Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
Világ proletárjai egyesüljetek I SZOLNOK MEGYf! (a megyei pártbizottság és a meeyei tanács lapja r XV. évfolyam, 27. szám. Ara 80 fillér 1964, február 2., vasárnap. Egy hónap után Befejezte munkáját az országgyűlés Elfogadták az 1964. évi állami költségvetésről szótó törvényjavaslatot Egy hónap telt el az új esztendőből — kettő a hideg csúcsokban bővelkedő télből. S hogy annyi jogos és vélt váddal kell-e illetni ezt a nyolc zord hetet is, mint a tavalyit, az ezekben a napokban dől el. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy a vállalatok termelésére, munkájára egész évben kihat egy rosszul sikerült start, egy éveleji stagnálás, amit gyakorta a hideg okozta problémákkal szoktak magyarázni. Természetesen nincs erre szükség, ha sikerül legyőzni mégis az akadályokat Megyénk ipari üzemeiben a jelek szerint sokat megszívleltek az elmúlt év tapasztalataiból, legtöbb helyen a jószándék sem hiányzott ahhoz, — hogy már az év első napjától biztosítsák a termelés egyenletességét folyamatosságát. A feltételek jó része meg is volt ehhez. Mindenekelőtt egy sikerrel zárt év. Az 1963. évi tervfeladatot ugyanis néhány kivételiéi teljesítették üzemeink, exporttervüket pedig túl is szárnyalták. Időben megkapták a terveket és a kapcsolatos számítási anyagot is, úgy hogy mindenhol rendelkezésre áll a részletes operatív program. Sikerült megfelelő szerződéseket kötni a szállításokra is, illetőleg a késztermék értékesítésére. Tehát a „rendelés- állomány” sem hátráltatja a munkát, mint tavaly jónéhány helyen. Sőt például a megyei építőipartól 70 millióval rendeltek többet, mint terve előírja, s az előirányzottnál több árut kémek a mezőtúri villamoscikk- gyártó üzemtől is. S ami szintén fontos feltétel: — megfelelőnek mondható az üzemek többségében a műszaki előkészítés. Az iparágak irányító szervei zömmel kidolgozták és jóváhagyták a munkaverseny irányelveit — vezetői szinten tanácskozásokat hoztak létre, jelenleg pedig a párttagság taggyűlésen foglalkozik az év termelési problémáival. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az év első húsz munkanapját figye- lembevéve, íól indult a munka például a két jászberényi gépipari üzemben, az olajbányászok már január 10-ig ezer tonna kőolajat hoztak felszínre terven Jelül. A jó kezdet sajnos nem egyértelmű és nem sikerült mindenhol már az év első napjától kezdve a folyamatos termelést biztosítani. Főleg ott nem, ahol az elmúlt évi hajrában nem jutott idő az úgynevezett félkész termékek utánpótlására. — Minden megfogható ember a befejezhető és elszámolható munkákkal volt elfoglalva. így például a szolnoki járműjavítóban a mázolóknak,— , bognároknak, kárpitosoknak és más szakmáknak január 10-ig jóformán tétlenül kellett várni, — míg az alváz- és szekrény lakatosok után munkát kaphatlak. Előregyártott alkatrészhiány miatt tört meg a termelés folyamata a szolnoki bútorgyárban is. Több példát is sorolhatnánk még arra, hogy az átmeneti indulási problémák egy részét meg lehetett volna oldani egy kis előrelátással, jobb belső szervezéssel. Az igazság kedvéért azt is meg kell mondani, hogy az akadályok más részét már nem ilyen könnyű elhárítani. Bár szigorúan kimérve, de az 1964-es tervek teljesítéséhez szükséges anyag minden üzem számára biztosított. Esetleg arról van szó, — s ezekben a napokban sajnos, ez az egyik fő probléma, — hogy szállítási kapacitás hiányában — nem jut hozzá időben. Illetve — és ez egy önmagába visszatérő görbe — az anyagot előállító vállalat , nem tud szállítani, mert ő is késve kap valamilyen nélkülözhetetlen gyártási kelléket. Nem kétséges, ezt a bűvös kört kell megtörni most, s ez nem lehetetlen, ha minden üzem teljesíti termelési kötelezettségét. A vezetők — ha a szükség úgy kívánja szolgálati úton, vagy akár annak megkerülésével is szerezzék meg a szükséges anyagokat, jelezzék felettes szerveiknek a kooperációs, bürokratikus zavarokat, határozottan követeljenek azonnali intézkedést. A Tisza Cipőgyár például azért számol 34.000 páros adóssággal már az év elején, mert a simon- tomyai bőrgyár nem szállította a megrendelt anyagot. .. Azért nem, mert ők meg szenet nem kaptak. Ezek után nem lehetne csodálkozni, ha a bánya arra hivatkozna, nincs szén, mert nem érkeztek meg a bányászbakancsok. A kör csak akkor szakadna meg, ha tegyük fel a bőrgyár közvetlen kapcsolatot teremt valamelyik szomszédos komlói, vagy pécsi aknával és közvetlen úton segítenek egymáson. Meg lehetne tenni? Meg! Elébe lehetne menüi annak a pakura-szállítmánynak, mely öt napig utazik — Szőnyből Szolnokra, miközben a gyár leáll? Feltétlenül! Meg is kell tenni ezeket a közvetlen lépéseket, míg rendes kerékvágásba nem kerül az ellátás. Tudniillik az objektív akadály csak akkor valóban objektív, ha megnyugodva várjuk, — hogy önmagától megoldódjék. Tehetetlenségre tehát nincs senki kárhoztatva. Sőt ez az időszak az, amikor - gyors intézkedés szükséges. S ebből jelentős szerep jut a párt- szervezeteknek, szak- szervezeteknek is. Mindenekelőtt segítséget adhatnak a műszaki-, gazdasági vezetőknek abban, hogy egy-egy jelentős feladat megodásánál kikapcsolhassák a közvetí- (Folytatás a 2. oldalon) Ifla: Egy élet a vízért, a víz ellen Látogatóban az Irodalmi Lexikon főszerkesztőjénél Vasárnapi sportműsor Gazdag jísbílcam Szombaton délelőtt tartotta jubileumi zárszámadó közgyűlést az országos hírű barcsi Vörös Csillag Tsz. A 15 esztendős termelőszövet- j kezet bevételi tervüket 125 százalékra teljesítette. Egy év alatt több mint 9 és félmillió forinttal gyarapodott a közös vagyonuk, amelynek értéke meghaladja az 53 millió forintot. A tsz- ben az egy tagra iutó átlagos kereset meghaladja a I 25 000 forintot. Az elnöki | beszámoló után felolvasták Dobi István elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének, a tsz egykori elnökének üdvözlő táviratát. (MTI) Milyen céllal rendezik meg a Szolnoki Kulturális Heteket? Mennyiben jelent ez újat az eddig ismeretes kulturális szemlékkel szemben? — Ha a kérdést súlypontozni akarnám, első helyre tenném városunk lakosságának megnyerését a kultúra ügyének. Különösen a lakosság azon rétegeit szeretnénk rendezvényeinkbe bevonni, amelyek eddig különböző okok miatt távolmaradtak ezektől. Fel akarjuk ébreszteni, illetve magasabbra szítani a szőkébb haza, szülőváros vagy lakó- és munkahely iránti megbecsülés, szeretet érzését közönségünkben. Természetesen Jó alkalom lesz ez arra is, hogy kibontakozó irodalmi, zenei, tánc- és képzőművészeti életünk fejlődését jelentős mértékben segítse. Művészeti csoportjaink számára is színvonalmérce lesz, mivel városunk közönsége az Alföld, sőt az ország legjobb együtteseivel egysor- ban láthatja őket. — A kulturális hetek célkitűzései között szerepel, — hogy Szolnok kulturális vonatkozásban az eddiginél is méltóbban betöltse azt a nemes hivatást, amely nreAz országgyűlés szombati ülését dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnö- ke nyitotta meg. Az ülésen részt vett Kádár Jánqs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Fehér Lajos, Fock Jenő. Kállai Gyula, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a .Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizott- j ságának titkárai, s a kor- ' mány tagjai. Az országgyűlés folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslat tárgyalását. Blaha Béla felszólalása után az elnök bejelentette, hogy a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásához több képviselő nem kíván hozzászólni. A vitát lezárta és megadta a szót. Ti mór Mátyás pénzügyminiszternek. A miniszter hangoztatta, hogy a kötségvetési vitában felszólalt képviselők számos értékes, hasznos gondolatot, figyelemre méltó indítványt vetettek fel gyeszékhely mivoltából eredően rá vár. De a város földrajzi helyzete gazdag képzőművészeti hagyományai azt is indokolják, — hogy a Közép-Alföld különböző tájegységeinek: a Jászkunságnak a Duna-Ti- sza köze és a Tiszántúl népeinek kultúráját is összekapcsolja. — Igaz ugyan, hogy Szolnok nem rendelkezik azzal az ódon patinával, — mint a népek országútján kívül esett Sopron vagy Győr, történelmi látnivalói is jóval szegényesebbek, mint Pécsnek, vagy Egernek, jól szervezett ünnepi játékok sem vonzanak ma még nemzetközi közönséget, mint Szegeden, — de európai hírű művésztelepe, gazdag anyagú múzeuma, egyéb kulturális létesítményei, melegvizű gyógyhatású fürdői, varázslatos szépségű tiszai tájai, s a kulturális hetek tartalmas programja, elengendő látnivalót és maradandó élményanyagot kínálnak a szépre szomjas érdeklődőknek. Az is bizonyos, hogy gyorsan jejlődő városunk lüktető élete új létesítményekben tükröző építő munkája, rohamosan gyarapodó ipartelepei, közvetlen kömyékéaz élet különböző területeiről, s ezek nagy segítséget adnak idei feladataink megoldásához, a következő évek terveinek kialakításához. A vegyipar fejlesztésére vonatkozó észrevételekkel kapcsolatban megemlítette, hogy ebben az évben több milliárd forinttal többet juttatnak Vegyipari beruházásokra, mint tavaly, s az idén az év második felében elkészülő létesítmények működésének megkezdése is biztosíték arra, hogy vegyiparunk fejlődése töretlen lesz. Részletesen foglalkozott azokkal az észrevételekkel, hozzászólásokkal, amelyek a beruházások gyorsítását sürgették. Rámutatott, hogy jogos beruházási igények az ipar, a mezőgazdaság és a művelődésügy csaknem minden területén vannak. Kitért a költségvetés néhány lakásénftési, kommunális, szociális és egészségügyi előirányzatára is. Megemlítette, hogy államunk évről évre növekvő összegeket költ lakásépítkezésekre. Állami erőből 1961-ben 16 800, 1962-ben 17 000, 1963-ban 18 000 új otthon került tető alá, az idén pedig 21 700 építését tervezik és ez nem tartalnek alakuló nagyüzemi — gazdaságai, a kulturális hetek tudományos rendezvényei lekötik majd azokat i9, akik inkább mai életünk realitásához vonzódnak. — A kulturális ‘hetek műsorának színvonala olyannak ígérkezik, hogy a régebbi kulturális szemléket messze meghaladja. Üj dolognak tartom a program komplex jellegét is. A Szolnoki Kulturális Hetek programjában mindenki megtalálhatja az ízlésének, érdeklődésének legmegfelelőbb, de mindig magas mércéjű rendezvényt. Ügy gondolom, ezzel szolgálhatjuk legjobban a magunk portáján pártunk VIII. kongresszusán meghirdetett offenzív* ügyét — Hogyan állították ösz- sze a hathetes műsor •programját, milyen neves tudósokat, írókat, művészeket köszönthetünk a megye- székhelyen ez alkalommal? — Mint az előző kérdésre válaszolva is említettem a műsorösszeállításban a különböző igények kielégítésének szándéka is vezetett bennünket. Az irodalom iránt érdekődőket április 5-én az irodalmi szín- ! padok városi bemutatója, ! április 23-án a „Pódiumszínpad” előadása, április 27-én a ..Kortárs” irodalmi est és május 22-én az Ün(Folytatás a 2. oldalon) mázzá az OTP hitellel történő építést. Több képviselő szóvá tette a vízellátás nehézségeit. A pénzügyminiszter erre válaszolva hangoztatta, hogy a szakemberek pontosan számbavették a vízszolgátatás javításának lehetőségeit. Pécsett például mintegy 120 millió forintos beruházás szükséges — s ennek megvalósítására a következő években fokozatosan sor is kerül. — A rendelkezésünkre álló anyagi erők biztosítják az országunk további előrehaladásához, fejlődéséhez szükséges feltételeket. Rajtunk áll tehát, hogyan élünk a lehetőségekkel, milyen mértékben gyarapítjuk népgazdaságunk erejét — mondta Tímár Mátyás, majd kérte, hogy az ország- gyűlés a költségvetési törvényjavaslatot az indítványozott módosítással fogadja el. A pénzügyminiszter válasza után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós szavazásra tette fel a költség- vetésről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot a pénzügyminiszter által javasolt módosítással egyhangúlag elfogadta. Ezután került sor a második napirendi pontra. — Vass Istvánná, az ország- gyűlés elnöke beszámolót tartott a parlamenti kül- döt+ségek cserelátogatásairól és az Interparlamentá- táris Unió tevékenységéről, melyet az országgyűlés elfogadott. Interpellációk A szünet után került sor a harmadik napirendi pontra: az interpellációkra. Az elnöklő Vass Istvánná bejelentette, hogy Kántor Lajosné képviselő a két gyermek után járó családi pótlék felemelése tárgyában tervezett interpellációjától elállt, mert kérdésére Tímár Mátyás pénzügyminiszter expozéjában már választ adott Ezután NAGY ZOLTÁN Borsod megyei képviselő az Országos Tervhivatal elnökéhez interpellált. Kifejtette, hogy a jelenlegi kutak vízhozama nem fedezi a gyorsan fejlődő Ózd igényét. Azt kérdezte: mit tesznek az illetékesek a város vízellátásának megjavítására? Kérdésére DR. AJTAI MIKLÖS adott választ. VARGA KAROLY Somogy megyei képviselő a kohó- és gépipari miniszterhez intézett interpellációt a Somogy megyei ipar- telepítés tárgyában. Elmondotta, hogy Somogy megye párt- és tanács vezetői 1958 óta tárgyalásokat folytattak a Kohó- és Gépipari Minisztériummal a hatáskörébe tartozó ipari üzemek fejlesztése, illetve új üzemek telepítése tár(Folytatás a 3. oldalon) SZOLNOKI KULTURÁLIS HETEK 1964 Szolnok város tanácsa péntek délelőtti ülésén vitatta meg az április 4. és május 24. között megrendezésre kerülő Szolnoki Kulturális Hetekkel kapcsolatos tennivalókat. E nagyjelentőségű kulturális eseménnyel kapcsolatban kéríük meg Szurmay Ernő vb- elnökhelyettest, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre:
