Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-21 / 43. szám
19M. február ki. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Sokat segithetnek a társadalmi bíróságok Erről tanácskozott a MED ŐSZ megyebixottsága A MEDOSZ megyebizott- aágának tegnapi ülésén az egyik fontos napirendet a társadalmi bíróságok tevékenységének elemzése, a tapasztalatok értékelése képezte. Hajdú László, a MEDOSZ megyebizottságának közgazdasági felelőse írásos jelentésben terjesztette be a napirendi pontot. Ennek tárgyalására a megyebizottság tagjain kívül meghívták a függetlenített üzemi bizottsági titkárokat, a Jász- kiséri Gépállomás, a Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat és az erdőgazdaság társadalmi bíróságának elnökeit, valamint az állami gazdaságok és a gépállomások megyei Igazgatóságának jogtanácsosát. A jelentés tartalmazta, hogy az állami gazdaságokban, gépállomásokon és a mezőgazdasági jellegű vállalatoknál 34 társadalmi bíróság működik 367 taggal. Tavaly 43 ügyet tárgyaltak, ennek fele fegyelmi jellegű, a többi kártérítési s egyéb természetű ügy volt. A referátum és több hozzászóló is foglalkozott azzal, hogy nem kellően veszik igénybe a társadalmi bíróságok segítségét, s olyan ügyekben is a vállalatok, szervek vezetői hozÜj Dokument* filmek A Magyar Filmgyártó Vállalat dokumentum filmstúdiója hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára három — köztük két egész estét betöltő — dokumentum filmet készít Lakatos Vince rendező vezetésével dolgoznak a „Magyarország felszabadítása” című, egész estét betöltő dokumentum- film összeállításán. A filmet a második világháború haditudósítóinak fennmaradt felvételeiből „vágják össze”. Az „Itthon” című alkotás azt mutatja majd be, hogyan élünk a felszabadulás után húsz évvel. A „Születésnap” c. film a felszabadulás évében született — a fiataloknak az életéből ad szemelvény eket, következtében ez a növekedés a mezőgazdaságban viszonylag sokkal kisebb volt: a mezőgazdasági munka termelékenysége csak alig több mint négyszeresére emelkedett. Logikailag és gazdaságilag egyaránt világosan adódott mindebből a gigászi feladat: „ipari ritmusra" gyorsítani a mezőgazdaság fejlődését is. 1953 óta óriási erőfeszítések történtek ebben az irányban: közismert, hogy az anyagi érdekeltség lenini elvének visszaállításától a mezőgazdaság anyagi és technikai bázisának megerősítéséig igen jelentős eredmények születtek. 1953 és 1962 között 435 kg-ról 666 kg-ra nőtt az egy főre eső gabonatermelés meny- nyisége a Szovjetunióban. Ebben a tíz esztendőben lényegesen nőtt a szovjet mezőgazdasági termelés stabilitása is. amit éppen az 1963-as. szinte páratlanul rossz mezőgazdasági évben lehetett tapasztalni. Még ebben az évben is 40 százalékkal több gabonát gyűjtöttek be, mint esztendővel korábban. S a Szovjetunió ismert gabonavásárlásait mindenek előtt az a szociális és politikai elhatározás diktálta, hogy a megnövekedett igényeket változatlan színvonalon akarták kielégíteni. nak határozatot, amelyek a társadalmi bíróság hatáskörébe tartoznának. Csupán egy példát erre. A Jászberényi Gépállomáson tavaly 29 fegyelmi ügyben döntöttek, de egyet sem tettek át a társadalmi bírósághoz. Esetenként pedig a büntetésnél, fegyelmi határozatnál hatásosabb lenne, ha a társadalmi bíróság foglalkozna a munkafegyelem, vagy a társadalmi tulajdon ellen vétőkkel. Ehhez a jövőben a mezőgazdasági üzemek, szervek vezetőinek sokkal több segítséget kell adniok. Agrártorténeti Archívum A Budapesti Mezőgazda- sági Múzeumban megkezdték a világ első agrártörténeti archívumának kiépítését A gyűjtemény legfontosabb, s már készülő része a mezőgazdasági munkaeszköztörténeti archívum lesz Az előzetes számítások szerint a gyűjtemény mintegy százezer archivlapból áll majd s teljes átekintést ad a magyar mezőgazdaság technikai apparátusáról a legrégebbi időktől kezdve napjainkig. A muzeológusok eddig ötezer archivla- pot állítottak ki. Közel ezer forint Ezer forint évi jövedelememelkedés szép summa. Még akkor is, ha csak egy embert érint. S ha meg hatvanezer Szolnok megyei szövetkezeti tag átlagos ezer forintnyi jövedelememelkedéséről beszélünk, sikerültnek nyugtázhatjuk a múlt esztendőt. Márpedig s zárszámadások még nem véglegesített adatai szerint az idén megközelítően ezer forinttal több a Szolnok megyei gazdák évi jövedelme a tavalyinál. Csoda történt talán 1963- ban? Szó sincs róla. Noha annyi igaz, az időjárás nera tekinthető a legmostohábbnak, de azért sújtott árvíz is bennünket, tönkrementek az őszi vetések, szóval nem volt éppen a legideálisabb az év. Visszaemlékezve a nyár előtti hangulatra, eszébe is jut az embereknek, hány szövetkezetben ráncolták gondterhelten homlokukat a vezetők: a kiesés igen nagy, de azért mindent megpróbálunk — mondogatták. A siker, a mindent megpróbá- lás sikere. Az, hogy a besenyszögi Lenin Termelőszövetkezetben, a tiszainokai Szabadságban, a megyei átlag ötszörösével nőtt a jövedelem, csak annak és semmi másnak az eredménye, — hogy a vezetők, a gazdák nem adták meg magukat a természet szeszélyének, dolgoztak szorgalmasan, átforSzőa x/eßszovök A békésszent- andrási Szőnyegszövő HTSZ öcsödi részlegében torontáli, perzsa és merino I. szőnyegek készülnek. A hetvenhét dolgozó havonta mintegy nyolcszáz méter szőnveget készít el. Kónyái Sáudomé perzsát készít Készül % merino L Hollandia részére FORDULAT A BELTERJESSÉG FELÉ Mindaz, ami a szovjet mezőgazdaságban 1953 óta történt, megvetette a technikai és gazdasági alapját a most előkészített fordulatnak. A mezőgazdasági plénum feladata éppen a fordulat megszervezése volt. A döntés lényege: a most következő történelmi időszakban, lényegében 1980- ig mélységében kell fejleszteni a szovjet mezőgazdaságot. A főkérdés tehát a mezőgazdaság belterjessé tétele, a mezőgazdasági termelékenység rendkívül gyorsütemű fokozása. Éppen itt kapcsolódik össze elválaszthatatlanul egymással a vegyipar és a mezőgazdasági plénum. A belterjesség elengedhetetlen feltétele ugyanis a szovjet műtrágya-felhasználás megnégyszerezése, a vegyi gyomirtók és növényvédőszerek dús alkalmazása. Ez természetesen a vegyipar fejlődésének függvénye. S a veevipar a mezőgazdaság számába ebből a szempontból valósággal „kincset ér”, hiszen egy munkaóra a műtrágyát gyártó modem vegyi üzemben — 24 munkaórát takarít meg a mezőgazdaságban. Minden eeyes rubelt amit vegyipari növényvédelemre fordítanak, tizenkét rubellel fizet vissza a *r,r',70',*n7cjr*c^r*i fnrméS. — Ennek megfelelően —mint a mezőgazdasági plénumon elhangzott beszámoló hangsúlyozta, már az idén tíz millió tonna műtrágyát használnak fel szemes termények termeléséhez, 1970- re pedig ez a mennyiség eléri a 30—35 millió tonnát. A szovjet szakemberek számítása szerint a műtrágya tonnája 2—3-szoros azonnali termésnövekedést eredményez — ami azt jelenti, hogy már az első évben 20—30 millió tonnás termésnövekedést lehet előirányozni. Természetesen ez feltételezi a mezőgazdaság ke- mizálásának szakmai irányú fejlődését is: az agrokémiai szakemberek számának erőteljes növelését. A mezőgazdasági plénum ennek megfelelően határozatot hozott kiterjedt agrokémiai hálózat létrehozására, amelyet országosan egységesen fognak irányítani. A VALÓSIG ALAPJÁN Világosan kell látni, hogy a „nagy vegyipar” létrehozásáról és a mezőgazdasági termelés egyidejű radikális emeléséről hozott határozat nem valami szubjektív elhatározás terméke A szovjet gazdaság vezetői természetesen tíz esztendővel ezelőtt is tudták, hogy a kemizálás. az öntözés, a gépesítés eredményeképpen — tehát végső soron a belterjesség, a termelékenység, a terméshozamok növelésével — két-háromszorosára lehet fokozni a mezőgazda- sági termelést. Egy ilyen határozat azonban csak akkor tekinthető megalapozottnak, ha nem szubjektív vágyakra, hanem objektív anyagi, gazdasági bázisra épül. Ezért volt szükség az utóbbi tíz esztendő mezőgazdasági intézkedéseire és a vegyipari programra. Az objektív elemeknek ezt a szerepét hangsúlyozta Hruscsov a mezőgazdasági plénumon elmondott hozzászólásában, amikor arról beszélt: „számunkra reális feladat a nagy vegyipar megteremtése. Néhány évvel ezelőtt még meghaladta volna erőnket a mező- gazdasági termelés megkétszerezése. megháromszo- rozása. Ez ma már teljesen megvalósítható. A vegyipar feilődésével létre!önnek a feltételek ahhoz, hogv biztosítsuk az ország szükségleteinek teljes kielégítését a legértékesebb élelmiszerek tekintetűben is”. Az egymással összeforró, összefonódó vemdoarl és mpsőg.ezdasóei áttörő« s az áttörést megszervező két plénum ’Ivmődnn voltaképpen történelmi határkő a Rzoviettmiő gazdasági fejlődésének. a hőrég nagy versenvének kündn'énont■»ej Q«. fsh'hrvn iyv hep elsőrendű világpolitikai esemény. Az asszonyok is készülődnek Kenderes mindkét közös gazdaságában a nők is évek óta résztvesznek a termelésben. Az asszonyok már most is készülődnek. A Vörös Csepel Tsz nőbizottságának vezetői kedden este arról tanácskoztak, hogy a nemzetközi nőnap megünneplése után, dátum szerint március 14-én nőgyűlést tartanak. A már eddig is dolgozó asszonyokat, lányokat, valamint a szövetkezeti gazdák feleségeit hívják.meg a tanácskozásra, ahol megbeszélik, hogyan vállalnak részt az idei feladatokból. Megkezdik a női munkacsapatok szervezését is. A nőbizottság tagjait arra ösztönzik: szombati, vasárnapi pihenőjük terhére vállalják el néhány hold kapásnövény ápolását. Munkájukat megfizeti a tsz, s az így nyert összegből közös rendezvény, esetleg kirándulás költségeit fedezhetik. A nőgyűlésről még csak annyit, hogy meglepetést tartogatnak társaik számára a nőbizottság vezetői. Azt nem árulják el, hogy mit, majd megtudják, akik részt vesznek a nőgyűlé- sen. V K. 1 Gömöri Endre | málták a tervet, lapozgatták a pénzügyi dokumentációt, s mindaddig okoskodtak, amíg biztonságban nem érezték magukat Sok, igen sok azoknak a szövetkezeteknek a száma, amelyekben jóval többet osztottak az idén, mint tavaly. Említhetnénk a túr- kevei Búzakalászt, a szolnoki Lenint általában a jászsági szövetkezeteket. A jásztelki Alkotmány például a tavasszal egyesült az ottani Tolbuchin közös gazdasággal és év végére éppen a kétszeresét kapták munkaegységértékben a tavalyinak, a volt Alkotmány szövetkezet gazdát Vezetőik elmondták, hogyan. összetevői a hajnali felkelések, a pontos kalapálás, a munkafegyelem lazításának el nem tűrése, az összefogás már igen magas erkölcsi arculata. És ez a döntő. Mert ki kell mondani, jól is esik önmagunknak is a tavalyi siker tudata, de önünnepléssel beérni mitsem ér, ha a holnapot nem tekintjük. Az igen közeli holnap* 1964. pedig itt van és jó lenne ebben az évben megint legalább ezer forinttal megtoldani a megye szövetkezeti gazdáinak jövedelmét. S ez teljesen reálisnak látszik. Közös gazdaságaink az idén igen szépen tartalékoltak, minden eddiginél jobban ellátottak takarmánnyal, s a tavaszi indulás jelei is biztatóbbak. Most megyeszerte tervezéssel tölti idejét a falvak népe. A terveknek máris tartalmaznia kell, mennyivel akarnak tovább jutni a tavalyinál. Tapasztalataink szerint jelentkezik bizonyos önelégültség. Több szövetkezeti elnökkel beszéltünk, akik vallották: alacsonyabbra tér. vezik a jövedelmet, mint az idei tény. Mert — mondják — annak őrülnek az emberek, ha egy fillérrel is több lesz a tervezettnél. de amiatt bosszankodnak, ha egy fillérrel is kevesebb. Van ebben igazság, józan realitásra intő szándék. Csakhogy az Is igaz: az alacsony terv nem ösztönöz erőfeszítésre. Játszva teljesíthető, s ha történetesen a növénytermesztés nem produkálja a tervezettet, de az állattenyésztés többet ad, akkor megnyugodnak a vezetők, egálban vagyunk, senki nem szólhat semmit, amit vállaltunk — teljesítjük. Az igazán reális tervezés körülbelül az, amit a ti- szagyendai Lenin szövetkezetben csinálnak. Tavaly 16 forintos munkaegységértéket terveztek, az idén 20 forintot szándékoznak. Nem sokkal magasabb, de több, meg kell érte dolgozni vezetőnek és vezetett- nek, s alapja annak, hogy jövőre újabb egy-két forinttal emeljék tervüket. Pillanatnyilag a megye szövetkezeti parasztságának közösből származó jövedelme alig teszi ki a tizenháromezer forintot Igaz, ehhez még hozzá számítandó a háztáji bevétele is, de azzal együtt sem sok. A szocializmust nemcsak a termelés ésszerűsége, nemcsak a gépesítettség, nemcsak a kemizálás, nemcsak a nagyüzemi arányok kialakítása fémjelzi, hanem az anyagi javak bősége is. Minden előbbi mitsem ér becsületes megélhetőség, a munka jó honorálása nélkül. Minden más ilyenformán csak eszköze ennek a célnak. B. k
