Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-28 / 49. szám

Világ proletár jai egyesüljetek / SZOLNOK MEiüJ ( A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É5 A MEGYEI TANÁrg 1*aiA ÍV. évfolyam, 49. szám. Ara 50 fillér 1964. február 28,, péntek. A mezőgazdasági könyvhónap sáró akkordjai íz agrártudományi egyetem rektora Jászberényben A Hazafias Népfront Jászberény Városi és Járá­si Bizottsága, valamint a járási és városi tanács kö­zös megrendezésében ke­rült sor a mezőgazdasági könyvhónap záróakkordja­ként február 26-án déleiéit a városi tanács vb termé­ben mezőgazdasági anlcétra. Az ankéton »Jászság ter­melőszövetkezeteinek elnö­kei, mezőgazdasági szakem­berei vettek részt, az elő­adó pedig dr. Magyari And­rás, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem rektora volt Muhari Sándor, a városi tanács vb elnökhelyettesé­nek megnyitója után tar­totta meg Magyari elvtárs vitaindító előadását Elöl­járóban az MSZMP Köz­ponti Bizottsága mezőgaz­daságra vonatkozó határo­zatának jelentőségét hang­súlyozta, majd rámutatott a termelés előrelendítésé- nek alapfeltételeire. ' Előadásában központi he­lyet foglaltak el a nö­vénytermesztés, ezen belül a kenyérgabona és a ku­korica termesztéssel kap­csolatos fontos kérdések, mint a magasszintű terme­lés döntő meghatározói. E témakörben részletesen foglalkozott a talajelőkészí­tés, vetés, betakarítás és az egyéb fontos tennivalók kérdésével, s nagyban alá­húzta a különböző mun­kák Időbeni elvégzésének, jó megszervezésének szük­ségességét, — mely mint mondta, a siker elenged­hetetlen alapfeltétele. Előadása további részé­ben az állattenyésztéssel foglalkozott, majd áttért az irányítás fontos szerepének taglalására. A termelőszö­vetkezeti vezetők irányító munkájáról beszélve egy­formán hangsúlyozta az alapos, átgondolt tervké­szítés, a feltételek biztosí­tására való törekvés, és az emberekkel való helyes bánásmód jelentőségét Magyari elvtárs előadása mindvégig érdekes, szemé­lyes példákkal bőven illusz­trált ismertetés volt, mely­ből a jelenlevők munká­jukhoz sok gyakorlati út­mutatást kaptak. A találkozó második ré­sze, amely átnyúlt a dél­utáni órákba, hozzászólá­sokkal, kérdésekkel folyta­tódott. Itt lehetett az elő­adás hasznosságát, gondo­latébresztő hatását legjob­ban lemérni, amikor egy­más után tették fel kérdé­seiket a résztvevők, me­lyekre az előadó készség- ged adta meg válaszait. ^függesztik a lakáskiuta’ásra * jogosultak név egyzékét Szolnokon a városi tanács épületében A Szolnoki Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsá­ga határozata értelmében a lakásügyekkel foglalko­zó társadalmi bizottság és az Igazgatási osztály ja­vaslatot dolgozott ki a lakás kiutalásra javasoltak névjegyzékének nyilvános helyen való kifüggeszté­sére. A javaslatot a végrehaj­tó bizottság elfogadta. Ezek szerint mind az ál­lami. mind pedig a szövet­kezeti lakásjuttatásra ja­vasoltak névjegyzékét a városi tanács vb hirdető táblájára kifüggesztik. A névjegyzék 30 na-pig lesz kitéve, és az azzal kapcsolatos észrevételeket a városi tanács vb igaz­gatási osztályához lehet beadni. A névjegyzéken feltün­tetettek nem biztos, hogy ab­ban az évben kapnak ki­utalást. Az csupán javaslat, s a javaslatok közül — az esélyes bejelentések, bead­ványok kivizsgálása után — válogatja ki a városi ta­nács vb azokat, akik 1964- ben állami, vagy szövetke­zeti lakást kapnak. Vihar közeledik Jogerős ítélet a rákócziújfahii testvérgyilkos ügyében Botkenyér és ólomvégű bot Heti rádióműsor Egymillió forint értékű társadalmi munka a megyeszékhely szépítésére Eddig tízezer munkaórát vállaltuk az üzemek A múlt évekhez hasonló­an az idén is részt vállal­nak városuk szépítéséből, parkosításából, a Tiszaii- get rendbe hozatalából a szolnokiak. A városi tanács város­fejlesztési csoportjának ter­Tegnap Tiszaföldváron tartotta ülését a megyei versenybizottság A tiszafoldvári termelő­szövetkezetek neve mär azáltal is ismertté vált, hngy részesei a többterme­lésért folyó versenynek. A Uözségbeli Lenin Tsz 1962-ben az országos har­madik helyet szerezte meg, tavaly ősszel pedig kezdeményezése alapján szintén országos verseny bontakozott ki a kenyér- gabona Időben és jó mi­nőségben történő elvégzé­séért. Az első termelőszö­vetkezeti szocialista bri­gáddal a tiszafoldvári Sza­bad Nép Tsz büszkélked­het, a harmincegy tagú kertészeti brigád 1962-ben nyerte el ezt a címet. Nem véletlen tehát, %c.gy a megyei versenybi­zottság az 1964. évi első ülését tegnap Tiszaföldvá" ron tartotta. A tavalyi verseny eredményeit érté­kelő, s a különböző kate­góriába tartozó termelő- szövetkezetek versenyben elért helyezését megállapí­tó tanácskozáson részt vett Tisza József, megyénk országgyűlési képviselője, a Termelőszövetkezeti Ta­nács titkára, Vereczkel Imre, az országos verseny- bizottság elnöke, Fehér Lajosné, az országos nő­tanács képviselőjeként, Mengyi László, a megyei pártbizottság munkatársa, valamint meghívott ter­melőszövetkezeti vezetők. Az ülés anyagának is­mertetésére visszatérünk. Egy vállalat a laboratórium szerepében Kísérletek az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalatnál a foivamato* építés* szervezésre — Még az- idén megkezdi működését a Szó noki Beion var ■ - k-é. ■ - -Ipt- - 'ík . --- •■-„.V. • -»W.--­A z MSZMP Szolnok megyei bizottságának jpari- és közlekedési osztálya, az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint az Építésgazdasági és Szervezési Intézet közös rendezésében 1963. derem-, bér 4-én megtartott megyei építőipari tapasztalatcse­rén az intézet tudományos tagozatának vezetője Ígére­tet tett, mindenben támogatni fogják a vállalatot, hogy elindulhasson a fejlettebb építési módszerek megvaló­sításának útján. Közismert dolog, hogy a műszaki tudományos kuta­tás nélkülönzhetetlen kellé­ke a laboratórium, ahol a tudományos kutatási ered­mények helyességét kísér­letileg igazolják, illetve el­lenőrzik. Megfelelő kísérle­tezés nélkül nem képzelhe­tő el haladás a termelés­szervezési módszerek kuta­tásában és fejlesztésében sem. Ezért igen nagy je­lentőségű a szolnoki építő­ipari vállalat kezdeménye­zése, amely lehetővé teszi egy kutatóintézet számára, hogy az építőipar előreha­ladását szolgáló korszerű termelésszervezési módsze­rek kialakítására és kipró­bálására megfelelő kísérle­teket hajtson végre. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat jelenleg Szolnok város területén dol­gozó főépítésvezetőségét, melynek keretében három építésvezetőség működik, olyan szakosított épftésve- zetősséggé kell átszervezni, amelyben a szakosításuk­nak megfelelő feladatokat az egész város területén elvégzik. Ezért szervezni kell egy be­tonozási. egy falazás! és egy szakipari ■ munkát végző részleget. A szervezetek technoló­giai szakosításával, illetve a termelés korszerű szerve­zésével elérhető, hogy a munka termelékenysége a szakosított épftésvezetőcós által végzett építkezéseken a tavalyival szemben leg­alább 10 százalékkal emel­kedjék. Ezzel összefüggés­ben gondoskodni kell a termelőberendezések racio­nálisabb kihasználásáról is. E munkálatokkal párhu­zamosan kell végezni a szervezet kialakítását. ■ A szervezeti felépítés elvi lá­májának kidolgozása után — a programban szereplő munkálatok mennyiségének figyelembevételével — meg kell állapítani a létreho­zandó brigádok, illetve sza­kosított szervezetek létszám nagyságát, szervezeti össze­tételét és termelőeszköz felszerelését. A szervezési kísérlettel kapcsolatban megoldan­dó egyik legfontosabb feladat olyan betongyár létesítése, amely a szakosított építés- vezetőség programjába tar­tozó valamennyi épület ki­vitelezéséhez szükséges be­tont központilag állítja elő. A beton elszállítása az építkezésekre majd megfe­lelő szállítóeszközökkel tör­ténik. Ezzel kapcsolatban gondoskodni kell olyan be­tongyári telep kiválasztásá­ról, mely alkalmas a fel­állítandó gépi berendezések elhelyezésére és a betonké­szítéshez szükséges külön­böző anyagok fogadására. A betongyár előreláthatóan a dohányfermentáló üzem­től kisajátítandó 70x90 mé­ter területen még az idén üzemelni fog. A szakosított építésveze­tőség szervezeti kialakítá­sa és munkájának meg­kezdése csak fokozatosan, a jellenlegi vállalati adottsá­gok sokoldalú figyelembe­vételével valósítható meg. Az új típusú termelő- szervezet létrehozása sok tekintetben kihat a vállalati gazdálkodás kfdönböző folyamataira is. Ezeket a kihatásokat e pillanatban nehéz lenne pontosan meghatározni. — Nem kétséges azonban, hogy a kutatómunka egyik fontos feladatát képezi ezeknek a pontos felmérés se és a kivitelező vállalat­tal, illetve a felettes szer­veivel egyetértésben való szabályozása. Ez a szabá­lyozás kiterjedhet a gazda­sági tervezés, az üzemi programozás, az anyagellá­tás, a szállítás, a terme­lés-elszámolás különböző folyamataira. A szervezet működése természetesen nem marad hatás nélkül vállalat és az építtető szer­vek közötti kapcsolatokra sem. — Nem lehet ugyanis sikeres a kísérlet abban az esetben, ha vég­ső soron nem eredményezi a kivitelező vállalat jobb munkáját, a népgazdasági tervben ráháruló, illetve szerződésekben foglalt köte­lezettségeinek jobb teljesí­tését. Az állandóan növekvő feladatok megvalósításának ! alapvető feltétele, hogv az építőipari dolgozók tudata is formálódjon, helyes irányba fejlődjön. Ez kettős feladatot jelent. Egyrészt meg kell 'tanul­niuk dolgozóinknak az új iermelésszervezési módsze­reket, másrészt meg kell kedvelniük azok alkalma­zását. Oj szervezési mód­szereket széles körben el­terjeszteni a dolgozók meg­felelő segítsége, támogatá­sa nélkül nem lehet ve szerint az idén több mint egymillió forint érté­kű társadalmi munkára lesz szükség. A szervezést már meg­kezdték, s több üzemben jelentős vállalást tettek a munkások így például a legjobbak között említhet­jük meg az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalatot amely tavaly is élen járt Ellenkezője tapasztalható a Vegyiművek dolgozóinál. A város egyik legnagyobb üzemében mindössze 200 munkaórát vállaltak. Ettől függetlenül eddig közel tíz­ezer munkaóra elvégzésére már megkötötték a szerző­dést. A városfejlesztési csoport — tanulva a múlt évi hi­bákból — az idén szakosí­totta a társadalmi munká­sok foglalkoztatását. A szakmunkásokat -szakmá­juknak megfelelő területre ossza be. Ezen kívül konk­rét tervet dolgoz ki, hogy a társadalmi munka értéke így is mérhető legyen. Befejezés előtt a Zagyva-töltés építése Jászberény és Szász* bereis között A szeszélyes Zagyva gyakran ismétlődő áradása a gravitáció törvényei sze­rint perió dikusan a mé­lyebben fekvő jászsági községeket veszélyezteti. Ä Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság ezért tavaly részletes tervet dolgozott ki a Zagyva stabil védő­gátjának megépítésére. A tavaly megrongálódott gátszakaszok, töltéserősíté­seken kívül már ötmillió forintot fordítottak a vég­leges árvédelmi töltés ki­építésére, amely része a több mint ötven millió fo­rintos nagy beruházásnak. Az igazgatóság nagytel­jesítményű földmunkagépei december közepéig a ke­mény tél beálltáig szinte megszakítás nélkül dolgoz­tak. Több százezer köbmé­ter földből emeltek véd­vonalat a víz útjába. Csak a helyreállítás során több mint háromszázezer köb­méter föld került beépítésre. Elkészült a jászdózsai és a jánoshidai körtöltés is. A két leginkább veszé­lyeztetett települést három méter koronaszélességű töl­tés védi. Jászberény, Já- noshida, Jásztelek, Jász- alsószentgvörgv térségében 62 nagyteljesítményű erő­gép, földmarkoló dolgozik. A munka arányaira jel­lemző, hogy naponta 8—10 ezer köbméter földet moz­gatnak meg. Jászberény és Szászbe­rek között már közvetle­nül befejezés előtt áll a mintegy 40 'kilométer hosz- szúságú baloldali gátsza­kasz. Ez a töltés már olyan szilárd, hogy a száz­évenként kétszer előfor­duló legmagasabb víznek is az útját állja.

Next

/
Thumbnails
Contents