Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-25 / 46. szám

2 äUSrirrä űr .OSfk. ;ttwnr<5ir jü. A magyar KGSMaldo'ffléf me ? érkezeit Nosz^Tába Moszkva — (MTI). Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezeté­sével vasárnap este Moszkvába érkezett a KGST végrehajtó bizottságának kedden kezdődő ülésszakán résztvevő magyar küldöttség. A holland kormány válasza Hruscsov üzenetére Moszkva (TASZSZ). A holland kormány vála­szolt Hruscsov szovjet kor­mányfő 1963. december 31-i üzenetére. A holland válaszüzenet, amelyet Marijnen minisz­terelnök írt alá — hangoz­tatja: „Nem szabad, hogy bármiféle területi vita okot szolgáltasson erőszak al­kalmazásához”, majd ki­nyilvánítja: Hollandia kö­telességének tartja, hogy hozzájáruljon a világbéke megszilárdításához, s evég- ből a hatásos nemzetközi ellenőrzéssel megvalósítan­dó általános és teljes lesze­relésre törekszik. Kudarcot vallott a Kuba- elienes gazdasági blokád 4 Pravda cikke MOSZKVA (TASZSZ) A Kuba ellenes blokád kudarcának amerikai saj­tóvisszhangját ismertetve Kurgyumov, a Pravda cikk­írója rámutat, hogy e ku­darcot maguk az amerikai­ak is elismerik. Roberts, a New York Journal Ameri- ean-ban kénytelen elismer­ni, hogy „a Castro kor­mány helyzete sokkal szi­lárdabb, mint bármikor ko­rábban. Az a benyomás ala­kult ki, hogy a blokád egy­általán nem nyugtalanítja a Castro kormányt”. Ro­berts ezt saját tapasztalata alapján állapíthatta meg, mivel látogatást tett Kubá­ban. Az amerikai külpolitika vezetői — írja a Pravda — jól tudják, hogy az Egye­sült Államok legközelebbi NATO szövetségesei is ha­szonnal kereskednek Kubá­val — a blokád pedig nem hoz sikert. Még a konzervatív ame­rikai sajtó is a gyengeség jeleként könyvelte el azt, hogy az amerikai kormány szankciókai próbálta meg­fenyegetni szövetségeseit a Kubával fenntartott keres­kedelem folytatása, illetve bővítése esetére. A New York Times megjegyzi, hogy a fenyegetések és a kilátásba helyezett megtor­lások teljesen hatástalanok. Amerikai üzleti körökben egyre nagyobb teret nyer az a meggyőződés, hogy Washington rövidlátó poli­tikája elsősorban magának az Egyesült Államoknak okoz kárt — írja Kurgyu­mov. — A bostoni Herald helyi üzletemberek véle­ményét tükrözve például azt ajánlja, hogy az Egye­sült Államok dobja sutba az egész Kuba ellenes em­bargót. Titkos szövetség az amerikai kormány képviselői és Ruby védői között London Köves Tibor, as MTI tu­dósítója írja: „Tragikomédia*, „cir­kusz”, „burleszk”, „őrültek háza” — ezek az állandóan visszatérő jelzők az angol sajtó dallasi tudósításai­ban a Ruby-per esküdtjei- nek kiválasztása körül fo­lyó macska-egér játék jel­lemzésére. A Sunday Telegraph kon­zervatív vasárnapi lap dal­lasi különtudósítója, Do­rothy Kilgallen szenzációs leleplezéseket közöl a bíró­sági komédia kulisszái mö­gött szövődő baljóslatú ösz- szeesküvésről. „A washingtoni igazság­ügyminisztérium a maga nemében páratlan szövet­séget kötött Ruby ügyvéd­jeivel, a védelem köteg- szám kapott olyan hasznos információkat, amelyekhez a kormány embereinek közreműködése nélkül so­hasem juthatott volna