Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-26 / 47. szám
.Mi február SS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kezdődik a „Ki minek mestere ?“ VITATHATATLAN sikert aratott a tv Ki mit tud? műsora. Ennek egyik formája a még ma is meglévő Ki miben tudós? Ez a program már a második fordulónál tart, és alig fejeződik be, máris újabb kezdődik: Ki minek mestere? címmel. Az új vetélkedőben is előbb megyei döntőt rendeznek. Ezeken a jelentkező fiatalok tudását részben pályaműveik, részben pedig a szóbeli vetélkedőn mutatott szakmai felkészültségük alapján állapítják meg. A vetélkedőt a KISZ Központi Bizottsága és a tv együttesen rendezi. Cél: bemutatni a termelésben' élenjáró fiatalokat, eredményeikkel együtt Ez elsősorban a KISZ szervezetek elé állít feladatot. Nekik kell ismertetni a fiatalokkal a^ verseny jelentőségét Jelentkezni a megyei KISZ bizottság által kiadott nevezési lapon lehet: ismertetni kell a pályamű jellegét A zsűri dönti el, hogy azt elkészítsék-e, illetve beküldjék-e. A fiatalok minden szakmában nevezhetnek, de megyénk jellegétől függően néhány szakmát kiemeltek. így elsősorban vegyipari, gépipari, építőipari és mező- gazdasági jellegű pályaművekkel várják a fiatalok jelentkezését A nevezési határidő április 15. A zsűri által javasolt műveket pedig július 10-ig kell eljuttatni a KISZ megyei bizottságához. A legjobb alkotásokból kiállítást rendeznek Szolnokon és a zsűri ott dönt a helyezések sorrendjéről. A vetélkedőn részt vehet minden olyan fiatal, aki még nem töltötte be a 26. életévét, szakmája van, — vagy szakmát tanuL Technikus, vagy fiatal diplomás nem vehet részt a veveiélíiedő télkedőn. Benevezhet viszont az, aki 1963/64-ben szerzi meg a diplomáját A MEGYEI DÖNTÖT júius 1-ig tartják meg. A megyei elsőt benevezik az őszi országos döntőre, amelyet a tv is közvetít és a legjobb eredményt elért fiatalokat külföldi utazással, valamint értékes tárgyakkal jutalmazzák. Megtartotta alakuló ülését tegnap a Szolnok járási Hazafias Népfront Bizottság. Meghallgatta Létai Sándornak, a hazafias népfront járási elnökének beszámolóját. Az elnök számot adott az utóbbi négy év munkájáról, majd röviden vázolta a népfront további feladatait, terveit. A beszámolót a résztvevők hozzászólása követte. Kádár Imre, a tiszaföld- vári népfront bizottság elnöke helyeselte és javasolta, hogy a népfront bizottsági tagok menjenek el tapasztalatcsere látogatásra a jól dolgozó termelő- szövetkezetekbe. Fülöp Ferenc tószegi küldött a háztáji gazdaságok árutermelésének fejlesztésével, annak lehetőségeiről, előnyeiről, különösen a baromfi szerződéskötés fontosságáról beszélt. Telek Istvánná, a járási pártbizottság titkára hozzászólásában a népfront mozgalom tömegmozgósító tevékenységét méltatta. Két csengetéskiiz&li Jászapátiban új iskolában kezdték az évet a jászsági iparitanulók. Mintegy 300 ' ezer forintos költséggel és csaknem annyi értékű társadalmi munkával a Jász- • ság lakói és a szolnoki 605. S2. Iparitanuló Intézet diákjai építették az új otthont • óra végét jelezte a csengő. Rózsavölgyi Pál, az iskola igazgatója befejezte a tanítást — Az iskola új, s máris története van. A község, a járás vezetőinek és lakóinak összefogásából született. Segített a megyei tanács is. A legtöbbet pedig a szolnoki 605. sz. Ipari- tanuló Intézet diákjainak köszönhetünk —^mondotta az igazgató a rrjár szépen berendezett nevelői szabiban. Egymás után háromszor