Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-04 / 2. szám

L Január 4. SZOLNOK YTFGYF3 NÉPLAP 3 A vezetők favadaímszása a kunsaenimér oni Za ka Máié Tsz-ben A vezetők javadalmaziis.it sajátosan oldották meg a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben. Három év­vel ezelőtt amikor az éves termelési tervet jóváhagy­ták. a közgyűlés' így foglalt állást: ..Nem sajnáljuk a vezetők magasabb jövedelmét, mert felelősségtel­jes munkát végeznek, de tegyük azt függővé a tag­ság jövedelmétől. Ha emelkedik a tagok jövedelme, emelkedjék a vezetőké is.” A Zalka Tsz-ben a köz­gyűlés Útmutatása szerint dolgozták ki és fogadtál: el a vezetők javadalmazá­sát. Az elnök a tagok kö­zött kiosztásra kerülő min­den egy millió forint után havonként 10 munkaegysé­get kap. Tehát egy mil­lió forintonként 120 mun­kaegységét évenként. Rögzí­tették, hogy a tagok jöve­delmébe beleszámítják a munkaegységenként és pré­miumként kiosztott termé­szetbeni és pénzbeni jutta­tást is. Az elnök munkaegységé­nek 90 százalékát évköz­ben írják jóvá. A 10 százalék kifizetését azonban feltételekhez kö­tötték: ha a tsz teljesíti az árúértékesítési tervét, ele­get tesz a szerződéses kö­telezettségének és teljesíti a bevételi, valamint a sa­ját erőből történő beruházá­si tervét Ennek eldönté­sére év végén, az ellenőr­ző bizottság hivatott. Az elnök munkaegységé­hez a következő személyek javadalmazását kapcsolták: Az elnöknek járó mun­kaegység 85—85 százalékát írják jóvá az elnökhelyet­tesnek és a párttitkámak. A főagronómus annak 60, a főkönyvelő 40, a főállat­tenyésztő 50, a vezető­könyvelő 2Ó százalékát kapja. Az utóbb említett négy személy a munkaegy­ségen kívül 1300—2000 fo­rint között fix fizetést is kap. A brigádvezetőknek az elnöki munkaegység 70 százalékát írják jóvá. Természetesén nfemcsak az elnök, hanem a többi vezetők részére is csak 90 %-nyi munkaegységet ír­nak jóvá év közben. A fennmaradó 18 száza­lék kifizetését az elnöké­vel azonos feltételekhez kötötték. A brigádvezetőknek előír­ták, hogy brigádjuknak tel­jesítenie kell termelési ter­vét és nem szabad túllép­niük a tervezett munka­egység felhasználását. Ä Zalka Tsz-ben az idén harmadszor kötötték a ve­zetők javadalmazását a tagokéhoz. Vajon mit mu­tatnak a tapasztalatok? — Kakuk Károly elnöknek tavaly 1229 munkaegységet írtak jóvá. Az egy mun­kaegység értéke 1962-ben 28 forintot ért. (A tagok jövedelme ennél jóval ma­gasabb volt, ha a prémiu­mot munkaegységre szá­moljuk el. A vezetők ja­vadalmazásánál azonban csupán az egy munkaegy­ségre kifizetett részesedést számolták el.) A termelőszövetkezet ta­valy nem teljesítette szer­ződéses kötelezettségét, kenyérgabonából 40 gon kiesésük volt. va­Az ellenőrző bizottság úgy látta, a kiesés nem a ve­zetők hibájából történt, s javasolta a fenn maradt 10 százaléknyi munkaegy­ség teljes jóváírását. A ve­zetőség azonban úgy dön­tött. hogy ennek csak felét fogadja el. Ugyanígy jár­tak el a brigád vezetőknél is, mivel nem teljesítették a gabona termelési tervü­ket. Mindent egybevetve Ka­kuk Károly elnök a jóvá­írható 1229 munkaegység 95 százalékát kapta meg 1962-ben. A havonkénti át­lagos jövedelme 2800 fo­rint volt. Az idén hasonló lesz. Kakuk elvtárs kihelye- káderként került a Zalka Tsz élére. Ez év ok­tóberéig ?*0Q foi,:nt álla­mi dotációt kapott. Ta­valy szeptemberben — mint ismeretes — a gaz­daságilag legyengült öcsö- di Szabadság vezetésével is megbízták a Zalka Tsz elnökét, föagronómusát, fő­könyvelőjét és főállatte- nyésztőjét. A Szabadság Tsz 2.5 mil­lió forintos mérleghiány­nyal zárt. A tsz azonban megerősö­dött, 1964-ben nincs szük­ség arra, hogy a Zalka ve­zetői patronálják az öcsö- dieket. A Zalka szakemberei négy hónapig társadalmi munkában vállalták a Sza­badság Tsz segítését. Ti­zenkét hónapon át, a szak­embereknek megállapított munkaegységet írták jóvá részükre. Kakuk elvtárs az elnökhelyettes javára le­mondott az elnöki munka­egységéről, s neki 1100 fo­rintot írnak jóvá havon­ként Ez év végével azon­ban ez is lejár. A Zalka vezetői nem változnak, huzamosabb idő óta együtt dolgoz­nak, s egyikük sem akar távozni a szövetkezet­ből. A Zalka Tsz-ben tehát bevált a vezetők új, sajá­tos rendszerű javadalmazá­sa. Jövedelmük nagysága a termelési eredményektől, a hozamoktól és a tagok jö­vedelmétől függ, s ez ösz­tönzi őket. Nem állítjuk, hogy a megye többi tsz- eiben sémaként lehet al- kamazni a kunszentmárto­niak módszerét. De úgy véljük, jó néhány szövet­kezetben tanulhatnának be­lőle. 'Máthé László Az éltben* maradottaknak vJlanyszám a Nem egészen három hó­nappal azután, hogy a Vaiont-gát katasztrófája következtében 2500 ember vesztette életét az észak­olaszországi Longarone völgyében, a posta vil­lanyszámlát kézbesített az életbenmaradottaknak. A katasztrófáért felelős szer­vek embertelen bürokrá­ciájának e megnyilvánulá­sa óriási felháborodást keltett Langarone és a többi elpusztult helység megmenekült lakói között. Csütörtökön sokszázfő­nyi tömeg sereglett össze és az ár elpusztította há­zak maradványaiból bar­ikádokat emelt a völgyön át vezető országúira. A több mint hét órán ke­resztül tartó blokád alatt az úton többezer gépkocsi torlódott össze. A tüntetés egész napon át tartott és akkor ért véget, amikor a ballunoi prefektus ígé­retet tett arra, hogy tol­mácsolja a kormánynak a katasztrófa sújtotta kör­nyék lakosságának köve­teléseit. / Epítőmuiikás-orezágjárók Szakköri tapasztalatok ÜVEGPALOTA a ra ke fa kilő vő állomás füvéhez Úftörők a kéossV szímyáa Expedciósok tapasztó atcseiéje Vendégek jártak Karca­gon. Vidám, budapesti fia­talok, a XVI. kerületi ifi­vezetők látogatták meg kar­cagi pajtásaikat, egy kis expedíciós •tapasztalatcseré­re. Mi minden belefért a két­napos programba! Mennyit tanultak egymástól játszva! A sokat emlegetett ven­dég. Disznós Öcsi azt a fel­adatot kapta: mesélje el legkedvesebb úttörő élmé­nyét. Kedves története a kisdobosokról szólt. Kulcsár Ági arról beszélt, hogyan nevelne meg sok jósággal és szeretettel egy pereket, aki nem akar a közösségbe beilleszkedni. Aztán beszá­moltak arról, hogy mint politechnikások, mit tanul­tak üvegcsiszolásból. Hoz­tak is ajándékba egy saját­csiszolású üvegvázát. S hogy miket meséltek a karcagiak? Az expedíciós pályázatra beérkezett dolgozatokból, rajzokból fantáziájuk nyo­mán feltárult Karcag cso­dálatos jövője Az iskola — gyönyörű üvegpalota — kö­zepén csarnok, csónakázó tóval, ami tél m jégpálya. Tanárok nincsenek, helyet­tesíti őket a televízió. A gyerekek monoplánon, hid- roplánon és egyéb fantasz­tikus járműveken érkeznek. A szomszédságban, az úttö­rőállomáson építették meg a rakétakilövő állomást. Aztán, természetesen, ’.esz a • városban világító szökőkút ! és eltűnnek a villanyoszlo­pok. T És ki tudná felsorolni, j mi minden született még gazdag fantáziájú agyúit- ! ban. S míg álmaik meg ! nem valósulnak, addig is j szüntelenül munkálkodnak | valamin. Gyűjtöttek fémet. ; papírt, rongyot, s amit ér­te kaptak, abból klubdél­utánokat rendeztek. Volt már itt cicabál és zsákba­macska, s volt vár snézés a tanács építési csoportjának vezetőjével, ak' ismertette a város igazi, távlati fej­lesztési tervét. Most a tanyaközpontok­ban megalakult úttörőcsa­patoknak szeretnének segí­teni. í Nemcsak a kétnapos ta­lálkozó, hanem a búcsúzás is emlékezetes marad vala- mennyiüknek — mint Sal- lai Évi, az egyik ifi vezető mesélte. — A autóbuszon olyan sok utas volt, hogy nem fértek fel mindannyian. Aki lemaradt, azért visszajött a busz. Aztán az állomásnál megtudtuk, hogy sokat ké­sik a vonat. Sebaj! Játszot­tunk a nagy hóban, eszünk­be se jutott, hogy hideg van. Alig fértek fel a pes­tiek a vonatra, de az állo­másfőnök olyan kedves volt, felszállt velük és helyet csinált nekik... Nemsoká mi is meglátogatjuk őket.-— túri — — Azt .szeretném, ha az emberek kiszabadulnának a kártya, meg az ital bo­szorkányköréből — mon­dotta Mozs-ár András peda­gógus. — Ezért igyekszem olyan művelődési formákat találni a fizikai dolgozók számára, amely érdekli, le­köti őket és ad is nekik többletet kulturális téren. A lelkes nevelő két év alatt öt szakkört szervezett, A szakköröknek kétszáz­hetvenkét állandó tagja volt, illetve van, olyan em­ber, aki egy-egy szakköri rendezvényt látogatott meg — nyolcszáznál is több. S az ezerszáz érdeklődő több­sége munkás. Építők, olaj- munkások. ipari tanulók. Az öt körből jelenleg há­rom működik, két ifjúsági a Ságvári művelődési ház­ban, (mind ipari tanulók) egy felnőtt szakkör az építőipari vállalat kebelén belül, ebben hetvennyolcán szórakoznak, művelődnek. A szakkörök közül egy honismereti, két „Kérdezz —felelek”-kör. A felnőtt csoport is ide tartozik. A módszer nem ördön­gösség. A munkatervet kö­zösen állapítják meg, figye­lembe veszik a nevelési célt és a résztvevők igé­nyeit egyaránt. A forma játékos, egy-egy előadást kérdezz—felelek formában reprodukálnak a résztve­vők, gyakran van vita, amit mindig a kör egy- egy tagja foglal össze Nem hiányoznak az összejövete­lekről a kulturális társas­játékok sem. A köröknek társadalmi X'ezetősége van. amely irányítja a belső életet. Havi átlagban 24 forin­tot fizetnek a hallgatók, amelyből a múzeum,'szín­ház. mozilá toga tagokat fe­dezik. Ezen kívül az ipari tanuló intézet, a művelődé­si ház, a Munkaügyi Mi­nisztérium és a Nemzeti Múzeum együttesen mint­egy harmincezer forinttal járult a szakkörök működ­tetéséhez 1961-től a mai napig. A fejlődést egy kis sta­tisztikával lehet szemléltet­ni: A résztvevők 1961—62- ben harmincegy, tavaly 36 elméleti foglalkozáson vet­tek részt. Ebben a nép­művelési évadban ezt negyvenre tervezik. Ta­valyelőtt négy, tavaly hat, idén nyolc operaelőadás megtekintése szerepel a műsorban. Számos ismeret­terjesztő előadást hallgat­tak meg, kilencszer voltak egy év alatt múzeumban. A körök tagjainak leg­szebb élménye mégis a közös kirándulás. Voltak már Győrött, Veszprém­ben, Egerben, Debrecen­ben, Aggteleken, hogy csak a legnevezetesebb helyeket említsük. A fiatalok segí­tettek egy ásatásban és gimnáziumok elől nyerteik sorban a szellemi vetélke­dőt. Ugyancsak az ifjú ta­gok részt vesznek évente 20—25 munkaórával az úttörőváros építésében és más társadalmi munkában, s valamennyien letették a II. fokozatú ISZM-próbát. a Inban beszélnek A PÉLDA RAGADÓS Tél utca 10. Nevéhez ii- leőn most vastag puha hó­réteg takarja a telket, s eb­ből a nagy fehérségből 2,5 milliárd értékű szellemi export Hatalmas szellemi expor­tot tettek lehetővé 1963- ban az út és vasúttervező vállalat mérnökei olyan létesítmények — hidalt, kötélpályák, gépkocsáfor- galmi telepek, gyárberen • dezéseik, stb. — terveinek kidolgozásával, amelyek külföldön épülnek majd meg, részben a magvar ipar közreműködésével. Az Egyiptom számára végzett eddigi sikeres ter­vező munkájuk gyümölcse­ként például újabb négy forgóhídat terveztek az Izmai—Lia—csatornára. A fiafa'ok hékevortafa Három országba, a Szov­jetunióba, a Német Demo­kratikus Köztársaságba és Lengyelországba indulnak az idén az ifjúsági békevo­natok. Egy-egy szerelvény­nyel 300 fiatal kel útra s általában tíz napig vagy két hétig ismerkedik Moszkva Varsó, stb. nevezetességei­vel, a szovjet, a lengyel, s német diákok, ifjúmunká­sok, falusi fiatalok életével. Az idén két újdonsággal gazdagodik az ifjúsági béke­vonatok utasainak program­ja. A szovjet túra részvevői Moszkván kívül ellátogatnak Leningrádba is. A Német Demokratikus Köztársaság­ba utazó csoport tagjai Ber­linből kirándulnak többek között Potsdamba, Lengyel- ■rszágban változatlanul Var­só fogadja a magyar fiatalok békevonatat, amely a Nílusit a Vörös tengerrel köti össze. Jelentős részt vállaltak az UVATERV szakemberei a Szovjetunióban létesíten­dő hét hatalmas, egyenként évi 700 000 darabot terme­lő vasbetonalj-gyár gépi, technológiai berendezésé­nek tervezésében. 1963-ban adták át a ju­goszláv megrendelőknek a Belaorkvánál létesítendő kaviesosztályozóval és le­rakódéval kiegészített, hét lulométer hosszú kötélpá­lya tervét. Az UVATERV szakemberei most törtek be először szellemi termé­keikkel az indiai piacra, összesen 55 — nagyobb részt 47 méteres, kisebb részben 30 méteres vasúi híd tervének elkészítésére kaptak megbízást, mégpe­dig olyan versenytárgyalás eredményeként. amelyen csaknem 30 világcég lépett a porondra. Mindent összevéve, az UVATERV mérnökeinek 3963-as évi munkája által lehetővé vált szellemi ex­port összesen csaknem 2,5 milliárd forint értékű léte­sítményekké] gazdagítja majd a megrendelő or­szágokat. (MTI) emelkedik ki a vörös téglá­ból rakott épület. Régen mondogatták már a környék lakói, hogy ezen a részen is nagy szükség lenne egy boltra. Erre ter­jed a község, hiszen az úgy­nevezett Parajos részen mérik a házhelyeket. Jo­gosnak tartotta ezt a kérést a községi tanács és a föld­művesszövetkezet is. De so­kat töprengtek azon, hol és miből építsék fel a vegyes élelmiszerboltot. Mert ha a tanács biztosit is telket, ez csak annyi, mint amikor valaki azt mondja: a gomb megvan, már csak a kabát hiányzik. A gombot, illetve a Tél utca 10. szám alatti telket a községi tanács ingyen adta át a földművesszövat- kezetnek. Ekkor kezdődött meg a szervezés, amely az j egész környéket lázba hoz­ta. Minden családhoz be­kopogtattak a tanácstagok, a környéken lakó földmű­vesszövetkezeti dolgozók, s eljegyezték, ki mennyi munkát vállal, hány forin­tot ad a bőit építésére. Nem volt szükség sok agitálásra, minden család részt vállalt rég óhajtott kívánságuk tel­jesítésében. Zsemberi Lász­ló százforintos részjegyet váltott és két napi munkát vállalt. A fia — ráadásként — felajánlotta, hogy majd kifesti az üzletet. Kalmár János az építőanyagot fu­varozta társadalmi munká­ban. Farkas Kálmán és so­kan mások szintén kétnapi munkára vállalkoztak és szépen szaporodtak az öt­ven- és százforintos rész­jegyek is. November 20-án, mitsem törődve a szakadó esővel. az üres telken gyülekeztek az emberek. S a következő szombaton és vasárnap .a környék öregje-fiatalja a boltot épí­tette. Nagy P. István, Nagy L. János kőműves és Szabó István ács nem sokszor di­csekedhet ennyi segédmun­kással, mint amennyien ott a kezük alá dolgoztak. — Szemlátomást nőtt a fal. Mi is odamentünk a lányommal, s megkérdez­tük, kellünk-e segítségnek. Volt ott munka az asszo­nyoknak is. Adogattuk a téglát, hordtuk a vizet — emlékezett Farkas Paine, az Új Élet Tsz tagja. — Előbb tartanánk már. ha ez a nagy hideg meg nem akasztja a munkát. De ez is jó, hogy tető alá ke­rült az épület. Amint az idő engedi, felhúzzuk a rak­tár falát, bevakoljuk az épületet — magyarázta Bartus Pál, az fmsz keres­kedelmi osztályának veze­tője. S míg körüljártuk az épületet, néhol a fél láb­szárig érő hóban topogva hévvel újságolta: — Ragadós a példa. Egy másik rész lakói is jelent­keztél:, hogy hajlandók tár­sadalmi munkában részt venni a bolt építésében, csak nekik is segítsünk. Ez is bizonyítja, hogy Jászapátiban mostanában gyakran beszéltek az em­berek a Tél utcai bolt fel­építéséről. Ez a nagyszerű kezdeményezés a község más részein is követőkre talál, s a lakosság segítsé­gével új. bútok épülnek a perifériákon. Nagy Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents