Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-21 / 43. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! 5Z0LN0K MEGYEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁT«; I APIA XV. évfolyam, 43, szám. Ára 50 fillér 1964. február 31., péntek. A mérleg két oldala B6 nyereséges ■— egy veszteséges ktsz Egy év minden erőfeszí­tése, a súlyos termelési gondokkal teli napok meg­feszített munkája most rengeteg S2ám és kimuta­tás mögé rejtőzött. A ri­deg számsorok mögé látók azonban közel ötezer kis­ipari szövetkezeti tag ál­dozatos munkájának ered­ményeit fedezhetik fel. IÍI63. év mérlegét — bármilyen sok termelési, termelékenységi, önkölt­ségi és egyéb mutató is alkotja vázát — két vi­szonyszám tükrözi a leg­hívebben. Szolnok megye 67 kis­ipari termelőszövetkeze­te közül csupán egyet­len zárta veszteséggel az évet. A Szolnok megyei KISZÖV irányítása alatt álló ktS2-ek termelési ter­vüket 8,6 százalékkal .túl­szárnyalták. 394 540 000 forint helyett 428 447 900 forint termelési értéket hoztak létre. Előirányzatát csupán a cipő és szolgál­tató ipar nem teljesítette. AZ előbbi 91,2, az utóbbi 99,8 százalékon tett eleget kötelességének. Nagyon kedvezőtlen a cipőiparon belül a mezőtú­ri Lábbeli Készítő KTSZ termelési mutatóinak ala­kulása, mert á szövetkezet export terv előirányzatát a kül­kereskedelmi vállalat késedelmes rendelése miatt nem tudta teljesí­teni. Ezért a tervhez viszonyít­va 7,7 százalékkal lema­radt. A helyi iparpolitikai lervmutatók kedvezőtlen alakulását a javítás szol­gáltatásnál és a méretes tevékenységnél lévő lema­radások idézték elő. és a terv nem teliesítését nem lehet kizárólag csak az igények, illetve a megren­delések hiányára visszave­zetni! Inkább ott kell a hibák okát keresni, hogy ogves szövetkezeti vezetők ’< javítás szolgáltatás ro­vására az árutermelést nö­velik. 1963-ban különösen a rádió- és televízió javí­tásának határidejével és minőségével kapcsolatban merült fel több panasz. A szövetkezetek dolgo­zóinak a megrendelők­kel sokkal udvariasab­ban kell bánniuk, ezál­tal jelentős fellendülés várható a fejlődésben megrekedt, javító-szol­gáltató és méretes tevé­kenységeknél. Az egy főre eső terme­lési érték alakulásában csupán a cipőipar ért el negatív eredményt. A leg­jobb 110.3 százalékos tel­jesítményt a vegyipar mu­tatja. A szövetkezetek nyere­sége 1962. évhez viszo­nyítva abszolút összegben és a termelési érték szá­zalékában kifejezve is növekedést mutat. 1962- ben a nyereség 24 495 800 forint, a termelési érték 6,6, 1963-ban 30 395 000 forint, a termelési érték 7,1 százaléka volt. A termelési érték 12—14 százalékának megfelelő —- vagyis a legnagyobb — nyereséget négy szö­vetkezet — a mezőtúri Lábbeli Készítő, a tósze­gi Vegyesipari, a karcagi Fodrász és a szolnoki Háziipari KTSZ — érte el. A szelevényi Épületkar­bantartó KTSZ az egyet­len veszteséges szövetke­zet az évi mérleget 320 800 forint deficittel zárta. A veszteség okai a szolnoki sorházak építke­zésénél végzett lelkiisme­retlen munkához vezethe­tők vissza. Az építőipari termelési folyamatok bi­zonylati rendszere az ese­tek többségében nem meg­felelő. az egyes munka­helyeken nem hajtják végre az alapbizonylato­lást, az anyagok pontos elszámolását. A belső el­lenőrzés szervezettsége sem megfelelő, mert füg­getlenített belső ellenőr mindössze négy ktsz-nél van, de ők sem foglalkoz­nak kizárólag csak ellen­őrzési munkával. Az 1963. évi mérlegbe­számoló alapján megálla­pítható, hogy a megye kis­ipari termelő szövetkeze­tei az. említett két ipar­ágtól eltekintve megfele­lően fejlődtek. Ebben az esztendőben Szolnok megyei ktsz-eink teljes termelési érték tervét az OKISZ — 412 6C0 000 forintban ál­lapította meg és az ösz- szeg az 1963. évihez vi­szonyítva 8,8 százalékos növekedést jelent. A termelői létszám 5,5 az egy főre jutó termelési ér­ték pedig 3,3 százalékkal nő. Az átlagbér az elmúlt évhez viszonyítva 1,6 százalékkal lesz maga­sabb. Az 1964. évi terveket a helyi iparpolitikai tevé­kenység további növeke­dése, a termelékenység emelkedése és a szigorú létszámgazdálkodás jel­lemzi. A szövetkezetekben felszabaduló ipari tanuló­kat a termelő munkában foglalkoztatni kell. , A késTÜlfí terr egy adnia 1000 hold szántóföldi növény öntözése A kunmadarast Kossuth Tsz területe az Új Baráz­dával és részben a Táncsiccsal történt egyesülés révén csaknem hatezer holdra nőtt. A tervezés min­dig nagy gond, hát még most, amikor ekkora, terület­re készítenek tervet. Érthető, hogy alaposan meggon­dolják, meghányják-vetik, mi hogyan legyen. — A2 ezernyi más dolog mellett sokat beszélgetüiiK az öntözésről is. Még papí­ron nem rögzítettük, szó­belileg azonban már meg­1 állapodtunk abban, hogy az idén mintegy ezer holdra juttatunk mesterséges csa­padékot — mondotta — Ró­zsa Sándor tsz-elnök. — Tavaly is öntöztek? — Hogyne. Több mint négyszáz, holdat, s ez mind szántóföldi növény volt. — Többek között százötven hold kukorica. Előtte egy évvel százharminc hold kukoricát öntöztünk, s a jó terméshozam a gazdákat is meggyőzte arról, hogy nem felesleges kiadás és időpa­zarlás e fontos takarmány- növény árasztása. locsolása. 1962-ben az öntözött burgo­nya 151 mázsás terméssel fizetett holdanként, — Az volt a törekvésünk - s az öntözést is ennek a szolgálatába állítottuk —, hogy növeljük takarmány­A KI^Z kezdeiiífnve?pspre határidő előtt elkészítik a Tisza*' menti Vegyiművek ú; beruházásait Megválasztották a községi népírontbizottságokat a szolnoki járásban (Tudósítónktól) A Szolnok megyei Vegy­ipari Operatív Bizottság kezdeményezésére — mint azt szerdai számunkban közöltük — tegnap tanács­koztak a megyei KISZ bi­zottság tanácstermében, — azoknak a vállalatoknak KISZ titkárai, akik a Ve­gyiművek új műtrágyagyá­ra részére szállítják a gé­peket és berendezéseket, A fiatalok munkájának támo­gatására megjelent az Or­szágos Tervhivatalból Bá- donyi István, a Kohó- és Gépipari Minisztériumból Bengyel Antal és a Nehéz­ipari Minisztériumból Fa- zokas István. Az értekezleten Verbal Lajos az operatív bizott­ság elnöke ismertette azo­kat az eredményeket, ame­lyeket mái- a KISZ fiata­lok a Vegyipar fejlesztésé­ben eddig elértek. Elmond­ta, hogy minden hónap ké­sedelem 24 millió forint termeléskiesést okoz. Én­nél azonban sokkal jelen­tősebb az a kár, amely az egész népgazdaságot éri. — Annak a szuperfoszfát mennyiségnek felhasználá- j sával, amelyet az új gyár egy hónap alatt gyárt, a mezőgazdaság 32 ezer ton­na gabonával többet ter­melhet. A beruházás je­lentőségének ismertetése után minden vállalattal kö­zölte a2 Operatív Bizottság azokat a kívánságokat, me­lyet előzetesen írásban is megküldték részükre. A megjelent vállalatok képviselői egyenként fel­szólaltak, hogy szinte ki­vétel nélkül vállalták a határidők csökkentését. A megyei pártbizottság ipari osztálya nevében Sós István zárta be a 2 értekez­letet. Megállapította, hogy az itt elhangzott felajánlá- í sok összesítve kb. 300 hó- j nap határidő rövidítést je­lentenek az egyes gépek és berendezések beszerelésé­nél. A szolnoki járásban be­fejeződtek a népfrontbizott- ságckat újjáválasztó gyűlé­sek. ' Az összejövetelekre összesen négyezeregyszázot- venen látogattak el és nyolcvanan szólaltak ott fel. Elsősorban községük életéről mondták el véle­ményüket, majd a nép­frontbizottságok további te­vékenységére tettek javas­latokat. r A járás 18' újjáválasztott népfrontbizottságába össze­sen kilencszáztfz tagot vá­lasztottak még, a népfront megyei értekezletére pedig ötvenhét küldöttet delegál­tak. A járási népfrontbi­zottság — melynek tagjait szintén a községi értekezle­teken választották meg — február 25-én tartja első, alakuló ülését. A szolnoki Tisza-partí gimnázium IV/A osztályának fizika óráján Várszegi Már­ton tanár vezetésével a Meiss.. t íéle visszacsatolást tanulják. Az órán a ta­nulók hármas csoportban maguk állítják össze a működő rezgéskeltőt növényeink hozamát. Évek óta csak szűkösen tudtuk ellátni állatállományunkat. Most már elértük — s eb­ben az öntözésnek is szere­pe van —, hogy szálas- és lédús takarmányból nincs hiányunk. A következő lé­pés, hogy abraktakarmány­ból is megtermeljük a szükséges mennyiséget. — Ezért a tervezett ezer hold öntözésének körülbelül a felét a kukorica adja. A konyhakerti növények kö­zül mindössze tí2 hold pa­radicsomra juttatunk mes­terséges csapadékot. — Biztosított az ezer hold öntözése? —- Ami az emberi és gépi erőt illeti, Igen. S remél­jük, hogy a Tiszából nyert öntözővízben sem lesi hiány. Már most számba- vettük, hogy mennyi szi­vattyú, hány szórófejes ön­tözőberendezés áll rendel­kezésünkre. Műtrágyát is aszerint rendeltünk, hogy az öntözött földekre meg­felelő mennyiségben jus­son. Az Idén szervestrágya kiszórásával Is pótoljuk az öntözött területeken a ta­laj tápanyagát. — A sikeres öntözéshez az említett feltételek mel­lett nagy szükség van szak­képzett emberekre. Gazda­ságunkban tavaly nyolc öntöző szakmunkás dolgo­zott, jelenleg pedig tízen tanulnak a kunhegyesi ön­tözéses tanfolyamon. Meg­beszéltük velük, hogy nem­csak a vizsgadíj kifizetését vállalja magára a tsz, ha­nem a tanfolyam idejére napi 1,28 munkaegységet írunk jóvá azoknak, akik sikeresen vizsgáznak. —- A szakmunkásbizonyítvány­n.val rendelkező tsz-tagok képzettségüknek megfele­lően, 10 százalékkal maga­sabb munkaegységet kap­nak. — Ki irányítja majd ae öntöző brigádot ? —■ Erről is döntöttünk már. Erdei Józsefre bíztuk a brigád, egyszóval az egész öntözés Irányítását, ö lesz az öntözéses agronó- mus. A ts2 ve2etői, gazdái a kés2ülő tervet még csiszol* ják, módosítják. Az öntö­zésről is bizonyára sokszor beszélgetnek, Vitatkoznak még. Főleg arról, miként használják k? lehetőségei­ket, okosan, ésszerűen, úgy, hogy az öntözött földekről gazdag termést takaríthas­sanak be, s év végén el­mondhassák, hogy abrak­takarmányból is megter­melték, amire szükségük van. N. K. Derült, hideg idő várha ó A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztálya tájékoztatásul közölte, hogy a két oldalról beözönlő hi­deg péntekre nagyjából ki­egyenlítődik, s az éjszakai hőmérséklet országosan mí­nusz 5—10 fokig süllved. A viharos, vagy élénk szél pénteken kissé gyengül. A nappali felmelegedés az in­tenzív napsütés ellenére sem lesz jelentős.

Next

/
Thumbnails
Contents