Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-08 / 32. szám

1864. február 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MIT MIVEL tisztítsunk? A kalap ETERNIT lemezből a zsírfoltot úgy távolíthatjuk el, ha ecetes ruhával jól ledörzsöljük. Ha ez nem használ, rajta­hagyjuk az : ecetes ruhát, esetleg hosszabb ideig is. Utána jól leöblítjük, száraz­ra töröljük. FALAT. FALKÁRPITOT a hosszú nyelű kefeseprűvel (partvis) házilag olyképpen tisztítunk, hogy puha, fe­hér rongyot kötünk a kefe­részre, és felülről lefelé ha­ladva, csíkonként vezetjük a falon. A rongyot sűrűn kelt forgatni, nehogy egyik helyről a másikra vigyük a szennyet. Ha egyes részek A tömegbetegségek sorá­ban nem az utolsó sorban állnak a bőrbetegségek. Ez indította a Düsseldorfban működő Közegészségügyi és Mikrobiológiai Intézet két tanárát, W. Kikuth és t. Grün professzorokat, hogy megvizsgálják ml okozza a bőr gombásodását és egyéb bőrbajokat? Arra á gondo­latba jutottak, hogy biológiai vizsgálatnak kellene alá­vetni a családok törülkö­zőit ' Ezért a város újonnan épült részében épült házak lakói közül azokat, akiket áltálában jómódúnak is­mernek, felszólították, hogy az általuk használt törül­közőket vizsgálat céljaira bocsássák az intézet rendel­kezésére. Száznál több tö­rülközőt küldtek be. Felte­hető, hogy nem a legmocs­kosabb darabokat bocsátot­ták vizsgálat alá. Megálla­pították a beküldők által* rendelkezésre bocsátott tö­rülközőkkel kapcsolatban, hogy azokat átlag négy naponta három személy használta. A megvizsgált családi törülközők 50 szá­zalékában négyzetcentimé­terenként 13 888, harminc­két százalékában .27 777 és 14 százalékában 55 565 bak­tériumcsírát találtak. A csírák 39 százaléka geny- nyes megbetegedések oko­zója és ezek közül 20 szá­zalék a penicilinnel szem­ben közömbös hatást muta­tott. Különösén a gyerekek által használt törülközők voltak bőséges baeilusgaz- \ dák. A két tudós megálla­pítása szerint a gyerekek az iskolában, játék utón használt törülközői tartal­maztak rendkívül sok bak- ‘ériumot. Hozzájuk hason­lóan az üzemekben, mű- f Izzadás ellen ä a az kismérvű, háziszerek- el próbálkozhatunk, de ha j lagyóbbfokú, vagy ha a háziszer nem használ, or­voshoz kell fordulni. A hónaljat kámforos víz­zel kell minden este lemos­ni és behintőporozni. Vagy egy más mód: a hónaljat benedvesítjük • kölnivízzel, majd szalicilpuderrel hint­jük be. Lábizzadás ellen naponta hűvös lábvíz. frissen mosott harisnya és hintőpor alkal­mazandó. Illatszerboltban egyébként különféle bevált szerek kaphatók. szennyesen, vagy foltosán maradnának, azokat ke- nyérbéllel kell leradiroznl. FEHÉR GYAPJÜSZÖVET MOSÁSA Langyos vízben oldjunk fel szappanpelyhet, vagy lúgmentes szappant, és te­gyünk bele két dkg bóraxot. Ebben az oldatban addig nyomkodjuk az anyagot, amig megtisztul. A langyos öblítő vízbe egy evőkanál­nyi szalmiákszeszt tegyünk. Két ruha közé téve szárít­suk, félnedvesen vasaljuk ruhán keresztül, a visszá­ján. Vasalás után fektessük laposan 24 órára, amig tel­jesen szikkadt lesz. helyekben, irodákban mo­sakodó és nyilván közös törölközőket használt fel­nőttek családi törölközői is feltűnő nagy számban hordoztak baktériumokat. A tudósok a vizsgálat után azt ajánlják, hogy mindenkinek legyein meg a saját törölközője. Kézmo­sás után úgy a gyerekek, mint a felnőttek, de kü­lönösen az asszonyok kony­hai munka után, használja­nak papírtörülközőket s ezeket használat után sem­misítsék meg. akkor egészíti kellemesen, ízlésesen öltözékünket, ha az archoz, a ruhához és az alakhoz is jól illik. Fősza­bály: minél nagyobb a ka­lap annál kisebbnek mutat­ja viselőjét Ezért ne csak kézitükörben, — hanem az egész alakot mutató, nagy állótükörben is nézzük meg megunkat kalap vásárlásnál! A harang formájú „cloche” (klos) szélesebb vagy keske­nyebb karimával a kerek arcúaknak előnyös. A ma­gasabb tetejű kalap „nyújt­ja”, soványítja az arcot, az alacsonyabb tetejű viszont kerekíti. A divat időnként felveti a turbánt, a legtöbb fejre illik,, mert nem változ­tat a fej formáján. Termé­szetesen, más kalap illik a délelőtti ruhához mint a délutánihoz vagy- az estihez. Nemcsak formájuk, anyaguk is eszerint változik. A nap­pali kalapok anyaga ősszel, télen kora tavasszal a filc, 1- nyúlszőr, szőrmeutáhzat, dí­szítésük egyszerű “•' szalag vagy' á kalap anyagából -ké­szült pánt. Az esti kalapok finomabb anyagból, gazda- gobb díszítéssel készülnek. Akinek csak egy kalapja van, tartson alapos szemlét ruhái, kabátjai, kiegészítői fölött, úgy válassza ki azt a kalapszínt amely a legtöbb holmihoz illik. Minél simább, egyszerűbb a kalap formája, annál több alkalommal visel­heti. A halványszürke „gom- ba”-kalap vagy a sima „ha- | rang”-forma délelőtt délután (hegfelél. Fénytelen kalaptű- | vei, ripsz szalaggal vagy sa­ját anyagából készült szolid díszítéssel délelőtti jellegű, ha ellenben fényes szatén­szalagot vagy bársonyszala­got teszünk rá, vagy csillogó díszkalaptűvel tűzzük meg, délutáni jellegűvé válik. Délutáni kalapot se tart­sunk fejen színházban, hang­versenyen. Ha nincs estére való kalapunk, muszlin vagy selyemkendővel kössük !e hajunkat. Jól megvédi a fri­zurát a színházig. Semmiféle kalapot ne vi­seljünk pantallóhoz, sportos öltözethez. Inkább kendőt, sapkát. Mindig ízléses, diva­tos megoldás, ha a sapka a kabát anyagából készül. Ezek a 4-5-6 szeletből álló, fiatalos sapkák maradék anyagból, házilag is megvarrhatók. Csinosak a kockás szövet­kalapok, sapkák, kockás szö­vetsállal, de csak egyszínű kabáthoz. A régi kabátnak is új hatást kölcsönöz a diva­tos színű, kockás sapka-sál garnitúra. — Mintás tweed kosztümünkhöz, kabátunk­hoz viszont sima anyagból | varrassuk a sapkát, kalapot düftinből, pamutbársonyból. í egyszínű szövetből, tavasz 1 felé egyszínű ballonból, - j I ripszböl, N. 1. Nadrágos játszóruha öt-hat éves gyermekekre készült a szabásminta. A ruhát aprókockás szövetből vagy barhendből készíthet­jük. A blúz hátul gomboló- dik. A nadrág gumiházas. Hogy jobban tartson, vas­tagabb gumiszalagot fűz­zünk bele — sima harisnya- kötő-gumit. kézelő, esetleg a nadrág is. (Két felnőtt ruhából példá­ul így alakíthatunk divatos, csinos gyermekruhát.) A = a blúz féleleje, B = a fél háta, C = a zsebrész fele, amelyet az egész ele­jére varrunk, az oldalvar­rásba illesztve, D = ujja, E = kézelő, F = fél gallér A kislány és kisfiú ruhá­ja azonos szabásminta sze­rint készül, de díszítésük lehet más-más. A kislány blúzát egy centiméter szé­les piros paszpól, a zsebek fölött masni díszíti. A kis­fiú ruháján sima, másszínű anyagból készül a gallér, a (a másik felét és az egész alsógallért is ez után szab­juk ki), G = nadrág tél szára. Anyagszükséglet 140 cm széles szövetből 1,90 méter, a blúzhoz 1 méter, a nad­rághoz 90 centiméter. Vízszintes: 1. A televízió­ból kedveljük őt. 7. Aaaaa. 8. Férfinév. 9. Római hár­mas. 11. Lágy fém. 12. Kötő­szó. 14. Muzsika. 16. Kelle­metlen. Függőleges: 1. Szombati. 2. Vonatkozó névmás. 3. Tiltó­szó. 4. Igekötő. 5. Egy másik igekötő. 6. Kapitányát szin­tén a tv-böl ismerjük. 10. Lánynév. 13. Mázol. 14. Ket­tőzve cukorka. 15, Indulat- szó. Megfejtésül küldjétek be a vízszintes 1-est, 16-ost és a függőleges 6-ost. Beküldési határidő: febr. 12. Múltheti rejtvényünk helyes megfej­tése: Karnevál, bálok, liá­nok. Könyvjutalmat kapott: Mészáros Leo, Csépa. —. (A könyvet postán küldjük el.) Iflzst a cs-alá Sxergej Mikidkor meséje A medve véletlenül rálé­pett a nyúl lábára. — Jaj, jaj, segítség! Jaj, jaj, meghalok! — jajgatott hangosan a nyúl. Szegény, jámbor medve megrettent.. — Bocsáss meg, kérlek! Nem alcartam. Nyuszikám, nagyon-nagyon sajnálom, bocsáss meg! — bánkódott. — Mit segítesz ezzel ne­kem? Most megbénultam! Nem tudok többé a lábam­ra állni. Jaj, jaj! Meghalok! ■ jajveszékelt a nyúl. A medve hátára vette és barlangjába vitte, hófehér ágyába fektette, sebesült lábát pedig bekötötte. — Jaj nekem, meghalok! —' sírt tovább is a nyúl, sőt, még hangosabban, mint előbb. Pedig, az iga­zat megvallva, már nem is fájt a lába. És a jószívű medve kétségb"esve indult útnak, hogy enni-, inniva­lót hozzon neki. Be is sze­re te mindazt, ami kellett és megetette, megitatta a nyulat. — Hogy vagy, kis barátom? Lábra tudsz-e állni? Vagy még mindig fáj...? — kér­dezte másnap reggel. — Dé még mennyire! — mondta a nyúl. — Még jobban, mint tegnap! Nem tudqk fel­kelni! Ve alig ment el a medve ha­zulról, leszedte lábáról a kö­tést, és ugrán­dozni, énekelni kezdett. ö, de buta ez a medve, hogy Szedtem, szedte-vette! Nem kell semmit sem csinálnom, elet, itat a barátom! És egyre lustább, egyre köietelőzóbb lett. — Minden nap csak ré­pát hozol nekem! Betegnek való etel ez, azt hiszed? Így legyengülök és éhen is halok! Hozzál nekem mézei és édes körtét! A medve megint elindult, hogy körtét és mézet keres­sen. Útközben összetalálkozott a rókával. — Ejnye, de gondterhelt vagy, Miska bátyám! — szólította meg a róka. — Mit keresel olyan nekikese­redve? — Én bizony, körtét és mézet keresek. A beteg nyúlnak kell... — sóhajtott a medve és elmesélte a ró­kának, hogy mi történt. Figyelmesen hallgatta a ró­ka, majd igy szólt: — Nem kör­te és méz kell a betegnek, ha­nem orvos! — Hm! Or­vos? És hon­nan szerezzek én orvost? — Itt áll elöl­ted. Nem fw- dod talán, hogy egy hónapja a kórházban dol­gozom? Vezess a beteghez! majd én hama­rosan meggyógyítom. Amikor a nyúl megpil­lantotta a rókát, reszketni kezdett, — Nézd, Miska bátyám, hogy rázza a hideg! — szólt a róka. — Ó, igazán nagyon beteg! Legszívesebben már­is vinném a kórházba. Ott vhn egy farkas, a lábfájás betegek specialistája. Mint a villám, úgy ugrott fel a nyúl az ágyból és ro­hant, toronyiránt, amilyen gyorsan csak tudott —» Látod, milyen hamar meggyógyult. Inkább felfal­tad volna, mint hogy etet­ted!— jegyezte meg a róka. — Én nem eszem nyulat... — morogta a medve, aztán megbékélve feküdt ágyába, hogy egy jót aludjon, hi­szen, amióta a nyulat bar­langjába hozta, éjszakán­ként a padlón kellett alud­nia. A nyúl pedig talán még most is fut, de tudom, míg él, nem felejti el, hogy a medve a lábára lépett! Fordította: Antali? István Törülközőnk tisztasága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents