Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

Világ proletaries! egyesüljetek / SZOLNOK MEEXfj (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Í5 A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 26. szám. Ara SO fillér 1964. február szombat, Az országgyűlés folytatja a költségvetés vitáját Tegnapi számunkban kö­zöltük Czinege Lajos hon­védelmi miniszter felszóla­lását, melyben a honvédel­mi kiadások és fegyveres erők céljaira előirányzott összegek felhasználásáról és az idei előirányzatok ren­deltetéséről tájékoztatta az országgyűlést. A csütörtöki ülésen a honvédelmi miniszter után Ollári István Borsod me­gyei képviselő kért szót, majd Mohácsi Imre Szol­nok megyei képviselő be­szélt. Mohácsi lenre Sxoinoh megyei képviselő A talajjavításhoz, a talaj- védelemhez nyújtott ked­vezményekről, s az öntözési rendszer bővítéséhez, fej­lesztéséhez előirányzott ál­lami dotáció jelentőségéről beszélt Hangsúlyozta, hogy a kedvező agrárpolitika ha­tására tovább bővül a me­rőgazdasági üzemek álló­éi forgóeszközeinek állo­mánya. A mezőgazdasági termelés növelése és a műtrágya-fel­használás közötti összefüg­gésekről szólva a többi kö­zött a következőket mon­dottá: A műtrágya-felhasználás növelésére fordított beru­házások végső soron a me­zőgazdaságot segítik. Öröm­mel és megelégedéssel álla­píthatjuk meg, hogy a Ti­sza vidéki Vegyikombinát műtrágyagyára évi S55 ezer tonna nitrogénműtrágyát gyárt Ha ezt a mennyisé­get 20,5 százalék hatóanyag­tartalmúnak vesszük, akkor önmagában 710 ezer tonna kenyérgabona többletter- méflt jelent Felmerülhet persze a kérdés, vajon idő­ben kapja-e meg a mező- gazdaság a műtrágyát Az eddigi jelek szerint jobb lesz a helyzet, mint az utób­bi években. A tavaszi fej­trágyázáshoz szükséges mű­trágya nagy részét az AGROKER már leszállítot­ta, csak az a fontos, hogy a műtrágyát szaikszerűen — használják fel. A műtrá­gyaellátás összefügg az ál­lattenyésztés színvonalával is. A szántóterület körülbe­lül 50 százalékán termelünk takarmánynövényt. Ez tény. Amint az sem vitatható, — hogy sok mezőgazdasági üzemben a műtrágya fel­osztásakor a szálas takar­mányok mindig utolsóként jönnek számításba. Sok he­lyen olyan táblákba kerül­nek, amelyek táplálóanya­ga a leggyengébb, esetleg a talaj minősége is a leg­rosszabb. Persze nemköny- nyű eldönteni, végül is me­lyik kultúrákat soroljanak a sor végére A kenyér- és a takarmánygabona termé­szetes«! nem, az Ipari nö­vények sem, tehát — van ugyan némi előrehaladás a szálas takarmányok temesz- tése terén — rendszerint a sor végére maradnak, min­den következménnyel együtt A takarmányter­mesztés megoldása szoro­san összefügg a műtrágya- ellátással. Végűi a mezőgazdaság gépesítésének néhány idő­szerű feladatát ismertette. Utána dr. Schnitzler Jó­sáéi Hajdú-Bihar megyei képviselő következet maid acc elnökló Pólyák János az országgyűlés csütörtöki ülé­sét barekesztette. A törvényjavaslat vi­táját pénteken délelőtt tíz órakor folytatták, melyről az alábbiakban számolunk be. Az ülésen részt vett Ká­dár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, dr. Mün- nich Ferenc, Római Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bi­zottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkárai, s a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyok­ban helyet foglalt a buda­pesti diplomáciai képvise­letek több vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. A vitában első­nek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese szór lalt fel. I Kállai Gyula beszéde Az 1964. évi költségvetés a múlt év eredményeire tá­maszkodik — mondotta Kállai Gyula. — Orszá­gunk gazdasági élete a múlt évben is legfontosabb gazdaságpolitikai elveink­nek, az ötéves tervben ki­tűzött . céljainknak megfe­lelően fejlődött. Néhány területen azonban lemara­dás volt. Ezek felszámolása ez évi feladataink közé tar­tozik. Az ország gazdasági hely­zetéről, a kormány gazda­ságszervező tevékenységé­ről képviselőtársaim a leg­utóbbi ülésszakon elmon­dották véleményüket, és számos javaslatot tettek az észlelt hibák megszünteté­sére, fejlődésünk gyorsítá­sára. A kormány behatóan ta­nulmányozta ezeket a ja­vaslatokat, és határozato­kat hozott alapos meg­vizsgálásukra, illetve megvalósításukra. El­mondhatjuk, hogy az élénk vita, s a hasznos javaslatok segítették a kormány munkáját. En­gedjék meg, hogy a kor­mány nevében e helyről Is köszönetét mondjak képviselőtársaimnak • kritikában, vélemények­ben és javaslatokban megnyilvánult segítségért. Idei tervünk — mondotta ezután — a népgazdaság reális helyzetének és az ötéves tervben erre az esz­tendőre kitűzött céloknak megfelelő, teljesíthető fel­adatokat tartalmaz. Új fényben a forradalmi jelszó Szocialista társadalmi rendünk alapvető célja, hogy az emberek jobban, boldogabban, kulturáltab­ban éljenek, mint a kapi­talizmusban. Következete­sen harcolunk e cél el­éréséért. Nem értünk egyet azokkal, akik a szocialista társadalmi rendszerben élő népek életszínvonalának emelkedésétől a forradalom távlatait féltik, sem azok­kal, akik attól a forradal­mi tudat elhomályosodását várják. Nem, éppen ellen­kezőleg, ttt azt tartjuk, hogy minél többet teszünk né­pünk életének további ja­vításáért, annál jobban szolgáljuk a szocializmus eszméinek világméretű térhódítását is. Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a terme­lés növekedésével párhu­zamosan, folyamatosan emelkedjék népünk élet­színvonala. 1956. november 4-e óta következetesen ér­vényesítjük ezt az elvet. Újra tisztává tettük az 1947—48-as évek forradal­mi Jelszavát: „Tiéd az of- jság, magadnak építed r ■in nincs éjszaka autóbuszjárat Szolnokon dupla a íaxi-iarifa a vegyiművekhez kerül egy telefonbeszélgetés 2.40-be nem teljesítette tervét az építőipari vállalat csökkent a színház- és mozilátogatók száma ? Jelentés Sxoinoh Faros Tanácsának üléséről Tegnap a délutáni órákban ért véget a Szolnok Vá­rosi Tanács ülése, melyen a tanácstagokon, illetve a vb tagjain kívül részt vett Csáki István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára, Sípos Ká­roly, az MSZMP Szolnok városi Bizottságának titká­ra és Fodor Mihály, a Szolnok Megyei Tanács VB el­nökhelyettese. összesen hat napirendi pont került meg­tárgyalásra, a különböző előterjesztések jóváhagyásán kívül. A Nyugat beseru csa'ódása Népünk életszínvonaléi természetesen még nem hasonlíthatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életnívójához, amelyek részesei a kapita­lista és gyarmati kizsák­mányolásnak vagy abból hozadékot kapnak. De már most vállaljuk az összeha­sonlításit a kapitalista or­szágok nagy többsége mun­kás- és paraszttömegeinek életmódjával, mert ez az egybevetés a ml népünk jobb életét bizonyítja. Er­ről egyébként jő néhány nálunk járt nyugati újság­író dkke Is tanúskodik. Saját tapasztalataink is ezt igazolják. Rendszerünk el­lenségei nagy reményeket fűztek a Nyugatra utazó turistáink nagy számához, mert arra gondoltak, hogy az úgynevezett „szabad vi­lág" tömegével csábítja disszidálásra népköztársa­ságunk állampolgárait. Nos — egynéhány esettől elte­kintve — keserű csalódás érte őket A világjáró magyarok el­ismeréssel adóztak Olasz­ország műemlékeinek, megnézték Párizs fényeit, megállapították, hogy (Folytatás • 2. oldalon) Hegedűs Lajos, a város- rendezési és építésügyi ál­landó bizottság elnöke ed­dig végzett tevékenységük­ről, az előttük álló felada­tokról, ezen belül az ötéves várospolitikai terv ellenőr­zése során észlelt tapaszta­latokról terjesztett elő je­lentést a, tanácsülésnek. Elöljáróban arról tájé­koztatta a tanácsülést, mi­képpen dolgozik az állandó bizottság, majd ismertette annak néhány konkrét te­vékenységét. Ezek közé tar­tozik például, hogy akciót folytattak a városban éj­szakai autóbuszjárat beál­lítása érdekében a vegyi­művekhez és Szandaszöl- • lősre. — Ugyanakkor szót emelteik az egységes autó­taxi viteldíj bevezetése ügyében is. Hegedps Lajos Jelentésé­ben hangsúlyozta: a város déli iparnegyedének lakói tíz év óta kérik, hogy az autóközlekedési vállalat ál­lítson be egy éjfél körüli autóbuszjáratot. E lakóne­gyedeket este tíz óra után csak taxival lehet meg­közelíteni, az viszont igen drága. Ugyanis a vegyi­művekhez a viteldíj a cu­korgyártól számítva két­szeres összegbe kerül. Ha­sonló a helyzet, ha valaki Szandaszöllősre akar utazni este tíz óra után. Az ál­landó bizottság javasolta a végrehajtó bizottságnak, hogy a vizsgálatuk alapján intézkedjenek a város la­kóinak e rég óhajtott prob­lémája elintézésében. A jelentést kővető vitá­ban többen hangsúlyozták: az AKÖV arra hivatkozik, hogy nem gazdaságos az éjfél körüli autóbuszjárat beindítása, ezért nem tettek még a vállalatnál intézke­dést errevonatkozóan. Hi­ba hogy ezúttal a vállalat csak a gazdaságosságot né­zi, és nem a város lakói­nak érdekét. A városrendezési és épí­tésügyi állandó bizottság elnökének jelentése a to­vábbiakban szólt az 1963. évben tervezett, és a fo­lyamatban lévő kislakás­építkezések helyzetéről te. December 27-én az év vé­géig kiadott 226 építési en­gedélyből 181 megvalósult, vagyis ennyi új családi hajlék épült fel Szolnokon tavaly. Részletesen szőlt a jelen-' tés az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat által végzett építkezések helyzetéről is. Megállapí­totta, hogy lemaradása van a vállalatnak az 1964-ben épülő lakásoknál, melyek­nek építését még tavaly meg kellett volna kezdeni, így lemaradás van a párt­ház építésénél is. Ugyanak­kor az Ady Endre utca és a Ságvári kőrút sarkán épülő 75 lakásos épülethez még hozzá sem kezdtek, bár a vállalat főmérnöké­nek táiékoztatása szerint 800 000 forint értékű épü- tetanyag ehhez az építke­zéshez a helyszín közelében rendelkezésre áll. Jelentős helyet foglalt el a jelentésben a város tele­fonellátottsága is, amely egyáltalán nem kielégítő. A tanácstagok közül töb­ben, főként Szandaszöllős képviselői hangsúlyozták: lehetetlen állapot, hogy délután négy órától nem tudnak telefonon érintkez­ni a város központjával. Ugyanakkor míg a város belterületén egy telefonbe­szélgetés 60 fillérbe kerül, addig Szandaszöllősön 2.40 forintot kell fizetni egy szolnoki beszélgetésért. Az állandó bizottság ja­vasolta, hogy a posta ké­szítsen egy tanulányt a város távbeszélő ellátottsá­gának jelenére és jövőjére vonatkozólag, figyelembe véve a várható nagymér­tékű ’ telefon-igényeket. — Ugyanakkor javasolta, hogy e taulmányt a végrehajtó bizottság terjessze fel a posta vezérigazgatóságához intézkedés végett. E tanácsülés legvitatot­tabb napirendi pontja Szolnok város népművelé­sének helyzetéről szóló je­lentés volt, melyet Szur- may Ernő vb-elnökhelyet- les terjesztett elő. — A* 1963—64-es évben új ismeretterjesztési formá­kat indítottunk be — közli a jelentés —• a szabad- egyetemeket Hat tagoza­tot indítottunk be, közel ötszáz résztvevővel. Remél­jük, hogy az első próbál­kozás után a szabadegye­temeik városunkban is meg­honosodnak és egyre több lesz azoknak a száma, akik napi elfoglaltságuk után művelődési vágyból, tanul- niakarásból, kellemes és hasznos időtöltésből részt vesznek előadásainkon, hogy ismerkedjenek a tár­sadalomtudományok, a mű­vészetek, a természettudo­mányok és a technika meg­ragadó eredményeivel. A jelentés részletesen foglalkozott a különféle akadémiák munkájával, a könyvtárak helyzetével. — Megállapította ez utóbbinál, hogy városunk könyvtárai­ban a könyvállomány ör­vendetesen szaporodik. Bi­zonyítja ezt, hogy a Ver­seghy könyvtárnak 1957- ben 26 791 kötet könyve volt, 8 ezek száma , 1963- ban 52 061-re emelkedett. A fiókkönyvtáraknál ha­sonló jó eredményt köny­velhetünk eL Jelentősen emelkedett az olvasók szá­ma. Míg 1961-ben 4078, ad­dig 1963-ban 6647 olvasót tartottak nyilván. Szólt a jelentés a fel­nőttoktatás helyzetéről Is. Ezen belül kiemelte, hogy az üzemek általában biz­tosítják a tárgyi feltétele­ket azokhoz. Jelenleg vá­rosunk lakosságának mint­egy 30 százaléka tanul kü­lönböző iskolákon, a ha a szakmai tanfolyamokat te számítjuk, akkor ez 42 szá­zalékra növekszik. Helyet kapott e jelen­tésben a művésztélep és a múzeum munkájának ér­tékelése is. Szólt a külön­böző kiállítások rendezésé­nek jelentőségéről, mely egyik fontos tényezője a közízlés alakításának, fej­lesztésének. A színházzal kapcsolato­san hibaként jelölte meg, hogy nemegyszer olyan darabot mutatnak be, amely nem szolgálja a szocializ­mus eszmeiségét, son a közízlés fejlesztését. A filmszínházak helyze­tének, szerepének értékelé­sénél kitűnt, hogy csökkent a látogatók száma, bár a végleges statisztika még nem készült eL Ezt egy­részt a tv nagymérvű el­terjedésével, másrészt a műsorok minőségével lehet magyarázni. A jelentés szólt a rádió* és eaj tó-előfizetés jelentő­ségéről te. Se ugyancsak erről szólt felszólalásában többek kö­zött Csáki István eivtáis, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának első titkára. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a színház műsortervének el­készítésekor mindenkor kérjék ki a közönség vé­leményéit te. Csak így lehet elérni, hogy a színház egy­re több látogatót vonzzon, S mivel a jelentés szólt a szolnoki kulturális hetek rendezéséről te, Csáki elv­társ hangsúlyozta, hogy a megye pártvezetése minden segítséget megad annak si­keres lebonyolításához. Na­gyon helyes — mondotta többek között —, hogy • nagyjelentőségű kulturális esemény fölött elsősorban a város tanácstagjai vál­lalnak védnökséget. Az ülés következő napi­rendi pontjában az 1963. évi városfejlesztési terv teljesítéséről, valamint az 1964. évi városfejlesztési terv irányelveinek megha­tározásáról tanácskoztak. Szó került még a tegnapi tanácsülésen a Tisza-liget építéséről, valamint a vá­rosi tanács pénzügyi osztá­lyának munkájáról. A tanácsülés valamennyi előteriosztett jelentést élénk vita utón elfogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents