Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-05 / 29. szám

lfM. február 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Milyen legyen a fővő művelődési otthona ? EGY TERVRAJZ fek­szik az asztalon. A győri tervező vállalat kétszázöt­ven fős művelődési otthon építéséről szóló MP 13—59- es számú terve. Az építke­zés költsége, több mint 1 millió 300 000 forint. A tervrajz szerint színházte­rem, öltözők, ruhatár, bü­fé, iroda, emellett egy könyvtár helyiség (kicsi és célszerűtlen) és egy olva­sóterem szerepel a felépí­tendő létesítményben. — Klubszobák, szakköri 'helyi­ségek nem. A már felépült művelő­dési házak sem elég cél­szerűek. Példaként hadd említsük meg a tiszaroffit, aminek nagyterme túlmére­tezett, légköbméterszáma másfélszerese a szükséges­nek. Az ablakok túl na­gyok és a szükséges há­rom helyett hat van belő­lük. Az egy Heating-kály- ha képtelen megfelelően befűteni. Jászai sószentgyörgyön aránylag kedvező a nagy­terem kihasználtsága. De szerencsétlen szervezés foly­tán télen igencsak nagy­kabátban lehet végig néz­ni egy-egy előadást, ami nyilván sokakat vissza­riaszt. ÁLTALÁNOS TÜNET a művelődési házak hideg- padlós kiképzése. Ez ol­csóbbá teszi az építkezést, de a fűtésnél eleve tete­mes többletet jelent, amit aztán igen nehéz „begaz-. elálkodni”. Az újszászi mű­velődési ház klubtermét például a hatalmas vas­kályha talán éppen emiatt nem tudja megfelelő hő­fokra felfűteni. A célszerűtlen hideg nagy­termekben nem járnak szí­vesen az emberek. A ke­vés fűtőanyagból kevés jut a klubokra, szakkörökre (ahol ilyenek működnek), így aztán azok ist csökken­tik téli tevékenységüket. Pedig a tél a falusi kul­turális élet igazi szezonja A NÉPMŰVELÉS szer­kezete az utóbbi hat-hét évben a szemünk láttára gyökeresen átalakult. Egyre kevesebb a nagy rendez­vény és egyre nagyobb az igény a klubszerű, ott- honiasabb, oldottabb foglal­kozások, szakkörök iránt. Ez az új igény új típusú falusi művelődési közpon­tokat követel meg. Milyen legyen hát a jö­vőben egy községi művelő­dési ház? Itt az átlagos alföldi négy-ötezer lakosú települések viszonyait és adottságait kell figyelem­be venni, miután ez a leg­általánosabb. A jövő művelődési há­zának nincs színházterme. Ez a sokak előtt meghök­kentő újítás logikusan adó­dik az emberek érdeklődé­sének sokrétűbbé válásá­ból. A nagy termek kihasz­náltsága a községekben a lehető legminimálisabb. — Színházi előadások csak el­vétve vannak (a Szigligeti Színháznak mindössze ti­zenhárom ilyen tájhelye van), tsz közgyűlés, zár­számadás ritkán van. Fa­lusi választási gyűlésre és egyéb nagy politikai meg­mozdulásra pedig ezek a helyiségek akkora közsé­gekben nem is kicsik. — Marád a táncmulatság, mint a művelődési ház legálta­lánosabb kihasználása és egyben legfőbb bevételi forrása. A probléma két irány­ban oldható meg. Egyfelől az újtípusú művelődési házban kialakítandó kisebb teremmel, ahol még szoli­dabb, táncmulatság is tart­ható. Másfelől az anyagiak is megoldhatók és véle­ményem szerint ez a fej­lődés útja: a községben található minden anyagi erőt, amelyet kultúrára szántak, a művelődési ház számláján összpontosítanák. AZ UJ MŰVELŐDÉST lázban a legnagyobb helyi­ség egy előadóterem, 110— 120 székkel, keskenyfi lm­vetítő berendezéssel. Isme- retterjésztő előadások, ok­tatófilm vetítések, író—ol­vasó találkozók, irodalmi színpadok bemutatóira, szó­listák fellépésére, kiállítá­sok rendezésére. Tágas könyvtárterem, raktárral, a fejlesztésre is gondolva, kényelmes folyó­irat