadrágokat húzott rá a meztelen tagokra — az utókor ezért a „Bra- chettone” (Nadrágcsináló) művésznévvel ajándékozta meg. Michelangelo remekművét. IV. Pius pápa alatt 1590-ben és XIII. Gergely pápa alatt 1760-ban újra meg újra „felö’töztették” és „átfestették”, ma már az eredeti freskó helyett csupán egy tragikus torzó látható. Michelangelo „Meztelen Krisztus”-a a Santa Maria sopra Minerva templomban sem menekült meg attól, hogy egy bronz ágvékkötőt lóff"ssanak rá. A szobor jobb’ábára is bronzcipőt húzták — ezt azonban már nem illendő- ségi okokból, hanem, hogy el ne kopjék a hívők csókjaitól. A Szent Péter templom Péter-szobrának lábujjait ugyanis az áhítatos sikált már egészen lecsiszolták... A mester „Alvó Cupidó”- iát Milanese műkereskedő hosszú időre elásta szőlejében, majd mint antik művet adta el magas áron San Giorgio bíborosnak. — Amikor ez tudomást szerzett a csalásról, egyszerűen visszaküldte a szobrot Mi- lanesenek. Michelangelo erre dühében égy Ceres-f'gurát ásott el a földben, majd „nyomra vezetett” néhány régészkutatót, akik ismét kiásták és tudományos hitelességgel megállapították róla. hogy a híres Praxitelész- műve. Michelangelo várt. amíg a nagyszerű PraXite- lesz-szobor felfedeztetésének híre elterjedt, azután műterme sarkából elővette a Ceres-figura hiányzó karját, amelyet nem is ásott el, bebizonyította, hogy ez pontosan illik az „antik torzó” megfelelő helyére, s így a Praxitelesz-féle Ceres „csak” Buonarroti Michelangelo műve... Egyszer így vélekedett: — A szeszélyes asszonyokból nekem elég egy — a művészetem! Nem is nősült meg soha. Sokat emlegették tréfás természetét. Egy festő valami képet festett, melyen egy ökör különösen élethűen volt ábrázolva, any- nyira, hogy teljesen elütött a képen lévő többi alaktól. Valaki megkérdezte Michel an cel ót. miért festette a festő az ökröt olyan kiválóan, míg a többi alakját hanyagul. Michelangelo hunyorogva nézett a kérdezőre, és így válaszolt: — Minden festő saját 1 magát tudja legjobban lerajzolni. A kor egyik ismert olasz főura Cosmus Med'-cis herceg két művészetet űzött, a festészetet és a szobrászait egyaránt. Egy Nep- tunt alkotott és azt Florence piacán egy forrás fölé helyeztette, hogy mindenki gyönyörködhessen benne. Itt találkozott a herceg MichelangelóVal és megkérdezte tőle, mint vélekedik a Neptun-szoborról? Michelangelo Udvariasan meghal tóttá maeát a herceg előtt és ártatlan arccal válaSZo’ta: — Óh, buzgón imádkozom 'anor- ’ ^meg nagyságodnak, hogv ilyen szép márványt tett semmivé... A márványról ugyanis így vélekedett a mester: — Minden márványtömbben egy remekmű alszik. Csak felébresztése nehéz. Révész Tibor I Mennvil dogozik egv ház^a^yom? A svéd statisztikusok kiszámították, mennyit dolgozik egy átlagos svéd háziasszony. Állításuk szerint munkanapja átlagosan 10— 13 órás, ha három gyermeke és mosógépe Ven. Havonta átlag 42 kg fehérneműt mos ki gépen. Tizenöt nylon ingat, 30 pár harisnyát és gyerm-. kesztyűt mos ki kézzel. Havonta 27 liter kávét, 22,5 liter teát, 9 liter kakaót, 7,5 liter darakását főz, 240 szendvicset Részit és megfőzi a2 összes ebédet. — Ezek a havi feladatai. Egy év alatt a boltból hazavisz 72 kg cukrot, 6 kg sót, 3,6 liter majonézt, 18 kg rizst, 4 kg teát, 9 kg tésztaárut. 24 liter gyümölcslevet, 183 kg zöldségfélét, 26 kg mosóport, 2,6 kg fogkrémet, 42 kg sajtot, 21 kg kávét, 125 kg burgonyát, 35,5 kg tojást. 52 n?gv csomag papír- pelenkát. 183 kg gyümölcsöt, 156 cipó kenyeret, 93 kg halat, 52 kg kolbászt, 156 kg húst, 520 palack sört, 912,5 liter tejet, 15,5 liter tejszínt és egyéb apró- ságot. Vagyis összesen 2941 kg különféle árut és élelmiszert. Ebből is megállapíthatjuk: a háziasszony dolga bizony nem könnyű! Tudósok a jövőbe tekintenek A SZOVJET TUDOMÁNY neves képviselői válaszoltak a Szovjetszkaja Rosszi- ja és a Komszomolszkaja Pravda című lapban feltett alábbi kérdésekre: „Mit ért el eddig a tudomány? Mit kell a jövőben elérnie?” Mark Farberov profesz- szor az emberiség szempontjából a legfontosabb tudományos problémák közé sorolja az élelmiszerek szintetikus előállítását. „Ebben az irányban 1963 nagy eredményeket hozott — jelentette ki á tudós. — Nálunk és külföldön technikailag (kísérleti ‘ ipari berendezésekben) megoldódott az olaj szénhidrogénjeiből származó teljesérté- • kű fehérjék bioszintézisé- I nek kérdése. Ezek a fehérjék, minőségüket tekintve, nem maradnak el a „húsfehérjék” mögött.” 1 Nyikolaj Szemjonov, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke. elégedett azzal, hogy „a kémiának a népgaaöaság valamennyi ágába való behatolását nálunk úg'r tekintik, mint a kommunizmus felépítésének egyik legfontosabb feltételét. Szemjonov két problémát nevez meg, amellyel neki személyesen foglalkoznia kell: új Módszerek bevezetése a formaldehid földgázból Való előállítására és a formaldehid- j bői készülő polimer anyagok korszerű gyártás tech- i nológíájának kidolgozása. ‘ Ivan Artobolevszkij akadémikus korunk egyik legfontosabb problémájának^ tekinti „az emberek életé-1 , nek meghosszabbítását és j az emberiség megszabadítását sok súlyos betegségtől”. Szerinte e probléma megoldásához nemcsak az. orvostudomány dolgozói fognak hozzájárulni. „A matematika, a fizika, a kémia, a mechanika és az elektronika sikerei lehetővé tették, hogy e tudományokat felhasználjuk egész sor orvosi kérdés megoldására — jelentette ki Artobolevszkij. — 1963-ban számos speciális berendezés készült a megbetegedések tüneteinek tanulmányozására, az emberi szervezet fiziológiai és orvosi elemzésére,’! Vajon min. dolgoznak a tudósok a :ardiológia területén, mire vágynak? Erre a kérdésre Alskszandr Bakulev akadémikus válaszolt: „Arra vágynak, hogy végre lehessen hajtani a szív „nagyjavítását”, legfőbb „alkatrészeinek” cseréjét. Arra is vágynak, hogy ecál érdekében a szívet hosszú időre 1—2, sőt talán több napra is meg tudják állítani, hogy aztán ismét helyére tegyék és üzembehelyezzék.” Nofajr Sziszkajan akadémikusnak, a jeles biokémikusnak meggyőződése, hogy „a fehérje mesterséges szintézise, amely a természettudósok számos nemzedékének vágya volt, a közeljövőben feltétlenül megvalósul.” ALEKSZANDR PETROV, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, aki a kibernetika vasúti alkalmazásával foglalkozik, úgy véli, hogy a közeljövőben elektronikus gépek fogják irányítani a vonatok haladását, az állomások munkáját és az összes szállításokat. Légpárnás építkezés A technika világában divatos a légpárna. Készítenek mór légpárnán mozgó precíziós-szerszámgépet, szántóföldek és árkok felett száguldó gépkocsit, és vízre szorított légrétegen sikló motorcsónakot is. A legújabb érdekes próbálkozás a légpárnás építkezés, amellyel i nemzetközi viszonylatban is elismert magyar Vízügyi tudomány jeles képviselői és szakemberei kísérleteznek. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem vízépítési tanszékének és a Vízügyi Építő Vállalat dolgozói végeznek közös kutatást. A légpárna azonban merőben más feladatot kapott az építkezéseken, mint a gépiparban. E2 lesz az építők láthatatlan pajzsa, amely megvédelmezi őket a vízbetöréstől, amikor a mély munkagödrökben alapozzák az új építményeket. Jelenleg még az a gyakorlat, hogy szünet nélküli szivattyúzással tartják szárazon a munkahelyeket és nem egyszer több halastóra való vizet emelnek ki úgyszólván haszontalanul, amíg az alap felépül. Az új módszerrel viszont nem kell szivattyúzni, mert levegővel „oltják be” talajt. A munkahely környékén vékony csöveken levegőt préselnek a földbe és ezekkel az injekciós tűkkel alakítják ki az összefüggő légpárnát, amely lenyomja a talajvizet, lezárja útját. Ez az eljárás lényegében a keszonos munkához hasonlít, de sokkal egyszerűbb, mert nem kell az egész építkezést légmentesen beborítani, hogy a nagy levegőnyomással visz- szaszoríthassák a vizet. Az újfajta módszer laboratóriumi kísérletei jól sikerültek és még az idén megkezdik Harkányban az első légpárnás építkezést. Lengyel régészek Egyiptomban Alexandria környékén Kom-el-Dekkában már egy esztendeje folynak az ásatások egy lengyel régészeti csoport vezetésével. A kerületi kormányzóság most további két évre meghos2- szabbitotta a régészek kutatási engedélyét Dr. Mikhalovsky, a lengyel régészek vezetője elmondotta, hogy az ásatások színhelyét szabadtéri múzeumnak fogják nyilvánítani, a2 itt talált ptole- máioszi, római és görög műemlékek Észak-Egyiptom ban páratlan érdekes- aésűek. LADÄSYI MIHÁLY ÚJ VERSEI * SZÉP VAŰV Tűzijátékot gyújtanék neked, szerelem, káprázatos rakétákat, hogy elbűvöljelek, hosszú verssorokat, hogy körülöleljék tomporodat és égő mondatok hálóiba fogjam melledet... De lebiggyeszted a szád, csak akkor ragy ogsz föl, mikor tükrödbe pillantasz. Szép vagy, mint egy húsevő növény, álmos és izgalmakra ehes; csókom ijedt állata végigmászik karodon, nyakadon, aztán égető nedvek emésztenek el. ^éha boldogan mesélnék fekete napjaimról a kövekről, amiket a feneketlen szakadékba cipelek, S7ánnivaló énekeimről, amiket az emberek fülébe üvöltenék, hogy fölébredjenek, az őrült órák kalapácskattogásáról, amit egész éjszaka hallok, míg nézem a hold lassú menetelését a fal penészvirágai közt — Szemem leragad reggel a villamoson, de aztán újra rádnyilik, szerelem, mert te vagy az én napom, tündöklő tomporú! Most e kocsmába várok rád, ahol piszkos abroszokon kiloccsant borcseppek vöröslenek, s. a fejeket támasztó karok erdejében, a riadt, kutyatekintetek csillagai közt a világból, mely a cigarettafüst ősködéből kifordul slstergve, lested forró pusztái villognak csak szemembe, ahol. kopott csavargó, kiszáradt torokkal kószálok és háromnapos szakállal, s már csak fáradt, véres szemem néz szembe a világgal * UTÁNAD KÓSZÁLOK Utánad kószálok, amikor egy nőt követek egész este, és s koszos lépcsőházakban is miattad ácsorgók csak, arra várva, hogy te nyitsz ajtót, te seholsem-található! Ezek a versek is, amiket mostanában mondogatok, esetlenül és reménytelenül várnak reá A Ó, nem félek a nőktől, ismerem őket és szájonesókolom, aki megadatik. De aztán újra csak egész este követek .valakit, aki a sarkon visszapillant, és újra látom, nem te vagy, ma is a másik utcán ring a szoknyád. És éjjel meggyújtva villanyom, sokáig nézem az alvó lányt, aki feljött az este, hisz keres Valakit, akárcsak én, amikor egy nőt követek, mert ismerős, ahogy hajába túr a szél és feketén S2éjjelteríti vállain az álmaim. MÚZSÁHOZ Az egyik nyaralóra vágyik, másik dicsfényről álmodik — Fertelme« nő, kikkel kokettálsz, amíg eljutsz az ágyamig!? Szerencse, hogy míg ideérsz, a csaholó falvakon át, a csípős országúti por lemarja \ kölnid Illatát. S amíg e graciő2 virág — csókod nyomán — számból kihajt, ágyamra zökken feneked. Itt nem alkuszik senki rád. A füstös kávéházi 2ajt énnálam kipihenheted.
