Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-21 / 43. szám

lim- február 21. SZOLNOK MEGYEI Nfi>MP s ( APRÓHIRDETÉSÉIT} HIRDETÉSI DIJAK: aorO- hirdetés hétköznap szavan­ként 1.—. vasárnao 2.- Ft (a leskisebb hirdetés 10 szé). - A vésie vastas nagybetűkkel szedett apróhirdetés szavan­ként hétköznap 2.—. vasárnao 4.— Ft. keretes hirdetés 1 ha­sáb szélessésben mm-ként hét­köznap 2.50. vasárnao 3.— Ft. Köszönetnvilvánftás és soros szöveeközleménv dita soron­ként hétköznaD 6.— vasár­nap 12.— Ft - A vasárnapi lapba csak péntek délután 11 óráig veszünk fel hirdetést Állas KÉZBESÍTŐKET keres a Szolnok 1. sz. postahivatal, azonnali belépésre. Jelent­kezni lehet a hivatalfőnöki irodában. A DEBRECENI Közúti Üze­mi Vállalat fizikai munkára Szolnok megyei munkahelyei­re felvételt hirdet Jelentke­zés: Kisújszállás, Kálvin út 10. szám alatt. AZONNAL FELVESZÜNK Építőipari szakmunká­sokat ÉS 18 EVEN FELÜ­LI FÉRFI SEGÉDMUNKÁ­SOKAT Állandó munká­ra. munkaruhát, mun­kásszállást ES EBEDET BIZTOSÍTUNK. TANÁCSI IGAZOLÁS SZÜKSÉGES. em. rács megyei Álla­mi építőipari vállalat KECSKEMÉT. KLAPKA U. 24. SZ. AZ EM. 44. számú Építőipari Vallaiat azonnal (elvesz bu­dapesti munkahelyekre kő­műves szakmunkásokat va­lamint kubikosokat és férfi segédmunkásokat Munkás- szállást és nap] kétszeri ét­kezest biztosítunk. Vidékiek­nek tanacs-igazolás. szak­munkásoknak szerszám szükséges. Munkaruhát hat hónapig nem adunk. A 6 hó­nap a kihordási időbe bele­számít Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13-15, földszint A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI Járásbíróság bírósági végre­hajtói állás betöltésére pá­lyázatot hirdet Jelentkezhet­nek 23. életévüket betöltött feddhetetlen előéletű férfiak, akik négy középiskolai vég­zettséggel rendelkeznek. A pályázatot — önéletrajzzal együtt február hó 29-’ig kell a bíróságnál benyújtani. ÜZEMI KONYHAVEZETÖT KERESÜNK AZONNALI BE­LÉPÉSRE. FIZETÉS MEG­EGYEZÉS SZERINT. LA­KÁST NEM IGÉNYLŐK ELŐNYBEN. CÍM: KÍSÉR­LETI GAZDASÁG, KAR- CAG—TILALMAS. AZ EM. 23. SZ. A. a V. fel­vételre keres ep. szer. laka­tos, gépkezelő, festő és mázo­ló, bádogos, szigetelő, vil­lanyszerelő szakmunkasokat, valamint kubikosokat es se­gédmunkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán (Budapest V. Ro­senberg házaspár utca 16., IV. em.). Vidékiek részére ta­nácsi igazolás szükséges. Na­pi egyszeri étkezést és mun­kásszállást biztosítunk. SZÁMOLÁSBAN ÉS GÉP­ÍRÁSBAN GYAKORLOTT NŐI DOLGOZÓT HOSZ- SZABB SZERZŐDÉSSEL FELVESZÜNK. AGROKER VÁLLALAT, SZOLNOK. KŐMŰVES, ÁCS, VASBE­TONSZERELŐ, MÜANYAG- BURKOLÖ - PARKETTÁS, - SZOBAFESTÖ-MAZOLÖ, - ÉPÜLETBÁDOGOS, - ÉPÜLETLAKATOS, - ÉPÜ­LETASZTALOS SZAKMÁ­BAN IPARITANULÖKAT SZERZŐDTETÜNK. A SZER­ZŐDÉSHEZ SZÜKSÉGES - VIII. ALT. ISKOLAI BIZO­NYÍTVÁNY, II,LETVE AKIK EZ ÉVBEN SZERZIK MEG, SZÜLETÉSI ANYAKÖNYVI KIVONAT. JELENTKEZNI: „JELENTKEZÉSI LAP TO- VABBTANULÄSRA” CIMÜ ŰRLAPPAL KELL. SZÁL­LÁST BIZTOSÍTANI NEM TUDUNK. SZOLNOK ME­GYEI TANÁCS ÉPÍTÉSI ÉS SZERELŐIPARI VÁLLALA­TA, SZOLNOK, DÓZSA GYÖRGY U. 5. SZ. ADAS-VÉTEL FAJTISZTA, - KIÜLTETÉS- RE MÁR ALKALMAS CE- CEI CSÜNGŐ ÉS ELEFÄNT- ORMANY PAPRIKA PA­LÁNTÁK KAPHATÓK: PRI- MŐRGAZDASÁG, CSERKE- SZÖLLÖ. KÖNYVJŐVAIRASSAL ÁT­VENNÉNK 2 DB 2 ÉS FÉL TONNÁS RAFUTŐ FÉKES PÓTKOCSIT. - SZOLNOK VÁROSI TANÁCS HÁZILA­GOS ÉPÍTŐ CSOPORTJA. SZÖLÖOLTVÁNYOK: olasz- rizling, Bántáti-rizling, piros- Bzlanka, saszla, Csabagyön­gye, szőlőskertek, — I. oszt. négyötven, II. oszt. kettőöt- ven. Szabó Imre, Abasár, Rákóczi u. 6. INGATLAN HAROMSZOBAS lakással - azonnal beköltözhetően el­adó MEZÖTÜR, Köztársaság u. 44—46 sz. alatti ház, (vas­útállomás mellett). Érdeklő­dés a helyszínen, vasárnap egész nap. Levélben: Debre­cen, Lórántfy u. 11/a, 8—16 óráig, telefon: 15-64, Bakó, A szolnoki Ruházati Vállalat konfekció üzemében cloth férfi nadrágok és férfi munkaruhák készülnek. Egy műszak alatt 900—1000 darab cloth nadrágot, vagy 200 darab kétrészes munkaruhát gyártanak. Séra Györgyné 110—130 százalékos teljesítményével a legjobb dolgozók közé tartozik AZONNAL beköltözhető csa­ládi ház eladó. Szolnok, Sas­halmi út 37, mellékköz, — kórház mögötti EGYÉB SZOMBATON este Szolnok és Szentes között a személy- vonaton ismeretlen személy elcserélte bőröndömet. Ké­rem, jutalom ellenében jut­tassa vissza címemre. Hód­mezővásárhely, Tolbuchin u. 45. Prohászka József. FELHÍVÁS! EGY NYÜLBE- FOGO HALÓ ELVESZETT. A BECSÜLETES MEGTA­LÁLÓT 200.- FT JUTALOM­BAN RÉSZESÍTJÜK. CÍM: ÉPÍTŐK VADASZTARSA- SAGA, SZOLNOK, BELOI­ANNISZ U. 14. IL n. Állami Gazdaságok, Mezőgazdasági Tsz-ek, Figyelem! Kifogástalan állapot­ban lévő középnehéz magyar hám­szerszámok és komót­szerszámok jutányos áron eladók. Országos Söripari V. Budapest, X., Maglódi út 17. Tel.: 149—490. Pesek. JOGI tanácsadó Utas és gépjárművexeto egyaránt köteles segítséget nyújtani a baleset áldozatának Közlekedési balesetek na­pirenden vannak és sajnos, gyakran előfordul a balese­tek áldozatának cserbenha­gy ása. Hatályos jogszabá­lyunk az ilyen bűntettek elkövetőivel szemben sú­lyos büntetések kiszabását követeli meg. Ezt társadal­munk tagjainak erkölcsi és humanista szemléletének helyeslése is támogatja. A BTK 259. §-a szerint a segélynyújtás elmulasztásá­nak bűntettét az követi el, aki nem nyújt tőle elvárha­tó segítséget a sérültnek — balesetet szenvedett vagy olyan személynek, aki éle­tét vagy testi épséget köz­vetlenül veszélyeztető hely­zetbe jutott. Súlyosabban büntetendő az, akinek cse­lekménye következtében a sértett meghalt, és életét a segélynyújtás megmenthet­te volna. Továbbá, aki a sé­rülést, a balesetet, illetve az életet vagy a testi épsé­get közvetlenül veszélyez­tető helyzetet okozta, vagy az elkövető a segélynyúj­tásra foglalkozásánál fogva vagy egyébként is köteles lett volna. Az említett törvényszö­vegből következtetve tehát e bűntett elkövetője nem­csak adott baleset oko­zója, hanem annak minden olyan észlelője, aki körül­ményeinél fogva a törvény rendelkezése szerint a se­gélynyújtásra kötelezett. Segélynyújtásra olyan személy jogosult, aki az idézett törvényszövegben leírt helyzetbe került, pél­dául közúti baleset folytán megsérül, vagy élete és testi épségé közvetlen ve­szélybe jutott Kérdés: a közlekedési bal­esetet okozó, vagy a vele együtt utazók, vagy később a balesetet látók felelőssége miképpen értékelhető? En­nek vizsgálatánál a törvény szövege a „tőle elvárható segítség” fogalma erre ma­gyarázatot ad. Vagyis ez azt jelenti, hogy a balesetet okozó sze­mély a közúti baleset bekö­vetkezésékor köteles meg­állni az általa vezetett jár­művel és a baleset -áldoza­tának azt a segítséget meg­adni, hogy ha a sérültnek további segítségre van szük­sége, akkor az a kellő idő­ben és módon álljon ren­delkezésére. Tehát azon túl­menően, hogy a balesetet okozó gépjárművezetőnek meg kell állnia, a sérültet a lehető leggyorsabban or­voshoz kell vinnie a komo­lyabb következmény meg­előzésére. Sok közúti balesetet okozó gépjárművezető a baleset után nem áll meg, hanem tovább hajt, áldo­zatát otthagyja. Az ilyen gépjárművezető súlyosan vét a közlekedési szabá­lyok ellen, de mivel leg­emberibb kötelességét sem teljesíti, ez a magatartása erkölcsileg is mélyen el­ítélendő. Természetesen a segély- nyújtás módja és mértéke függ attól, hogy valaki be­tegápolásban, elsősegély- nyújtásban képzett-e, vagy abban teljesen járatlan. Orvostól a segítségadás még akkor is elvárható; ha a balesetet ugyan nem ő okozta, de ő érkezik a helyszínre legelőször. Meg kell állnia gépjárművével még akkor is, ha ez hosz- szabb időt venne igény­be. Kivétel, ha beteghez megy és mielőbbi megér­kezése nagyon fontos. Eb­ben az utóbbi helyzetben Is kötelessége — mint minden más először észle­lő személynek —, hogy a mentőket mielőbb értesít­se. Segítségnyújtásra nem­csak a gázoló, a balesetet okozó gépjárművezető, ha­nem valamennyi útitársa Is köteles. Ez nem minden esetben áll fenn, csak nkkor, ha a közúti baleset áldozata súlyosan, vagy életveszélyesen megsérült. A baleset áldozatának nyújtott segítségben meg­követelhető elvárhatóságot és annak fokát a bíróságok az összes körülményeken túl a szocialista erkölcs elveinek szem előtt tartása mellett állapítják meg. Ez a szocializmus építésével párhuzamosan növekvő követelmény. *— m. L — Amint megjött a munká­ból, csak éppen hogy tett­vett egy kicsit, s máris új­ra készülődni kezdett ha­zulról. Elővette a prémes, piros kabátját, s lopva a gyerekre sandított. Az, pu­fók arcát két tenyerébe hajtva, kopott mesekönyvét nézegette. — Mindjárt jövök, Anni — mondta az asszony. — Játsszál addig! A fényké­pedért megyeit. Halkan szólt az asszony, idegesen, maga előtt is ta­kargatva a parányi bűntu­datot, ami a belsejéből elő­lopakodott. Mert önmagát nem tudta becsapni. Igaz, a fényképért megy; meg valami ajándékot is akar venni a kislánynak karácsonyra. Fizetés volt a gyárban — a fényképet, amit a nagymamának csi­náltatott a gyerekről, ki kell váltania. De ez ráérne holnap is. Az igazi ok, ami miatt most azonnal el kell mennie: a belsejét emésztő kívánság egy korty ital után. Megkívánta délután, mikor arra gondolt: jön a karácsony, Szilveszter, s nem mehet sehová, ide lesz láncolva a gyerekhez. Az italbolt borgőzös, füs­tös mélyén ismerősen fo­gadta a csapos. — Csak egy féldecit — vetette oda az asszony. Ki­csit félszegen csengett a hangja. Restelite. — Na. elég is lesz az ma­gának — válaszolt félre nem érthető lekezeléssel a férfi. Az asszony egy hajtásra ledűtötte a pálinkát. Most még jobban kívánta, mint az előbb. — Még egyet! — szólt most már erélyesebben, kis­sé parancsolóan. — No, csak egyről volt szó! — Van valami köze hoz­zá? Talán részeg vagyok? — szállt az indulat az asz- szony fejébe. — Jó, jó, adok még egy- gyel. Csa'- aztán nehogy megint baj legyen. Az asszony megragadta a poharat, s a sarokasztal­hoz húzódott vele. Onnan sziszegte vissza: — Maga azért van, hogy kiszolgáljon. Ne prédikál­jon itt nekem! Lassan, nyalogatva itta a második pohárral, de köz­ben már a harmadikra gon­dolt. Akkor állt meg az asztalnál a másik nő. Aki­vel együtt ittak a múltk~- Azóta nem látta. — Megkínálnál, Anna? — kérdezte tőle a másik. Az asszony szeme felvil- I<mt — Hozzál! Itt a pénz. Két felet hozzál! — Na, megint összejöt­tek? — húzta fel szemöldö­két a csapos. — Itt a két fél, de annak többet nem adok — intett a sarok felé. — Nem? — horkant fel a piroskabátos, mikor a harmadik féldecit is felhaj­totta. — Itt a pénz — adta oda tárcáját a másiknak. — Vegyél. Azért Is vegyél! Egy egész literrel. Kettővel! Kinek ml köze hozzá? Meg­kerestem az árát, A feketekabátos, fekete­hajú nő úgy kapott a pénz­tárca után, akár egy raga­dozó. Macskaléptekkel som- polygott a pulthoz, kidűtöt- te rá a százasokat és kikér­te a két litert. Palackozva. A k-csmáros ránézett, vállat vo *, kitette a két üveget és felmordult: — De most aztán tűnje­nek el innen! A két nő karonfogva ol­vadt bele a város esti for­gatagába, Annának olyan kedve támadt, mint három éve, mikor először része­geden meg a pálinkától. Akkor hagyta ott az ura. Pont karácsony előtt, azt mondta, a bor miatt. Hát ő aztán azóta pálinkát iszik. Egyre gyakrabban kívánja és mindig több kell. Ha egyszer megízleli, nem bír­ja abbahagyni. A sötét sarkon már ki­bontották, meghúzták az egyik üveget. Aztán min­den sarkon újra. így értek ki az állomásra, akaratla­nul, cél nélkül. Nagyokat nevettek, maguk sem tud­ták, hogy min. Az autó­buszváróban kötöttek ki. Leültek és megint csak it­tak. Most már lázasan, mo­hón, nagy kortyokban. Be sem dugták az üveget, úgy adták ösztökélve egymás szájára. Ahogy fogyott az ital, a feketekabátos egyre ritkáb­ban nevetett. Mereven bá­mult maga elé a hóra, a buszokra, az emberekre, fo­rogni kezdett vele a világ, nem tudta, hol van és már azt sem, hogy került ide. Anna ezen feldühödött. — Te! Énekeljünk! — kiáltotta. — Hallod? Meg­ittad a pálinkám, most éne­kelj! Te részeg szemét! Hal­lod? Nem úgy van az! Ka­rácsonyi éneket akarok át­kelni! A járókelők meg-megáll- tak, és nézegették őket. Ne­vettek, undorodtak, meg­jegyzéseket tettek rájuk, aztán odábbálltak. De ami­kor Anna rekedt hangon, torkaszakadtából dalolni kezdett, csoportosulás tá­madt körülöttük. — Hú! Két részeg nő! Idenézzetek! — kiáltotta vi­hogva egy suhanc. Majd barátai ízetlen viccelődésbe kezdtek, lökdösték egy­mást, Határozottan tetszett nekik az eset. Anna talpra ugrott. — Ki a részeg? A ke­resztanyád... Te büdös! — üvöltötte forgó szemekkel. — Gyere, ide, szétverem a pofádat ezzel az üveggel, te taknyos...! A többi már villámgyor­san ment. Rendőr, telefon, mentőautó. A feketekabá­tost úgy emelték be, mint a zsákot, Anna megvetően nézte, aztán, mikor hozzá­értek, dulakodni kezdett. — Engem akartok elvin­ni? Szemetek! — s fogával belemart a mentős felé nyúló kezébe. Az autóban őrjöngeni kezdett. Mikor a kórházi folyo-óra bevon­szol ík, már nem ember volt: — megveszett némber. De ereje, dühös akarata annál nagyobb lett. Ollót kapott elő, azzal rohant rá a doktorra. Az gyakorlott, higgadt mozdulattal hátra­csavarta az emberi lényt formázó, de emberi mivol­tából kivetkezett . őrjöngő kezeit. Rúgásra lendülő lá­bait két beteghordó kötözte össze. Négven fogták, kö­tözték. teperték a földre, földről a hordágyra, míg végre tehetetlenné vált. A gyógyszerszagú, csendes fo­lyosókat pillantok alatt pá­linkabűz és ocsmány, re­kedthangú szitoközön ön­tötte el. — Megálljotok, piszk)k! Hogy mertétek? Tisztessé­ges asszony vagyok én. Gyerekem van nekem. Majd kapsz ezért, te... — riká­csolta a mellette térdelő or­vos arcába, aki nyugodt mozdulatokkal adta az in­jekciót, készült a gyomor- mosáshoz. A folyosóra kióvakodá betegek irtózva nézték a hordágyhoz kötözött mocs­kot és iszonyatot árasztó lényt, aki anyának merte nevezni magát. — Vízbe kéne fojtani, mint a veszett kutyát! — szólt egy szigorú arcú, szi­kár parasztasszony, ö pedig, a piroskabátos, lassan elcsendesedett. Ott feküdt bemocskolódva, ön­magát kiközösítve az embe­rek közül; egyedül, önkezé­vel kisiklatott életének wí- zös romjain. Vajon a sorsa beteljese­dett mindörökké? \ Vagy van, lesz erő vala­hol, valamikor, erő, amely felemeli a földre hullott roncsot, hogy újra embert csináljon az emberből? Kislak! Gyuláaé Az ital rabságában

Next

/
Thumbnails
Contents