Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-28 / 49. szám

1964. február 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jó búzatermés a műtrágyázástól és a növény ápolásától is függ Szélévé nyi tapasztalatok A szelevényi Szikra Tsz- ben tavaly megfelelő idő­ben és jó minőségben ve­tették el a kalászosokat. A hatalmas, tömbösített táblákba az istállótrágyá­zás időpontjától és az elő- veteménytől függően — 100—200 kilogramm fosz­fort és 100—250 kilogramm nitrogént adagoltak alap­trágyaként. A téli hóta­karó megvédte a növény­zetet, s jól telelt a búza és az őszi árpa. Egyikben sem tett kárt az olvadás utáni száraz fagy. A jó termés megalapozá­sa a vetéssel csak elkez­dődött, de nem fejeződött be. A növényzet további tápanyagot és ápolást igé­nyel. — Hogyan készültek fel ■ erre? — tettük fel a kér­dést Pavluska Péter főag- ronómusnak. —- A hóréteg vékonyodá- sa után, január végén azonnal megkezdtük a fej- trágyázást. Nemcsak a ka­lászosokat, hanem a pilla gós évelő takarmánynövé­nyeket is fejtrágyázzuk. Gazdagabban fizet a lucerna. Az I-es üzem­egységben 701 hold búzát, 97 hold lucernát és 20 hold takarmánykeveréket szórtunk végig. A Il-es üzemegységben 822 hold búzát vetettünk, ebből csü­törtök estig 449 holdon vé­geztünk a fejtrágyázással. Ugyanitt 206 hold lucerna és 27 hold takarmánykeve­rék táperő utánpótlásával is elkészültünk. Csupán az őszi árpának nem adtunk nitrogént, mert tűi buja a növény. — Milyen fajtájú búzát vetettek és mennyi műtrá­gyát szórnak ki átlagosan? — A Bezoeztájából 1323, a Fertődiből 76, a Bánkú­dból 124 holdat vetettünk. Holdanként 130—150 kilo­gramm 34 százalékos am- moniumnitrátot adagolunk. Rgyes táblákat kétszer is fej trágyázunk kiváncsiak vagyunk, hogy a kedvező körülmények után milyen termésátlagra képesek. Négy gépünk ál­landóan dolgozik, csupán akkor állnak le, ha a ta­laj fagya kienged. — A hengerezést mikor kezdik el? — Amint a talaj fagya kienged, azonnal. Ezt a munkát különösen fontos­nak tartjuk. Négy garni­túra — egyenként kilenc tagú — hengert készítet­tünk elő. A hengerezés csak akkor hatásos, ha gyorsan végzik. Mi né­hány nap alatt befejezzük, különben a felszakadozott gyökérzet kiszáradna, s a növény elpusztulna. A főagronómus apróléko­san kidolgozott kampány­tervet húz elő fiókjából. Növényenként és táblán­ként határozzák meg a védekezés ütemét. — Tavaly nagyon elgyo­mosodtak a kalászosaink, a gyomok elnyomták a bú­zát, kevesebb lett a termés és nehezebbé vált a beta­karítás. Már akkor elhatá­roztuk. hogy jövőre vegy­szeresen védekezünk A kampányterv szerint április második felében kez­dik meg a vegyszeres gyomirtást. Ilyen nagy te­rületen valóban óramű pontosságú szervezést igé­nyel a védekezés. Csupán a búzához 1960 kiogramm Ofiknnirt. a feloldáshoz pe­dig 2950 hektoliter víz szükséges. — Különösen a víz ki­szállítása okoz nagy gon­dot, de megoldjuk. A Szikra Tsz tervében egyéb növények kártevői elleni védekezés is szere­pel. A kártevők megjelené­sének időpontjában erre is felkészültek. A tsz két Ra- pitox és két RS—09-es gé­pét a tavaszi hónapokban elsősorban a növényvédel­mi munkákra osztották be. A főagronómus fiókjá­ban megtalálható az apró­lékosan kidolgozott vetés­terv is. Ebben meghatá­rozták, hogy a különböző növények magját milyen időpontban, talajhőmérsék­let mellett teszik a földbe. Bár a termelőszövetkezet 12 Uni verzál traktorra) rendelkezik, a fogatokat sem hagyták ki a számítás­ból. A mélyebb fekvésű földeken 30 pár fogatta) vetnek, hogy optimális idő­ben végezzenek. Táblán­ként és név szerint osztot­ták be a fogatosokat erre a munkára. Szövetkezeteinkben most készülnek az éves termelé­si tervek. Sajnos, kevés helyen találkozhatunk a részletes kampánytervekkel. Pedig szükségesek ezek, hogy megelőzzék a kapko­dást és meggyorsítsák » munkák ütemét. — m. L — „FELKÉSZÜLTÜNK — megkezdtük a munkát“ Tavasz előtti beszélgetés Bozsik Tibor elvtárssal, a Szolnok megyei állami gazdaságok igazgatójával A napfényes órák száma egyre növekszik, s kicsalogat­ja már a tennivaló az embe­reket a határba. A megye tizenhárom állami gazdasá­gában is megtartották már a tavaszi munkálatok pre­mierjét, de a munka dan­dárja még csak ezután kö­vetkezik. Erről beszélget­tünk Bozsik Tibor igazga­tóval. — Jónak tartom állami gazdaságaink előkészületeit és az első munkás napok tapasztalatai is jóról valla­nak. A tavaszi felkészülés legfontosabbja az volt, ki tudják-e javítani az erő- és munkagépeket. Nos, mostanra az erőgépek 90 százaléka menetkész. Vihar kerekedik A martfűi Tisza Cipőgyár február 11-i párt VB ülé­sén a III. sz. pártalapszer- vezet titkára, Bíró András néhány — a vállalat és az üzemfenntartási osztály ve­zetőit bíráló — figyelemre­méltó problémára hívta fel a figyelmet. Többek között elmondta, hogy egyes jó szakemberek nem olyan beosztásba ke­rülnek, ahol képességeiket a legjobban kifejthetik; Van olyan műhely az üzem- fenntartási osztályon, amelynek irányítását mér­nökre kellene bízni, ehe­lyett még az eddig ott lévő technikust is elvitték az il­lető műhely éléről. Kifogásolta azt a formát, ahogyan a Tisza Cipőgyár­ban a termelési tanácsko­zások az utóbbi időben le­zajlanak. Azt is kifogásol­ta, hogy egyesek csak úgy minden szíre-szóra kizavar­nak dolgozókat az üzemből. A beszámoló a fentiekhez hasonló módon még sok fontos kérdésben elmarasz­talta, bírálta a vállaltveze­tőséget. Amikor megkér­dezték Bíró Andrást, ne­vezze meg, kit tart az alapszervezet, a vállalat vezetői közül az elmondot­takért hibásnak — Bodóczy Sándor főmérnökre hivat­kozott. Az egyre ingerültebben beszélő és viselkedő Bíró András szavaiból arra le­hetett következtetni, hogy a súlyos és kemény kritikát nemcsak a hibák felisme­réséből fakadó őszinte és nyers indulat váltotta ki. A szavak mögül leplezetlenül előtörő ingerültség a fő­mérnök és a közte fennálló személyes ellentéteket bi­zonyította. Bodóczy Sándor főmér­nök a történtekkel kapcso­latban elmondta, nem régen komoly nézeteltérése tá­madt Bíró Andrással. A ci- bakházi Vörös Csillag Tsz — amelyet a vállalat pat­ronál — két fogaskerék el­készítését kérte az üzem- fenntartási osztálytól. Ké­résüket azzal indokolták, hogy az AGROKER-en ke­resztül nem tudják besze­rezni «. szükséges alkatré­szeket. A főmérnök egy fogaske­rék elkészítését engedélyez­te. Ennek ellenére a laka­tosműhely megcsinálta a két fogaskereket. Az eset után Bodóczy Sándor fele­lősségre vonta Bíró András raktárvezetőt. A felelősaég­revonást a raktárvezető rossznéven vette és kere­ken visszautasította. Ez után került sor a már említett jelentés elkészíté­sére. A párt demokráciáját megsértve, Bíró András a pártalapszervezet vezetősé­ge nagyrészének tudta nél­kül állította össze az anya­got, és terjesztette a párt- bizottság elé. így az egész ügynek olyan színezete tá­madt, hogy Biró András nem azért bírálta Bodóczy Sándort, mert nem értett egyet vezetési módszerei­vel, hanein azért, mert nem felejtette el azt az „orrost”, amit a főmérnöktől kapott. A vb-ülés után sok ter­helő bizonyíték gyűlt ösz- sze a vállalatvezetőség ke­zében Biró András ellen. Olyan mulasztásokról szól­nak ezek, amelyekről már biztosan hosszabb ideje tud­nak a Tisza Cipőgyár veze­tői. A dolog érdekessége az, hogy csak most, miután ilyen vita és vihar támadt — kezdtek el ezekkel fog­lalkozni. A martfűi cipőgyárban, illetve annak egyik részle­gében lévő egészségtelen közszellemet és áporodott légkört példázza e történet. Jól van — gondolja a sér­tett fél, majd én beolvasok neked. Akinek viszont ,,be­olvastak”, gyorsan előszedi az ellenfelet kompromittáló feljegyzéseket és azzal pró­bál visszavágni. Az ilyen légkörben a jogos bírálat is ellenségeskedéssé fajul és virágozhat a fúrás és intri­ka. Nem a mi feladatunk megállapítani, hogy a ci­pőgyári párt vb elé terjesz­tett jelentésből mi felel meg a valóságnak és mi nem. Az sem, hogy Bíró András milyen mértékben követett el szabálytalansá­gokat., Ennek kivizsgálásá­ra a vállalat párt-végrehaj­tóbizottsága és az üzem ve­zetői a legilletékesebbek. Véleményünk szerint ennek a vizsgálatnak mielőbb meg kell történni és a felsőbb párt és gazdasági szervek részéről ehhez kellő segít­séget kell nyújtani, mert nem engedhető meg, hogy a megye legnagyobb köny- nyűipari üzemében ilyen légkör vonja él a figyelmet a'legfontosabbról; a terme­lési feladatokról.- b. i ­Nem volt ez könnyű, hi­szen állandó alkatrész gond­dal küzdünk, s ráadásul még több állami gazdasá­gunkban a megfelelő javí­tótér is hiányzik. Elsősor­ban azok az állami gazda­ságok jártak jobban (a hé- ki, a jászsági, a középti­szai), amelyek saját maguk végezték e munkát. A cse­rejavítások amelyeket a gépjavító vállalat végzett, nem men’esek a minőségi _____ k ifogásoktól. Meg kell említenem, hogy saját gépparkunk rendbe­tételén kívül megyeszerte igen sok szövetkezeti gé­pet is kijavítottak az ál­lami gazdasági gépszerelők. December óta tart ez és már ott tartunk, hogy a nyári munkagépek közül 13 kombájn is készen van. — A gépek egy része munkába is állt, hiszen megkezdődött az őszi ve­tések fejtrágyázása. Ter­vek szerint a 23 000 hold őszi búzavetésből 16 000 hold kapja meg a műtrá­gya-adagot. Most már 10 ezer holdnál tarthatunk és két állami gazdaságunk­ban, a szolnokiban és a tiszasülyiben repülőgépek végzik gyorsan e művelete­ket. A búza tavaszi ápolá­sának nagy jelentőséget tu­lajdonítunk. s állami gaz­daságaink közül a héki, a kunszentmártoni, a karcagi igen jól halad vele, a ti- szasütyi állami gazdaság pedig már le is tudta. Megkezd ődtek g kertészeti__________ előkészületek. A surjáni, a héki, a szol­noki és a jászsági állami gazdaság termel kertészeti növényeket és szépen ha­ladnak vele. Helyzetünket megkönnyíti, hogy az ősz­szel a mentesített terüle­tek kivételével elvégeztük a mélyszántást, így erre most gondunk nincsen. Az állami gazdaságok fennál­Lotió utazások a TOKIOI OLIMPIÁRA A felnőttek legnépsze­rűbb játékairól, a lottóról és a totóról tartott csütör­tökön sajtótájékoztatót Szohár Ferenc, a Sportfo­gadási és Lottó Igazgató­ság vezetője. A múlt évben nagy kedv­vel vettek részt a lottó já­tékban s csaknem 280 mil­lió — az előző évinél 40 millióval több — szelvényt vásároltak a fogadók. Az újdonságok közül a legvonzóbb: utazás a tokiói olimpiára. A nyertesek re­pülővel és hajóval érkeznek célba, s a 25 napos utazás­ból tizenöt napot töltenek Tokióban. — Az idén megkezdődik a hatodik lot­tó-ház év ítése Budán, a Fő utcában, s tervezik már az újabbat is, amely előrelát­hatólag a Kálvin téren lesz. A totózók felszólalását, javaslatait, a matematiku­sok véleményét, valamint a külföldi tapasztalatokat fi- gyelembevéve új játékfor­mát alakítottak ki, amely várhatóan visszaszerzi el­pártolt híveit. Ezzel választ is kapunk a már mindenütt látható kérdőjeles plaká­tokra, amelyek a 13 plusz 1-et hirdetik. Ez ugyanis az újtípusű totó. Lényege, hogy 13 fő és három pót- mérkőzésre kell tippelni. továbbra is 1-d, 2-vel, át­szel. Az új játékformánál négy nyerőosztályt — a 13-ast, a 12-est, a 11-est és a 10-est — állítottak fel, s külön egy ötödiket, az úgyneve­zett jutalom osztályt. Azok, akik a 13 főmérkőzésen Kí­vül az első pótmérkőzést is eltalálják, a jutalom osz­tály összegét is megkapják. A nyereményalap 90 száza­lékát a négy nyerőosztály között osztják el, a 10 szá­zalék pedig a jutalomra jut. Ezzel szemben megszűnik a totónál a 0-találatosok >u- talmazása és a vigaszdíj. Amennyiben valamelyik hé­ten nincs 13 plusz 1 talá­lat, a 10 százalékos juta­lom-alapot a következő he­tihez csatolják. Ha 13-as, vagy 12-es találat nincs, úgy az az összeg az alacso­nyabb osztály nyertesei kö­zött oszlik meg. Előfordul­hat, hogy valamelyik játék­héten nincs érvényes nyerő találat. Ebben az esetben az egész nyereményalap a következő hetet gazdagítja. A 13 plusz 1-et, az új to­tó március 15-én. a 11. já­tékhéten vezeti be a Sport- fogadási és Lottó Igazgató­ság, amely erre az egy al­kalomra a 10 százalékos iu- talom alapot 200 000 forint­tal megtoldja. 'MTI) a jászberényi Déryné művelődési hAz LEHEL KLUBJÁBAN 1964. február 29-én este fél 8 órakor C I G 4 /V A L vőTrpműködik az angliai vendégszerepléséről visz- szaérkezett hatszoros VIT díjas H a jl k ó-«r e n e k ar Fellépnek: Gaál Gabriella, Madarász Katalin, Takács Edit és Pálfy Csaba. — Konferál: Győrfy Rózsa. Zene: Rajkózenekar és Rigó Tibor tánc­zenekara. Mindenkit szeretettel meghív és vár a MŰVELŐDÉSI HAZ VEZETŐSÉGE lásának történetében elő­ször a szántóföld 18 száza­lékát terítették trágyával* az őszi vetések alá 150 mázsás dózisokban adagol­ták. — Jóllehet, az állatte­nyésztési teendőket nem lehet tavasziakra és ősziek­re csoportosítani, mégis vannak speciálisan tavaszi jelenségei. Ilyen a bárá* nyoztatás. A megye álla­mi gazdaságaiban az idén 18 000 bárány világrajöttét várjuk. Az ellésekre jól felkészültek a gazdaságok és az eredmény a nagykun­sági, a középtiszai, a kar­cagi, a szolnoki állami gaz­daságban eddig még igen jó. Ugyancsak tavaszi sze­zonhoz tartozik a napos­csibék fogadása. Palotási Állami Gazdaságunk tud­valévőén kacsatenyésztéssel foglalkozik, de a kacsaidény előtt bal’omfinevelésre hasz­nálta fel az épületeket igen jó eredménnyel. A héki állami gazdaság igen sok naposcsibét átvett mér nevelésre, — Az egész évi gazdál­kodási menetet egyébként intézkedési tervben rög­zítettük. Az intézkedési tervet emberek hajtják végre, s úgy lesz belőle valóság. A gazdaságok most szerződtetik a megye, az ország minden részéről a dolgozókat. Tervek sze­rint háromezernyolcszáz munkást fogadnak a me­gye állami gazdaságai, 9 eddig már több mint két­ezren jelezték, hogy az idei munkaévadot is gaz­daságainkban akarják töl­teni. Fogadásukra felké­szültünk, étkezdékkel, munkásszállásokkal. A Kunszentmártoni Állami Gazdaságban új üzemi konyha létesült, Palotáson pedig hamarosan hozzá­kezdünk új ebédlő építé­séhez. — Egész esztendei tevé­kenységünkben, így a ta­vaszi felkészülésben is mérvadó a párt központi _______ b izottságának határozata. Ebben szó van az állami gazdaságokról is, és előírja a határozat, hogy már 1965-ben holdanként mennyi húst. tojást, tejet adjanak az állami gazda­ságok. A Szolnok megyei ál­lami gazdaságok országos átlag alatti állatsűrűség pillanatnyilag még nem teszi lehetővé, hogy min­denben eleget tegyünk a párt kívánalmainak. De az idén nagy ütemben fej­lesztjük állatállományun­kat. Év végére a tehénlét­számunk ezerháromszázzal növekedik, s ez éppen 20 százalékos emelkedést je­lent. A sertések létszámát még ennél is nagyobb arányban, 31 százalékkal növeljük. A párt határo­zata országos átlagot mér fel. A hústermelésben mi még gyengék vagyunk, vi­szont kiegészítjük más­sal. Gabonatermesztésünk, baromfitenyésztésünk jó­val meghaladja az orszá- í gos eredményeket. Igyekeze­tünk természetesen arra irányul, hogy másban is produkáljuk, amit az or­szág joggal elvár tőlünlq

Next

/
Thumbnails
Contents