Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
IWí. február 1. «KÖLNÖK MEQY19 Nf^LAF Harminc kiló krumpli A váróterein jó meleg csendjét csak a hangosbemondó recsegő hangja fűrészeli ketté néha. Akinek hamarosan indul a vonatja, az nem alszik, aki meg . csak hajnalban indul tovább, annak kárálhat a hangszóró, a pádon fekve húzza a lóbőrt. Akinek nem jut ülőhely, a batyujára telepszik és a falnak veti a hátát. Jól esik itt bent várakozni. Kint hideg éjszakai szél dermeszt! a világot. Az egyik pádon kártyáznak. Hárman römiznek. Aki egy játszmát elveszt, a következőt állva játssza végig. Ez a szabály. — Ezt csináljuk már öt éve — mondja Mozsár Andor —, mert ném tudunk haza kerülni. Szolnokiak vagyunk és Karcagon muzsikálunk. — Nem tudom, milyen divat van most — toldja meg Farkas István. — Aki szolnoki, az vidékre megy játszani, aki meg máshol lakik, az Szolnokra. A kártyázókat tíz év körüli nagy fekete kucsmás fiú figyeli nagy érdeklődéssel. Lába alatt két zsák, mellette a pádon egy testes, sokszoknyás, bárány- bőr-ködmönös asszony alszik, — Az édesanyád? — Igen. — Nem vagy álmos? — Nem én. A zsákokra kell vigyázni. — Honnan jöttetek? — Kisvárda mellől, Ajakról. — Ide, Karcagra? — Igen. a piacra. 4 ItfolaUás- épít kezes helyzete a torok» MEenfmiklósi járásban Tegnapelőtt ülést tartott a Törökszentmiklósi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megtárgyalta a pénzügyi osztály tájékoztató jelentését az 1963. évi adóbevételi tervek teljesítéséről, az 1964. évre történő felkészülésről. Ugyanakkor az építési és közlekedési csoport vezetője az 1963. évi kislakásépítkezés helyzetéről, az ezzel kapcsolatban folyósított kölcsönök íehasználásáról, valamint az 1964. évi felkészülés helyzetéről terjesztett elő jelentést a végrehajtó bizottság elé. E jelentésből kiderült, hogy a járás területén Fegyvernek, Kengyel, Ti- szatenyő és Tiszapüspöki községek kivételével alig- alig építkeztek az elmúlt évben. Ez annál is inkább sajnálatos. mert Kétpó községben például a lakosságnak 87.5, Kuncsorbán 65,9. Örményesen. 48.7 százaléka szórványos tanyavi- Lágban él. Ezekben a községekben mindössze öt tanya szűnt meg. Vagyis e három községben még mindig 1274 tanya van. Családiház építésre az OTP majd ötven esetben nyújtott kölcsönt, több mint másfélmillió forint értékben. Ugyanakkor a jelentés kitér az 1964. évi kislakás- építkezés feltételeinek megteremtésére is. Jelenleg 445 házhely vár a járás területén vásárlóra, és természetesen rendelkeznek megfelelő típustervekkel is. Az építkezést segítheti a járás területén két vegyesipari ktsz, egy TÖVÁL, valamint több tervezőmérnök és építőipari szakmunkás. Pár az építésre biztosított hitelfedezet mértéke még nem ismeretes de a korábbi évek állandóan emelkedő összegei arra engednek következtetni, hogv az idén is kellő OTP-bitel áll maid a lakosság rendelke— Mit hoztatok? — Krumplit. Harminc kilóra valót. — Miért utazgattok eny- nyicske krumplival. Ott nem lehet eladni? — El lehet, de azt mondta édesanyám, itt többet adnak érte. — Mikor indultatok hasúiról, és mikor mentek vissza? — Este hatkor ültünk vonatra és ma délután (mivel éjfél már jóval elmúlt) indulunk haza. — Édesapád dolgozik? — Igen. Záhonyban vasúti raktáros. — Házatok van? Disznót öltetek a télen? — Szép hosszú házunk van és karácsonyra két hízót vágtunk. —.., Személyvonat a harmadik vágányról — kezdte a hangosbemondó. Sokan a kijárat felé indultak. Az ajtóban dider- . gő hideg dús párát szippantott a peronra. Sokáig gondolkoztam még a beszélgetésen« Még ilyet... Talán ötven fillérrel drágábban eladják a krumpli kilóját, és ezért egy egész napon át bumliznak.- bj Megrövidült a vasntl sínliálóza«, megkeményedett a töstőtolitinta Az idei hideg januárban hőmérő nélkül is könnyen megállapíthatták a természetet ismerő emberek, hogy a hőmérséklet mínusz 10 fok alá szállt, mert csak az ennél alacsonyabb hőmérsékletnél áll ellen a hó az ember lépteinek, s részecskéi ilyenkor nem olvadnak, inkább csikorogva ösz- szetömörülnek. Nemcsak a hó, hanem valamennyi szabadban lévő tárgy összébbhúzódott, sőt némelyik még alakját is megváltoztatta, amit a mérnökök egész gárdája élénk figyelemmel kísért. A vasúti vágányok mentén a fémrészecskék szapora pattogása jelezte, hogy a sínek elmozdultak nyugalmi helyzetükből, s napokig egyre zsugorodtak. Ez äz összehúzódás látszólag nem nagy, méterenként mindössze fél milliméter, az ország 12 000 kilométernyi sínpárján azonban összesen hat kilométernyi rés keletkezet^ ennyivel lett rövidebb a MÁV sínhálózata. Ez azonban csak átmeneti hiány, mert a felmelegedéssel a rések eltűnnek, az újra kitáguló sínek ismét összeérnek majd egymással. Más helyeken a jég feszítő ereje okozott meglepetéseket a fizikában járatlan embereknek. A szabadban elhelyezett üvegekben a sör mindössze mínusz 8 fokig tűrte a hideget, utána a „folyékony kenyér” kőkeménnyé jegesedett és a % üveg falát« áttörve követelt utat magának. A bor valamivel tovább tartotta magát az üvegben, de mínusz 10 foknál a Kadarka is sokhelyütt széttörte a palackot. A leggyorsabban viszonylag a töltőtolltinta reagált a hidegre; az egyik rosszul szigetelt szállítmány mínusz 5 fokon jéggé változott, s csak hosszas me~ lengetés után tudták a tintát kiönteni az üvegből. Amiről a faluban beszélnek Nem szakadt el a „köldökzsinór” — Hallottad, hogy milyen szép ünnepség volt a gépállomáson? — Nem én! Miféle? — Szabó bácsit, a műhelyvezetőt és egy idős brigádvezetőt búcsúzitattak, nyugdíjba vonulásuk alkalmából. így kelt szájról szájra a hír Tószegen, sőt a község határain is túljutott. Hogy is volt az ünnepség? A készülődésről sokan tudtak, de titokként őrizték, hogy még nagyobb legyen a meglepetés. S a hatás nem is maradt el. Idősebb Szabó Ferenc műhelyvezető és Berkó Imre brigádvezető a meghatottságtól jó ideig szólni sem tudott, amikor kiderült, hogy az ő ünneplésükre gyűltek össze a gépállomás vezetői, dolgozói. Míg ők rendezgették gondolataikat, beszélt a párttitkár:-— Nem szükséges bemutatnom az ünnepeiteket. — Nyitott könyv előttünk az életük. Tudjuk, hogy fiatalságukat — mint általában a szegény emberét — a cselédsors őrölte fel. A felszabadulás, s majd a községben létrehozott gépállomás életük egy-egy fontos állomása... A két idős ember most nagyon szótlan. Talán gondolatban visszapergetik az idő kerekét arra a tizenhárom év előtti napra, amikor először léptek a gépállomás portájára. — Csaknem másfél évtized telt el azóta. Mennyi küzdelem, siker és kudarc, s milyen sok öröm teszi felejthetetlenné a gyorsan tovaszáilt esztendőket. Szabó bácsi szívét mindig meleg hullámként járta át az öröm, amikor a gondosan kijavítQtt traktor kipöfögött a gépállomás udvaráról. Vagy amikor úgy érezte, hogy higgadt szavai, megfontolt tanácsai termékeny talajra hullottak. Mint kommunista, s mint a társadalmi bíróság elnöki tisztét betöltő ember is, nyesegette munkatársai jellembeli hibáit, segített a botladozóknak a helyes út megtalálásában. S a másik nyugdíjba vonuló emberrel is elfeledteti a sok fáradozást, vi- litkozást az az öröm, hogy a brigádját hosszú időn át, és most is a legjobbak között emlegetik. A becsületes munka, a sok közös gond és öröm az a köldökzsinór, amely a nyugdíjba vonulás után is összeköti a két embert a gépállomás kollektívájával. Nemhogy elszakította volna, hanem erősítette kapcsolatukat a mostani ünnepség, a munkatársak figyelmessége, kis ajándék- tárgyai. ...A megbecsülés és szeretet késztette a fiatal igazgatót is ilyen szavakra: — Nem búcsúzunk ml maguktól. Hiszen mindig örömmel és szívesen veszszük, ha meglátogatnak bennünket és tanácsaikkal segítenek. De ha úgy gondolják, egészségük, erejük szerint még dolgozhatnak is. Ezt a nyugdíjtörvény lehetővé teszi. — Én élek is ezzel a lehetőséggel. Már határoztam, hogy egy ideig még dolgozom, úgy, ahogy a törvény írja, csökkentett munkaidőben — válaszolt meghatottan Szabó bácsi. — Nálam sem azt jelenti a pihenés, hogy most már semmivel sem törődve, hátat fordítok, mert amiben tudok, segítek az utódomnak — ígérte a volt brigádvezető is. Nagy Katalin Wera, Jw$i és háromezer estbe a tanyán Ködös, homályos időben még a torony is csak felsejlik a távolban, a házak körvonala pedig elmosódik a horizont szürkeségében. Igaz, a két lánynak nem is igen jut ideje arra, hogy a falu felé tekingessen. Nagyon falánk a kemence, s hamar ellobban, elhamvad benne a csutkaízik. Mindig újabb és újabb kévékkel kell „etetni”, hogy a hosszú fekvő kémény egyenletes hőmérsékletet, 28—30 fokot tartson. — Most már csak köny- nyebb is mint a múltkori 20 fokos hidegben. Akkor éjjel-nappal fűteni kellett, hogy a gyenge csibék meg ne fázzanak. Két, hétig minden éjszaka Verával és a kis Potomai Julival — 6 jelenleg szabadnapos — vigyáztunk és fűtöttünk a csibékre — mondta Igás Juli. A másik lány ellentéte a barna alacsony termetű Julinak. Magas, szőke hajú és eléggé szótlan is. Legfeljebb egy-egy bólin ássál helyesel társának. S közben élesztgeti a kemence TÉLI MÉHÉSZKEDÉS Kínos rendelet A francia hadügyminisztérium rendeletet adott ki, an:, -ben megtiltja tartalékos tiszteknek, hogy politikai jellegű összejöveteleken egyenruhában jelenjenek meg. Már most maga De Gaulle is tartalékos tábornok és köztudomásúlag szeret tábornoki egyenrunában megjelenni nagyonis politikai jellegű összejöveteleken. A francia hadügyminisztériumban meglehetős idegességet váltott ki a rendeletnek ez a sajátos értelmezése. Ezért siettek közölni, hogy a rendelkezés kizárólag a légierők tartalékos tisztjeire vonatkozik, De Gaulle pedig előbb a gyalogsághoz, később pedig a páncélos fegyvernemhez tartozott Sokan azt gondolják, télen nincs dolga a méhésznek. Esetleg meghallgatja telelő családjait és megnézi a hőmérőt. Pedig tennivaló most is bőven akad. Az előrelátó méhész a tél folyamán számbaveszi állományát a tartozékokkal együtt. Egész évi feljegyzései, tapasztalatai alapján tervezget; elhatározza, hány családdal szaporítja állományát. Kalkulál a méztermelésre, szerződésekre (méz. viasz, kaptár), feljegyzi a leváltandó anyák számát. Selejtezi, átkezeli a betele- lés után visszamaradt lé- peket. Beszerzi a szükséges fogyóeszközöket (rostaszövet, kátrány, szeg, szalmapárna, festék, keretdrót stb.) és megkezdi a műhelymunkát. Az eredményes munka előfeltétele a tervkészítés. A műhelymunkára is ez vonatkozik. Állapítsuk meg az egyes munkák sorrendjét. (Kaptárak generálozása, keretkészítés, drótozás stb.) Hogyan tudjuk mindezt | eredményesen megvalósítani? Ha tapasztalatainkat szakmai önképzéssel bővít- ; jük. Ne riadjunk vissza a könyvektől. Méhészeti irodalmunk kiváló alkotások- Í kai jeleskedik. Szakkönyveink nagy része hosszú évek lelkiismeretes munkája alapján készült. (Örösi dr.; Méhek között, Faluba Z.: Gyakorlati méhészkönyv, Méz és viasz. Szabó K.: A méhész műhelyében, stb. Szaklapunk a Méhészet, változatos cikkeivel segíti munkánkat. Közli a legújabb kutatások, kísérletek eredményeit Járjunk el szorgalmasan a szakcsoport gyűléseire. Kölcsönözzünk diafilmeket; etetés, vándorlás, építtetés, stb. Olvassuk az fmsz tájékoztatóit. Bátran, nagyobb lendülettel és bizalommal vegyük igénybe a szerződés lehetőségeit kedvezményeit. Számoljuk már fel végérvényesért a maradiságot méhészetünkben. A natu- rál-méhészkedés ideje hol van már?! A tervszerű és korszerű méhészkedés eredményesebb és szebb is. Az anyagiak mellett domborodjék ki munkánkon a méhészkedés igazi jellege, szépsége, és akkor ez a nemes szenvedély, ez a hasznos mellékfoglalkozás mindinkább hasznára válik a méhésznek és népgazdaságunknak. Zsidci Barnabás Jászágó tüzét, hordja az udvarról a csutkaíziket. — Nincs panaszunk a lányok munkájára. Szorgalmasak és lelkiismeretesen gondozzák a csibéket Ezt a tavalyi eredményűi: is igazolja. A KISZ brigád 15 ezer csibét neveit fel 2,2 százalékos elhullással. Csibéből 360 ezer fo- rint Mt a bevételünk a tervezett 138 ezer forint helyett — újságolta Rózsa Sándor, a kunmadaras! Kossuth Tsz elnöke. — Bizonyára a lányok is elégedettek az eredménnyel és gondolom a keresettel is, fordultán» kérdően Súsa Verához. — Csak a prémium 81 ezer forint volt. Ezt osztottuk ei a ledolgozott munkanapok arányában öt felé. öt tagú a KISZ-bri- gád, Igás Eszti, Fagyar Erzsi is velünk dolgozik. Majd a másik csapat csirkét ők gondozzák, mert ezt a háromezret mi hárman neveljük fel — válaszolt Vera. — Hogyan szaporodott az egységük? — Nem egyformán, a» enyém 500, a Julié 460. — Akkor szép summa pénzt kapnak. — Még nem volt meg a zárszámadás, de azt hallottuk, hogy a 22 forintot meghaladja a munkaegység értéke. így van elnök elvtárs? — várja a bizonyítást Juli. így helyesel az elnök. Leszámítva az előleget, jár még minden lánynak néhány ezer forint — Mire költik a keresetet? — En már döntöttem, szobabútort veszünk, — mondja Vera. — Nekem már az megvan. Most ágyhuzatot, s egyéb vászonneműt vásárolunk — nyilatkozik Jolika is. A tsz elnöke pedig a*- zal bíztatja őket, hogy az idén is megfoghatják a pénz anyját. Termelőszö- ’ vetkezetük egyesült, jelentősen megnövekedett a terület is. s az idei tervben 30 ezer árucsibe nevelése szerepel. De ha csak egy mód lesz rá, ezt túlteljesítik. A lányokra számíthatnak. Ezt a tavalyi és jelenlegi helytállásukkal is bebizonyították. N. K.