olvasószoba, ahol a te­levízió is áll. Ez lenne a következő három helyiség. Emellé feltétlenül szüksé­ges még egy klubterem, ahol a KISZ-fiatalok jön­nek össze tárasjátékok, öt­letes játék-automaták áll­hatnak itt rendelkezésre. Jó példa erre a jászberényi Lehel művelődési ház já­tékklubja. Legalább négy szakköri helyiség szüksé­ges, mindegyik két-két szakkörnek szolgálhat ott­honul. Hét-nyolcnál több szakkörre nincs is szükség, viszont ezek számára bősé­ges szemléltetést kell biz­tosítani. Aki ezekbe a he­lyiségekbe belép, érezze úgy, hogy kedvteléséhez minden technikai feltétel adott. Az előcsarnokot asz­talitenisz, biliárdjáték cél­jaira lehetne kiképezni, il­letve erre átalakíthatóvá tenni. ÁLTALÁNOS KÖVETEL­MÉNY: az ízléses, modern berendezés, amely sugároz­za az otthonosság érzetet. Ezért lenne szükséges és fontos a központi fűtés, hogy az egész művelődési ház a téli időkben, amikor a leghasználatosabb, barát­ságos meleggel várja a lá­togatókat. Ez is óriási vonz­erő. Ez a megoldás nem túl olcsó. De a megtakarított nagyterem, színpad és öl­tözők költségeiből egy je­lentős része megtérül. Hernádi Tibor Drávátó- a Balatonig A zalai olajkutatók eb­ben az évben szinte a fél Dunántúlra kiterjesztik te­vékenységüket A Dráva- medencétől a Balaton deli partjáig, s Nagykanizsa környékétől Zala, Vas, Győr-Sopron és Veszprém megye egy részét veszik kutatás alá. A Kisalföldön, Uraiújfali község határában a múlt év végén az egyik kút fúrása közben jelentős mennyisé­gű éghető földgázt tároló í kőzetet fúrtak át. Ez azért j érdekes, mert ezen a kör- ! nyéken eddig csak szénsav- | telepeket találtak. Vaszar, Répcelak, Iker­vár és Szentgotthárd kör­nyékét öt nagyteljesítmé­nyű fúróberendezéssel ku­tatják át, s a számítások szerint huszonhét kutató­fúrást végeznek el az év végéig. Az idén először a Bala­ton déli oldalán is sor ke­rül szénhidrogénkutatásra. Mezőcsokonya község hatá­rában már meg is kezdő­dött a kutatófúrás. Közvet­lenül a Balaton déli part­vonalán 10 kutat mélyíte­nek le az év végéig. GMK NYÜMBN Szervezzék vállalattá a jászberényi szociális foglalkoztatót, — javasolta a Pénzügyminisztérium Üres panaszkönyvek —több hiánycikk a falusi boltokban így jellemezhetők a török­szentmiklósi Földművesszö­vetkezet és Vidéke 18-as és 23-as boltjaiban tapasztaltak. Ez az ellentét, — már ami a panaszkönyvet és a hiány­cikket illeti — annál is in­kább feltűnt, mert a 23-as boltban egy felvágott nyelvű menyecske ugyancsak letette a voksot. — Nincs mák, nézze ezt a krumplit, felét ki lehet dob­ni, a vajról meg nem is szó-, lók, ritka mint a fehér holló... És mondta, mondta a ma­gáét lélegzet vételi szünetet sem tartva. Aztán, mint aki jól végezte dolgát anélkül, hogy mást szóhoz engedett volna, kirobogott az ajtón. — Hallotta!? Ez így megy napról napra — vonta magá­ra a figyelmet Túri Mihályné boltos és az előbbi kardos ■ menyecske után» most 6 foly­tatta a panaszt. — Nem kaptam csemege paprikát, pörkölt kávét, ba­bérlevelet, sósborszeszt, rétes­lisztet, hogy csak a legfonto­sabbakat említsem. — Pedig mind megrendeltem. Hogyan teljesítsem így a tervet? Igen, a boltvezetőnek a hiánycikkek a terv nem tel­jesítését jelentik, de mit je­lentenek ezek a vevőknek? Sok-sok mérget, egynapos utazást Mezőtúrra, ahol be­igazolódik, hogy az említet­tek csak falun „hiánycik­kek”. S mit tesz ilyenkor a szenvedő alany? Nem kéri el a megrendelőt és szállító le­velet, amelyből kitűnne: nem a boltvezető a hibás. Nem, nem ezt teszi. Ami szívén az a száján és a bolti dolgozó nyel egyet, igyekszik moso­lyogva kiszolgálni a vevőt. A központba azonban már nem jutnak el ezek a „dicsérő sza­vak”. Ugyan már. Csak nem húz ujjat egy egyszerű bolt­vezető feletteseivel. És ez így megy ősszel, ta­vasszal, hogy a télről ne is beszéljünk, nemcsak Kétpón, hanem a Szenttamási Állami Gazdaság közelében lévő 18-as boltban is. Mert a 23-as boltban van ugyan élesztő, alma, de nincs a 18-asban. Pedig az odajárók is szeret­nének tésztát, sőt kenyeret is sütni. Áthidalhatatlan aka­dály persze nincs. Van busz­járat Törökszentmiklósra. No, de két deka élesztőért? Kicsi dolgok ezek az igaz, de éppen ezeken a kicsi dol­gokon nem lehet segíteni? — Ha nem is akarnak. Ügy lát­szik a boltok vezetőinek nem hisz a központ, az fmsz já­rási központja éppúgy, mint a FÜSZÉRT megyei fiókja. Az ellenőrök viszont keveset találkoznak a vevőkkel. Ha- . csak a panaszkönyvön ke­resztül nem. Azokból azon­ban mit sem tudnak meg a ta­nyasi, falusi ember igényé­ről. A panaszkönyvek üre­sek. — Üresek, mert a falusi ember nem szeret írni. In­kább elmondja búját-baját, de ceruzát talán még akkor sem fog szívesen, ha saját ke­gyelmi kérvényét kell meg­írni. így aztán az ellenőrök mindent rendben találnak. Ez a „rend” azonban igen sok kívánni valót hagy ma­ga után. íme tehát az ellentét: az üres panaszkönyvek ellenére van, vagy Inkább volna mit tenni a falusi boltok áruellá­tásában. És hogy a panasz eljusson azokhoz is, akik te­hetnek az apró bosszúságok megszüntetésében azt cselek­szem, amit a parasztember, jobban mondva a magyar ember szokott: ami szívemen az a számon, azaz ezúttal a toliamban. Igyekeztem idejé­ben szólni, mert már most jelezték Kétpón és a Szent­tamási Állami Gazdaságban: az idei nyáron szeretnének hűsítő italt inni ők is. Majn&r József Múlt év decemer 12-én „Meg kell menteni a jász­berényi szociális foglalkoz­tatót” címmel írtunk cik­ket. Ebben ismertettük, és elleneztük azt az elgondo­lást, mely szerint meg akar­ják szüntetni a Jászberény városi tanács vb szociális j foglalkoztatóját. A városi : tanács vb elnöke és titká- ; ra cikkünk megjelenésének j napján eljárt á Pénzügymi­nisztériumban, hol cikkün­ket is bemutatta. Mint is- I meretes, a foglalkozható működését — az öregek, csökkent munkaképességű­ek és minden jószívű em­ber örömére — nem szün­tették meg. A szociális fog­lalkoztatóval kapcsolatos egyes kérdésekre dr. Bár­dos György, a Pénzügymi- nisztérum titkárságának ve­zetője lapunk főszekesztő- jéhez intézett levelében | adott részletes tájékozta- : tást. „A szociális foglalkozta­tó működéséhez a Pénz­ügyminisztérium 43877/1962. I. d. szám alatt ''járult hoz­zá, — írta többek között. — 1963. áprilisában az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérum és a megyei tanács vb képvi­selői megvisgálták a foglal­koztató működését. A vizs­gálatról felvett jegyzőkönyv megállapítja, hogy a fog­lalkoztató vállalati ipari tevékenységnek minősülő feladatokat végez, csökkent munkaképességűeket válla­latoknak „ttárbead”, amivel lehetővé teszi, hogy a vál­lalatok létszám- és béralap rendelkezéseket kijátsszák. A foglalkoztatásnak ez a módja semmiképpen sem kívánatos, függetlenül at­tól, hogy a ilyen munka a csökkent munkaképességű dolgozók egészsége szem­pontjából is nem egy eset­ben káros lehet”. „A jegyzőkönyvben — folytatja, — meghatároz­ták a feladatokat, amelyek­kel a hibákat ki kell javí­tani. Kötelezték a városi tanács vb-t, hogy 1963. jú­lius 31-ig intézkedéseinek