Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-08 / 32. szám
MM. február 8. 3 A Jászsági Egyesült Cipész KTSZ jákóhalmi telephelyén negyedévenként háromezer pár cipőt adnak át a kereskedelemnek. Képünkön Szabó Béla és Térjék! János a cipő aljarészt készíti Ahagy az igaz A pgnsMkönyvi bejegymések nyomában A fogyasztók közvetlen kiszolgálását végző kiskereskedelmi vagy vendéglátóipari vállalat munkája kétféle képpen értékelhető. Egyrészt a gazdasági munka mutatószámai alapján, másrészt abból, hogyan vélekednek a fogyasztók, a vendégek a kiszolgálásról, az áruellátásról, a kiszolgált árúk, ételek és italok minőségéről. A közelmúltban átnéztük a panaszkönyvi bejegyzéseket, a fogyasztói észrevételeket az 1962—1963. évekre Vonatkozóan. A felmérés igen tanulságos volt. Néhányat ezek közül jellemzésül megemlítek annak szemléltetésére, hogy mire „panaszkodnak” a vendégek, mit kifogásolnak az éttermekben, cukrászdákban, eszpresszókban, büfékben és italboltokban. A panaszkönyvi bejegyzések száma a vállalat üzleteiben 1963-ban 84.5 százalékkal mag-sabb, mint az előző évben. Milyen következtetés vonható le ebből? Igényres a vendég Mindenekelőtt az, hogy. a vendéglátóipari üzletekben még mindig sok az olyan hiba, amelyet jogosan kifogásolnak a vendégek. — Emellett igaz az - is, hogy az észrevételek’ szaporodása nem jelenti feltétlenül a vendéglátó üzletek munkájának rosszabbodását. Ezt igazolja többek között az is, hogy a bejegyzések 84.5 százalékos emelkedésén belül az indokolt panaszok száma 42 százalékkal nőtt, ugyanakkor a bejegyzett dicséretek, elismerések közel háromszorosára emelkedtek. A két szám egybevetéséből az vonható le következtetésként, hogy a vállalat üzemeit látogató vendégek egyrészt igényesebbek dolgozóink munkájával szemben, másrészt — és úgy gondolom elsősorban —, hogy többször igénybeveszik a bírálat vagy dicséret lehetőségét. Érdekes — és egyben nagyon tanulságos — megállapítások tehetők, ha tüzetesebben megvizsgáljuk, mire irányulnak a vendégek panaszai. Nézzünk néhány példát ségügyi követelmények hiányát észrevételező panaszkönyvi bejegyzések száma. Nem növekedett a késedelmes kiszolgálás miatt tett panaszok száma sem. E jelenségek — az értékesítési forgalom jelentős arányú növekedését figyelem- bevéve — az üzletihálózat munkájának javulását mutatják. Ha jogos — jogos ! A fogyasztói észrevételek, a panaszok alaposságát, segítő-szándékát bizonyítja, hogy az 1963- évi bejegyzések 72,8 százalékát jogosnak minősítették a vállalati központ azon osztályai, amelyek a panaszügyék kivizsgálására és orvoslására^ az észrevételek hasznosítására jogosultak,, illetve kötelezettek. Az elmúlt évi panaszkönyvi bejegyzések tapasztalatait természetesen felhasználjuk a vendéglátó- ipari üzemek munkájának további javítására. Az 1964. évi árúforgalmi tervek kialakításánál, a szükséges árúkészlet beszerzésénél már gondoskodunk arról, hogy 1964-ben ne forduljanak élő, illetve csökkenjenek az árúhiányok. Az ála fóka* a Urainrrdí Leleményességre, udvariasságra, a szülőföld szeretetére nevelik a pajtásokat mi továbbképzéssel növeljük dolgozóink általános és szakmai műveltségét. A vállalat irányftószer- vének pénzügyi támogatásával jelentős mértékben növelni fogjuk az üzlethálózat gépesítését, különösén a hűtőtér-kapacitást, hogy a nyári időszakban ne forduljanak elő panaszok a meleg üdítő-italok és a sör nem kellően hűtött állapota miatt. Ügy véljük, hogy e törekvésünk egyaránt szolgálja a vállalat gazdasági érdekeit és a fogyasztók, vendégeink jobb ellátását, igényeik, kívánságaik fokozottabb figyelembevételét és kielégítését. Barta. László igazgató Olajoskezű diákok — Tari János és Major Sándor az őszi csúcsmunkák idején is bebizonyította, hogy érti a szakmáját. A mintegy 4400 normálholdas teljesítményük is igazolja ezt, és az, hogy a gondosan ápolt, karbantartott DT-jük csak addig állt amíg elvégezték az olajcserét. Aztán dolgoztak egyfolytában éjjel, nappal — dicsérte a két kiváló traktorost Szabó Tibor, a jász- szentandrási Haladás Tsz elnöke. Majd így toldotta meg mondókáját: — Major Sándor vagy tíz éve traktoros, de most szintén jelentkezett a tanfolyamra, meg akarja szerezni a vontatói jogosítványt is. — Van a községben ilyen tanfolyam? — Hogy van-e? Itt a tsz- ben szerveztük meg a traktor- és vontatóvezetői tanfolyamot. A Petőfi Tsz-ből is jelentkeztek tiz.en. Velük együtt huszonkilencen tanul iák a szakmát — válaszolt az elnök. — Nagyon jó jel az. hogy a tanfolyamon résztvevők többsége fiatal. Olyanok, akik tagjai a tsz-nek, vagy családtagként dolgoznak a közösben. A tizenhét éves Tari Laci például már két éve a bátyja mellett ség párttitkára — korábban a helyi gépállomás főgépésze volt — a műszaki anyagot tanítja. Molnár István, az általános iskola igazgatója pedig a KRESZ szabályaira oktatja a leendő traktorosokat, vontatóvezetőket. ■— A kétütemű benzinmotorok működésével, a függesztett gépek, ekék, vetőgépek beállításával foglalkoztunk eddig. A gyakorlati órákon amikor szétszedünk valamit, meg is javítjuk, s úgy szereljük össze. Vagyis dolgozva tanulunk, — magyarázta a tsz szerelője. — Én eddig a kertészetben dolgoztam. Ott ismerkedtem meg a MIA-motor- ral, azzal öntöztünk. Ez keltette fel az érdeklődésemet a gépek iránt. Remélem. sikerül elsajátítanom a traktoros szakmát, s előbb-utóbb gépre ülhetek — mondta Busa Béla, a Petőfi Tsz tagja. A siker csupán a szorgalmukon. akaratukon múlik. A tsz vezetői megteremtették a tanulás minden feltételét. S azzal is ösztönzik a" tanfolyam résztvevőit a. jó eredmény elérésére, hogy n sikeres A KISZ intéző bizottsága Tavaly február 21-i ülésén hozott határozatot az „Úttörő expedíció a jövőbe”- mozgalom megindításáról. Megyénkbe szeptember 25-én érkezett meg a felhívás az országos parancsnokságtól. A gyermekek — talán éppen a romantikus elnevezés miatt — nagy számban jelentkeztek. Szolnok megyében az őrsöknek 88,5 százaléka, vagyis 1987 őre közel húszezer tagja vesz részt az expedícióban. Az országos parancsnokság első felhívása is már szorgalmas és sok munkát igénylő feladattal bízta meg a gyermekeket: derítsék fel, hogy lakóhelyeik, szülőföldjük mivél lesz gazdagabb a második ötéves terv végére? Felkérte a pajtásokat, szárnyaló képzeletükkel kutassák, milyen lesz az életünk 1980-ban, vagy 2000- ben. A kunszentmártoni járásban nem jelentett új munkát a mozgalom szervezése. Egy évvel ezelőtt ugyanis maguk elhatározásából, sajátos elképzelésükkel már indítottak egy mozgalmat Pionír Expedíció X. néven, mely a gyermekeket a hősi múlt felkutatására, a munkásmozgalom eseményeinek rögzítésére, dokumentumok feltárására buzdította. 170 őrs jelentkezett a munkában való részvételre. Fedőneveket választottak maguknak, őrsi bélyegzőket készítettek, sőt általuk kidolgozott titkos írással küldték jelentéseiket a parancsnokságnak. Áz úttörők munkájának eredményességét bizonyltja, hogy az általuk összegyűjtött anyagokból több színvonalas kiállítást rendeztek a járásban. A pajtások e mozgalom keretében kezdtek levelzést a harkovi pionírokkal és csehszlovák úttörőkkel. A mozgalom tehát a kunszentmártoni járásban már nem volt új. Mégis újdonságot jelentett, mert mér nem a múltat, hanem a jelent és a gazdagabb jövet kell kutatniok a résztvevőknek. Az idén az „Űttö- rőexpedíció a jövőbe” mozgalomba a kunszentmártoni járás 210 őrséből 182 neve zett be. Ez közel kétezer pajtás szorgalmas munkáját jelenti. Az 1371. sz. Vasvári Pál úttörőcsapat I., II.-es raja éppen e feladat értelmében ismerkedett meg a cukorrépatermesztéssel, s tanulmányozta a cukorgyárfás különböző munkafolyamatait. A feladat kapcsán jártak a megye székhelyén, azonbelül az ország egyik legnagyobb ^ cukorgyárában is. Közben meglátogatták a múzeumot, az úttörőházat, tehát képet alkottak maguknak Szolnok kulturális és úttörő életéről is. Ugyancsak a Vasvári Pál úttörőcsapat VII., VIII-as raja a parancs értelmében feldíszítette az osztálytermeket, s a Dalos II. őrs megszervezte az egészségőr brigádot. Ugyanakkor a III. IV-es raj olyan feladatot kapott; segítsék a gyengébben tanulókat, s indítsanak tanulmányi versenyt A 134. sz. Vasvári Pál úttörőcsapat rajai szintén különböző célokat kaptak. Egyik felhívás arra kérte a pajtásokat, kutassák fel közösen, milyen változások lesznek falujukban az ötéves terv után és ezt jegyezzék fel az őrsi naplóba. De az expedíciós munka színességét, sokrétűségét bizonyítja még, hogy a tisza- ktírti gyerekek éppen a parancsnokság felhívása alapján kötöttek barátságot a kunszentmártoni, a tiszaugi, a cserkeszöllői és a tiszakürt—máriahegyi úttörőcsapatokkal. Klubdélutánnal egybekötött expedíciós találkozót rendeztek, ahol titkos zsűri értékelte az udvariasságot, a leleményességet (az ötletes társasjátékokat, jelmezeket) s nem utolsó sorban a fegyelmet. Bizonyos, hogy ott, ahol a nevelők ügyesen irányítják a gyermekek munkáját, jelentős eredményeket érhetnek el. Ahol úgy alkalmazzák az expedíciós parancsokat. hogy azok mindenkor az úttörőpróba követelményeinek teljesítését segítse, s azt mindenkor apró ötletekkel teszik színessé, a várt eredmény nem marad el. Vannak olyanok azonban, akik úgy vélekednek, nem jó mindenegyes úttörőmunkára ráfogni, hogy azzal expedíciós feladatot teljesítenek. Nem lehet egyetérteni ezekkel a véleményekkel. S ezt éppen a kunszentmártoniak példája bizonyítja. A kunszentmártoni járásban szerzett tapasztalataink alapján tehát levonhatunk egy tanulságot:, a jól szervezett expedíciós munka segíti a tanulást, fokozza a gyermek érdeklődését a jelen, s a jövő iránt. V. V. Kincs — Elfogyott — Nem kapható A javuló áruellátás ellenére is jelentősen növekedett a panaszkönyvi bejegyzések száma az előző évinél kisebb árúválaszték miatt. Az ellátásban, az üzletek beszerzéseiben, a kiszállításoknál tapasztalható tényleges hibák mellett ez elsősorban azt bizonyítja, hogy a vendégeink igényesek és nagyon helyesen nem veszik szó nélkül tudorhásul a „nincs”, „kifogyott", „már nem kapható”, stb. válaszokat abban az esetheti, ha a keresett étellel, cukrászsüteménnyel, vagy éppen itallal nem tudunk szolgálni. Kellemetlen dolog, de tény, hogy a vendéglátóipari dolgozók kifogásolható magatartása, az udvariasság hiánya miatt közel másfélszeresére emelkedtek a panaszkönyvi bejegyzések. Az általános tapasztalatok alapján itt is hozzá kell tenni a számok alakulásához: nem arról van szó, hogy 1963-ban udvariatlanabbak, durvábbak lettek volna az étterem, cukrászdák, egyéb vendéglátó üzemek dolgozói, vezetői, felszolgálói, hanem arról, hogy a fogyasztók joggal, s egyre türelmetlenebbül kifogásolják, még mindig akadnak a vendég- létóipari dolgozók között olyanok, akik érdemtelenül viselik a „vendéglátó” nevet. Magatartásukkal így is súlyos károkat okoznak a szociaHsta vendéglátás növekvő hírnevének, sértik a túlnyomó többségben becsületes, udvarias, szakmájukat szerető, a vendégek érdekeit szolgáló dolgozók önérzetét is. Van a „panaszoknak” egy olyan fajtája, amelynél a panaszkönyvi bejegyzések számának növekedése — az indokolt panaszokkal ellentétben — inkább a vendéglátóipari dolgozók javuló munkáját dicséri. 1963-ban az előző évihez képest közel kétszeresére növekedett a panaszkönyvi bejegyzések száma azért, mert ittasság miatt üzemeink megtagadták a kiszolgálást. Ez azt tanúsítja, hogy a szakma dolgozói ha nem. Is minden esetben, de egyre következetesebben érvényt szereznek azon rendelkezésnek, amely az ittas és fiatalkorú személyek kiszolgálási tilalmára vonatkozik. A fogyasztói észrevételek között csökkent az elmúlt évben a kiszolgált ételek és italok minősegét kifogásoló és a tisztasági-egészlami oktatásba való beiskolázással és a vállalaton belül szervezett tanfolyadoigozott igen nagy szorgalommal, mint munkagépkezelő, Most a tanfolyamon ismerkedik a traktoros szakmával — vette át a szót Gyephard Lajos, a tsz párttitkára, egyben a tanfolyam politikai előadója. A műhelyben az egyik csoport Tűzkő Jenő szavaira figyelt. A tsz szerelője a Diesel-porlasztó összetételét, beállítását magyarázta. A többiek Pelle József irányításával a vezetést gyakorolták. A tanfolyam vezetője, Gulyás Béla a közvizsgázóknak az állam által biztosított 240 forinton felül a tanfolyam idejére napi fél munkaegységet írnak jóvá. Ismertették azt is, hol milyen munkáknál hasznosíthatják a most megszerzett szaktudásukat a szövetkezeti gazdák. Az erő- és munkagépek üzemeltetésénél, valamint az öntözésnél szátníta- nak a szakmát szerető, gépekhez értő emberekre. Jí. K. iáit isi eoxo®T4»»*4ooo* • • ?ib®®ao46 *6u#, 8* ?• •?* ooov©»# »• ■ * 4D9x?6®9®* x94 N 4 a?»*« ol 9-v?v®T®r 0u®- *009*00. box o V Tanua6 9 a* • *4 a?AAü®* *94 114 *00?® BvlooOBTB* o®. óoAoQB o ®?®9©?©T4> (kxA 94 O bo4b* t4II A »aa + o® olt b + tOHC <rx4 *07vA4 v«T49x♦ 7*b?a?q9A. oH Bvfl® BB ®4 4í9x?A®S#* ?x1vb?®bA 7b?xOB. a * o k •• f •* 4 • • » »>4 J.O t'ó c *T k«* a • u A ■ V 1 -0 e » ? ■ x — 4.9 • »o t t 0 •> • • 9 •" ! •! íme a cibakház! Hattyú őrs titkosírásé levelének e*y részlet®,
