Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-28 / 49. szám

".'!*§#. Mteite saouiom megyei néplap Nyolcvan éves MOZAIKOK A NÉPMŰVELŐK folytonos ÚJÍTÓK A szolnoki járás példamutatása Gombostűre tűztük egy-egy ritka, színes pillanatát a nyolcvan év előtti múltnak. Pil­lanatfelvételeket idé­zünk nagyjainkról: 1884-ből. Meglepő és izgalmas olvasmány ez egykori újságok elsár­gult lapjairól. „Blaha Lujza asszony február hó 3-án a bécsi zenekedvelők hangverse­nyén magyar dalokat adott elő. A művésznőt az ünnepség egyik rendezője, Rotschikl báró vezette le az emelvényről...” „Vas Gereben hamvai­nak hazaszállítására a bé­csi' temetőből Vály Béla tanár megtette a szüksé­ges lépésedet s Budapest hatóságát fölkérte, hogy a Kerepesi temetőben sír­helyet adjon a jeles író hamvainak.” Egy emlékezetes buda­pesti hangversenyt így örökített meg az ismeret­len újságíró: „Rubinstein, a nagy zongoraművész hangver­senyt adott a Hungária Szálló fogadótermében, miután a Redout (Vígadó) bérlője rendkívül magas árakat követelt. Az erő és lágyság közötti minden árnyalat tökéletesen ren­delkezésére áll e nagy művésznek. Az előadáson Liszt Ferenc is jelen volt. — Lewinsky, a bécsi Burg- színház jeles művésze szintén hangversenyt adott 1884. március hó 4-én. Az estély Jókai Mór: Barak Hageb asszonyai” című el­beszélésének felolvasásával kezdődött. Főleg a hölgyek kísérték nagy érdeklődés­sel as elmés és a bő di­csőítésével végződő novel­lát A közönség a jelenlé­vő Jókait is zajosan meg­éljenezte.” S még egy tüzes-érde­kesség Jókaival kapcsolat­ban. A „Tűzoltó Közlöny“ című lapban jelent meg •e alábbi hír: i,Alcsut, 1884. július hó 19-én. Tisztelt lapvezér uram! ...A villám a rész­vényes társulat Szúnyog majorja előtt ütött be t a majortól délre fekvő ke­pék (félkereszt) közül hár­mat fölgyujtott. Ez történt •ele 10 óra 13 perckor. Három perccel később Ko­máromi Lajos törzskürtös az előírás szerint ablako­mon zörgetett a harang- jel is megadatott és a jel­zéstől számítva 13 perc múlva saját vezetésem alatt indul a vész helyé­re egy fecskendő, a szer­kocsi és 11 óra 15 perckor a tűz elfojtva, a szakasz már újra bevonult. A tűz­eset nem érdemel említést, de a kivonulás mikéntje érdekkel bírhat a tűzoltó- bajtársakra nézve, azért küldöm be e kis tudósítást hivatalos lapunk számára. Az éppen nálam időző Jókai rösszalta, hogy ma­gam mentem ki a csapat­tal. Persze, Jókai nem tűz­oltó...” Egy üdülési hír is ide­kívánkozik: „Hugo Victor és Moltke Ragazban üdülnek és a gyógykútnál véletlenül összetalálkoztak. A közön­ség visszafojtva leste, ho­gyan és miképp viseli magát e pillanatban a nagy költő és a nagy hall­gató. Hugo Victor arcán kis zavar látszott, de csak egy pillanatra. Aztán ar­ca komorrá lett s lesütött szemekkel haladt el Fran­ciahon legnagyobb költője a német hadvezér mellett. Bizonvára Sedan jutott ->v eszébe!” Kossuth Lajoshoz a ró­mai községtanács a torinói kiállítás alkalmából leve­let intézett, kérve, hogy Olaszország egyesítésére vonatkozó 1870 előtt kelt történelmi becsű iratait engedje át a kiállítás szá­mára. A levél így végző­dött: „ön, nagyrabecsült ha­zafi, bizonyára teljesíti kérésünket, hiszen éppen ön, maga is egyike volt Olaszország újjászületési története legodaadóbb és leghathatósabb tényezői­nek...^ S befejezésül egy képző- művészeti érdekességet nyújtunk át az olvasók­nak: „Az 1384-ik év szeptem­ber elseje óta van kiállít­va Munkácsy Mihály új festménye a Műcsarnok­ban, a «-Krisztus a kálvá­rián«. Megtörtént, hogy a jegykiadást meg kellett szüntetni, oly nagy töme­gekben töri magát a kö­zönség. A kép ugyanott áll, ahol harmadéve állott Munkácsy másik remeke: «-Krisztus Pilátus előtt«. Munkácsy és neje szep­tember harmadikén utaz­tak Szentkeresztre, Ipolyi Arnold püspökhöz. A Ma­gyar Államvasutak igaz­gatósága oly előzékeny volt a művészpár iránt, hogy az államvasutakra szóló tiszteletjeggyel kí­vánta kifejezni elismeré­sét..." íme, egy-egy röpke kis hír fellebbenti a múlt fátylait és sokkal többet mond az utókor számára, mint egy hosszú értekezés kor és jeilemrajz. Jelenlegi népművelési munkánknak hibája még, hogy hatóköréből sokan ki­maradnak. A népművelés tartalma és formája is sok esetben nem elégíti ki a művelődni, szórakozni vá­gyókat. Tehát a színes, érdekes tartalomra, az ötletes és új­szerű formára is sok gon­dot kell fordítani. Sajnos, igen sok helyen fennáll az a veszély, hogy népműve­lőink ötlettelenekké válnak. Pedig a népművelőknek folytonos újítóknak kell lenniük a maguk munkate­rületén. A szolnoki járás­ból vett néhány példával szeretném bizonyítani. Besenyszögi kezdeménye­zés alapján néhány község­ben megvalósították a me­zőgazdasági szakmunkás- képzést és a dolgozók álta­lános iskolájának összekap­csolását. Bár a módszer nem volt tökéletes, és né­hány helyen nehézséget is támasztottak, mégis orszá­gos figyelmet keltett, oly­annyira, hogy a módszer általános elterjesztése érde­kében néhány héttel ezelőtt központi intézkedést hozott a két érdekelt miniszté­rium. Zagyvarékason három szakember eg-'-mással foly­tatott beszélgetés formájá­lettek az illetékes szak- szervezetekkel, néhány nap­ja pedig megkezdődött a tervezetek még szélesebb körű megvitatása. A tervezeteket megtár­gyalják az egyes szakszer­vezetek munkásvédelmi bi­zottságai, mégpedig eseten­ként — a helyi viszonyok figyelembevételével — kü- lön-külön az egyes me­gyékben is, majd különbö­ző nagyüzemek dolgozói is hozzászólnak a tervezetek­hez. — (MTI) Rohan a vonat. k A mo­dem kocsi kellemes ringá- sát az ismert zakatoló stró­fa kíséri — „Kefekötő, ke­fekötő, kefekötő”. Ám itt bélül hallva, olyan ez a rit­mikus szöveg mintha az ember csukott szájjal is­mételgetné. Csakhogy így ez lesz belőle: „Kfkt, kfkt. kíkt”. Hétfő reggel van. Min­den hely foglalt, itt-ott áll­nak is. A pihenőnap fára­dalmai kiütköznek az ál­mos pillantásokon. Meg­nyugtató ilyen állapotban ez az ütemes lárma: „Köfö- kötö, köfökötö, köfökötö”. Olyan ernyedten rázódnak erre az emberek, mint ami­lyen JJntudatlanul rezegnek például a rostán a magvak. Disszonáns ezzel a fris­sítő. rázó monotonsággal a a szakasz végében pattint- gatott hegedűhúrok hangja. A — D — G — mondják nevüket pattogva a húrok, s legvégül a cingár É je­lentkezik. Megrebbennek a szemek, ráncbaszöknek a homlokok, kihajolnak ülé­sükről az utasok, aztáp „Na tessék!” — arckifejezéssel konstatálják: itt a kéretlen muzsikaszó. Gyatrán, hamisan szalad ki a húrok alól a dallam, melyet ugyancsak fül-orr- gége-csavaró, fala énekszó ban tartott ismeretterjesztő előadást a családi ház ter­vezéséről, felépítéséről, be­rendezéséről. A jászladányi irodalmi színpad tagjai egy jól összeállított József At­tila műsorral tájolnak a felnőttoktatás segítésére. Műsoruk bárhol előadható, tanteremben, vagy klubszo­bában is. Az összeállítás legfőbb erénye, hogy a ki­választott versek és az ösz- szekötőszöveg magasfokú érzelmi hatást keltenek. Ez­zel járulnak hozzá a nagy költő életművének alapos megértéséhez. A besenyszö- gi bábcsoport árnyjátékkal kombinálja a bábjátékot, igen hatásosan. Lehetne még néhány pél­dát említeni, a népműve­lési munka egészére, azon­ban sajnos, nem ezek a kitűnő példák a jellem­zőek. Egyre inkább világossá válik, hogy a falu lakos­ÁLLAS GYAKORLOTT gyors- és gépírónö elhelyezkedne. „Ad­minisztrációban jártas” jel­igére a szolnoki hirdetőbe. AZ £. M. SZOLNOK ME­GYEI TÉGLA- ÉS CSERÉP­IPARI VÁLLALAT MEZŐ­TŐR, BELOIANNISZ U. L - AZONNALI BELÉPÉS­SEL KERES GYAKORLAT­TAL RENDELKEZŐ FÉRFI KÖZGAZDÁSZT. - VIDÉ­KIEKNEK FELVÉTEL ESE­TÉN ÚTIKÖLTSÉGET TÉ- BIT. ____________________ ó rás műszerész szak­munkást KERESÜNK FELVÉTELRE. KÖZÉPTI- SZAVIDÉKI VÍZÜGYI IGAZ­GATÓSÁG GÉPÉSZETE - SZOLNOK VÖRÜSHADSE- REG ÚT 5. SZ.________ A Z EM. 44. számú Építőipari Vállalat azonnal felvesz bu­dapesti munkahelyekre kő­műves szakmunkásokat, va­lamint kubikosokat es térő segédmunkásokat Munkás­szállást és aapt kétszeri ét­kezést biztosítunk. Vidékiek­nek tanacs-tgazolás. szak­munkásoknak szerszám szükséges. — Munkaruhát adunk. Jelentkezés: Buda­pest. V„ Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. kísér: „Piros rózsák beszél­getnek ... bólogatnak... jintegetnek — hejde! jegy­másnak ...” A modem életritmushoz szokott fülnek, amely már ebbe a félálmos utazóálla­potba is előre belehallja a gyárak, városi utcák lármá­ját, hömpölygő zsongását — idegen most, ebben a környezetben, a hetet kez­dő munkára felkészülő hangulatban a hallgató, amely már ezt sírja, hogy: „Jédesanyám nekem az kell... jaza ... rongyos rejgi, sejde — jaza ... ron­gyos rejgi...” Egész jóerőben levő, pi­ros arcú férfi a zenész. Hi­hetetlen, hogy valami más foglalatosságot ne tudna jobban, elfogadhatóbban csinálni, művelni, mint a hegedülést. Igaz, vgn vala­mi szánandó a vöröses-bo­rostás képében. Nem volt talán ideje vasárnap meg- borotválkozni? Vagy nagy a család és a gond űzte fel a vonatra — borotválatla- nul —, csakhogy a mára való betevő falatot össze­muzsikálja? De éppenazért. Ha nagy a család, nehéz az élet, ke­ressen kifizetőbb munkát. Letagadhatatlanul van olyan erőben, hogy termé­kenyebb, hasznosabb tevé­kenységgel szolgálhatná családja s a társadalom ér­sága színvonalasabb, igé­nyesebb rendezvényeket követel. Egyre többen van­nak falun a rendszeres te­levíziónézők, az iskolába járók. Ami néhány éve jó volt, ma már nem megfe­lelő. Aki alacsonyabb szín­vonalú korszerűtlen ren­dezvényekkel kísérletezik, az kétségbe vonja áz el­múlt másfél évtizedben végzett oktató-nevelő, nép­művelő tevékenység hatá­sosságát. Ezt a tanulságot különösen meg kell szívlel­niük a műkedvelő művé­szeti csoportok vezetőinek Aki nem tud színvonalas produkcióval a közönség elé állni, az ne lépjen fel! A minőségi fejlődés alapja a csoportvezetők szakmai továbbképzése, a csoport tagjainak folyamatos művé­szi nevelése. Ebben bizony még nem megnyugtató a helyzet járásunkban sem. A népművelési munka Apróhirdetések KŐMŰVES, ÁCS, VASBE­TONSZERELŐ, MÜ ANYAG­BURKOLÓ - PARKETTÁS, - SZOBAFESTÖ-MÁZOLÓ, - ÉPÜLETBÁDOGOS, - ÉPÜLETLAKATOS, - ÉPÜ­LETASZTALOS SZAKMÁ­BAN IPARIT ANULÖKAT SZERZŐDTETÜNK.A SZER­ZŐDÉSHEZ SZÜKSÉGES - VIII. ALT. ISKOLAI BIZO­NYÍTVÁNY, ILLETVE AKIK EZ ÉVBEN SZERZIK MEG, SZÜLETÉSI ANYAKÖNYVI KIVONAT. JELENTKEZNI: „JELENTKEZÉSI LAP TO­VÁBBTANULÁSRA” CIMÜ ŰRLAPPAL KELL. SZÁL­LÁST BIZTOSÍTANI NEM TUDUNK. SZOLNOK ME­GYEI TANÁCS ÉPÍTÉSI ÉS SZERELŐIPARI VÁLLALA­TA, SZOLNOK. DÓZSA GYÖRGY ü. 5. SZ. az alXttyAni vörös CSILLAG TERMELŐSZÖ­VETKEZET felvételre KERES EGY KOVÁCSMES- TERT, FIZETÉS MEGEGYE­ZÉS SZERINT. ÚTIKÖLT­SÉGET FELVÉTEL ESE­TÉN TÉRIT. JELENTKE­ZÉS ÍRÁSBAN VAGY SZE­MÉLYESEN. LAKÄS BIZ­TOSÍTVA. dekét. Nem mondta még neki senki, milyen csapni­valóan hegedül? Az igazi cigányok pedig ebben olyan kényesek, mint mondjuk, huszonötödik Rácz Laci. Gyenge muzsikusok szokták ellátni a vonatok ilyenirá­nyú kulturális ^szükségle­tét”, de ha legalább nem falsul játszanak, nem emel­nek szót az utasok, ö azon­ban kínosan rossz muzsi­kus. hamis énekes. Többször láttuk, hallot­tuk már, és rendkívül ké­nyelmetlen tapasztalni, mennyire nem igénylik a muzsikáját Végigkalapol a kocsin, de csak keresztül­néznek rajta, ha ugyan egy­általán felé fordulnak. Utoljára egy öregasszony bogozott elő neki 20 fillért egy zsebkendő sarkából. Azt j a honoráriumot láttam pár hete, azóta semmit. Vagy más kocsikban bőkezűbbek voltak? Éppen családja érdeké­ben gondolkozzon el: ne vi­selje el nap mint nap ezt a megalázást, ami — ha jól mérlegelünk — sajátmaga j lealázása. Higyje el, nem j ott van az ő igazi emberi i értéke, hogy fals, rekedt danát ereszt ki a torkán, I élettelen, hamis hangokra, ! kényszeríti a jobb sorsra ér- ; demes húrokat — ujjai he- ! gyével... Két erős, dolgos kezével többet tudna adni a családnak, önmagának, falujának, vagy városának. Vagy „hamisan” játszani könnyebb? Jótta István megtervezésekor figyelembe keli venni a lakosság igé­nyeit, az emberek külön­böző műveltségi színvonalát és a helyi sajátosságokat Ez természetesen nem je­lenti a giccses, ízléstelen művek számára a „zöld utat”. A szolnoki járás közsé­geiben az 1963/64. évi is­meretterjesztési terv össze­állítása előtt kérdőívekkel mértük fel az igényt a nők és fiatalok körében. Nem utolsó sorban ennek tulajdonítható, hogy az előadások és akadémiák hallgatói létszáma az előző évihez képest növekedett. Az igények és szükségletek felmérésének ez természe­tesen nem egyetlen mód­szere. Minél több irányból igyekszünk megközelíteni ezt a problémát, az ered­mény annál biztosabb. Ezek a követelmények nem egymástól független tényezők. A gyakorlatban mindezeket együttesen kell megvalósítani falusi pép­művelési munkásainknál?. Kópiás Sándor népművelési felügyelő GÉPÉSZTECHNIKUSO­KAT, gyors- és gépírót, vas­esztergályosokat felvesz a Vízgépészeti Vállalat kunhe- gyesi gyárrészlege. Jelentke­zés személyesen a munka­ügyi csoportnál, Kunhegye« Széchenyi u. 32. SZOLNOKI ÉS SZOLNOK MEGYEI MUNKAHELYE­INKRE KŐMŰVES, ÁCS, MŰKÖVES, ÉPÜLETBÁDO­GOS. NYÜGDUAS ÉPÜ­LETBÁDOGOS ÉS SEGÉD­MUNKÁS DOLGOZÓKAT, VALAMINT KIVITELEZÉS­BEN JÁRTÁS ÉPÍTŐIPARI TECHNIKUST ÉS VIZSGÁ­ZOTT MUNKAVEZETŐKET FELVESZÜNK. SZÁLLÁST BIZTOSÍTUNK, - KÜLÖN- ÉLÉSI PÓTLÉKOT FIZE­TÜNK. BÉREZÉS TELJE­SÍTMÉNY BÉRRENDSZER­BEN: JELENTKEZNI: SZOLNOK MEGYEI TA­NÁCS ÉPÍTÉSI ÉS SZERE­LŐIPARI VÁLLALATA - SZOLNOK, DÓZSA GY. V. 5. SZÁM. _______________ E GYSZEMÉLYES CUK­RÁSZDÁBA SZAKKÉPZETT VAGY GYAKORLOTT EL­ADÓT KERESÜNK, VALA­MINT A NYÁRI SZEZONRA SZANDASZÖLLÖS ÉS SZA- JOL TERÜLETÉRE MOZGO FAGYLALTOSOKAT. JE­LENTKEZNI SZEMÉLYESEN A FÖLDMŰVESSZÖVETKE­ZETI KÖZPONTBAN, SZOL­NOK, BELOIANNISZ U. 34. SZ. TERVEZŐI, VAGY ESET­LEG TÖBBÉVES KIVITE­LEZŐI GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ TECH­NIKUST, ÚTTERVEZŐ MUNKAKÖRBE AZONNAL FELVESZÜNK. SZOLNOK MEGYEI TANÁCS TERVE­ZŐ IRODÁJA, SZOLNOK, IRODAHÁZ, IIL EMELET. 25 FÉRFI segédmunkásokai vagonrakodási munkára fel­vesz a ÉRDÉRT Vállalat szol­noki telepe, Szolnok, Körösi út. ADÁS-VÉTEL 25 DARAB melégágyi ablak­keret eladó. — Tiszaföldvár, Ökincsem szőlő II. út 3 sz. alatt. KÖNYVJÖVAIRASSAL ÁT­VENNÉNK 2 DB 2 ÉS FÉL TONNÁS RAFÜTO FÉKES PÓTKOCSIT. - SZOLNOK VÁROSI TANÁCS HÁZILA­GOS ÉPÍTŐ CSOPORTJA. INGATLAN EGY szoba-konyhás családi ház eladó. Szolnok, Kőmű- ves u. 26. Raffael Pál. KÉTSZOBÁS, beköltözhető üvegverandás ház, 200 négy­szögöl telekkel eladó. Szol- nok, Száva utca 8. JÁSZBERÉNYBEN Alkot­mány u. 13 számú, három­szobás ház, lakottan eladó. ELADÓ kétszobás családi ház OTP kölcsönnel, — víz, ipariáram van. Azonnal be­költözhetően. — Jászberény, j Bem József utca 14, szám. Révész Tibor Széleskörű vita az új munkásvédelmi rendelkezésekről Az elmúlt év decembe­rében a kormány a Szak- szervezetek Országos Ta­nácsával egyetértésben el­határozta, hogy a dolgozók egészsége és testi épsége védelmének fokozottabb biztosítása céjából módosít­ja a Munka Törvényköny­vének néhány rendelkezé­sét. Énnek nyomán jelent meg az év utolsó napjai­ban a Népköztársaság El­nöki Tanácsának 1963. évi 34. számú törvényerejű ren­deleté, valamint az ahlttzl kapcsolódó kormányrendre-v let és SZOT-szabályzat Ezek a jogszabályok, ame­lyek április 1-én lépnek hatályba, több új rendel­kezést tartalmaznak a mun­kásvédelem fokozására, az üzemi balesetek számának csökkentésére. A gazdasági vezetésnek például köteles­ségévé teszik, hogy a baleseteket elsősor­ban a jobb munkaszer­vezés, a biztonságosabb technológiák meghono­sítása útján előzze meg. Az ilyen Intézkedéseknek csak kiegészítése lehet a különböző védőberendezé­sek, felszerelések, védőesz­közök, stb. alkalmazása. A vállalat vezetőjének még a jogszabályok rendelkezésein túlmenően is gondoskodnia kell a megfelelő munkakö­rülményekről, viszont a dolgozót, aki figyelmeztetés ellenére is megszegi a munkásvédelmi rendszabá­lyokat, el kell tiltani a munkától. A dolgozó em­bert védő rendelkezések megtartásának ellenőrzésé­ben pedig a szakszerveze­tek kapnak az eddiginél nagyobb hatáskört. A törvénvereiű rendelet alapján kibocsátandó miniszteri végrehatási rendelőtök tervezeteit a minisztériumok már elkészítették. Annak a szemléletnek az alapján, hogy a munkásvé- deleím és a balesetelhárf- tás az egész társadalom ügye, már a rendeletterve­zetek elkészítésénél is szo­ros együttműködést terem­Hamisjátékos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents