Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-06 / 30. szám

IMI ftsbroár 6. SZOLNOK 3 „Vallanak*9 a háztartási naplók Több tejtermék, főzelékféle a munkás, paraszt és alkalmazotti családok étlapján Csaknem másfélezer munkás, paraszt és alkal­mazotti család háztartási naplóját, bevételeit és ki­adásait, fogyasztását vizs­gálták a statisztikusok. A hosszú hónapok adatait fel­ölelő vizsgálati anyagból ki­tűnik, hogy a városokban és a falvakban egy sor fon­tos élelmicikkből tovább emelkedett, illeve emelke­dik a fogyasztás. Pékter­mékből például a munkás- .családok tagjai 1962-ben átlagosan havi g és háromnegyedkilót fogyasztottak, tavaly a harmadik évnegyedben viszont ez az átlag 9 kiló 19 dekára emelkedett. Hmi Hírek Jelentős nemzetközi elisr- merésben részesült dr. Ra- I dó Sándor Kossuth-díjas egyetemi tanár, a földrajzi I tudományok doktora, az Ál­lami Földmérési és Térké­pészeti Hivatal főosztályve­zetője L. Hurault, a Párizsi Földrajzi Társaság — aSo- ciété de Géographie — el­nöke értesítette, hogy e nagytekintélyű tudományos szervezet központi bizottsá­ga őt a társaság tisztelet­beli tagjává választotta, * Csathó Kálmán író, a Nemzeti Színház volt fő­rendezője, 83 esztendős ko­rában elhunyt. Temetéséről később történik gondosko- dás. #•. Az állami erdőgazdasá­gokban az újítás, a terme­lőmunka szükségszerű tar­tozéka, az erdőgazdálkodás korszerűsítésének valóságos kincsesbányája. Az újítási kedv fokozódására jellem­ző, hogy 1955 óta az évente megvalósításra kerülő újí­tások száma 500—600-ról 1100—1200-ra, az újítások­ból származó gazdasági ha­szon: megtakarítás, illetve többlettermelés értéke pe­dig 2,5 millióról 25—26 mil­lió forintra emelkedett. El­sősorban az újítóknak kö­szönhető, hogy a legnehe­zebb telepítési, kitermelési, továbbá rakodási és szállí­tási munkákban mindenütt ott vannak már az „erős”, ..okos” és „ügyes” gépek százéi. * Dr. Szepesi Dezső aspi­ráns, az Országos Meteoro­lógiai Intézet tudományos munkatársa, szerdán egy évre ENSZ-ösztöndíjas ta­nulmányútra utazott az Amerikai Egyesült Álla­mokba. Tanulmányútja so­rán hidrometeorológiai problémákkal fog foglal­kozni. * Illetékes helyről kapott tájékoztatás szerint a tiszti­iskolára jelentkező fiata­loknak pályázatukat már­cius 17-ig kell benyújtaniuk a kiegészítő parancsnoksá­gokhoz. * A Budapesti Történeti Múzeum tavaly nyáron rejtvény pályázatot hirde­tett kiállításainak témakö­réből. A pályázatra több mint ötezer megfejtést küldtek be. A napokban ötezer forint értékű könyv- jutalmat sorsoltak ki a pá­lyázat nyertesei között és már megkezdték a könyv­csomagok szétküldését. * Lakatos Gabriella és Dó­zsa Imre balettművészék szerdán a Szovjetunióba utaztak. Lvovban és Odesz- szában négy alkalommal vendégszerepeinek a Haty- tvúk tava előadásain. örvendetes, hogy az étren­dek összeállítása „egészsé­gesebb’1 lett: az eddiginél több zöldség, friss főzelék és főzelék-konzerv kerül a családi asztalra, s teteme­sen emelkedett a különböző gyümölcsök, gyümölcskon- zervek fogyasztása. A megvizsgált háztartá­sok „étlapja” arról is tanús­kodik, hogy általában több tejet és tejterméket eszünk, ugyanakkor a zsíros ételek némileg háttérbe szorultak, s a liszt és száraztészta fo­gyasztás sem emelkedett. A háztartási könyvek bizonysága szerint a csa­ládok kiadásai közt leg­nagyobb tétellel az élel­miszerek szerepelnek, majd a ruházkodási költ­ségek következnek. Érdekes viszont, hogy köz­vetlenül ezután a lakberen­dezési, lakásfelszerelési és egyéb tartós cikkek — tele­vízió, személygépkocsi, stb. — vásárlására fordított ki­adások jönnek; s ez utóbbi kategóriában csupán az el­múlt két évben is számot­tevő volt az emelkedés. Hó­Szerdán délelőtt a közsé­gi művelődési otthonban tartotta zárszámadási köz­gyűlését a nagylétai Arany­kalász Termelőszövetkezet • A gazdaság zárszámadásán résztvett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke is. A termelőszövetkezet zár­napról hónapra viszonylag jelentős összeg jutott a megfigyelt családok kerese­téből egészségügyi, higiéni­ai és szépségápolási célok­ra, például a paraszti háztartásoknál egy év alatt is kimutat­ható az ilyen jellegű ki­adások növekedése. A parasztcsaládok bevételi kiadási naplói szerint egyébként 1963. első három­negyedében a jövedelemnek aránylag jóval nagyobb ré­szét fordították lakóházépí­tésre és ingatlanvásárlásra, mint a korábbi esztendő azonos időszakában. Néhány tétel — így a közlekedési kiadások, a vi­lágítási, lakbér, sb. költsé­gek — hosszú idő óta azo­nos szinten mozog. Közle­kedésre például a munkás­háztartások tagjai havonta átlag 18—25 forintot fordí­tanak. A lakbérre, fűtésre, világításra és lakáskarban­tartásra költött pénz pedig személyenként havi 56—73 forint között váltakozik. (MTI) kft/oyű é* *éfl számadási közgyűlésén több mint nyolcszáz termelőszö­vetkezeti gazda jelenlété­ben Belgyár András tsz-el- nök ismertette az 1963-as év gazdasági eredményeit, majd felszólalt Dobi István is, aki elismerését fejezte ki a jó eredményekért. — (MTI) Házaspár egy munkapadnál. A jászladányi Vegyes Kis­ipari Szövetkezet asztalos részlegében Muhi Gábor asztalos lemezjátszó doboz furnérozását, felesége az al­katrészek csapolását végzi Dobi István a na«vléfai 4ran\lta!ász termelőszövetkezet zárszámadási Jégvágók a szolnoki Holt-Tiszán Zárszámadás és tttravaló Eredménye*«» várt a toröksse»t- miithí/ii Petőfi (Tudósítónktól) Ma tartja záró szám­adását Törökszentmiklós élenjáró szövetkezete, a Pe­tőfi. Már az őszi munkálat tok idején kitűntek frisses­ségükkel, hiszen október 18-ra befejezték a vetést, a betakarítást. Jó munkájuk t eredménye tükröződik a munkaegységenkénti 37.50 forintban, — ami 1961-ben még csak 23 forintot tett, ki. Igaz, az idén is a pre­mizálással együtt 37.50 fo­rint, de szép pénz az. Kiváltán is Dorkó József ­nek és Hoppál Józsefnek, akiknek á tavaly szerzett munkaegységük száma 840 körül jár. Az ilyen nagyfo­kú szorgalom legnagyobb biztosítékuk a következei zárszámadást illetően. — Azért alapnak nem rossz a szövetkezet négymillió fo­rintos vagyona sem. CIKKÜNK NYOMÁN Utólag már nehéz igazságot tenni Január 15-1 lapszámunkban „Csaltak a mérlege­lők?" címmel közöltük Szaszkó Mária kunszentmárto­ni levélírónk sorait. Azt sérelmezte, hogy az állatfor­galmi vállalat mérlegén 41 kilogrammal kevesebbnek mérték hízóit, amelyek a korábbi, egy tételben törté­nő mérlegelésnél a községi tanács mázsáján 13.6 má­zsa súlyúnak bizonyultak. A Szolnok—Heves megyei Állatforgalmi Vállalat meg­vizsgálta levélírónk pana­szát Schréger János árú- forgalmi főosztályvezető le­vélben tájékoztatta erről szerkesztőségünket. — „A kivizsgálás során megállapítottuk, hogy az átvevő felvásárlónk a mér­legelésnél nem követett el szabálytalanságot. Ugyanis a fennálló rendelkezések értelmében egyenkénti mér­legeléssel kell átvenni a sertéseket. Tehát akkor kö­vetett volna el szabályta­lanságot, ha egv tételben mérlegelte volna le az álla­tokat. A mért súly ellen­az átadó megbízottja — Kohári János, aki jelen volt a mérlegelésnél — nem emelt kifogást. Majd csak később, az állatok vételárának elszámolása után. Utólagosan a vizsgálat megállapította, hogy a két mérlegelés között körülbe­lül két és félóra telt el, s a sertéseket a községi má­zsaháztól a vállalat átvéte­li helyéig, több mint két­száz méteren lábon hajtot­ták. Megállapítottuk, hogy az állatokat, savós darával etették, ami a lábon haj­tás és hosszabb ideig való állásnál jelentős súlyvesz­tességgel jár. Igaz, hogy azt pontosan utólag meg­állapítani nem lehet, hogy melyik mérlegnél történt az elmérés, egy azonban bizonyos, hogy az egyeden­kénti mérlegelés mindig kevesebb mint az összmé- rés egy tétéiben. Szaszkó Mária, megbí­zottja, Kohári János mu­lasztást követett el, mikor lemérték a sertéseket és tudta a mutatkozó súly­hiányt, s ennek ellenére sem szólt a felvásárlónak, hogy kéri a sertések újbóli mérlegelését, melynek alap­ján meggyőződhetett volna a mérleg pontosságáról”. MÉGEGYSZER A KARALÁBÉRÓL . Január 12-i lapszámunk­ban „Harmincezer karalábé vásárlót keres” címmel ir­tunk arról, milyen gon­dot okozott a túrkevei Bú­zakalász Tsz-nek a primőr- karalábé értékesítése. A MÉK részletes választ adott, amelyben többek kö­zött megírja, hogy a ter­melőszövetkezet tavaly má­jus 10-én kötött termeltetési szerződést 40 000 üvegházi primőr-karalábra. A szer­ződés értelmében az MSZ 3694—57 számú szabvány szerint a karai ábnak 5—8 centiméteres nagyságot kel­lett volna elérni. A tsz 1964. január 25-ig különbö­ző diszpozícióra leszállított 13 910 karalábot, összesen 15 910-et. értékesített. A MÉK válaszában rész­letesen szerepel, hogy mi­kor, milyen diszpozíciót ad­tak karalábra, és megír­ták azt is, hogy a diszpo­zícióban szereplő partner minőségi kifogás miatt nem vette át a karalábot, ame­lyet aztán a tsz-szel egyetértésben a Hámán Ka­tó téri piacon próbáltak ér­tékesíteni. Hasonló volt a helyzet az export-szállítá­soknál is. A MÉK vezetői és a ter­málvizes kertészek vélemé­nye szerint a tsz későn ül­tette ki a karalábét, és olyan fajtát, amely egyéb­ként sem felel meg az ex­port-követelményeknek. Hi­bát követett el a vállalat, mivel nem ellenőrizte a termelési időszakban a tsz kertészetét és nem kifogá­solta a késői ültetést, a fej­letlen növényáJlománvt, mert akkor esetleg koráb­ban szerződésbontásra ke­rülhetett volna sor. Társadalombiztosítási tanácsadó K>>^<üzernkíteMck a korházi ápolásra jo'O.uli iín; bizonyításához szükséges iratok beszerzését Évenként 3 hónapos ingyenes gyógykezelésre jogo»u<lak a ny u díjasok A korábbi rendelkezések szerint ha a biztosított be­teg kórházi ápolásra szorult valóságos kálváriát kellett végigjárnia, hogy a szüksé­ges igazolásokat beszerezze. Előbb kórházi utalványt kellett kitöltenie — amelyet az SZTK Alközpontban, üzemi kifizetőhelyen, illet­ve termelőszövetkezeti tag a munkahelye szerint ille­tékes SZTK-nál kapott — és azzal igazolta, hogy jogo­sult díjtalan kórházi ápo­lásra. Az új rendelettel ezt az eljárást egyszerűsítették. A jövőben elegendő a kór­házi felvételkor az orvosi beutaló mellett a vállalat által kiállított rózsaszín nyomású munkáltatói iga­zolvány. Termelőszövetke­zeti tagoknál a tsz által ki­állított beteglap is elegen­dő. A munkáltatói iga­zolvány, illetve a beteglap 15 napnál régebbi keltezésű nem lehet. Sürgős ápolás esetén, amikor sem a beteg. sem pedig a hozzátartozó ezeket az iratokat beszerez­ni nem tudja, azokat a kór­ház szerzi be. Ez az új rendelkezés — a sürgős eseteket kivéve — nem vonatkozik a biztosí­tottak és a termelőszövet­kezeti dolgozók családtag­jaira, valamint a mezőgaz­dasági biztosítottakra és családtagjaira. Az új rendelkezés szabá­lyozza a kórházi és gyógy­intézeti ápolásra jogosult­ság időtartamát is. Ezek szerint a biztosítottaknak és termelőszövetkezeti tagok­nak nemcsak egy évig jár kórházi, gyógyintézeti ápo­lás, hanem korlátlan ideig. A nyugdíjasoknak és azok igényjogosult családtagjai­nak a korábbi évenkénti 30 napi kórházi ápolás helyett évenként 90 napi kórházi ápolás jár. Wencz Ernő SZMT Szoc. Biz. vezető

Next

/
Thumbnails
Contents