Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-23 / 45. szám
SZTRIPTÍZ-VICC CSAK FELNŐTTEKNEK A divathölgy panaszkodik a pszichiáternek: — Képzelje, doktor úr milyen rémes álmom volt. Azt álmodtam, hogy teljesen meztelenül mentem ki az utcára, mindössze egy kalap volt a fejemen. — És nagyon szégyellte magát? — Elképzelheti! A kalap tavalyi volt. Mindenben lehet versien vezni * A szünetben Peti így di- j csekedett Jancsikának: — Tegnap kaptam egy kis testvérkét. — Az semmi — legyintett Jancsi fölényesen —, mi mindig kettőt kapunk egyszerre. A nézők PÁRBESZÉD A Ka.as téli toalett javaslata A nézők türelmesen hallgatták a „modernista” koncertet. Az utolsó szám azonban a legmerészebb várakozást is felülmúlta. A mű címe ez volt: „Ipari szimfónia modern stílusban”. A különös zeneművet betonkeverőből, légkalapácsból és négy talajgyaluból álló „zenekar” adta elő. Amikor a dübörgés, csikorgás, kakofónia már kibirhatatlannd vált, az egyik néző a harmadik sorban fehér zsebkendőjét sétapálcájára kötötte, s meglengette annak jeléül, hogy megadja magát. ................................................... V iccen kívül pp MÁRCIUS 5-ÉN ESTE 7 ÓRAKOR A JÁSZ KUN KAKAS EGYÜTTESE SZATIRIKUS MŰSORÁVAL MUTATKOZIK BE A SZOLNOKI IRODALMI KA- VEHAZBAN (ÁRKÁD PRESSZÓ) * í FELLÉPNEK: MENSAROS LÁSZLÓ, HORVATH GYULA, HEGEDŐS GYÖRGYI, GYŐRI ILONA, HALASZ LÁSZLÓ, MOLNÁR MIKLÓS, VARGA D. JÓZSEF ÉS MASOK. — RENDEZŐ: TÉRI ÁRPÁD A KAKAS MINDEN KEDVES OLVASÓJÁT SZE- £ KETETTEL MEGHÍVJUK ____________________ __________IP A LÁNCOLAT Kovács: — áli van, öregem, miért vagy olyan borús, mintha égne a házad? Szabó: — Először is nincs házam, de még lakásom sem. Másodszor az sincs, ami éghetne benne, mert nincs egy deka szenem sem. Egyébként neked bizalmasan megmondhatom, éppen ezek miatt nem fakad mosoly az ajkamon. Nem fér a fejembe, hogy miért nem utalnak ki lakást nekem, mikor az utolsó két évben 137 állami és 186 szövetkezeti lakást adtak át Szolnokon s a nyáron még minden újságban azt olvashattam, hogy a szénbányászat túlteljesíti tervét s nem lesz hiány tüzelőben! Kovács: Hát nézd, szén- termelésünk valóban emelkedett 12,5 százalékkal a tavalyihoz képest... csak éppen vasúti vagon nincs elég, amivel elszállítsál:... egyébként... Kovács: Egyébként igen... azt is olvastam, hogy vasúti kocsit exportálunk. Szabó: — Ez igaz, de nem állíthatjuk le az exportunkat, mert te későn adtad le a megrendelésed" a TÜZÉP-irodában? Kovács: — Későn, mert nincs telefonom és nem tudtam megérdeklődni, milyen szén van? Telefonom meg azért nincs, mert már két éve beadtam a kérvér nyemet és mindig elutasítják. Szabó: — Annak is biztos van valami oka! Kovács: — Hogyne, a válasz mindig ugyan az, műszaki okok... Az alattam lakó mézeskalácsos kisiparosnak viszont nincs műszaki ok... ő megkapta...t Mert az anyósa élsportoló. Szabó: — Ez csak mendemonda. Kovács: — Akkor miért nem veszik elejét az ilyen mende-mondának azzal, hogy nekem is adnak. Szabó — Ugyan, öregem, fel a fejjel, Te minden kákán csomót keresel. Bízzál ügyed jobbrafordulásában. Kovács: — Neked nincs véleményed! Szabó: — Nekem kialakult véleményem van, öregem, elhiheted; , Kovács: — ...Amit az újságokból olvasol! Szabó: — Ballábbal keltél fel! Kovács: — Lehetetlen. Dupla ágyban alszunk és én vagyok a jobboldalon! •, \ 7 í l " jT •*: A Szolnok megyei Néplap szatirikus melléklete 310. csípés Három tűszúrás EGY IRODALMI VITÁRA Suta szalmabábba döfködtök fringiát, Győztes a fringia, lám; Nem szúr vissza a szalma. KÉT ÉSZREVÉTEL GUhlVERRÖL — Agyszélhűdés volt, ami megölte. — Hogy tapostak testén — mennyi törpe!... TANULSÁG Nyüszít a kutya, hogy sok a bolha, önvérével eddig pártfogolta. Deríts történetek Az öreg polgármester érezte, hogy halála közeledik, papot hivat-“ K'i<ty meggyónjon. — Atyám, mind a tíz parancsolatot megszegtem — vallotta töredelmesen — loptam a város pénzét, cinkosa voltam tolvajoknak és gyilkosoknak, elcsábítottam legjobb barátom feleségét. Városomban az özvegyek és árvák éhenhaltak, az aranyhoz jút imádtam. — Fiam, nekem ne szónokolj, valid be inkább a bűneidet — szakította félbe a pap. * Münchenben az absztrakt festők kiállításán álldogáltak értetlenül és csodálkozva egy „alkotás” előtt, amelynek ez volt a címe: „Tehenek a legelőn”. — Nem" látok itt sehol legelőt — fordult az egyik látogató az alkotóhoz. — Nem is láthat — válaszolt a festő, hiszen a tehenek már lelegeltek a füvet. — Nos, rendben van. De hol vannak a tehenek? — Minek lennének a legelőn, ha mór lelegelték a füvet. TAVASZVARAS — GACSI MIHÁLY RAJZA Kezdődik az NB II. labdarúgó bajnokság