Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-27 / 48. szám

7*m<eue ff. « ..

!Íwí. KOnlHi iss.

SZOLNOK MEGYES NSPbAT

*

Egy tsz — huszonhárom tagjelölt

A sársxámatíuHt

megelőző párttaggyűléseken a termelőszövetkezeti kommunisták is számot adtak egy esztendei tevékenységükről. Így történt ez a túrkevei Vörös Csillag Tsz összevont párttaggyűlésén is. A végrehajtó bizottság politikai zárszámadása érdekes adatokat tartalmazott. Többek között azt, hogy a közös gazdaság három alapszervezetében tavaly huszonhárom tagjelöltet vettek fel. Egy évvel korábban viszont csupán két embert tartottak méltónak erre. Domány Gyulától, a tsz pártbizottságának titkárától érdeklődtünk: mi a titka ennek a változásnak.

— Csupán annyi, hogy megállapítottuk, tarthatatlan ea a helyzet. Aztán arról beszélgettünk, hogyan tehetjük tervszerűbbé a tag- és tagjelöltfelvételt. Készítettünk egy névsort azokról a párton- kívüliekről, akik a tanácsválasztás idején megbízatásokat kaptak, s jól dolgoztak. Számbavettük a termelésben kiváló eredményt elérő gazdákat is, valamint azokat, akik törődnek saját képzésükkel, rendszeresen tanulnak. Ez volt az első lépés. Ezt követte az, hogy a pártbizottság és a végrehajó bizottság tagjai, valamint az adott területen dolgozó kommunisták pártmegbiza- táat kaptak. Ügy foglalkozzanak egy-egy párton- kívülivel, úgy neveljék ttogy idővel tagjelölt Jenák érzékeltetésere említem, hogy a fiatalok, az új tagjelöltek nyitott szemmel járnak, növekszik felelősségérzetük és érdeklődésük. Vállalták a tanulást is. Egyrészük az időszerű kérdések tanfolyamára jár, de’Barna János például a marximus—leniniz- mus első évfolyamán, Madarász Imre a gazdaság- politika mezőgazdasági

tagozatán tanul. A technikumi érettségivel rendelkező Barna Ferenc pedig levelező hallgatóként végzi az agráregyetemet.

— Az idén is a tavaly

jól bevált módon foglalkozunk a pártépítéssel. Nem minden áron való tag- és tagjelöltfelvételt akarunk, de az arra érdemesekkel frissítjük, erősítjük alapszervezeteinket.

N. KTöbb évre lehet szerződni

— Helyes volt ez a módszer. Bizonyíték erre az, hogy májustól kezdve szinte minden taggyűlésen döntöttünk egy vagy több tagjelölt felvételéről. Fábián Istvánnét, Katona Károly vb-tag javaslatára vettük fel tavaly májusban. Nem csalódtunk benne. Sikeresen dolgozik a tsz nőbizottságában, s az időszerű kérdések tanfolyamának is rendszeres látogatója. Említhetem Madarász Imrét, az egyik növénytermesztési munkacsapatvezetőt is. Kiváló munkájával kiérdemelte, felvételét a tagjelöltek sorába, valamint a „Kiváló termelőszövetkezeti tag” kitüntetést. Jakab Lászlóval sem vallott szégyent az ajánlója, Gulyás Lajos zetoros, az I-es alapszervezet vezetőségének tagja. A Hoffer traktorral dolgozó fiatal, tervét háromszorosan, 2200 normálholdra teljesítette.

— Folytathatnám a példák sorolását, ehelyett azonban néhány szót arról, hogy mit tartunk a j másik pozitív vonásnak. A tavaly felvett tagjelöltek szinte kivétel nélkül fiatalok. Barna János, Bíró László és mások is a KISZ-ben tevékenykednek. Máger Mihály az őszi munkák idején tartott párttaggyűlésen hasznos javaslatokat tett a gépkihasználásra, a munka jobb megszervezésére. Ezt anIrodalmi kávéházi

Csütörtök helyett szombaton

Ezen a héten csütörtök helyett szombaton 18 órakor kerül sor az Árkád espres- sóban az Irodalmi Kávéház műsorára. A pódiumon Bás- ti Lajos Kossuth-díjas, Kiváló művész, aki a múlt j heti nagysikerű estje után ez alkalommal az Ember j fcrae>ádiáiával foglakozik.

(Tudósítónktól)

A földművesszövetkezetek február második felében megkezdték a háztáji- egyéni termelőkkel a baromfi nevelési-hizlalási és tojás-értékesítési szerződések megkötését. Űj dolog, hogy nemcsak 1964-re, hanem 1965—66-ra is lehet szerződni. Az egy vagy több éves szerződés feltételei azonosak.

A szerződött hízott liba átvételi ára kilogrammonként három forinttal emelkedett.

Tavaly augusztus 1—november 15 között 22 forint volt, most 25 forint. November 16—december 20 között pedig a tavalyi 21 forint helyett 24 forintot fizetnek egy kilogramm hízott libáért. Az egyéb szerződéses baromfi átvételi ára nem változott.

A szelevényi földművesszövetkezet baromfifelvá- sárlójánál már az első napokban sokan kötöttek szerződést. Főleg a liba- hizlalási- és pulykanevelési szerződés iránt érdeklődÉpítési ko'esőnt folyósítanak a takarék- sző ve! kezetek

A földművesszövetkezetek keretében működő falusi takarékszövetkezetek néhány év alatt úgy megerősödtek, hogy az idén már nagyobb pénzügyietek lebonyolítására is vállalkozhatnak. A már korábban is folyósított 5000— 6000 forintos fogyasztási hitelek mellett ez évtől kezdődően segítséget nyújtanak az építkezésekhez is. A fogyasztási hiteleknél alacsonyabb kamatra, legfeljebb három évi visz- szafizetésre, maximálisan 15 000—16 000 forint kölcsönt adnak ilyen célra. A kölcsön akár új építkezéshez, akár tatarozáshoz, igénybe vehető.

nek. Jakab Sándomé például tavaly 37 libát adott át, most 50-re szerződött. Úgyszintén Bíró Ká- rolyné és "Varga Rókus is 50 liba hizlalására kötött szerződést.

Szabadkai Lajosné most először próbálkozik libahizlalással, leszerződött 25 szárnyasra. Szecskó József - né tavaly 65 pulykát adott át, most ő is, hasonlóan Kiszely Mihályhoz 100 pulyka nevelésére vállalkozott.

Premizálási, tenyésztési tervek a kisújszállási Búzakalász Tsz-ben

A kisújszállási Búzakalász Tsz-ben elkészült a termelési terv, s ennek alapján a könyvelőség most dolgozza ki, a pénzügyi tervet. A szövetkezetben régi hagyomány, hogy kollektíván terveznek, még a terv véglegesítése előtt megvitatják a vezetőség és a szakemberek javaslatait. A zárszámadás után 80-tagú ak- tívaértekezleten beszélték meg a fontosabb tervszá- mokat, a célul tűzött termelési átlagokat.

— Itt minden munkaterület képviseltette magát — mondja Bozó Imre főállattenyésztő. — Hasznos javaslatok hangzottak el. Nagy vita volt, hogy búzából 11.5 vagy 12, rizsből 13 vagy 14 mázsás átlagot tervezzünk-e. A juhászaiban' a gyapjúhozam 4 vagy

4.7 kilogramm, a tehenenként tejhozam 2900 vagy 3000 liter szerepeljen-e a tervben, örömmel tapasztaltuk, hogy az aktívaülés résztvevői a magasabb, de elérhető hozamok tervezése mellett foglaltak állást.

— Az állattenyésztési tervnek milyen új vonásai vannak?

— Abrakból és szálastakarmányból évek óta hiányunk, silóból és takarSdeiéfoen kezdiük el a tavaszi csávázást

A kőüszög a búza egyik legelterjedtebb betegsége. A fertőzött növény sötétebb zöld színű, hamarabb kalá- szol és korábban érik be az egészségesnél. A kalászban, a szernek belsejében üszögspórák képződnek. Az ilyen szemek duzzadtabbak, színük szürkésbaríia (puffancs), belsejük kezdetben kenőcs-szerű, később kemény, fekete spóratömeget alkot. A puffancs cséplés- kor szétporlik és a belőle kikerülő spórapor az egészséges magvakra jut. A vetőmag felületére tapadva kerül a talajba, ott kicsírázik és behatol a csírázó búzába. A gombafonál a növénnyel együtt fejlődik és a kalászba jutva a szemeket fertőzi.

Az árpa fedett üszöggé) fertőzött kalászai az egészségeseknél kisebbek és rövidebbek. A szemek helyén ezüstös hártyával borított, feketésbama, összeálló spórapor keletkezik, csépléskor a hártya felreped, s.a spórák szabaddá válnak. Az egészséges magvak ráncos felületére tapadva jutnak a talajba, ahol a csírán keresztül fertőznek.

A betegség mindkét esetben elsősorban vetőmaggal terjed. Ezért a vetőmagot kell különböző gombaölőszerekkel nedves, vagy por- csávázás útján fertőtleníteni. A fertőtlenítéshez használhatunk három százalékos Ceresan, Germisan, Ra- dosan nedves csávázószert. Porfertőtlenítésnél Germisan 200 gr/mázsa vagy Hi- gonit 200 gr/mázsa mennyiséget alkalmazhatunk.

Jusztin Margit

Szolnok megyei Növényvédő Állomás

mányszalmából pedig többletünk van. Korábban mindig az FM norma szerint terveztünk, adottságaink azonban ezt az arányt nem teszik lehetővé. Ezért felülvizsgáltuk a normákat, a szálast és abrakot lédús takarmánnyal igyekeztünk helyettesíteni. A szarvas- marhákkal és juhokkal több tömegtakarmányt etettünk. A százas szabadszállásos, téliesített istállóban silót, borsószalmát, kukoricaszárat, répaszelettel pácolva etettünk az egy-másfél éves üszőkkel. Ehhez két kiló lucernaszénát kaptak. Arra törekedtünk, hogy meglegyen a szükséges fehérje és keménvítő mennyisége. Az állatok kifogástalan erőben vannak és jól fejlődtek. Az idei terv készítésekor is fíavelembe vettük a téli takarmányozási tapasztalatokat.

— Hogyan fejlesztik az állományukat?

— Jelenleg 250 tehenünk van, ebből hetvenet sajátnevelésű üszővel kicserélünk. A tbc negatív állomány megteremtésére törekszünk. Kettőszázötven negatív üszőnk van. A jövő év végére az egész tehénállomány az lesz.

— A szarvasmarha-tenyésztésben tehát nagyot lépnek előre. Mi a helyzet a sertéstenyésztésben?

— A kocaállomány tavaly 199-ről 220-ra növekedett. Az idén férőhely hiányában a kocákat nem szaporítjuk. Ezerhétszáz hízó leadása szerepel a tervünkben. Sajnos az őszszel 300 süldőt takarmányhiány miatt kellett eladnunk. A kocaforgó 1.57, a szaporulat 10.2 malac kocánként.

— Nem a legjobb.

— Tudjuk. 1960-ban még négy fajta kocánk volt. A bang (elvetélés) is kísértett bennünket. A fokozatos csere rányomta a

Szcsztengerben józanul

Mennyit iszik a szesz mestere ?

Az udvaron — már pedig elég nagy udvar — mozogni sem lehet a rengeteg hordótól. Szinte kivétel nélkül egyformák, 4—5 hektoliteresek. Ezek az „utazó” hordók, amelyekben a különféle égetett szeszesitalok, azaz a likőrök, valamint a tiszta és denaturált szesz érkezik a Magyar Likőripari Vállalat szolnoki telepére.

A palackos raktárban hosszú polcokon a likőrös üvegek százai és ezrei állnak. Ahány polc, annyiféle ital. Rend van, tisztaság és nagyon szépen mutat az üvegekre ragasztott sokszínű papírcímke. A kimért áruk egy nagy L-alakú teremben vannak. A kevert, a rum és a pálinkafélék nagy, 15—20 hektoliteres hordókban állnak. A legnagyobb hordó 46,35 hektoliteres, valódi óriás a többi között. Ebből az óriási fa- bendőből fejti a rumot két kisebbe Varga András, a vállalat legöregebb dolgozója.

— Több mint negyven éve dolgozom ebben a szakmában — mondta. — Fiatal gyerkőc voltam, amikor felvettek. Először olyan kifutó-félének, aztán lassan beletanultam.

— A háború előtt, amikor még magántulüjd,on volt a likőrgyár, mi minden készült itt?

— Először is, az akkori likőrgyár sokkal nagyobb területen feküdt. Hozzátai- tozott a mostani Vas- és Faipari Ktsz területe is, a rajta lévő épületekkel együtt. Képzelheti, volt szeszfőzde, sörlerakat, bor- pince, sőt a háború alatt még paradicsom, meg pap- rikakonzervet is készítettünk.

— Bandi bácsi akkor mindenhez ért.

— Végig csináltam tai az egészet. Még konzervet is főztem. Sört fejtettem, palackoztam, szeszt és likőrt főztem, egyszóval nem volt itt olyan munka, amit ne végeztem volna.

— Szeret itt dolgozni?

— Csak itt szerettem mindig. Engem megbecsültek, mert a munkámat igyekeztem jól ellátni.

— Előfordult-e, hogy « kelleténél többet kóstolt az italból?

— Az nem történt meg egyszer sem. Mindig szigorúan vették az ilyesmit. Kényes munkák ezek, ide józan fej kell.

— Na mégis, úgy napjában mennyi likőrt ivott Bandi bácsi? Ne mondja, hogy egyáltalán nem ivott, mert a nyomtató lónak sem lehet bekötni a száját.

Gondolkodik, mit mondjon, aztán kivágja.

— Érkezéskor és távozáskor ittam egy féldecit. De nem likőrt, a vendégnek kell az. Kisiistit.

Gyorsan számolok, Ha egy évben háromszáz munkanapot veszünk, az annyi, mint tizenkétezerszer egy deci, az annyi mint...

— Ennyi pálinkát ivott | meg — mutattam egy 12 hektoliteres hordóra.

Bandi bácsi összeráncolta a homlokát, megcsóválta a fejét és csak annyit mondott.

— így egybe, nagyon sokat mutat- k. A bélyegét a tenyésztésre, de egyszerre nem tudtuk a kocákat fehér hússertésre kicserélni.

— Milyenek a sertéstenyésztés mutatószámai?

— Tavaly 23,8 volt a takarmányértékesítésünk, az idén 24 százalékot tervezünk a süldőknél. A hizlaldában 20 százalék.

— Ezen még sok a javítanivaló.

— Nagy falkákkal dolgozunk, hizlaldáink koi> szerűtlenek, hiányzik a víz. Az önköltségi mutatók azonban nem rosszak. 14,60 forintért állítunk elő egy kiló süldőhúst a hízott sertést 13,80 forintért. A ráfordítás alacsony költségei teszik ezt lehetővé.

— A juhászaiban mb

terveznek?

— Kileneszáz anyánk van, ugyanennyi szaporulatot várunk. Tavaly jól bevált az aszkániai fajtával való keresztezés. A juhászok kezdetben idegenkedtek (ahogy ők mondják), a tupirozott bárányoktól.

A megyei törzskönyvezési felügyelőség javaslatára az idén 150—200 birkát tenyészkosként értékesítünk. Juhonként 4,7 kiló gyapjút tervezünk.

— A baromfi törzsállományt is növelik?

— Háromezerhatszázról

háromezernyolcszázra. A tyuk.onkénti tojáshozamot 117-ről 121-re növeljük.

Sajnos, ennél előbbre nem mehetünk. A sötét téli napokban visszaesnek a hozamok. A tavalyihoz hasonlóan most is 24 000 csirkét nevelünk eladásra.

—■ Az állattenyésztőket hogyan premizálják?

— A premizálási tervet, az érdekeltekkel együtt vitattuk meg. Általános kívánság volt, hogy egyszerűbbé, közérthetőbbé tegyük a premizálást. A kollektíva ezt elfogadta, azzal is egyetértett, hogy nagyobb követelményeket támasztunk.

— A tehenészetben eddig standok szerint premizáltunk. Ez feszültséget okozott, mert akinek egy rosszabb teljesítményű tehene volt, az lehúzta a többiek hozamát is. Most Istállók szerint tervezünk — tehenenként 3000 liter tej — túlteljesítés után literenként 80 fillér a tehenészeké. Rögzítettük a borjúszaporulatot is és egyik premizálást a másiktól tettük • függővé. Például ha túlteljesítik á tejhozamot, de a borjúszaporulatot nem, így borjúnként 200 forintot levonunk a premizálás összegéből. Az üszők ellése után nagyobb tejhozamot külön díjazzuk. A borjúnevelőket a súlygyarapodás, a hízómarha-gondozókat az állatok átvételi minősége (például extrém minőség) után premizáljuk. Korábban a keményítőérték fel- használása szerint jutalmaztunk. Ezt nem értették az emberek, azért változtattunk rajta.

— A sertéstenyésztőket hizlalókat a súlygyarapodás, illetve a takarmánymegtakarítás szerint premizáljuk. A juhászaiban a gyapiúhozamot, a tejet és a szaporulatot együttesen értékeljük a jutalmazásnál. A baromfiaknál a tojáshozam, a csirkéknél a takarmánvfelhasználás és az elhullás csökkentése szerint jár a jutalom.

A kisúiszállási Búzakalász Tsz-hon az idén js kinyomtatják a tsz termelési- és premizálási tervét, mely bizonyára ösztönzően hat a hozamok nö-reU<!áre.