Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-20 / 42. szám

1884. február 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Külkereskedelmi kapcsolataink a szociális fa országokkal A szocialista országok között kialakult széleskörű munkamegosztás elsősor­ban a külkereskedelmi áruforgalomban valósul meg. A külkereskedelem közbejöttével jutnak el a munkamegosztásban ter­melt javak egyik ország­ból a másikba. A szocia­lista országok külkereske­delmére a tervszerűség, a termeit javak tervszerű cseréje a jellemző. Ezért lehetséges az, hogy a szo­cialista országok egymás közötti külkereskedelmi kapcsolatai több évre (ál­talában 5 év) megkötött áruesereforgalmi megálla­podások alapján épülnek ki. Az egyes szocialista or­szágok tervgazdálkodása szempontjából ennek igen nagy a jelentősége. A hosszúlejáratú megállapo­dások segítségével több évre biztosított az export­ra termelt javak tekinté­lyes részének értékesítése és a termelés anyagellátá­sa. Külkereskedelmi áru­forgalmunkból a szociális­sá országok mintegy 70 százalékkal részesednek és ennek több mint 2/3-a ex­portban és importban egy­aránt a hosszúlejáratú megállapodásokban kor­mányok közötti kötelező érvényű szerződésben biz­tosított. Ezek a körülmények magyarázzák elsősorban a szocialista országok egy­más közötti forgalmának túlsúlyát az országok kül­kereskedelmében. Ennek a külkereskedelmi kapcsolat­nak alapvető jellemzője a kölcsönös előnyök és a tel­jes jogegyenlőség érvénye­síthetősége. Ebből követ­kezik az is, hogy ma már exportunk több mint 4-sze- s-ese és importunk mintegy 4,5-szerese az 1950. évinek anélkül, hogy a szocialista országok részaránya tulaj­donképpen változott volna. A kölcsönös előnyöket világosan tükrözi a szocia­lista országokkal folytatott külkereskedelmünknek *— hazánk adottságait kifeje­ző — áruösszetétele. Magyarország szocialista országokkal folytatott kül­kereskedelmének áruössze­tétele 1963-ba* A teljes forgalom %-ban Kivitel Behoza­Gép- és finomme­tel ehnikai term. «g Anyagok és fél- készáruk 5S,C Mezőgazdasági ás élelmiszeripart termékek lM *» Ipari fogyasztást cikkek 20, t S# Összesen: 100 J) UHM> Ebből az áruösszetétel­ből vissza lehet következ­tetni az országban végbe­ment változásra, mert például az 1963. évi 47,1 százalékos gép- és finom- mechanikai termékek ré­szesedése még 1950-ben csak 23 százalék volt és a 15 százalékos mezőgaz­dasági és élelmiszeripari részarány 1950-ben 39,2 százalék. A változások szemlélte­tően mutatják a szocialista országok között kialakult teljes egyenlőséget, amely nem a nagy és kis orszá­gok tőkés, hanem a test­véri együttműködésre jel- taaoző formában és a kü országok érdekeink mesz- szemenő figyelembevételé­vel alakultak ki. A szocialista országok­kal való külkereskedelmi áruforgalmunkban az utób­bi időben már nemcsak az a jellemző, hogy kor­mányok közötti megálla­podás biztosítja a tervsze­rű külkereskedelmi forgal­mat, hanem mint például a Szovjetunióval, a külke­reskedelmi vállalatok is hosszabb időre állapodnak meg, és kötnek magánjogi szerződéseket. Az 1964. évi tárgyalások során már az 1965. évi igényeket is megvizsgálták, és ezt kö­vetően kétéves megállapo­dást kötöttek, amelyet a külkereskedelmi vállalatok azonnal továbbíthatnak a termelő üzemek felé. Ez azt eredményezi, hogy a termelő vállalatok előre gondoskodhatnak a két­éves igények gyártásának előkészítéséről, a szüksé­ges nyersanyagokról, ka­pacitásról és munkaerőről: így még tervszerűbbé vá­lik a szocialista országok gazdasági együttműködése és az annak alapját jelen­tő termelés is. R. L. A minőség a de a mennyiség sem lehet közömbös Népgazdaságunk tervszerű fejlődése, valamint a nemzetközi teher- és személy- forgalomba való fokozottabb bekapcsoló­dása .nyomán a MÁV .ro szállítási teljesít­ménye évente 6—8, személyszállítási for­galma 4—6 százalékkal növekszik. 1963-ban megvizsgálták a vasúti jár­műállományt és kiderült az, hogy a von­tató járművek átlagosan 32,5, az áruszál­lításban résztvevő teherkocsik 33.7 évesek. Ha számításba vesszük, hogy világviszony­latban általában a gazdaságos üzemelte­tés és karbantartás felső határát 3« év­ben határozzák meg, az átlagos kor e két kategóriánál rendkívül magas. A vizs­gálati eredmények azt is mutatták, hogy a vasúti járművek jelenlegi műszaki álla­pota nem kielégítő és a vasút a szállítást feladatoknak gazdaságosan nem képes eleget tenni. A szolnoki Járműjavító­ban — de ezzel egyidőben a miskolci és a székesfe­hérvári járműjavítóknál is — 1964 január elsejével új munkáltatási rendszert vezettek be. Megkértük Tervezési gondele Tiszainokán A tiszainokai Szabadság Tsz kilépett a gyengén gaz­dálkodó termelőszövetkeze­tek sorából. A három év­vel ezelőtti, mérleghiányos tsz-ben az egy dolgozó tag­ra jutó átlagos jövedelem meghaladja a 14 000 forin­tot. Figyelemre méltó ered­mény ez, hisz 1961-ben a tagoknak vissza kellett fi­zetniük bizonyos összege­ket, mert „túlelőgezték” őket Tavaly — az előző évihez képest — az egy dolgozó tagra jutó átlagos jövedelem 5600 forinttal növekedett. Gyarapodott a szövetke­zet fel nem osztható szö­vetkezeti alapja, nőtt a tiszta vagyona és nagyon jelentős termelési alapot tartalékolt erre az évre. A vezetőség sokszorosíttatta a gazdaság termelési és pénz­ügyi mutatószámait, s azt még a zárszámadó közgyű­lés előtt mindenkihez el­juttatta. Hasznos kezdemé­nyezés ez a tagság tájékoz­tatására. AMIRŐL TUDNIA KELL A TAGSÁGNAK Az inokai Szabadság Tsz gazdái tehát nagyot léptek előre. A zárszámadás előt­ti párttaggyűlésen a kom­munisták mégsem az ered­ményekkel foglalkoztak, amikor a tavalyi munká­jukat értékelték. A szövet­kezet életében több olyan káros jelenség van, melyet ha nem szüntetnek meg, visszaveti a fejlődést. Ti­szainokán a részesművelést és munkaegység szerinti jövedelemelosztást — egy­aránt alkalmazzák. Ám a tagok égy része nem tartja kötelességének, hogy a ré­szesművelésen túl egyéb munkában is részt vegyen. Az előző évhez képest ta­valy negyvenkilenccel ke­vesebben dolgoztak a mun­kaegység szerint díjazott munkákban. (Pedig ez sem jelentéktelen összeg, mert a munkaegység értéke a 30 forintot is meghaladja.) A szövetkezetnek jóné- hány olyan tagja van, aki 50 munkaegységet sem szerzett egész éven át. A munkakerülőket természe­tesen rossz szemmel nézi a becsületes többség. Elítéli őket és megfelelő rendsza­bályokat sürget a munká­ba való bevonásukra. A párttaggyűlés résztvevői éles szavakkal ostorozták az egyoldalú részesműve­lőket. A taggyűlésen hatá­rozat is született: a fér­fiaknál tegyék kötelezővé a minimális 150, a nőknél pedig a 80 munkaegység elérését. Akik az őszi be­takarításig ezt nem érték el, azoknak csökkentik a háztáji területüket, vagyis a kukoricájuk egy részét a közösnek kell átadniok. To­vábbá, akik havonta három munkanapot, vagy többet hiányoztak igazolatlanul a közös munkából, a fuvar- költségekkel (ez ingyenes a tsz-ben) megterhelik őket. Ezt a javaslatot a tervjóvá­hagyó közgyűlés elé fogják terjeszteni. VÁLTOZÁS AZ IDEI TERVBEN A kommunista kollektíva elégedetlen volt a bizott­ságok (fegyelmi, szociális, ellenőrző) működésével. — Az ellenőrző bizottság gyakran a brigádvezetők hanyagságait hozta helyre, tehát helyettük dolgozott Ugyanakkor nem ellenőriz­te a gazdálkodást, a pénz­tárt, a takarmányfelhasz­nálást és jobban ügyelhet­ne a közös vagyonra. A párttaggyűlés javasolta, — hogy a közgyűlés válassza újjá a szövetkezet bizottsá­gait és kérje számon mű­ködésüket. Most készül a Szabadság Tsz idei termelési terve. Ez több változást fog tar­talmazni. Tavaly öntöztek a gazdaságban először, — méghozzá jó eredménnyel. Az állattenyésztésben szintén lesznek változások. Felépül az 50 férőhelyes tehénistálló és csaknem há­romszorosára növelik a te­henek számát. Bevezetik az itatásos borjúnevelőt és tovább csökkentik a serté­sek hizlalási idejét. A szövetkezeti pártszer­vezet a termelési tervre építi saját tennivalóit. Ko­vács István, a tsz fiatal párttitkára mondotta: az adminisztratív rendszabá­lyok önmagukban nem ele­gendők a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. Az egyéves tervükben nagy szerepet szánnak a politi­kai munkának, az emberek nevelésének, a kollektív érzés elmélyítésének. Rend­szeressé teszik a brigádér­tekezleteket és előadásso­rozatot indítanak a tagsá­got érdeklő témákról. ERŐSÍTIK SORAIKAT A pártszervezet kislét- számú, így nehezen tudja megoldani sokrétű felada­tait Tavaly elhanyagolták soraik erősítését, mindösz- sze két tagjelöltet vettek fel. Jelenleg nyolc olyan gazdával foglalkoznak, — akik kiválóan dolgoznak a közös munkában. Közülük akarnak tagjelölteket fel­venni. Nem törekednek a mindenáron való tagjelölt­felvételre: az a céljuk, hogy az alapszervezet so­mi tovább erősödjenek. A Szabadság Tsz-t most nem a gyenge szövetkeze­tek között tartják nyilván. Idei eredményeik azonban köteleznek. Ahhoz, hogy tovább fejlődjön, közös erőfeszítéssel meg kell szüntetni a haladást gátló körülményeket. — m. I. —­é f ígsiyiiifá unj m % ­WlmkM PÉÉ Kisbárányok a Karcagi Béke Tsz-ben Jávor Nándort, a szolnoki járműjavító igazgatóját, nyi­latkozzon, miiyen tapaszta­latokat szereztek és milyen eredményeket értek el a minőségi javításban az el­telt másfél hónap alatt. — Azzal kezdem — mondta Jávor Nándor —, hogy a jelenlegi minőségi járműjavítás egyáltalában nem újkeletű dolog. Min­den vállalati főnök tisztá­ban volt ennek szükséges­ségével, de magasabb szin­ten is tudták, a túlságosan leegyszerűsített fővizsgák következtében két fővizs­ga közötti időszakban (kö­rülbelül 3—4 év) a vasúti kocsik hétszeri, nyolcszori futójavításon mentek át és azonkívül, hogy a szál­lítási munkából kiestek, a népgazdaságnak többszáz­millió forint kiadást okoz­tak. Mégis, a második vi­lágháború okozta súlyos károk mielőbbi helyreállí­tása, a MÁV járműjavító ipar területén is a mennyi­ségi termelést helyezte előtérbe. — Milyen nehézségekkel járt a minőségi javítás be­vezetése? — Véleményem szerint az új javítási módszer ér­dekében túlzott propagan­dát fejtettünk ki. Sokan egészen csodálatos dolgokat vártak, pedig ilyenről szú sincs. A munka még ko­rántsem megy úgy, ahogyan kellene. Ennek az az oka, hogy a megrende­lők fa vontatási szolgálat beosztottja!) még tájékozat­lanok. gyakorlatlanok új funkcióikban. Nekik is át keli állniok. a régi gya­korlatot, meg kell szüntet­niük. lsen ám. de itt kő­vetik el a hibát. Átesnek a másik végletbe. — Miért? — A legöregebb. 76 éves teherkocsit is újjá akarják varázsolni. Ezért fordulhat elő. bogy a D kategóriába sorolt kocsikra — amelyek legfeljebb még 3—4 évig lehetnek forgalomban — 338 ráfordított munkaórát kitevő 1a vitást kémek* holott ebben a kategóriá­ban 120 óra lehet * javí­tásra fordított munkaidő. Igaz, hogy a minőségi ja­vításra tértünk át — mon­dotta Jávor Nándor —* mégsem lehet figyelmen kí­vül hagyni a darahszámot. A különböző kategóriákba tartozó kocsikra ezért any- nyí órát kitevő javítást szabtak meg, amennyi ele­gendő ahhoz, hogy az Il­lető jármüvet életkorának megfelelő és ne túlzott — fővizsgának vessék alá Természetes, hogv a B ka­tegóriába tartozó és körül­belül 30 éves kocsikra 360 órát fordítunk, mert meg­éri, hogy a javítás után olyan legyen, mint egy új kocsi, de az már ráfizetés volna ha a kiselejtezés előtt álló vagont ugyan­ilyen költséggel javíta­nánk. — Hogyan fogadták • dolgozók a minőségi köve­telményeket? — A közhangulat először az volt, hogy a minőségi javítást csak minőségi nor­mákkal lehet megoldani. í Még kisebb mértékben ma j is hallatszanak ilyen meg- t jegyzések. Nem mondjuk , azt, hogy néhány munka­helyen nem kell változtat­nunk a normaidőkön, de ez az összes reszortoknak csak mintegy 3—4 százalékát te­szi ki. Ilyen helyeken pót­időt utalványozunk. Egy bizonyos ideig még műsza­ki normákat nem készíthe­tünk. Januárban 8689 óra pótidőt utalványoznunk. Most február közepén a személykocsi osztály kivé­telével már majdnem mind­egyik részleg elérte a 100 százalékos teljesítményt. — Sor került belső átcso­portosításra is? — Igen. A gőzmozdony osztálynak száz főre van szüksége. Ebből már hat­van dolgozót oda is he­lyeztünk. A hiányzó negy­ven embert a jelenlegi túl­zott javítási követelmények miatt nem kapta meg a mozdony osztály. — A minőségi javítás be­vezetése az eddiginél is job­ban megköveteli a műszaki fejlesztést. Milyen lehetőség van erre ? — 1964-ben műszaki fej­lesztésre 23 850 000 forintot fordítunk. Ebből az összeg­ből a TMK törzskészlet biz­tosítására és kisgépesítésre egymillió forint áll rendel­kezésünkre. — Az új javítási mód­szerhez biztosított az anyag­ét az alkatrész? — Az még sohasem for­dult elő, hogy valami ne hiányzott volna. December­ben és januárban nagyobb súlyt fektettünk az alkat­részgyártásra. Raktáraink a szükséges alkatrészekkel ei vannak látva. Egyedül hen­gerelt és rúdacélból volt hiány, ami egy kis zavart is okozott, de már esek is beérkeztek. — Milyen új prémium­rendszert dolgoztak Iá? — Jelénleg csak célpré­mium feladatokat tűztünk ki. Többek között az új ja­vítási módszer technológiá­jának kidolgozására, a gya­korlati tapasztalatok alap­ján. — Teherkocsi fővizsgából január hóra mennyi volt a követelmény és hány minő­ségileg javított vagon hagy­ta el a járműjavítót? — Háromszáznegyvenhat fővizsgát kellett volna el­készíteni, ehelyett 45 ké­szült el és még a régi mód­szerrel mintegy 60 kocsi. Elmondom, egyes kategó­riáknál hány órát lehet ja­vításra fordítani és a meg­rendelőnek hány órának megfelelő igénye van. — A kategóriában 130 óra helyett 32Ó óra, AB kategó­riában 150 helyett 266, B kategóriában 360 helyett 470, C kategóriában 170 he­lyett 355 és végül D kate­góriában 120 óra helyett 338 óra a ténylegesen rá­fordított munkaidő. Az in­dulás első hónapjában fel­merült nehézségek és a túl­zott követelmények miatt az előírt darabszámot nem tudtuk teljesíteni. A minő­ségi javítás nem azt jelen­ti, hogy tökéletes legyen a fővizsga és nem számít, hány jármű hagyja el a vállalatot. Ezért a megren­delő által kért javítási munkák mellé feltüntetjük a normaórákat és a meg­rendelést tájékoztatás cél­jából visszaküldjük. Re­méljük, nem is olyan sok idő múlva jobb eredmé­nyekről számolhatunk be. — bi —

Next

/
Thumbnails
Contents