Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-20 / 42. szám
1884. február 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Külkereskedelmi kapcsolataink a szociális fa országokkal A szocialista országok között kialakult széleskörű munkamegosztás elsősorban a külkereskedelmi áruforgalomban valósul meg. A külkereskedelem közbejöttével jutnak el a munkamegosztásban termelt javak egyik országból a másikba. A szocialista országok külkereskedelmére a tervszerűség, a termeit javak tervszerű cseréje a jellemző. Ezért lehetséges az, hogy a szocialista országok egymás közötti külkereskedelmi kapcsolatai több évre (általában 5 év) megkötött áruesereforgalmi megállapodások alapján épülnek ki. Az egyes szocialista országok tervgazdálkodása szempontjából ennek igen nagy a jelentősége. A hosszúlejáratú megállapodások segítségével több évre biztosított az exportra termelt javak tekintélyes részének értékesítése és a termelés anyagellátása. Külkereskedelmi áruforgalmunkból a szociálissá országok mintegy 70 százalékkal részesednek és ennek több mint 2/3-a exportban és importban egyaránt a hosszúlejáratú megállapodásokban kormányok közötti kötelező érvényű szerződésben biztosított. Ezek a körülmények magyarázzák elsősorban a szocialista országok egymás közötti forgalmának túlsúlyát az országok külkereskedelmében. Ennek a külkereskedelmi kapcsolatnak alapvető jellemzője a kölcsönös előnyök és a teljes jogegyenlőség érvényesíthetősége. Ebből következik az is, hogy ma már exportunk több mint 4-sze- s-ese és importunk mintegy 4,5-szerese az 1950. évinek anélkül, hogy a szocialista országok részaránya tulajdonképpen változott volna. A kölcsönös előnyöket világosan tükrözi a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünknek *— hazánk adottságait kifejező — áruösszetétele. Magyarország szocialista országokkal folytatott külkereskedelmének áruösszetétele 1963-ba* A teljes forgalom %-ban Kivitel BehozaGép- és finommetel ehnikai term. «g Anyagok és fél- készáruk 5S,C Mezőgazdasági ás élelmiszeripart termékek lM *» Ipari fogyasztást cikkek 20, t S# Összesen: 100 J) UHM> Ebből az áruösszetételből vissza lehet következtetni az országban végbement változásra, mert például az 1963. évi 47,1 százalékos gép- és finom- mechanikai termékek részesedése még 1950-ben csak 23 százalék volt és a 15 százalékos mezőgazdasági és élelmiszeripari részarány 1950-ben 39,2 százalék. A változások szemléltetően mutatják a szocialista országok között kialakult teljes egyenlőséget, amely nem a nagy és kis országok tőkés, hanem a testvéri együttműködésre jel- taaoző formában és a kü országok érdekeink mesz- szemenő figyelembevételével alakultak ki. A szocialista országokkal való külkereskedelmi áruforgalmunkban az utóbbi időben már nemcsak az a jellemző, hogy kormányok közötti megállapodás biztosítja a tervszerű külkereskedelmi forgalmat, hanem mint például a Szovjetunióval, a külkereskedelmi vállalatok is hosszabb időre állapodnak meg, és kötnek magánjogi szerződéseket. Az 1964. évi tárgyalások során már az 1965. évi igényeket is megvizsgálták, és ezt követően kétéves megállapodást kötöttek, amelyet a külkereskedelmi vállalatok azonnal továbbíthatnak a termelő üzemek felé. Ez azt eredményezi, hogy a termelő vállalatok előre gondoskodhatnak a kétéves igények gyártásának előkészítéséről, a szükséges nyersanyagokról, kapacitásról és munkaerőről: így még tervszerűbbé válik a szocialista országok gazdasági együttműködése és az annak alapját jelentő termelés is. R. L. A minőség a de a mennyiség sem lehet közömbös Népgazdaságunk tervszerű fejlődése, valamint a nemzetközi teher- és személy- forgalomba való fokozottabb bekapcsolódása .nyomán a MÁV .ro szállítási teljesítménye évente 6—8, személyszállítási forgalma 4—6 százalékkal növekszik. 1963-ban megvizsgálták a vasúti járműállományt és kiderült az, hogy a vontató járművek átlagosan 32,5, az áruszállításban résztvevő teherkocsik 33.7 évesek. Ha számításba vesszük, hogy világviszonylatban általában a gazdaságos üzemeltetés és karbantartás felső határát 3« évben határozzák meg, az átlagos kor e két kategóriánál rendkívül magas. A vizsgálati eredmények azt is mutatták, hogy a vasúti járművek jelenlegi műszaki állapota nem kielégítő és a vasút a szállítást feladatoknak gazdaságosan nem képes eleget tenni. A szolnoki Járműjavítóban — de ezzel egyidőben a miskolci és a székesfehérvári járműjavítóknál is — 1964 január elsejével új munkáltatási rendszert vezettek be. Megkértük Tervezési gondele Tiszainokán A tiszainokai Szabadság Tsz kilépett a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek sorából. A három évvel ezelőtti, mérleghiányos tsz-ben az egy dolgozó tagra jutó átlagos jövedelem meghaladja a 14 000 forintot. Figyelemre méltó eredmény ez, hisz 1961-ben a tagoknak vissza kellett fizetniük bizonyos összegeket, mert „túlelőgezték” őket Tavaly — az előző évihez képest — az egy dolgozó tagra jutó átlagos jövedelem 5600 forinttal növekedett. Gyarapodott a szövetkezet fel nem osztható szövetkezeti alapja, nőtt a tiszta vagyona és nagyon jelentős termelési alapot tartalékolt erre az évre. A vezetőség sokszorosíttatta a gazdaság termelési és pénzügyi mutatószámait, s azt még a zárszámadó közgyűlés előtt mindenkihez eljuttatta. Hasznos kezdeményezés ez a tagság tájékoztatására. AMIRŐL TUDNIA KELL A TAGSÁGNAK Az inokai Szabadság Tsz gazdái tehát nagyot léptek előre. A zárszámadás előtti párttaggyűlésen a kommunisták mégsem az eredményekkel foglalkoztak, amikor a tavalyi munkájukat értékelték. A szövetkezet életében több olyan káros jelenség van, melyet ha nem szüntetnek meg, visszaveti a fejlődést. Tiszainokán a részesművelést és munkaegység szerinti jövedelemelosztást — egyaránt alkalmazzák. Ám a tagok égy része nem tartja kötelességének, hogy a részesművelésen túl egyéb munkában is részt vegyen. Az előző évhez képest tavaly negyvenkilenccel kevesebben dolgoztak a munkaegység szerint díjazott munkákban. (Pedig ez sem jelentéktelen összeg, mert a munkaegység értéke a 30 forintot is meghaladja.) A szövetkezetnek jóné- hány olyan tagja van, aki 50 munkaegységet sem szerzett egész éven át. A munkakerülőket természetesen rossz szemmel nézi a becsületes többség. Elítéli őket és megfelelő rendszabályokat sürget a munkába való bevonásukra. A párttaggyűlés résztvevői éles szavakkal ostorozták az egyoldalú részesművelőket. A taggyűlésen határozat is született: a férfiaknál tegyék kötelezővé a minimális 150, a nőknél pedig a 80 munkaegység elérését. Akik az őszi betakarításig ezt nem érték el, azoknak csökkentik a háztáji területüket, vagyis a kukoricájuk egy részét a közösnek kell átadniok. Továbbá, akik havonta három munkanapot, vagy többet hiányoztak igazolatlanul a közös munkából, a fuvar- költségekkel (ez ingyenes a tsz-ben) megterhelik őket. Ezt a javaslatot a tervjóváhagyó közgyűlés elé fogják terjeszteni. VÁLTOZÁS AZ IDEI TERVBEN A kommunista kollektíva elégedetlen volt a bizottságok (fegyelmi, szociális, ellenőrző) működésével. — Az ellenőrző bizottság gyakran a brigádvezetők hanyagságait hozta helyre, tehát helyettük dolgozott Ugyanakkor nem ellenőrizte a gazdálkodást, a pénztárt, a takarmányfelhasználást és jobban ügyelhetne a közös vagyonra. A párttaggyűlés javasolta, — hogy a közgyűlés válassza újjá a szövetkezet bizottságait és kérje számon működésüket. Most készül a Szabadság Tsz idei termelési terve. Ez több változást fog tartalmazni. Tavaly öntöztek a gazdaságban először, — méghozzá jó eredménnyel. Az állattenyésztésben szintén lesznek változások. Felépül az 50 férőhelyes tehénistálló és csaknem háromszorosára növelik a tehenek számát. Bevezetik az itatásos borjúnevelőt és tovább csökkentik a sertések hizlalási idejét. A szövetkezeti pártszervezet a termelési tervre építi saját tennivalóit. Kovács István, a tsz fiatal párttitkára mondotta: az adminisztratív rendszabályok önmagukban nem elegendők a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. Az egyéves tervükben nagy szerepet szánnak a politikai munkának, az emberek nevelésének, a kollektív érzés elmélyítésének. Rendszeressé teszik a brigádértekezleteket és előadássorozatot indítanak a tagságot érdeklő témákról. ERŐSÍTIK SORAIKAT A pártszervezet kislét- számú, így nehezen tudja megoldani sokrétű feladatait Tavaly elhanyagolták soraik erősítését, mindösz- sze két tagjelöltet vettek fel. Jelenleg nyolc olyan gazdával foglalkoznak, — akik kiválóan dolgoznak a közös munkában. Közülük akarnak tagjelölteket felvenni. Nem törekednek a mindenáron való tagjelöltfelvételre: az a céljuk, hogy az alapszervezet somi tovább erősödjenek. A Szabadság Tsz-t most nem a gyenge szövetkezetek között tartják nyilván. Idei eredményeik azonban köteleznek. Ahhoz, hogy tovább fejlődjön, közös erőfeszítéssel meg kell szüntetni a haladást gátló körülményeket. — m. I. —é f ígsiyiiifá unj m % WlmkM PÉÉ Kisbárányok a Karcagi Béke Tsz-ben Jávor Nándort, a szolnoki járműjavító igazgatóját, nyilatkozzon, miiyen tapasztalatokat szereztek és milyen eredményeket értek el a minőségi javításban az eltelt másfél hónap alatt. — Azzal kezdem — mondta Jávor Nándor —, hogy a jelenlegi minőségi járműjavítás egyáltalában nem újkeletű dolog. Minden vállalati főnök tisztában volt ennek szükségességével, de magasabb szinten is tudták, a túlságosan leegyszerűsített fővizsgák következtében két fővizsga közötti időszakban (körülbelül 3—4 év) a vasúti kocsik hétszeri, nyolcszori futójavításon mentek át és azonkívül, hogy a szállítási munkából kiestek, a népgazdaságnak többszázmillió forint kiadást okoztak. Mégis, a második világháború okozta súlyos károk mielőbbi helyreállítása, a MÁV járműjavító ipar területén is a mennyiségi termelést helyezte előtérbe. — Milyen nehézségekkel járt a minőségi javítás bevezetése? — Véleményem szerint az új javítási módszer érdekében túlzott propagandát fejtettünk ki. Sokan egészen csodálatos dolgokat vártak, pedig ilyenről szú sincs. A munka még korántsem megy úgy, ahogyan kellene. Ennek az az oka, hogy a megrendelők fa vontatási szolgálat beosztottja!) még tájékozatlanok. gyakorlatlanok új funkcióikban. Nekik is át keli állniok. a régi gyakorlatot, meg kell szüntetniük. lsen ám. de itt kővetik el a hibát. Átesnek a másik végletbe. — Miért? — A legöregebb. 76 éves teherkocsit is újjá akarják varázsolni. Ezért fordulhat elő. bogy a D kategóriába sorolt kocsikra — amelyek legfeljebb még 3—4 évig lehetnek forgalomban — 338 ráfordított munkaórát kitevő 1a vitást kémek* holott ebben a kategóriában 120 óra lehet * javításra fordított munkaidő. Igaz, hogy a minőségi javításra tértünk át — mondotta Jávor Nándor —* mégsem lehet figyelmen kívül hagyni a darahszámot. A különböző kategóriákba tartozó kocsikra ezért any- nyí órát kitevő javítást szabtak meg, amennyi elegendő ahhoz, hogy az Illető jármüvet életkorának megfelelő és ne túlzott — fővizsgának vessék alá Természetes, hogv a B kategóriába tartozó és körülbelül 30 éves kocsikra 360 órát fordítunk, mert megéri, hogy a javítás után olyan legyen, mint egy új kocsi, de az már ráfizetés volna ha a kiselejtezés előtt álló vagont ugyanilyen költséggel javítanánk. — Hogyan fogadták • dolgozók a minőségi követelményeket? — A közhangulat először az volt, hogy a minőségi javítást csak minőségi normákkal lehet megoldani. í Még kisebb mértékben ma j is hallatszanak ilyen meg- t jegyzések. Nem mondjuk , azt, hogy néhány munkahelyen nem kell változtatnunk a normaidőkön, de ez az összes reszortoknak csak mintegy 3—4 százalékát teszi ki. Ilyen helyeken pótidőt utalványozunk. Egy bizonyos ideig még műszaki normákat nem készíthetünk. Januárban 8689 óra pótidőt utalványoznunk. Most február közepén a személykocsi osztály kivételével már majdnem mindegyik részleg elérte a 100 százalékos teljesítményt. — Sor került belső átcsoportosításra is? — Igen. A gőzmozdony osztálynak száz főre van szüksége. Ebből már hatvan dolgozót oda is helyeztünk. A hiányzó negyven embert a jelenlegi túlzott javítási követelmények miatt nem kapta meg a mozdony osztály. — A minőségi javítás bevezetése az eddiginél is jobban megköveteli a műszaki fejlesztést. Milyen lehetőség van erre ? — 1964-ben műszaki fejlesztésre 23 850 000 forintot fordítunk. Ebből az összegből a TMK törzskészlet biztosítására és kisgépesítésre egymillió forint áll rendelkezésünkre. — Az új javítási módszerhez biztosított az anyagét az alkatrész? — Az még sohasem fordult elő, hogy valami ne hiányzott volna. Decemberben és januárban nagyobb súlyt fektettünk az alkatrészgyártásra. Raktáraink a szükséges alkatrészekkel ei vannak látva. Egyedül hengerelt és rúdacélból volt hiány, ami egy kis zavart is okozott, de már esek is beérkeztek. — Milyen új prémiumrendszert dolgoztak Iá? — Jelénleg csak célprémium feladatokat tűztünk ki. Többek között az új javítási módszer technológiájának kidolgozására, a gyakorlati tapasztalatok alapján. — Teherkocsi fővizsgából január hóra mennyi volt a követelmény és hány minőségileg javított vagon hagyta el a járműjavítót? — Háromszáznegyvenhat fővizsgát kellett volna elkészíteni, ehelyett 45 készült el és még a régi módszerrel mintegy 60 kocsi. Elmondom, egyes kategóriáknál hány órát lehet javításra fordítani és a megrendelőnek hány órának megfelelő igénye van. — A kategóriában 130 óra helyett 32Ó óra, AB kategóriában 150 helyett 266, B kategóriában 360 helyett 470, C kategóriában 170 helyett 355 és végül D kategóriában 120 óra helyett 338 óra a ténylegesen ráfordított munkaidő. Az indulás első hónapjában felmerült nehézségek és a túlzott követelmények miatt az előírt darabszámot nem tudtuk teljesíteni. A minőségi javítás nem azt jelenti, hogy tökéletes legyen a fővizsga és nem számít, hány jármű hagyja el a vállalatot. Ezért a megrendelő által kért javítási munkák mellé feltüntetjük a normaórákat és a megrendelést tájékoztatás céljából visszaküldjük. Reméljük, nem is olyan sok idő múlva jobb eredményekről számolhatunk be. — bi —