eredményeiről készítsen részletes jelentést. A jelen­tés elkészült, ebben a vb közölte, hogy a hibákat nem sikerült teljes egészében felszámolni, s további tü­relmi időt kért. Csatolta a2 54/1963. VB sz. határozatot, melyből az tűnik ki, hogy a vb célszerűnek látná a foglalkoztató megszüntetése mellett a meglévő Ruhá­zati és Háziipari Vállalat | bővítését, amely az lgé­Keffen a Jászberényi Hűtőgépgyár budapesti gyáregységéből $8 ' X \ -• • -í,' 3» < fr JW « - 1 j$8j IS« 1 * ■*' ■ ví -V. <" 4 Hl • c, k • k \< V­% Mg ß Lendval Pál géplakatos a 15 000 kcal/óra teljesítmé­nyű féUiermetikus motorkomnresszort szereli nyéknek megfelelő tevé­kenységet látna el; ez egy­ben a foglalkoztatottak szá­mának további növelését tenné lehetővé. Ilyen előz­mények után rendelte el a Pénzügyminisztérium 1963. szeptemeber 2-án a szoci­ális foglalkoztató 1963. de­cember 31-ével való meg­szüntetését”. „December 12-én keres­ték fel a városi tanács vb vezetői a Pénzügyminisz­tériumot, — olvassuk alább — és kérték a foglalkoztató működésének meghosszab­bítását. A megbeszélésen a közös egyetértésben kiala­kított állásfoglalás az volt, hogy foglalkoztató működé­sének meghosszabbítása ellen a Pénzügyminisztéri­um nem tesz észrevételt. A minisztérium a foglalkoz­tató felszámolását nem ér­telmezte mereven. A szük­séges intézkedések megté­telére szeptemberben négy, majd — a megyei tanács vb véleménye alapján — további három hónapot biz­tosított. A kérdés végleges megoldása a megfelelő vál­lalati formában történ* szervezés lesz”. A jászberényi városi ta­nács vb titkárától kapott információ szerint a szoci­ális foglalkoztatót még e* év elején vállalattá szer­vezik át. A foglalkoztató így többek izámára nyújt majd munkalehetőséget, s nagyobb arányban járul a városban jelentkező javítá­si igények kielégítéséhez Porzsolt Fér «ne a trópusi klímára készült ivóvízhűtő prototípusát készíti Hmi Hírek A rádió stúdió osztálya elhatározta, hogy a jövő­ben számos vidéki színmű­vészt is foglalkoztat: ha­vonta átlagosan 70, vidé­ken szerződésben lévő szí­nészt szerepeltet. A rádió­színház tervbevette, hogy a jövőben egyes darabokat valamelyik vidéki együttes előadásában mutatja be. Elsőnek az „Egy lány ár­nyéka” című színművet vették magnetofon-szalagra a debreceni Csokonai Szín­ház tagjainak közreműkö­désével. * A Balaton vizének a tu­dományos vizsgálatok. és a gyakorlati tapasztalatok szerint „esése” van a Sió- csatorna felé. Az uralkodó északi szelek hatására az erős hullámverés sok kárt okoz a partvonalakban. A régebbi kataszteri térké­pek már hiányosak, mert a víz a villáknak kijelölt el­ső teleksort sok helyen visszahódította, de nem rit­kaság az sem, hogy már a második kataszteri sor kö­zepét mossa a Balaton. A tó déli partvonalából már 28 kilométert kisebb-na- gyobb állandó jellegű, vagy ideiglenes, úgynevezett öm­lesztett kőgátakkal véde­nek. A partvédelemre húsz­éves távlati tervet dolgoz­tak lei. Ennek alapján a déli part mintegy negyven kilométeres szakaszát — Balatonmáriafürdőtől Bala- tonaligáig — partfalakkal védik meg. A jelenleg fo­kozatosan épülő partvédő­művek már a távlati terv figyelembevételével készül­nek. A Balaton 195 kilométe­res partszeg yéből jelen­leg 56 kilométert védenek kőgátakkal. * A Magyar Vöröskereszt kedden 200 000 forint ér-» tékben sátrakból, gyógy­szerekből. tejporból és alu­mínium-edényekből álló se­gélyküldeményt továbbított — külön repülőgépen — az algériai árvízkárosultak se. Sütésére,

Next

/
Thumbnails
Contents