nyílt az ajtó, három tanár igyekezett segítségére lenni Rózsavölgyi Pálnak. Valósággal feltérképezték Tavasz, Munkácsi. Alba Regia az esőben Miért drága és nehézkes Töiökszentmiklóson a tv-javíiás? Hatvannégy aláírással kaptunk panaszos levelet Törökszentmiklósról. Valamennyien tv-készülék tulajdonosok. A sérelmes helyzet, melyről beszámoltak, rajtuk kívül még kereken öt és félszáz törökszentmiklósi tv-tulajdonost érint. A szolnoki GELKA szakemberei hetenként kétszer egy kicsiny helyiségben tartanak javítószolgálatot a városban. Míg a* egyik gépe« dolgoznak, a többit — jobb lehetőség hiányában — a szabad ég alatt tárolják. Mennyire használ az eső, a hő, a por az érzékeny készülékeknek, — ezt olvasóink képzeletére bízzuk. A javftóhelyiségbe történő be- és visszaszállítás miatt a szolgáltatást igénybe vevők legtöbbje kénytelen egynapi szabadságot kivenni. Ez a jobbik eset: ha netán egy alkatrész hiányzik. megismétlődik a fuvarozás. meg a szabadnap ei- pocaékolása. Méltánytalannak tartjuk* hogy a GET K A minden javításnál húszforintos kiszállási dijat számol fel a munkadíjon és az alkatrész árán fel"’! Etv javítási napon a gelkások csak egyszer szánnak k! törökszentmiklósi be- lyic^gükbe; a javíttatok házához azonban egyszer sem. így jogos, hogy egyszer felszámítsák azt a bizonyos húszast, — ám, hogy valamennyi javíttatóval megfizettessék: igazságtalan. E visszás gyakorlatra — hasznos intézkedés reményében — felhívjuk a megyei tanács vb ipari osztályának figyelmét. Egyetértünk levélíróinknak azzal a javaslatával, hogy a járási székhelyen mielőbb megnyíljék az állandó javítóműhely, — hiszen nemcsak a tv, de a rádió, a padlókefélő, a mosógép is elromolhat. Ugyanígy vélekedett beszélgetésünk során a városi tanács vb ipari főelőadója. A javítóműhely megnyitását helyiséghiány késlelteti. Nézetünk szerint két olyan helyiség is található Tö- rökszentmiklós központjában, mely arra igen alkalmas. Az egyik egy jókora — nem is maradéktalanul kihasznált — raktár. A másik az úgynevezett Böhm- féle vendéglő, melyet az utóbbi Időben falatozóként tisztelnek. Ügy gondoljuk, ennek megszüntetése nem okozna zavart Törökszent- miklós vendéglátóipari ellátásában; hiszen közvetlen közelében ott a cukrászda, az fmsz-étterem, kissé távolabb az Ezerjó. A javítóműhely mielőbbi felállítása érdekében a városi tanács vb és a GET KA között megkezdődtek a tárgyalások. az épületet. Bemutatták a két új tágas és világos tantermet. A harmadikat csak azért hallgatták el, mert még nincs teljesen bebútorozva. Leplezetlen örömmel újságolták, hogy a minisztérium pénzt adott, a községi tanács anyagot, aszollódott a beszélgetésbe Nagy Cs. László. — Igazad van. Hétfői napon mindig a fodrászüzletben tanultunk, mert az üzlet szünnapos volt — mondotta bizonyításként Ádám Mária. Egymás után elevenítették fel a „régi” napokat, Néhányaa a százkilencvenhét tanuló közül. Előtérbe* Kiás Katalin másodikos nőiszabó tanuló notd iparitanulók a munkát, s nekik már csak a segítés maradt A sok-sok önzetlen munkáról ée munkásról beszéltek, önmagukról semmit. Pedig irányító, sőt kezük munkájával sem takarékoskodtak. * A szünet még tart. Az udvaron csoportokban fiúk és lányok. Beszélgetnek, tervezgetnek. A lányok a virágágyak helyét jelölik ki. Eldöntik: milyen virágot ültetnek, s gondolatban már parkosítanak, csinosítják kis birodalmukat. A fiúk a belső javításokat akarják megcsinálni. Vízvezetéket javítanak, s ami belefér a lakatos munkába, mindent megcsinálnak. — Ha már ilyen szép iskolát kaptunk, úgy érezzük, kötelességünk ápolni, j szépíteni — mondotta Kökény Zsuzsa másodéves fodrász tanuló. —- Eleinte szokatlan volt itt, de aztán megszoktuk a fegyelmet. összehasonlíthatatlanul jobban érezzük magunkat az új helyen. — A régi iskolában még a tantermi órákat sem tudtuk megtartani — kapcsoidézték az építés izgalmait. Beszéltek a szolnoki diáktársakról, a társadalmi szervekről. Nem mondták ki, de érződött mondataikban a köszönet. A közvetlen, egyszerű, szívből jövő köszönet • Az első szülői értekezlet az új iskolában. A Jászság csaknem minden helységéből volt ott valaki. Az elsősök szülei most ismerkednek a tanárokkal. Ez az értekezlet azonban mindenki számára szolgált újjal. — Kíváncsi voltam, milyen lett az iskola — így az egyik. — Nagyon szép — szólt a másik szülő. A jelzők sokasága dicsérte az építők munkáját. Nem kellett kérdezni, válaszoltak anélkül is: tetszett az új iskola, örültek. Nem csodái Kényelmes és egészséges tantermek, ha nem is bőséges, de egyelőre elegendő felszerelés és jókedvű diákok várták a szülőket. • Üjra megszólalt a csengő. Csend lptt az udvaron. Az új iskolában — amelyben ma már százk;lencven- két diák huszonhét szakma esínyiát—bfnját igyekszik megtanulni — megkezdődött az oktatás. Majnár József A gyorsaiéin kulcskérdés a mezőgazdasági termelésben A BZOeialiaia és kommunista társadalom építésével törvényszerűen együtt jár az egész népgazdaság nagyarányú fejlődése. A szocialista ipar termelésének fokozása, a lakosság — különösen a városi népesség — létszámának növekedése és szükségleteinek bővülése, a szocializmus építése során fokozza a mezőgazdasági termékek — élelmiszerek és nyersanyagok — iránti keresletet. Ilyen körülmények között megnövekednek a mezőgazdasági termeléssel szemben támasztott követelmények mind a mező- gazdasági termékek meny- nyisége, mind pedig azok minősége tekintetében. Ezért a népgazdaság eredményes fejlesztése megköveteli az ipari és a mező- gazdasági termelés célszerű összehangolását Mezőgazdaságunknak, hogy a gyorsan jelentkező többirányú igényt kielégítse, fejlődésének méreteiben, ütemében és technikájában is egyre jobban fel kell zárkóznia a szocialista iparhoz. Ehhez a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá válása révén létre is jöttek a kedvező feltételek. A magyar mezőgazdaságnak a népgazdaságon belül elfoglalt helyzetére jellemző, hogy 1962-ben ás 1963-ban is a társadalmi össztermék termelésében, úgyszintén a nemzeti jövedelem létrehozásában mintegy 20 százalékkal részesedett A társadalomfejlődésnek megfelelően, nagyrészt a munka termelékenységének fokozódása révén, a mező- gazdaságban foglalkoztatott keresők aránya és a mező- gazdasági népesség fokozatosan csökken. 1963-ban 30 százalékát tette ki az ország lakosságának. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági termelés technikai-anyagi bázisának gyors bővítése égető feladat, mert a jövőben Kisebb számú munkaerőnek kell a nagyobb mennyiségű terméket előállítani. A legrfontosnhb szerepet a mezőgazdaság, a lakosság élelmiszerellátásában tölti be. Ezt az is jellemzi, hogy az évi kiskereskedelmi forgalmunknak mintegy 50 százalékát teszik ki az élelmiszerek. Bár az elmúlt években jelentősen növekedett hazánkban az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás, mégis sok országtól elmaradunk a fehérje, különösen az állati eredetű fehérje fogyasztásában. Ez azt követeli, hogy az értékesebb élelmiszerek, állati termékek — hús* tej, tojás — termelését, rér irányát tovább növeljük. S ebből következően alapvetően fontos a nagyüzemi állattenyésztés továbbfejlesztése, és az ehhez szükséges beruházások gyors megvalósítása. A mezőgazdaságnak kell gondoskodnia az ipar -— elsősorban az élelmiszer- ipar és könnyűipar — mezőgazdasági eredetű nyersanyagszükségletének kielégítéséről is. Ezek közül a legfontosabbakat említeném meg, mint a cukor, dohány, hús, tej, gyapjú, kender, len, bőr, cellulózé stb. iparok. Jelenleg' a mezőgazdasági eredetű, hazai termelésű nyersanyagok az élelmiszeripar nyersanyag- szükségletének túlnyomó részét biztosítják. A köny- nyűipar területén a kender- szükségletet teljes egészében. a bőripar, valamint a gyapjúipar szükségletét csak mintegy 50 százalékba* tudjuk jelenleg hazai termelésből kiegészíteni. Ezért elsősorban a juhtenyésztés és gyapjútermelés fejlesztése indokolt, mert ezzel tőkés devizát takaríthatunk meg. A farost, cellulóz és papíripar nagyarányú fejlesztésének nyersanyaggal való ellátása szintén mezőgazadsági jellegű feladatot jelent. . Az előbbiekben említetteken túl mezőgazdaságunk fejlesztésének különös fontosságot ad a külkereskedelmünkben betöltött szerepe. A mezőgazdaság részesedése az ország összes exportjából az utóbbi években meghaladta a 20 százalékot, 1963-ban pedig 24 százalékot tett ki. Különösen figyelmet érdemel, hogy a tőkés országokba irányuló összes exportból 50%-kal részesedtek a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékek. A mezőgazdasági export népgazdasági jelentősége elsősorban azért igen nagy, mert fontos, az ipar számára nélkülözhetetlen nyersanyagokat csak mező- gazdasági termékek exportjával szerzett deviza segítségévei tudtuk beszerezni. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság a jövőben jobban megfelelhessen azoknak a követelményeknek, amelyeket a belső szükségletek, aa életszínvonalemelés és a külkereskedelmi érdekek megkívánnak az szükséges* hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése céljából további koncentrált erőfeszítések történjenek. Államunk — a rendelkezésre álló lehetőségek arányában — nagyrészt vállalt eddig is és vállal a jövőben is ezekből az erőfeszítésekből. Elegendő, ha ennek szemléltetésére megemlítjük a 3004-es rendeleteket, az idei több mint 10 milliárdos mezőgazdasági beruházásokat* vagy a háztáji gazdaságok termelését segítő intézkedéseket. Ámde ez a segítség csak akkor gyümölcsözik kellő eredményt, ha párosul a mezőgazdaság dolgozóinak — eddiginél is nagyobb — erőfeszítéseivel. Néhány hét és a mezőgazdaságban az eddigi látszólagos nyugalmai; felváltja a munka éltető forgataga. — Az őszi vetések szakszerű ápolása, az agro- technikailag szükségessé vált talajelőkészítés gyors* jóminőségű elvégzése, a legkedvezőbb időben történő tavaszi vetés, a gyümölcsösök és szőlők gondozása, — hogy csak a néhány legfontosabbat említsük — mind megannyi területe annak a kemény munkának, amellyel a mezőgazdaság idei eredményéi és fejlődését jól megalapozhatjuk. Patay János az MSZMP KB Mezőgazdasági osztályának munkatársa Térkevén is megválasztották a Hazafias Népfront városi bizottságát Tegnap este mintegy kétszázötven embe» részvételével Türke vén ifi megválasztották a Hazafias Népfront városi bizottságát. Az új titkár Ma. I darász Károly nyugalma* 1 zott iskolaigazgató lett