hozzá. Ezt a segítséget azzal a feltétellel kapták, hogy a védelem nem tesz fel kér­déseket Ruby áldozatának személyére, Lee Oswaldra vonatkozólag. Ügy tűnik — folytatja a tudósító, — hogy Washington valami olyasmit tud vagy gyanít Lee Oswaldról, amit nem akar sem Dallas, sem a vi­lág tudtára adni”. „Mindenesetre tény, hogy Joe Tonhill texasi jogta­nácsos január 9-én nagy­merészen levélben szólítot­ta fel Edgár Hoovert, az FBI igazgatóját és Lee Ran kint, a Kennedy ellen elkövetett merénylet ki­vizsgálására kiküldött el­nöki különbizottság főtaná­csosát és nem kevesebbet kért, minthogy bocsássák rendelkezésére a Warren- bizottság birtokában levő valamennyi jelentést, jegy­zőkönyvet és bizonyítékok. Legnagyobb meglepetés­re, január 26-án Herbert Miller igazságügyminiszter­helyettes közölte: Utasítot­ta az FBI-t, hogy bocsássa a védelem rendelkezésére mindazoknak a személyek­nek a nevét és címét, akik ismerték Rubyt, akik vala­ha is találkoztak vele, vé­leményt mondtak Rubyról, vagy emlékeznek olyan ese­tekre, amelyeket a véde­lem felhasználhat az ügy­ben. Herbert Miller vála­sza ezzel a mondattal zá­rult: „Az elnök ellen Os­wald által elkövetett me­rényletre vonatkozó infor­mációk nem vehetők igény­be, mivel azok láthatólag nem tartoznak a tárgyhoz”. Butler genfi „békekuldetése* London (MTI). Butler brit külügyminisz­ter hétfőn Genfbe utazott, hogy London félhivatalos magyarázata szerint „sze­mélyes megjelenésével, ösz­tönzést adjon a leszerelési értekezlet munkájának”. A brit miniszterelnök egy parlamenti felszólalásában a közvélemény értésére ad­ta, hogy kormánya szeret­né külügyminiszteri szint­re emelni a leszerelési ta­nácskozásokat és így előké­szíteni az utat egy újabb kelet-nyugati csúcstalálko­zó felé. Ciprusban nyugodt a helyzet New York — (MTI). U Thant ENSZ-főtitkár — mint már jelentettük — vasárnap több mint más­félórás megbeszélést foly­tatott Kiprianu ciprusi kül­ügyminiszterrel és sir Pat­rick Deannel, Angiia ál­landó ENSZ-képviselőjével. Jóllehet, a tárgyalás után egyik politikus sem adott nyilatkozatot, a Reuter megbízható ENSZ-források- ra hivatkozva azt közli, hogy a tárgyalások során semmivel sem sikerült kö­zelebb hozni az állásponto­kat. E forrás szerint a Ciprusról folytatott megbe­szélések „nehéz szakaszba” jutottak és ezért állapodott meg U Thant két tárgya­lópartnerével abban, hogy egyelőre nem nyilatkozik. New Yorkban úgy tud­ják, hogy a tárgyalások so­rán a ciprusi kormány változatlanul ragaszkodott ahhoz, a Biztonsági Tanács vállalja magára a felelős­séget a szigetország füg­getlenségének és területi épségének fenntartásáért tekintet nélkül az 1960-as szerződésre, amely Angliá­nak, Görögországnak és Tö­rökországnak biztosítja a katonai beavatkozás jogát.. A nyugatiak ennek a cip­rusi követelésnek maka­pilon*» q'TOfriiln^k. S e?. a megegyezés legnagyobb akadálya. Bizonyos ENSZ- körök szerint a ciprusi kor­mány ragaszkodása a Biz­tonsági Tanács szerepéhez gyakorlatilag az 1960-as szerződés hatályon kívül helyezését 'jelenti, s azt ál­lítják, hogy annak elfoga­dása „veszélyes precedenst” jelentene, amennyiben egy érvérvben lévő nemzetközi szerződésnek a Biztonsági Tanács határozata követ­keztében történő eset1 eg es hatálytalanításával járhat­na. Nicosia A ciprusi amerikai nagy- követség szóvivője szerint vasárnao a nagykövetség bútorraktárában ismeretlen okokból tűz ütött ki. A tü­zet rövid idő alatt eloltot­ták. Huszonnégy órán be­lül ez volt a harmadik tűzeset a ciprusi főváros­ban. Erkin török külügymi­niszter a képviselőház költ­ségvetési vitájában felszó­lalva vasárnap felhívta az új görög kormányt, Török­országgal együttműködve igyekezzék hozzájárulni a ciprusi kérdés megoldásá­hoz. A miniszter hangoztat­ta. hogv a két ország „ha­gyományos kapcsolatai új és súlyos mesmróbá! tatá­son mennek át* Ciprus miatt As általánosságban goztatott „békevágytól* el­tekintve azonban az angol kormány egyetlen kézzel fogható javaslatot sem ter­jesztett elő a leszerelési tárgyalások előmozdítására. A kormányhoz közelálló sajtó eleve óvja a közvéle­ményt „Nehogy túlságosan sokat várjon” a külügymi­niszter genfi útjátóL Az Observer megállapít­ja: „Butler rövid genfi lá­togatása aligha fogja életre kelteni a leszerelési tárgya­lásokat Nagyúri tanniánfik lehetősége lett volna, hogy részleges megállapodások kezdeményezésével egyen­gesse a közeledést, de a kormánynak az a döntése, hogy a „független” nukleá­ris elrettentő erő kérdését választási programjába ik­tatja, eltorlaszolja az angol kezdeményezések útját”. Hivatalos totónyeremények A Sportfogadás 1964# feb­ruár 23-i 8. fordulójára 546 811 db kéthasábosnak megfelelő tippszelvény ér­kezett be a Sporfogadási és Lottó Igazgatósághoz. Fel­osztásra kerül öszescij 984 259 80 Ft. Az 1. és X nyerőosztályban egyformán 246 064 95 Ft, a 3-ban pa-. dig 328 086 60 Ft kerül ki-' fizetésre. Vigaszdíjra ezen a héten 164 043 30 Ffc-ot fordítanak. Az 1. nyerőosztályban 10- en értek el 12 találatot. A nyereményösszeg egyenként 24 606 25 Ft A 2. nyerőosztályban 274.. an értek ei 11 találatot. A 3. nyerőosztályban 2308-an értek el 10 talála­tot. A nyereményösszeg egyenként 142,50 Ft A 10 és 11 találatos nye­reményösszegeik kifizetése március 2-án, a 12 találato- 6oké pedig március 5-én kezdődik. A 7. fogadási hét 9 talá­latos szelvényei vigaszdíj­ban részesülnek. Egy-egy vigaszdíjra jogosult szel­vényre 76,25 Ft nyeremény­összeg jut. A vigaszdíjat ia március 5-töi. fizetik &, Rajna, Majna, Ruhr (Az írás első részét lapunk vasárnapi számában közöl­tük) IL Történelem órán E sorok egyik írója 1960- ban majd 1961-ben nyugat­németországi tartózkodása idején nyomatékosan kérte a bonni kormány sajtómi­nisztériumát: had’ látogas­son meg egy középiskolai történelemórát, ahol a leg­újabb kor, pontosabban a két háború közti időszak eseményeit oktatják és ér­telmezik a gyerekeknek. „Óh, ennél mi sem egysze­rűbb — mondták a sajtó- hivatalban. — Csak egy is­kolát kell keresnünk, s be­jelenteni önt!” Széles német honban nem találtak iskolát, vagy va­lami más akadály tornyo­sult? Ki tudia! Tény azon­ban. hoey többszöri ígérge­tés, kölcsönös telefonhívá­sok és tárayalások után végül is csak az elutazás utánra lett volna terminus az újságírónak. De most, harmadszorra eliutottunk egy történelem órára, talán mert félreért­fonr!Pm­legettük a sajtóhivatalban a két előző próbálkozás ku­darcát. A történelem óra tBÍnhelye: Ernst Moritz Arndt Gymnasium Bonn, Endenicher Allee 1. Hem, soha ? Az iskola maga 80 éves, de mai, modern, tetszetős és főleg nagyon célszerű formájában 1953-ban épült újjá. Nagy előcsarnok, tá­gas zsibongók, széles folyo­sók, mindenütt kitűnő vilá­gítás, korszerű felszerelés, ízlésesen elrendezett kép­zőművészeti alkotások — kellemes, barátságos isko­la. A tanári és igazgatói szoba modernvonalú búto­réival kiföíozotten ele­gáns. Dr. Schuster igazga­tó barábávosan fogad ben­nünket és rögtön átad Neugebauer történelem ta­nárnak. de a lelkünkre kö­ti, hogy az óra után mond­juk el neki is vélemé­nyünket, tapasztalatainkat. N",ipobsn«r tanár úr 38- 40 éves lehet, energikus, temperamentumos és köz­vetlen ember. Láthatóan jó kapcsolatot alakított ki a kilencedikesekkel, a ma- turanduszokkal. (Nvugat- Németorazáeban négy ele­mi iskola után 9 középisko­lai, gimnáziumi tanévet kell végeznie annak, aki prottcáojTini akar.) — Igaz, irígylésreméltóan jé a hely­zete: 17 fiú van az osztály­ban; az ifjak patkóalakban felállított asztalok mögött ülnek székeken, tehát nem „iskolásán” sorban egymás után. A íeleltetés, az anyag megbeszélésének módja fesztelen, csevegő jellegű. Az adottságok, a külső körülmények tehát ideális­nak mondhatók. S a tar­talom, a tanítás szelleme, iránya? Rafinált — csak es a azó lehet alkalmas a jel­lemzésre. Rafinált, mert szó sincs nyilvánvaló tör­ténelmi hamisításról és még kevésbé gyűlölködő re- vansista szólamokról. In­kább ellenkezőleg: hang­súlyozottan tárgyilagos és tényszerű, amit a tanár mond és a diák-megjegyzé­sek is. Az egyetlen nyíl­tan, durván taszító és visa- szataszító dolog a katedra felett a falon három rész­re „szakított” Németország képe (Nyugat-Németország, NDK és az „elszakított német Kelet”) alatta az olyan Ismerős és rossz­hangzású felírással: „Ma­radhat ez így? Nem, soha!” Hol van tehát a rafiné­ria, a tendencia, a burzsoá osztályszemlélet és a ret- rovrád pártosság ebben a hűvös „tendendanélkfiliség- ben"? A formális logiká­ban. abban, hogy a külső­ségek, a megielenési forma gondos és bőbeszédű elem­zésével eltakarja és ködbe borítja a lényeget. HWeraefr vaa mentségre A foglalkozás tárgya a nyugatnémet alkotmány összehasonlítva a weájnari. tehát a Hitler előtti Német­ország alkotmányával. Az csak természetes (!), hogy az összehasonlításban min­dig a weimari köztársaság húzza a rövidebbet, holott minden korlátja ellenére az mégis csak sokkal demok­ratikusabb és haladóbb volt, mint a bonni állam. De ami a fő: az egébz órán át egyetlen szó sem esik a hit­leri időkről. A nácizmus államberendezése, intézmé­nyei nem válnak bírálat tárgyává. Igaz, nem is di­csérik őket Hallgatnak ró­la... A kritika tárgya a Hitler előtti, az 1918-as ösz- szeomlás, a császárság bu­kása után kialakult köztár­saság. Tulajdonképpen még kifogásolni sem igen lehet ezt a bírálatot hiszen a weimari állam igazán nem volt maga a tökély. De Hit­ler „harmadik birodalmá­hoz” képest még mindig le­hetne egy és mást a ment­ségére felhozni... Weimar nem kapja meg a mentsé­get — Hitler nem kapja meg az elmarasztalást. Csak saép tárgyilagosan, tény­szerűen, pártatlanul... Sok szó esik persze a de­mokráciáról, a népképvise­letről is. De e vonatkozás­ban is hűvös okossággal tar­tózkodnak minden „propa­gandától”. Dehogy beszélne arról a tanár, hogy mitől demokratikus egy állam, milyen osztályok érdekei érvényesülnek, kik dönte­nek az ügyekről és kiknek nincs — vagy legalább: kiknek „kisebb” — a befo­lyásuk. Osztályok, pártok, elnyomottak, uralkodók — írnék nem olyan kategóriák, amelyeket egy 19 éves fia­talembernek tudnia kelL Minek is, hiszen akkor a pártosság bűnébe eshetne a történelem oktatás! Viszont tudnia kell a ta­nulónak a választási rend­szer mibenlétét. Az óra nagy része azzal telik el, hogy skolasztikus aprólékosság­gal és német es módszeres­séggel elemzik mi a kü­lönbség a többségi válasz­tási mód és az arányos választási rendeszer között. Weimar, persze megint a rö­videbbet húzza: megbélyeg­zik, hogy arányos válasz­tási rendszere nem volt alkalmas a „kormány­képes parlament” kialakí­tására. így, szépen csoma­golva, formális jogi csűrés- csavarással a „kormány ké­pes parlament” nagy hátrá­nyairól beszélnek. A vilá­gért sem mondaná ki a ta­nár a lényeget, amit gon­dol, ami át kárhoztatja Weimart: sok volt a párt, hatékonyabb a parlamenti ellenőrzés, a kommunisták is hallathatták a tömegek hangját; nem úgy, mint most. a bonni mintaállam­ban, ahol az Adenauer-párt fölénye és a szociáldemok­raták készséges „ellenzéki­sége” biztosítja a pisszenés- mentes „demokráciát”. Milyen ________ „ az élő múlt”? így folyik az óra, csen­desen és izgalommentesen. Minthogy meglehetősen unalmas és terméketlen, szórakozottan belelapo­zunk az egyik fiú tan­könyvébe, amely a kezünk ügyébe esik. Történelem könyv, a címe: „Leben­dig e Vergangenheit” — Élő múlt. A 115. oldalra téved a szem. „1933-ban egy olyan ember (Hitler) került hatalomra, akinek vasból volt az ökle, aki bátran a vörösök szeme közé vágott, aki képes volt az országon belül rendet teremteni és a népnek munkát adni, kifelé pedig az ország területét és te­kintélyét visszaállítani” — olvassuk. Hát igen, de most nem Hitlerről, ha­nem az alkotmányról van szó.. . Óra után még barátsá­gosan elbeszélgettünk az igazgatóval és a történe­lem tanárral. Tartózkodó és szelíd megjegyzésünk­re, hogy kicsit szenvtelen­nek találjuk a tanítás módját az volt a válasz: „Igen, mi a teljes objek­tivitásra törekszünk. A diák ismerje meg a ténye­ket és maga ítéljen.’* A gazdasági csoda ked­venc jelszava a bonni kormánynak. Erhard kan­cellár ezzel a jelszóval akarja megnyerni még a jövő évi. választásokat is. A nagy politikai pártok azt magyarázzák az embe­reknek, hogy a gazdasági fellendülés olyan méretű, ami már a tőkés és a munkás közti osztályellen­tétet is megszüntette. Lás­sunk néhány villanásnyit ebből a „népi kapitaliz- munbóí”. Következik: EURÓPAI SZÍNVONA­LON íajdú János — Nemes Jimmr

Next

/
Thumbnails
Contents