Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-23 / 45. szám

1964. február 23. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAI / 3 Hova9 merre T ISZAGYENDA ? Muszkán István gazdász szerint Tiszagyenda, ha nem is a legjobb, nem is a legrosszabb adottságú falu. — A gyendaiak pedig tudnak és szeretnek dol­gozni. Mi volt hát a baj? Mi okozta mégis, hogy 1960- tól a tiszagyendai Lenin szövetkezet hivatalosan is a gyenge termelőszövetkezetek kategóriájába tartozott •js itteni és a környékbeli emberek szóbeli megtol- dásával pedig elérték a harmatgyengék csoportjába. NE CSAK A FELSZÍNT A kisújszállási városi párt végrehajtó bizottság fontos kérdést vitatott a napokban. A Nagykunsági Állami Gazdaság pártszervezetének munkáját Ugyanezek az emberek dolgoztak akkor is, ugyan­ezen a földön, s mégis az azóta eltelt esztendők alatt csak az ideiről lehet el­mondani, hogy bizakodó a hangulat, hogy értek el va­lamit. Magyarázatul sok minden szolgálhat. Az is, hogy 1959-ben egyesítették a szövetkezeteket és a Dózsa olyan adósságokat hozott magával, hogy ne­héz volt kinyögni. Az is, hogy az egyesítés előtt a dózsabeliek még az állami hitelt is kiosztották, sőt a sertéseket is eladták. Ma­gyarázat az is, hogy nem volt jó elnöke a szövetke­zetnek. A változás mégsem csak ezekben kereshető. Voltak itt emberek, s voltak veze­tők is (ahogy mondják el­sősorban Muszkán István, a gazdász), akik akarták a közöst. De a módszer nem volt a legjobb. A tisza­gyendai Lenin szövetkezet tagjai maguk tanulták meg keservesen, hogy anyagi ér­dekeltség nélkül nehéz szo­cializmust csinálni. A múlt évben ugyanis felhagy*ak a csak munkaegység szerinti jövedelemelosztással, rá­tértek a százalékos részese­désre és az esztendő szép sikert hozott. Az elbírálás Szembeszökő meqatív példa Az új tiszapüspöJd műút baloldalán a jókor s jól felszántott földek szélén emitt néhány szárkúp, amott vágatlan kukoricaszár rit- kás erdeje komorodik. Né- zi-nézi a vándor, s eszébe jut mindaz, amit a gyors betakarítás, őszi mélyszán­tás szükségességéről né­hány hónappal ezelőtt hal­lott. Nem ismételjük el, közismert dolgok ezek, — olyannyira, hogy még az általános iskolás gyermekek is tudják. Megtanulták az iskolában, megtanulták a pedagógusok előadásából. Ez is oly nyilvánvaló, hogy csupán azért írjuk le. mert a tiszapüspökiben látott elhanyagolt földek — pe- daeógus illetményföldek. Ezért fokozottabban fon­tos, hogy mielőbb olyan állanotba kerüljenek, ami­nőről használóik követendő példaként emlékeznek meg a tanítási órákon. Meal Pfdődíek a TIT járáwi* Taro«! kuldfttt- jrt űlé»ei A májusban rendezendő TIT Országos Küldöttgyűlés előkészítésére megindultak a munkálatok Szolnok megyé­ben is. Február 23-án Túr- kevén, majd ezt követőleg a járási székhelyeken, váro­sokban jönnek össze az is­meretterjesztés munkásai, hogy számot adjanak mun­kájukról. A számszerű emel­kedés mellett különös figyel­met Tordítanak annak elem­zésére, hogyan segítette az ismeretterjesztés a népgazda­ság előtt álló feladatokat. A számszerű eredmények nagyon biztatóak. Új hallga­tó rétegekhez is sikerűit el­jutni, hiszen 1961-ben 1000 lakosból 315 hallgatott TIT előadást, és 1963-ban ez a szám 492-re emelkedett. Nagy ügyeimet kell fordí­tani az ismeretterjesztés tartalmi kérdéseinek elem­zésére. S az elmúlt három év tapasztalatai szolgálnak ala­pul a jövő célkitűzések rea­ls megvalósításához. szerint sem tartoznak et­től az évtől már a gyen­gék csoportjába, a szövet­kezet adottságait vizsgálva pedig valóban reálisnak tet­szik a terv, hogy 1964-ben megerősödik a szövetkezet. Most van tartalékuk, most van munkakedv, el vannak látva takarmánnyal, s új vezetőséget választott a szö­vetkezet. • Az új vezetőség most dolgozik az idei ter­ven, a gazdák bevonásá­val. Az előzetes tervmeg­beszélésekbe a szövetkezet harminchárom legtapasztal­tabb parasztemberét be­vonták. Velük és a többi­ekkel akarnak mindent megvalósítani. Mi mindent? Elsősorban is, hogy 20 forintra feltor­násszák a munkaegységér­téket. Elsősorban is, hogy kiválasszák a legjobb jö­vedelemelosztási formát és megalapozzák a jól pénzelő baromfitenyészetet. Mit jelent ez egyenként? Pillanatnyilag nehéz lenne megállapítani, mit ért egy munkaegység a tiszagyen­dai Lenin Tsz-ben. Annak, aki csak a részesművelés­ből vette ki a részét 30 forintot is. Annak, aki csak munkaegységre dolgo­zott 13 forintot se nagyon. Most hát a következőt akarják. Alapvető lesz a jövedelemszerzésben a munkaegység. De a munka minőségétől függően 1ó jö­vedelem-kiegészítőnek szá­mit a prémium, a százalé­kos juttatás. Növényter­mesztésben, állattenyésztés­ben és a: foggtosoknál is. Nem lesz könnyű véghez­vinni. Máris hallatszanak hangok, akik jól jártak a részes műveléssel (a többi­ek megrövidülése árán is) azok az idén is csak ehhez ragaszkodnak. A vezetők bíznak azért az emberek­ben. hoov megértik: a. szö­vetkezetben nem történhet meg. hogy az eayik ember kevesebb munkával arány­talanul naevobb bevétel­hez jusson és a másik több munkáért kevesebbet kap­jon. Most, hogy elhagyták a gyenge szövetkezetek cso­portját, nagy a bizakodás. De szeretnének tovább lép­ni. Továbbra is megmarad­nak ugyan eddigi termelé­si profiljuk mellett, ser­tést hizlalnak, kukoricát, cukorrépát termesztenek, öntöznek és érintetlenül hagyják 60 holdas dinnye, 45 holdas szárazföldi ker­tészetüket. A termelés bő­vítését, a pulykatenyésztés megalapozásában látják. A faluban kiváló baromfite­nyésztők laknak és szinte elhullás nélkül képesek a kényes, de igen jó pénzt adó pulykát felnevelni. — Tavaly kétezer pulykát ne­veltek fel, az idén nyolc­ezret szeretnének. Sokat várnak az új el­nöktől, Nagy Andrástól, aki tizenhárom évig tanácsel- nökö'ködött a községben, ismerik jól. s ő is isme­ri a szövetkezetei és a szö- vetekezeti embereket. Most, hogy a szövetkezet életé­ben fordulat következett erős a meggyőződés: az út már csak felfelé vihet. B. U □ Pénteken délelőtt vezető­ségi ülést tartottak a kö­zös gazdaságban. Elkészült a szövetkezet idei terme­lési terve, s most kiegészí­tésként a jövedelemelosz­tásról és a premizálásról tárgyaltak; A szövetkezet adottságainak megfelelően — a tavalyi tapasztalatot felhasználva — dolgozták ki a iövedelemelosztás mód­szereit. A téma izgalmas, szinte mindenkinek volt kiegészíteni valója a 31 oldalas, minden munkafo­lyamatra kiterjedő terve­zethez. Jórészt ettől is függ, hogyan ösztönzik és mozgósítják a gazdákat a A vita alapjául szolgá­ló jelentés, amelyet a gaz­daság pártszervezete állí­totta össze, sokatmondó és sokirányú. Elemezi a há­rom alapszervezet tagságá­nak foglalkozás szerinti összetételét, a tömegszerve­zetek tevékenységét, a párt- és a munkafegyelem né­hány vonását és még sok más olyan gondolatot tar- j talmaz, amely a sok közül kiemelve önnállóan is ko­moly vitatéma lehetne. Számot ad ezentúl arról is, hogy a gazdaság több mint 16 000 holdján milyen eredményekkel dolgozik a közel ezer állandó munkás. Hangsúlyozza például, hogy a növénytermesztésben — bár nem a tervezett mér­tékben, de nyereségesen zárták a múlt évet. Ugyan­ez a helyzet az állatte- rvé'ztAsben Is. Eri. igazolta felszólalásában B. Nagy Lajos, a városi pártbizott­ság munkatársa. amikor azt mondta: Vét évvel eze­lőtt a termelőszövetkezetek állrifeevésriői még nem mehettek volna el e eazda- ságha azzal a szándékkal, hogy jó tapasztalatokat vi­több termelésre, s a szövet­kezet további erősítésére. A jövedelemelosztás mun­kaegység szerint, részes művelés és premizálás alap­ján történik. Minden ága­zatra kidolgozták a premi­zálást és meghatározták a követelményeket is, ho­gyan kell a termelést és a hozamot növelni. A terv előírja, hogy a részes mű­velést vállaló tagok köte­lesek a munkaegység sze­rint díjazott munkában is résztvenni, s erre ösztönzi őket a prémium. A jövedelemelosztási ter­vezetet a tervtárgyaló köz­gyűlés hagyja jóvá. A Búzakalász Tsz a leg­több juhot tartó közös gaz­daság a megyében. A 4121 anyát számláló törzstenyé­szet január vége óta állan­dóan szaporodik. Eddig az állomány 44 százaléka el­lett le. » 1762 kisbárány született. Március 10-ig együttesen 3700 szaporulat­ra számítanak. A szaporulat egyharma- dát teljes bárányként — 6—7 hetes korban — egy­harmadát pecsenyebárány­ként — 8—10 hónapos kor­ban — értékesítik, a többit pedig a törzsállomány ki­egészítésére használják fel. A túrkevei pecsenyebárá­nyokat Franciaországban is ismerik. Tavaly egy expor­tőr járt náluk, s többszáz bárányt vásárolt meg. Az idén ötszázat kötött le szál- lftásra. A juhtenyészet jövedel­mező üzemág a Búzaka­lászban. A szaporulat, a tej és a gyapjú együttesen két­millió forintot hoz. Mintegy 180 mázsa gyapjút várnak 750 ezer forint értékben. A mezőgazdasági könyv­hónapot a Búzakalász Tsz- ben is megrendezik. A szö­vetkezet székházában a leg­újabb szakkönyvek között válogathatnak az érdeklő­dők. A legfontosabb szakkér­désekről előadássorozatot rendeznek az állattenyész­tők, az üzemegység-, bri­gád- és munkacsapatveze­tők részvételével. Pénteken délután dr. Szabó Sándor, a tsz főmezőgazdásza a kor­szerű takarmányozásról tar­tott színvonalas előadást és gyesnek magukkal. Ma már nyugodtan jöhetnek, sok hasznos látnivaló van. Jelzi a pártszervezet je­lentése azt is, hogy a fél­ezernyi szerződéses idősza­ki munkás összetoborzása előreláthatólag komoly aka­dályokba ütközik, mert ke­vés a jelentkező. A végrehajtó bizottság tag­jai ugyanilyen sokirányú ér­deklődést, figyelmet tanú­sítottak a gazdaság élete iránt. Erre utal az, hogy a vita megkezdése előtt több mint hatvan kérdést tettek fel a gazdasági ve­zetőknek, az alapszerveze­tek vezetőinek, a meghí­vottaknak. A pártcsopor­tok munkájától az MHS működéséig, a balesetmen­tes közlekedéstől a mun­kásszállás rendiéig. az önkéntes rendőrök aktivi­zálásától a KISZ- és a szakszervezet működéséig számos gondolattal bővítet­ték. eazd* «ították a vitát. Mindez alkalmas volt arra, hogy a helyi vezetők ez­úton is számot vessenek munkájukkal figyelmet for­dítsanak ezekre a kérdé­sekre. Becsülendő a vb­ismertette az ezzel foglal­kozó szakkönyveket. A közeli napokban a ser­téstenyésztésről, végül a sertéstakarmányozásról tar­tanak ismeretterjesztő elő­adást (T] A primőrtelepről gazdára talált a 30 000 karalábé és 10 000 tőről a zöldpaprika. A kertészek elvetették a Cerry-Belle nevezetű piros hónaposretek magját. Hét hajóból mintegy 8000 cso­mó retket akarnak már­cius közepétől értékesíteni. Már szépen fejlődnek a paprika és az uborka palánták is. A retek után ezer négyzetméteren pap­rikát termelnek, melyet májas elején szüretelnek. A primőr uborkájukat szintén májusban viszik a piacra. m A Búzakalász Tsz-ben 2875 hold kalászost vetet­tek az ősszel. A vetések szépen átteleltek és meg­erősödtek. A hónélküli fa­gyok eddig az őszi árpá­ban sem tettek kárt. A gazdaságban műtrá­gyázással is megalapozzák a jó termést. Péntek es­tig 1300 holdon szórták ki a pétisót. Holdanként 150 kilogramm nitrogén mű­trágyát adagolnak. A hagyományos eljárás­sal egv-egy zetorvontatású szórógéppel 10—15 holdra juttatják el a pétisót. Ilyen teljesítménnyel leg­alább 5—6 erőgépet kelle­ne foglalkoztatniuk, hogy időben végezzenek. A munka meggyorsítására a napokban egy Zetorra sze­relt, gardántengely meg­hajtású centrifugával kezd­ték meg a fej trágyázást. Az ötletes, egyszerű meg­oldású gépet saját műhe­lyükben szerkesztették. Újítói Soós András géoé- szeti csoportvezető és Ár­vái Imre a munkagépjaví­tó csoportvezetője. Az új gép napi teljesítménye 50—60 hold. A közeli na­pokban még egy saját gyártmányú műtrágyaszó­rógép kezdi meg munká­ját. A korszerűbb eljá­rással négy Zetor munká­ját teszik feleslegessé. tagoknak az a törekvése, hogy figyelemmel, érdeklő­déssel, s kétségbevonhatat­lan segíteniakarással ele­mezzék a gazdaság helyze­tét. Volt azonban ennek a széleskörű, sokirányú vitá­nak, értekezésnek egy má­sik oldala is. S ha jól meg­gondoljuk, az előbbi ér­demek ennek a másik ol­dalnak a rovására írhatók. A fő gondolat ugyanis, amelynek jegyében vitat­koztak, az egységes vezető­ség és a gazdaság párt- szervezetének munkája volt. Erről mégis kevés érdemleges szó esett. Kimaradtak a vitából pl. olyan fontos kérdések, mint az egységes vezetőség, vagy akár az alapszervezetek vezetőségeinek kollektív munkája, a taggyűlések tartalmi színvonalának fel­mérése és még néhány ha­sonlóan alapvető kérdés* amely feltétlen hozzátar­tozik a gondolathoz. Nem keresték elég következete­sen és nem is tudták így kideríteni azt, hogy miért morzsolódnak le g .politi­kai iskolák hallgatói idő­nap előtt. A pártszervezet egyik alapvető feladata a pártcso­portok munkájának javítá­sa. Erről elhangzott ugyan, hogy a bizalmiakat általá­ban jobban kell aktivizál­ni, mert nem tartják meg a pártcsopórtok tanácskozá­sait, de arról hogy hogyan — már nem esett szó. Varga Sándor elvtárs, a vb egyik tagja azt mondta felszólalásában: Az embe­reket ide sem a kenyér- kereset kényszere köti most már. De még nem is a munka beesülése, tisztelete. A pártszervezet elnézi, hogy akik itt irányítanak, a nevelő, a megnyerő szó helyett csak utasítással te­szik azt. Van vezető, aki­nek a szótárában több az ijesztgető, mint a meggyőző kifejezés. Ezért van, hogy az emberek nem elég őszinték, nem a hibák meg­előzésére. hanem Inkább azok eltüntetésére vagy megszépítésére, magyarázá­sára törekednek. Ez a vélemény alapvető gondolat lehetett volna, s ennek az egy gondolatnak mélyreható vitája. elem­zése is felért Volna sok más, elhangzott szóval. E gondolat keretében lett volna alkalom arra is, hogy eldöntsék: az e a munka- és a pártfesyelem megszilárdításának legjobb módja, amit a jelentés így összegez: „Az alapszerveze­tek vezetősége konkrét in­tézkedéseket tett a párt- és a munkafegyelem megszi­lárdítására azzal, hogy tag­gyűlésen, termelési tanács­kozásokon, szakszervezeti gyűléseken az elkövetett fegyelmezetlenségeket fel­vetette.” Alapvetően téves kiindu­lópont ugyan is a már megtörtént fegyelmezetlen­ségeket ilyen módon „gyógykezelni” mindaddig, amíg a mélvebben lévő okoknak nyomára nem bukkanunk. Meddő dolog például mindaddig a 77 mázsás silókukorica, a 139 mázsás eukorréoatermesz- tését (ft terme’őszövetkazete- ké 202 mázsás volt kisúi- szállási átlagban) elmarasz­talni a gazdaság dolgozóit, ha nem keressük, nem ta­lál ink meg a mélyebb”" reitőző okokat. Igazságtalanság volna azt mondani, hogy ami elhangzott ezen a vb-ülé- sen. az felesleges volt. De ami nem hangzott el. arra az elhangzottaknál is na­Ipft volnq. A v£«*rph?ntó bízottig f dt pl feaépiérTote. sppfftpni- pksr^cR azért fav ig Vétcég- teTpníil foktőnzés* fűlött ar­ra. horv n da«*éo?- é<? az rddíctfnél Is -tr»T\V»nn Vnlöno­spti rpraf. 37 cf tatrne»*? rr»’ir>1r$ra valé ké­szülődés ideien. ^orsi Eszter Szabó Pál, a jászsági egyesült cipész ktsz jákóhalmi telephelyén negyed/'* -'kért nvv-egy háromezer pár férfi cipót szab ki M Z AI KOK a túrkevei Búzakalász Tsz-hol

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents