Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

\ 1964. február 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ö tödször készültek zár­számadás! mérlegek Szolnok megye ter­melőszövetkezeteiben azóta, hogy végbement falun a nagy átalakulás, megtör­tént a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése. A szö­vetkezeteknek közel felében megtartották, a többiekben a közeli napokban, hetek­ben tartják a közgyűlése­ket. Most vagyunk tehát a derekán annak — a falu életében nagyjelentőségű — eseménysorozatnak, amely- lyel egy teljes gazdasági év nagy erőfeszítésének, hősi küzdelmének eredmé­nyeit összesítjük, belőlük a szükséges következtetése­ket levonjuk, s ezzel együtt a szövetkezeti gazdák meg­vitatják és végső formájá­ban jóváhagyják az év so­rán elért termelési, gazdál­kodási eredmény felosztá­sát. Átfogó, minden részletre kiterjedő összesítők az 1963-as gazdasági évről még nincsenek. Az elkészült mérlegek és már megtar­tott közgyűlések alapján azonban egyre teljesebb, egyre világosabb lesz a kép az elmúlt év gazdálko­dásáról, gazdasági eredmé­nyeiről, s ez a kép kedvező, bizalomkeltő. Nincs alap — és főleg nincs szükség — „hurrá” hangulatra, „győ­zelmi” kiáltásokra, mert úgy logikus, úgy természe­tes, úgy felel meg pártunk politikájának, hogy a szo­cialista nagyüzemek évről évre nagyobb termelési eredményeket érnek el, s ezzel évről évre szilárdabb gazdasági alapokat terem­tenek a nagyközösség, a kis kollektíva és az egyének, a szövetkezeti családok bol­dogulásához. Nem vitás — ezt elbizakodottság nélkül mondhatjuk —, hogy az az erőfeszítés, amelyet a szö­vetkezeti gazdák most már több éven keresztül együtt, a párt vezetésével, a mun­kásosztály, a társadalom egészének sokoldalú, erköl­csi, politikai és anyagi tá­mogatásával folytatnak, 1963-ban nagyobb ered­ményt hozott, mint az előző években, noha az év során ismét sok nehézséggel, vi­szontagsággal kellett meg­küzdeni. Csak néhány szám­adatot hozunk fel ennek bizonyítására: 4 termelőszövetkezetek üzemi bevételi ter­veiket összességében teljesítették, bár a kenyér- gabona gyenge termése miatt az év első felében jelentős kiesés keletkezett. Ezt a kapások termésered­ményei és az állattenyész­tés bevételei pótolták. A kapások közül kiemelkedő a cukorrépa közel 200, és a kukorica mintegy 17 má­zsás holdanként! termésát­laga. Első esztendő, hogy megyei átlagban ilyen ered­ményt értek el a termelőr szövetkezetek. Gondos, fe­lelősségteljes munkáról ta­núskodnak ezek a számok azzal együtt is, hogy az év második felében aránylag kedvezőbb volt az időjá­rás. Tovább fejlődött az áru­termelés, nőtt az állam fe­lé értékesített áruk meny- nyisége. Ezt azzal együtt is megállapíthatjuk, hogy — sajnos — árugabona ter­vünknek egyharmadával adósak maradtunk. Más ter­ményekből és termékekből ugyanakkor többet értéke­sítettek a szövetkezetek, mint ami eredeti tervük­ben szerepelt. Napraforgó­ból 41, rizsből 26 százalék­kal több árut adtak a tsz- ek, mint az előző esztendő­ben, zöldségből, gyümölcs- félékből 37,8 százalékkal ér­tékesítettek többet az ere­detileg tervezettnél, örven- det sen emelkedett az álla­ti termékek termelése és értékesítése. Hízósertésből és hízómarhából együttesen mintegy 3—3 és fél, ezen belül a tsz-ek több mint 16 százalékkal, vágóbaromfi­ból összességében 14, ezen belül a tsz-ek több mint 27 százalékkal értékesítettek többet az állam felé, mint 1962-ben. Nem vitás, hogy a termelőszövetkezetekben egyre szilárdabb bázist és faltételeket teremtenek «2 Zárszámadás közben... Irta: CSÁKI ISTVÁN árutermeléshez, s ezzel még jobban megvetik a jövede­lem alapját. Miközben tovább emel­kedett a termelőszövetke­zeti tagság közösből szár­mazó jövedelme — ami igen örvendetes és egyben évről évre jellemző folya­mat — egy esztendő alatt mintegy 18—20 százalékkal növekedtek a közös alapok, ami a további előrehala­dáshoz, a gazdálkodás szín­vonalának további emelé­séhez igen fontos és kedve­ző feltétel. r ermelőszövetkezetei nk — még - gyengébben gazdálkodók is — lé­nyegesen jobb adottságok­kal, lényegesen jobb felté­telekkel rendelkeznek, mint egy esztendővel ezelőtt, s ez a zárszámadó közgyűlé­sek légkörében, hangulatá­ban kifejezésre is jut. Egy­értelműen pozitív, előrete­kintő és bizalommal telített a légkör falun. A szövetke­zeti gazdálkodásban szán­dékát, számítását megtalá­ló, sorsát, jövőjét megala­pozottnak és biztosnak lá­tó parasztság hangulata ez. A párt, a tanács megyei vezetése örömmel látja ezt s biztatással, további út­mutatással szándékozik hoz­zájárulni ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek túl­nyomó többségét jellemző jó eredmények megszilár­duljanak és továbbfejlődje­nek, s a még gyengébb eredményt elérő szövetke­zetek az eddigieknél gyor­sabban zárkózzanak fel, » ahol ma még az átlagosnál nagyobb gonddal és nehéz­séggel küzdenek, ebiben az évben sikeresen megbir­kózzanak azokkal. Az 1963-as esztendő sike­reinek megteremtésében számos fontos tényező ját­szott közre. Ilyenek: — A szövetkezetek túl­nyomó többségében kiala­kultak a nagyüzemi nö­vénytermelés és állatte­nyésztés alapvető feltéte­lei. — Az állam sokirányú támogatását géppel, műtrá­gyával és más eszközökkel való ellátását egyre éssze­rűbben és célszerűbben használják feL — Három esztendőn ke­resztül tartó nem kis erő­feszítés eredményeként ki­alakultak a jövedelem el­osztásnak azok a formái, amelyek a munkaegységben biztosított érdekeltségen túl további érdekeltségeket teremtenek és így jó mun­kára ösztönöznek. szövetkezetek egyre szilárdabb közösség­be forrnak össze, ahol már nem az elnök, nem is csak a vezetőség, hanem • kollektíva képes követel­ményeket felállítani, s azo­kért következetesen harcol­ni. A sok példából kiemel­jük az 1963-as üzemi gaz­dálkodási, pénzügyi terve­ket, azok realitását és a megvalósításukért folyta­tott következetes harcot. Ez azt is mutatja, hogy a ter­melőszövetkezetek túlnyo­mó többségében a vezetés szilárd, évek során nagy ta­pasztalatokra tett szert, a szövetkezeti élet szabályai­nak figyelembevételével és betartásával szervezi és ve­zeti a tagság munkáját, te­vékenységét. A szakembe­rek — mezőgazdászok, ál­lattenyésztők, gépészek, közgazdászok, könyvelők és más ipari szakképesítésűek — megtalálták helyüket a közös gazdaságokban, jó­részt kialakult munkamód­szerük, s a tagság meg is becsüli tevékenységüket. — A szövetkezeti párt- szervezetek vezetői tapasz­talatokra tettek szert, egy­re inkább képesek arra, hogy sokoldalú politikai felvilágosító, nevelőmunká­val, gazdasági szervező te­vékenységgel teremtsék meg a tagság körében, az emberek elhatározásában, cselekvési készségében azo­kat a feltételeket, amelyek végső soron anyagi érté­kekben, terményekben, ter­mékekben realizálódnak. — Nem utolsó sorban fontos tényező az is, hogy az állami irányítás terén lényegesen élőrehaladtunk. A járási és városi tanács végrehajtó bizottságok, me­zőgazdasági osztályok nagy körültekintéssel szervezik a munkát, váltják valóra a párt agrárpolitikájának fontos tételeit, a terül éti pártbizottságok határoza­tait, útmutatásait. Mindezek — és még sok más tényező — vetette meg az alapját az 1963-as esz­tendő számottevő sikerei­nek, következésképpen eze­ket a feltételeket kell to­vábbra is biztosítani, gya­rapítani, erősíteni ahhoz, hogy a mostani helyzetet kihasználva újabb és na­gyobb sikereknek vessük meg az alapját. em lenne azonban tel­jes a helyzetkép, ha csak az eredmények­ről, a pozitív jelenségekről szólnánk. Ünneprontás! szándék nélkül, mégis meg­alapozottan vetjük fel, hogy helyenként és esetenként, a kétségtelen figyelemreméltó eredmények mintha jobban lekötnék a figyelmet a szükségesnél, s mintha a kelleténél kevesebb szó es­ne a problémákról, a jövő­ről, a tenniválókról, a „ho­gyan tovább”-ról. Mert — ki tagadja — voltak, van­nak problémák, nehézségek bőven. Többek között a szö­vetkezetek aránylag kisebb része most is gyengén zár­ja az évet, még mindig nem volt képes a többéves nehézséget, elmaradást le­küzdeni. Jól tudjuk, hogy a zárszámadó közgyűlést követni fogja egy másik, ahol az 1964-es esztendő gazdálkodási, pénzügyi ter­veit vitatja meg a tagság. De vajon jó lenne-e, ha a zárszámadáson csak a múlt és jelen kérdéseiről folyna a vita, s az azt követőn pedig csak a jövő felada­taival foglalkoznánk? — Ügy hisszük, helyesebb el­járás az, ha a zárszámadás alkalmával is — miközben elemezzük egy teljes esz­tendő munkáját — már a jövőre következtetünk, a holnap és holnapután ten­nivalóit szervezzük. Az az aránylag kedvező helyzet, ami. most a termelőszövet­kezeti gazdaságokban van, több esztendő kemény, kö­vetkezetes munkájának gyümölcse. Most, amikor a gazdálkodás feltételei lé­nyegesen jobbak, mintakár egy esztendővel ezelőtt, most kell új erőfeszitéssel, új lendülettel, akarattal és elszántsággal megragadni a lehetőségeket s felkészülni arra, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő tarta­lékokat még jobban feltár­juk és gyümölcsöztessük. Most zárszámadás közben kell erre felkészülni. A párt és a tanács me­gyei vezető szervei már több formában foglalkoztak a mezőgazdaság 1964-es me­gyei feladataival. Legutóbb a tanács végrehajtó bizott­sága kidolgozta azokat az irányelveiket, javaslatokat, melyeket a tavaszi felada­tok sikeres elvégzése érde­kében a termelőszövetkeze­teknek ajánl. Milyen szem­szögből nézzük, milyen alapról szervezzük az 1964- es esztendő feladatait? A mezőgazdaságban mosit egészében jobbak a feltéte­lek, mint az előző évek­ben, s ha a szervezőmunka és a szakmai, közgazdasági tevékenység ezzel párosul, az eredmények fokozhatók és tovább növelhetők. — A kenyérgabona ősszel megerősödött és eddig jól telelt. Jelentős mennyiségű nitrogén műtrágya van máris kint a termelőszövet­kezetekben, hogy alkalmas pillanatban fejtrágyaként felhasználásra kerüljön. A : em vitás 1963-ban a ! kenyérgabona ala­csony termése nagy gondot okozott a népgazda­ságnak. Most kilátás és le­hetőség van jobb ered­ményre. Ezt nerp szabad elmulasztani. — Az árterületek kivéte­lével a mélyszántás ősszel elvégzésre került. Cukor­répa, kukorica jól ülepe­dett, csapadékkal telített talajba fog kerülni. A cu­korrépa és kukorica ezévi terméseredményei kötelez­nek is bennünket. Nem visszafelé, hanem előre kell menni, ez a népgazda­ság, a szövetkezet és az egyén egyetemleges érdeke. — Az öntözés fejleszté­sének újabb feltételei ér­tek meg a megyében. Év­ről évre új területeket építenek be a tsz-ek. Év­ről évre nagyobb mennyi­ségű műtrágya használha­tó fel az öntözésben. Már ezer fölé emelke­dett azoknak a tsz-tagok- nak a száma, akik öntözési szakmunkás képesítést kap­tak, s az évek során nagy tapasztalatra tettek szert Egy sor olyan feltétel te­remtődött meg, amelyek köteleznek arra bennünket, hogy tovább menjünk elő­re az öntözéses gazdálko­dásban, részben az öntözött területek növelése, főkép­pen pedig az öntözés ha­tékonyságának fokozása út­ján. — A növénytermelés minden ágazatában égető­en fontos feladatként je­lentkezik a növényi és ro­varkártevők elleni védeke­zés. A gabona vegyszeres gyomirtásával, a kukorica és más kapások vegysze­res védelmével együtt — de kiemelkedően fontos fel­adatként — jelentkezik a lucerna fő kártévője, az aranka elleni védekezés. Elég utalni arra a szomo­rú képre, ami helyenként a múlt nyáron szemünk elé tárult. A védekezést a kitavaszodással egyidőben kell megszervezni, és nem akkor, amikor a lucerna táblákat már sűrűn tarkít­ják a sárga foltok. tavaszi munka első részének — fejtrá­gyázás, vetés, vegy­szeres gyomirtás — sikere jórészt függ a gépek, a traktorok és traktoristák munkájától. Most a leg­sürgősebb mindenütt a gé­pek és munkaeszközök ki­javítása a tsz-ekben is és a gépállomásokon is. Nem lehet e pillanatban meg­nyugvással, megelégedett­séggel szólni az erő- és munkagépek javításának helyzetéről. Feltétlenül a tempó fokozását követeli a tavasz közelgése. A gép­állomások munkájáról, másfél évtizedes tevékeny­ségükről csak elismerően lehet szólni. A múlt év­ben azonban időnként za­var jelentkezett tevékeny­ségükben. Az világos, hogy nem túl hosszú időn belül a gépek a tsz-ekbe kerül­nek át. Ez azonban nem jelenthet zavart a gépállo­FÁSÍTÁS A SZOLNOKI ÁLLAMI ERDŐGAZDASÁG SZA­KASZOS fásítást vé­gez A 4. SZÁMÜ FŐÜT- VONAL MELLETT. K1S- ÜJSZÁLLÁSTÓL KARCAG HATÁRÁIG ELŐKÉSZÍ­TIK A TALAJT AZ ŐSZI TELEPÍTÉSHEZ másokon. A traktoros elv- társak, meggyőződhettek, hogy a nagyüzem nemcsak igényli munkájukat, hanem képes eltartani, foglalkoz­tatni, megbecsülni őket. Ha az átszervezés kezdeti é9 nehéz időszakában a trak­torosokat megbecsülés il­lette. akkor a fejlődés ma­gasabb fokán — amikor a mezőgazdaság mai kettős gépesítése helyett egyirá­nyúan a tsz-ek gépesítése valósul meg — ez csak fo­kozódhat Semmiképpen nem lenne indokolt — még rövid átmenetre se — va­lamiféle aggályoskodás a gépállomásokon a jövőt il­letően. Nem kevesebb, ha­nem évről évre több gé­pész szakember kell a me­zőgazdaságba. Most az a döntő, hogy kerüljön mi­hamarabb kijavításra és üzemképes állapotba min­den gép és minden munka­eszköz, hogy az idő nyílá­sával fokozatosan munká­hoz kezdhessenek. Az állatállomány áttelet- tetésének még fontos és nem könnyű időszaka hát­ra van. Beosztással, szak­szerű gondozással el lehet érni, hogy a haszonállatok jó kondícióval teleljenek ót. Most és az elkövetkező hetekben lehet és kell a feltételeket megteremteni ahhoz, hogy az idén to­vább növekedjen a húster­melés sertésből, szarvas- marhából és baromfiból. Most a közeli hetekben kell a baromfitenyésztés évi sikerét megalapozni. 4 tavaszi és majd az évi feladatok végre­hajtásának sikere a közeli napok, hetek felké­szülésétől nagyban függ. A megyei bizottság azt java­solta a termelőszövetkezeti pártszervezeteknek, hogy a zárszámadó közgyűlés előtt gondos elemzés alapján ké­szítsék el maguk is politikai tevékenységük „zárszám­adását”, a szövt .kezetek megszilárdításéért, a maga­sabb terméseredményekért folytatott tevékenységük, küzdelmük mérlegét. A még hátralévő zárszámadó közgyűlések előtt a párt- szervezetek feltétlenül vé­gezzék el ezt a munkát és a közgyűlésen is mondják el a kommunisták a fő kö­vetkeztetéseket. Ahol már megvolt a zárszámadó közgyűlés — fokozatosan pedig minden termelőszövetkeztben — meg kell gyorsítani a terv- készítést és a tavaszi fel­adatokra való felkészülést Naptár szerint még tél van, de közeleg a tavasz, a készületlenség és vára­kozás nagyon megbosszul­ná magát. A termelőszövetkezetek gazdálkodási, pénzügyi ter­veivel együtt készüljenek el az agronómiái, növény- védelmi, állattenyésztési, ál­lategészségügyi jövedelem- elosztási és más részletter­vek. A közgyűlés után pedig a pártszervezetek is készít­sék el tervüket mindarra, amit az 1964-es feladatok megvalósítása tőlük a politi­kai felvilágosításban, a gaz­dasági munka politikai alá­támasztásában követel. Ilyen tervkészítés új módszer a szövetkezeti pártszervezetek munkájában. A munka tervszerűségéhez és haté- konyságához azonban elen­gedhetetlenül szükségét láp­juk. 4 mikor a termelőszö­vetkezeti szervezés folyt, a kommunisták sokoldalúan bizonyították, hogy a nagyüzemi gazdál­kodás többre képes a ter­melésben, mint a kispar- cella, s hogy a parasztság felemelkedésének ez az egyetlen lehetséges útja. Ma már a falu lakossága ezen az úton messze előre­nyomult Most ezt a sikert kell kifejleszteni. Ennek a munkának az 1964-es esz­tendő nagyon fontos idő- szaka. Ne tévesszük ezt és az ezzel járó feladatokat egy percig sem szem elől most zárszámadás közben.

Next

/
Thumbnails
Contents