Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-16 / 39. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAI i984. február 16, 5' Meddig lesznek utolsók? JWf aém meg Ami biztos, az biztos. A 39/a műhely összes dolgozójának gyári belépője az asztalon feküdt így ha akarják, ha nem, végig kell hallgatniuk a termelési tanácskozást. Helyes-e ez a módszer vagy sem, arról majd- később. — ....már ebben az évben is mintegy négyezer pár a lemaradásunk, munkatársak — mondta Kiss László, a 39/a műhely művezetője. — Ennek legnagyobb részével, körülbelül kétezer pár cipővel a saját hibánk miatt vagyunk adósak. MENNYI MARAD . A BORÍTÉKBAN? — ...február 1-től új bérezést. vezetnek be nálunk is. Egyes műhelyekben már régebben eszerint számfejtik a bért. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az új bérezési rendszer ösztönző hatására a minőség általában 3—1 százalékkal emelkedett. Sajnos, nálunk azt fejtegetik gz emberek, mennyi marad a borítékban, ha teszem fel a tízes kategóriában a maximumot, 280 forintot levonják. Ehelyett inkább azon kellene gondolkozni, hogy miként kerülhetik el a levonást és hogyan lehetne az alapkeresetet néhány száz forint prémiummal megtoldani... . Tóth Imre evikkoló már alig várta, hogy a művezető befejezze. — A evikkolók helyzetéről beszélek — kezdte. A fedett marhabox, amiből dolgozunk, elismerten rossz 'foinőségű. Előírás szerint három embernek kellene élvégezni a cvikkolást, de csak négyen tudjuk a munkát -úgy elvégezni, hogy a rhlrrőség elfogadható legyen. Mi lesz velünk? A bért három emberre fizetik és négyőnk között lesz elosztva? — Két előhúzó gépünk Van — mondotta Polgár János, — viszont a kettő nem tesz ki egyet. Kiss Péter meo-s, aki eddig egy asztal szélén ült, felállt é3 úgy kezdett beszélni. KI A JÓ MŰVEZETŐ? — A műhely nem akar kilábolni a bajból. Ennek nemcsak a rossz anyag, a rossz gép az egyetlen oka, hanem a laza munkafegyelem is. Amíg Gajdos Jani bácsi volt a művezető, sokkal jobban ment a munka, jobban hallgattak rá a munkatársak. Mi ennek az oka? Talán az idősebb embert tisztelték benne? Kiss Lászlóra azért nem hallgatnak, mert fiatal, nem olyan erélyes? — Király elvtárs egy hét alatt rendet csinált a műhelyben. Bebizonyították, tudnak jól is dolgozni. Azt nem értem, miért nem lehet állandóan úgy? — Sajnos a minőségi ellenőrzésre jut a legkevesebb idő — mondta R. Papp Istvánná tűződei művezető. — Amikor elkezdtük gyártani a bundacipőt, nem voltak jók azok a kések, amelyekkel a ringli- alátétet szabták. Ez nagyon sok, minőségileg nem megfelelő felsőrészt eredményezett. Míg ezt a hibát kiküszöbölték, jócskán lemaradtunk. — Hetek óta rossz a ringlizőgép, mert nincs megfelelő ringli. — Igaz, hogy van csehszlovák import ringlink, de ahhoz nincs gépalkatrész. Köl- csöngépekkel dolgozunk, így küszködünk. Laci bácsinak is mindenért könyörögni kelL Ma délután egy órakor már nem volt ragosztó a műhelyben. Egy ecsetet is csak hosszas ri- mánkodás után hajlandó adni. Nem ilyen anyagos kell nekünk. Kiss László, a művezető, mielőtt befejezte volna a beszámolóját, azt mondta: ha eddigi munkánkat aprólékosan értékelném, talán két óra sem lenne hozzá elegendő. Sajnos, nem lehet, mert megy a vonat és az autóbusz. Pedig megérte volna. \Z ÜZEM UTOLSÓ MŰHELYE Az öntudat és az önfegyelem a 39/A műhelyben még nagyon alacsony színvonalon áll. Nem állítjuk, hogy csupán a műhely kollektíváján múlik, meddig viselik az üzem utolsó műhelye címet, de elsősorban magukban kell keresniük a hibát. A Tisza Cipőgyár műszaki és gazdasági vezetőinek viszont az eddiginél nagyobb segítséget kell adniuk ahhoz, hogy üzemképes gépeken dolgozhassanak, kikísérletezett modelleket kapnak és a sorozatgyártás közben ne merüljenek fel olyan hibán, amelyekből lemaradás, rossz lábbeli származik. A művezető legyen határozott és ne nézze el a hanyag munkát. — Végül annyit, nem elegendő a gyári belépőket összeszedni, ezzel biztosítani, hogy a termelési tanácskozáson mindenki résztvegyen. Az emberek önként, segítő szándékkal tanácskozzanak. íognár János — Gyu-ri é-de-sap-ja ... gép-gyár-ban dől... dol-gc- zott... Talán a szemüveg homálya tette, vagy inkább a nagy zavar — mivel többen hallgattuk —, de egyszer- kétszer megakadt Juli néni az olvasásban. Pedig tanítónője szerint igen-igen szorgalmas, lelkiismeretes tanítvány. Juli néni magántanuló. Tanítónője is csak úgy magánszorgalomból foglalkozik növendékével. Az ismeretség köztük nem új. Tizenegy esztendővel ezelőtt Juli néni volt a csakácsnő, ő sütött-főzött a „tanító néni” keresztelőjén. Lévén a néne most ötvenöt, a tanítónő pedig tizenegy esztendős. Hogyan lett ez a csitri kislány Juli néni tanítónője? Nagy sora van ennek! A tanítvány Juli néni, azaz lánykori nevén Benkucs Julianna sorrendben a negyedik gyerek volt a családban. Rajta kívül még hat testvér kért kenyeret... Nézem a velem szemben ülő asszonyt és hallgatom, ahogyan az életéről beszél. Még mindig nagyon szép. Csillogó bogárszeme, szépívű szemöldöke, szép szabályos szája van. Ráncot az arcán még most is nehéz lenne találni. Csupán őszülő haja, beteg lába, elnehezült teste árulkodik koráról. Meg a keze. Látszik •ajta, hogy sokat dolgozott életében. — Nem tudtak tartani anyámék... hétéves koromban cselédnek álltam... tizenként esztendős koromban már olyan szaladó™ lány voltam ... — Olyan' eriggy ide, eriggy oda ... mösogattám, tapasztottam ... mikor mit kellett csinálni. Húsz esztendős koromban mentem férjhez... de szegény uram két és fél év után meghalt ... itt maradtam a fiammal... Aztán újra cse- lédeskedtem itt a faluban, de beteges volt a fiam és azt mon ták az orvosok, hogy a tanyai levegő jót tenne neki, hát újból férjhez mentem egy tanyasi emberhez... ott ismerkedtem meg Bugyiékkal, szomszédok voltunk... — A fiával él, Juli néni? — A második uram is meghalt, éppen akkor amikor ezt a házat építeni kezdtük itt bent, Jászapátiban. így aztán a fiammal éldegélek ... nagyon jó gyerek, nem italos ... zetoros az Alkotmány Tsz-ben... — És hogyan szánta rá magát most a tanulásra? Erre már mosolyra húzódik a szája, odamegy a konyhaszekrényhez, füzeteket vesz elő. Közbeií mondja: — Nagyon szeretem ezt a kislányt, a Macát ., . Egyszer átjött hozzám, hogy áz Úttörőknél azt mondták nékik, kéressenek olyanokat, akik nem tudnak ími-ol- vasni és tanítsák meg őket... azt mondja, tudja, hogy én nem ismerem a betűt. Majd ő megtanít. Mondtam neki, hát tanítsál, ha azt hiszed, hogy meg tudom tanulni... így volt... — És jól megy a tanulás? Válasz helyett kezembe nyomja a vonalas füzetet. Szép gömbölyű betűk sorakoznak benne. Miftden oldal első sorában piros tintával leírva, a gyakorlásra szánt szöveg. Például: özvegy Balogh Pálné, Benkucs Julianna... És az egyes gyakorlatok mellett a füzet margóján piros tintával ott áll az osztályozás is: jeles, jó... mert a kis tanító néni ezzel is. ösztönzi növendékét a tanulásra. Egy hónapi tanulás után Juli néni már.azzal dicsekszik, hogy ismer minden betűt és már minden szöveget el tud olvasni... igaz, cs'ak szótagolva. A tanító néni A „tanító nénit” a Beloiannisz úti iskola igazgatója hívatta be az irodába. Mint hatodik osztályoshoz illik, komolyan válaszol Bugyi Marika kérdéseimre. — Tudtak az iskolában arról, hogy tanítod Juli nénit? — Csak az őrsöm — válaszolja. — Expedíciós feladatként kaptam és igyekszem teljesíteni. — És mikor tanultok? — Kezdetben minden nap tartottunk órát. Először az o betűvel, majd az a betűvel kezdtük... így tanultuk meg lassan az egész abc-t. Most már másolni tud Juli néni, így másnaponként tanulunk két órahosszét. — Mi a véleményed, mikor jelentheted őrsödnek, hogy a feladatot teljesítetted? Mire áprilist mutat a naptár — Még egy hónap kell. Most már diktálás után is tud írni négy-öt betűs szavakat a néni. És ekkor hirtelen/; újfa magam előtt láttam Juli néni füzetét. Az olcsó, vonalas iskolai irkát, s benne az óvatosan gömbölyített betűket: „Január előljár Február a nyomán Március szántó-vető Április nevettető.. .” Mire az idén áprilist múltat a naptár, egy írni-olvas- ni nem tudóval kevesebb lesz Jászapátiban. Mire az idén áprilist mutat a naptár, egy úttörő kislány teljesítette expedíciós feladatát. Varga Viktória Egy kötelességét elmulasztó orvos és büntetése Havonta 300—400 órát javítanak a Szolnoki Vasipari Vállalat órajavító részlegében. Kénünkön Rontó Sándor részlegvezető munka közben Kitavaszodás előtt Dr. Laczkó László homok terenyei körzeti orvos magánbetegként kezelt egy asszonyt, akinek állapota — bélelzáródás következtében — életveszélyessé vált. A vizsgálat végén az orvos azt mondta a család tagjainak, hogy a beteg asszonyt szállítsák kórházba. Az asszony és férje azonban ellenkezett, s az orvos, az életveszély ellenére, nem intézkedett az elszállításról. Másnap az asszony állapota rosszabbodott és újból kihívták dr. Laczkó Lászlót. Visszaüzent, hogy rendelése van, hívják ki azt az orvost, akinek körzetéhez az asszony tartozik. Este ugyan dr. Laczkó meglátogatta a beteget, de az akkor már menthetetlen volt. Az orvosszakértői vélemény szerint, ha idejében kórházba szállítják, meg lehetett volna menteni. A homokterenyei körzeti orvos később egy rokona esküvőjén vett részt, egész éjszaka mulatott és alaposan Celöntött a garatra. Reggel több rokonát személygépkocsiján szállította haza, majd Salgótarjánban, egy keskeny utcában mintegy 100 kilométeres sebességgel száguldott, mert egy autóbuszt meg akart előzni. Eközben elvesztette uralmát a jármű felett, az autó felszaladt a járdára és elgázolt két asszonyt. Az egyik a súlyos sérülések következtében meghalt, a másik hosszú kórházi kezelésre szorult. Az orvos a súlyos baleset után kiszállt a gépkocsiból, cigarettára gyújtott, s ügyet sem vetett a sérültekre, nem nyújtott nekik segítséget. Dr. Laczkó László bűnlajstromát ezenkívül az is terheli, hogy hamis igazolványt állított ki Kazinczi Ferenc könyvelőnek, akit bírósági tárgyalásra idéztek meg vádlottként. Dr. Laczkó igazolta, hogy a könyvelő ágyban fekvő beteg — jóllehet a „beteg” aznap több kilométert kerékpározott. A Legfelsőbb Bíróság dr. Laczkó Lászlót a bűncselekményekért nyolc évi szabadságvesztésre ítélte. Ezenkívül öt évre eltiltotta a gépjárművezetéstől és két évre az orvosi foglalkozástól. Kazinczi Ferencet, mint közokirathamisítás felbúj- tóját négy hónapi szabadságvesztéssel sújtotta. A Legfelsőbb Bíróság az üggyel kapcsolatban egyébként elvként mondta ki, hogy — szem előtt tartva az orvosi rendtartásban foglaltakat — az orvos közvetlen él ítveszély esetén a beteg, illetve — ha öntudatlan állapotban van — a hozzátartozók hozzájárulása nélkül is köteles a beteget kórházba vitetni. (MTI) Kobela Éva, a KISZ titkár beszél. Mire befejezi mondókáját, egészen kipirul. Nem mindennapi dolog ennyi felnőtt ember előtt elmondani, mit végzett a múlt évben a két tsz ifjúsági szervezete. És főleg, hogy mit akarnak ezután. A volt Béke Tsz fiataljai parkot gondoztak, tanultak. Tizennyolcán járnak most is a kertészeti szak- tanfolyam harmadik évfolyamára. Munkájukért is jótáll a szövetkezet 41 forintos munkaegységértéke. Sportolni viszont nem tudtak, nem volt aki tanácsokat adjon nekik. így nem értékelhetik az Ifjúság a szocializmusért mozgalom- ; ban elért eredményeiket. | A volt Petőfiben is ha- : sonló a helyzet. Ott is elsorvadt végülis a verseny. Pedig szépen indult. Aztán csak a 230 mázsás cukorrépa termés híre maradt belőle. j Ezt nem akarják az idén. Azért alakítottak külön ifjúsági brigádot, a szövetkezet vezetőségével egyetértésben. Külön területet is vállalnak egész évi megművelésre és a termés bizonyos része a kiszé lesz. Ha kicsiben is, hadd gazdálkodjanak teljesen önállóan. , Ismeretterjesztő előadásokat is tartanak, bár előbb egy teadélutánt rendeznek. Hadd ismerkedjenek, barátkozzanak össze a fiúk, lányok. Ha jó idő lesz, akkor majd természetjárásra is indulnak. — Ez is szép, csak azért előbb itthon legyen otthonuk. Szüntessük már meg azt, hogy amikor dolgozni kellett, számítottunk a fiatalokra, de aztán már nem törődtünk velük. Ez utóbbi Bereznai István kritikája. De nevezhetjük a párt vezetőségének is. A múlt — a múlté. Hogy valóban az legyen, elfogadják Kormos Mihály párttitkár javaslatát: évente három alkalommal taggyűlésen értékelik a fiatalok munkáját, helyzetét. Ludányi Imre, az ifjúsági brigád vezetője, a pártvezetőség tagja elsősorban ezekért a felelős. * A három kisebből alakult szövetkezetnek több mint ezer tagja van. Egyszerre sokan lettek. Hogyan lehet törődni annyi emberrel? Hisz alig van olyan, akinek ne volna éppen most mondani, kérdezni, intézni valója. Nem kezdők már, mégis az egyesülés rengeteg új dolgot, új gondot hozott felszínre. A szervezési teendőktől a sértődöttekkel való beszélgetésig, sorsuknak rendezéséig szinte mindent. És most itt a pártvezetőségi ülésen a fiatalok előzetes munkatervének elfogadása után a pártcsoportokról van szó. Ezer emberrel, s köztük több mint száztíz párttaggal törődni egyetlen párttitkár, de még a kilenc vezetőségi tag sem tud. Ök, a bizalmiak lesznek hát majd az elsővonalbeli segítők. Hogyan és mint dolgoznak, azt még most is csak körvonalazni tudják. Elosztják kihez ki tartozik, megnézik nem maradt-e ki valaki, el tud-e mindenki látogatni pártcsoportjának tagjaihoz. Az se olyan könnyű dolog. Van aki nem is itt* hanem Jánoshidán lakik. A tanyaiak is kilométerekre vannak a községtőL • Két sürgős dolgot rendeztek ezen az első, most már nagy jászalsószent- györgyi Petőfi Tsz pártvezetőségének ülésén. Sok minden van még hátra, mindent egyszerre nem lehet elrendezni. A végleges termelési terv csak a jövő héten lesz kész. De addig sem várhatnak ölhetett kézzel. Akkorra már jól szervezett „hírszolgálatot” alakítanak ki, hogy a terv megérkezése után mindenki hamar értesüljön arról* mi lesz a dolga ebben az évben. Feltétlen így kell ennek lennie, mert a terv megismerése után már nyílik az idő, s a határ se várhat. Az alsógyörgyi föld, a munka már csak az előnyét érezheti annak, hogy a Béke, az Alkotmány és a Petőfi Tsz egy nagy, az egész községet átfogó gazdasággá egyesült. 8. fii
