Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-16 / 12. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! SZOLNOK MEGYEI (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁrs IAPJA XY. évfolyam, 12. szám. Ara SO fillér 1964. január 16-, csütörtök. Palántáinak a primortelepeken Maponta 60 kilowéter hosszú vágányrendszert vizsgáinak felül Negyven milliárd forint értékű közös vagyont vettek leltárba a termelőszövetkezetek A téli konyhakerti növények beérése után most megkezdték a koratavaszi zöldségfélék palántálását. A cibakházi Vörös Csillag Tsz cserkeszöllői primőrtelepén ezekben a napokban háromezer paprika- és kilencezer paradicsompalántát ültetnek ki az üvegtetők alá. A karcagi Béke Tsz berekfürdői primőrtelepén a termálvízzel fűtött üvegházakban csaknem 1200 négyzetméternyi területen paradicsomot és paprikát termelnek. A tisza- őrsi Rákóczi Tsz üvegházaiban már befejeződött a palántálás. Ezek a közös gazdaságok előreláthatóan március végén, április elején visznek piacra paradicsomot és paprikát. Szolnokon, a vidék egyik legnagyobb vasúti csomópontján naponta mintegy hatvan kilométer hosszú vágány és váltórendszeren kell biztosítani a zavartalan forgalmat. A hó eltakarítása után most a váltók jegesedése a legnagyobb probléma. Naponta több száz váltót vizsgálnak felül és átlagosan 20—30 vagon jeget, havat szállítanak el. A szolnoki személy- és teherpályaudvarokat, valamint a rendezőket 180—200 ember tartja rendben. A szolnoki pályafenntartás dolgozóit — akik egész nap kint vannak a vágányok mellett — meleg ruhákkal látták el. Forró teát kapnak és minden munkahelyen melegedőket létesítettek számukra. Az ország több mint 3600 termelőszövetkezetében befejeződött az 1963. évi közös gazdálkodás értékelésének, a zárszámadásnak első szakasza: a leltározás. A szövetkezeti közös vagyon helyzetéről, egy esztendei növekedéséről még nem állnak rendelkezésre pontos adatok, de egyes hozzávetőleges számok már ismeretesek. A Földművelésügyi Minisztériumban elmondották, hogy a termelőszövetkezetek leltárai együttesen mintegy 25 milliárd forint értékű — a tavalyinál körülbelül 20 százalékkal nagyobb — beruházott közös vagyont: épületet, felszerelést, gépet, ültetvényt, törzsállatállo- mányt mutatnak ki. A leltárba vett forgóeszközök — vetőmag-, takarmány-, műtrágya-, üzemanyag- és egyéb készletek, valamint a pénzforgalmi eszközök — értéke körülbelül 14—15 milliárd forint. (MTI) Eves tervüket 104 százalékra teljesítették a téglagyárak Műszaki és szervezési intézkedések a termelékenység érdekében Március elsejére újra üzemkészek a gyárak Az egészségügy helyzete Szolnokon Az ÉM. Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés munkás és műszaki gárdája jól kitett magáért 1963- ban; tervüket 104 százalékra teljesítették, az egy dolgozóra jutó 91 ezer forint tervezett termelési értékkel szemben 95 250 forintot értek el. Az utóbbi három év tapasztalatai és a mérlegbeszámoló arra enged következtetni, hogy a munkások ismét a maximális nyereségrészesedést kapják. A TAVALYI JŰ EREDMÉNYT a munkások igyekezete mellett a műszaki és szervezési intézkedések is elősegítették olyannyira, bogy a túlteljesítés háromnegyed részben ezért valósulhatott meg. A létszámtervet csak 96.6 százalékra teljesítették. A szolnoki téglagyárban korszerűsítették a felvonópályás anyagmozgatást, helyette a szállítószalagos agyagfeladást valósították meg. A mezőtúri gyárban átépítették a présházat, a gépeket kicserélték, így növekedett az egy órára Jutó teljesítmény. Más üzemekben, ahol eddig két ember döntötte be a csillét az adagolóba, most egy kisgép segítségével egy munkás dolgozhat. A téglagyártásban nagyok az anyagmozgatási feladatok. Ezért űj gépeket, berendezéseket állítottak be. így a kunszentmártoni bányát komplex gépekkel szerelték fel. A szervezési intézkedések főleg a munkaidő veszteség csökkentésére irányultak. Szigorúan betartották a pontos munkakezdést, műszak végén a csilléket megrakták, előkészítették a váltást, így a termelés folyamatossá vált. A műszaki osztály rendszeresen veszteségidő mérést tartott, kimutatta az állásidőket, majd azok megszüntetésére intézkedéseket foganatosítottak. A kézi hordás ellen- súlyozására gondoskodtak a gépek nagyobb és gazdaságosabb leterheléséről. A kunszentmártoni téglagyárban a műszárítókat korszerű recilkulációs berendezéssel cserélték ki, ezzel csökkent a szárítási, lényegében az átfutási idő. EZEK A HATÁROZOTT törekvések a tervteljesíté- sen túl azt is eredményezték, hogy erre az évre 17 millió félkész tégla maradt, amelyeknek égetése most folyik. Van tehát téli munka, s az építőipar bármikor jelentkező szükségleteit e tartalékból azonnal kielégíthetik. Nagy gondot fordítottak ■z 1964-es termelés előké- Rítósérc. A nyersgyártás március 17-én kezdődik. Addig is a műszárítok dolgoznak: Karcagon 2 millió téglaegységgel, Kunszent- mártonban 1,5 millió nyers, 1,2 millió égetett cseréppel és 700 ezer téglával szaporítják a már említett tartalék alapot. Jelenleg az üzemekben a gépek javítása, felújítása, több helyütt a bányák átrendezése folyik. A nagyjavításokat február 15-re befejezik, a gyárak március 1-én termeléskészek lesznek. így ha a tervezettnél — március 17 — előbb lesz jó idő, nincs akadálya az Indulásnak. Az 1964. évi terv újabb nagy feladatok elé állítja a téglagyári egyesülést: 1963hoz viszonyítva az idén a termelési értékterv 15 százalékkal, a termelékenységi terv 3,4 százalékkal magasabb. Világos tehát, hogy a rnggnövekedett feladatokat nem lehet kizárólag a munkaintenzitás növelésével, műszaki fejlesztéssel és szervezési intézkedéssel megoldani. Ezért beruházásra is sor kerül: megkezdik a korszerű, központi műhely építését, melynek feladata a tartalékalkatrész gyártáson kívül a gépek nagyjavítása, felújítása, valamint a téglagyárak gépesítésével kapcsolatos munkák elvégzése. VÉLEMÉNYÜNK SZERINT emellett meg kellene javítani a szociális és kulturális körülményeket: korszerű konyhákra, étkezdékre, fürdőkre, öltözőkre, szórakozó termekre van szükségük a téglagyári munkásoknak. Ezt semmi- j képpen nem szabad to- ■ vábbra is figyelmen kívül hagyni. A Gelka szolnoki szerviz állomásán Bozó Ferenc szerviz vezető óz Vincié József műszeré«* Kékes televíziót javítanak. Ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága A szolnoki városi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén Kapás Rezső vb-elnök számolt be , a fontosabb intézkedésekről és a vb korábbi határozatainak ; végrehajtásáról. Ezután került sor dr. Koncz József városi főorvos jelentése alapján az orvosi alapellátás helyzetének értékelésére. t A beszámoló megállapította. hogy az orvosi alapellátás zömét városunkban — csakúgy, mint országszerte — a körzeti orvosok nyújtják. Az orvosi körzet tehát az egészségügyi munkának alapköve. Az orvos körzete egész területén irányítja és végzi a gyógyító, megelőző ellátást, a közegészségügyi, járványügyi feladatokat. ísmerme kell körzete lakossásának munka- és életkörülményeit, egészségi állapotát, hogy idejében gondozásba tudja venni a rászorulókat és hatékony megelőző intézkedéseket tehessen. — Szervezi, irányítja a körzetébe beosztott középkáde- rek munkáját is. Szolnokon — Szandaszöl- lőst is beleértve — az engedélyezett tizennégy körzeti orvosi állásból kettő betöltetlen. Az 1960-as népszámlálási adat szerint városunk lakossága 45 640. Az akkori tizenhárom körzeti orvos mindegyikére 3512 lélekszám jutott. A jelentés statisztikai adatokat tartalmazott annak bizonyítására, hogy míg Budapesten és általában vidéken az egy körzeti orvosra jutó lélekszám csökkent, addig Szolnokon emelkedett. A városi főorvos beszámolt arról is, hogy szükségessé vált a körzetek arányosabb elosztása, ugyanis néhány körzeti orvosnál még a városi átlagnál is jóval magasabb a körzetekre jutó lakosok száma. Tavaly a tizennégy körzeti rendelőben 189 910 beteg fordult meg. Egy körzeti orvosnál tehát naponta átlag ötven beteg jelent meg vizsgálaton. A háromórás rendelési időt véve alapul ez azt jelenti, hogy egy betegre csupán átlag 3.5 percet tudott az orvos fordítani. Természetesen ennyi idő nem elég a beteg türelmes meghallgatására, részletes vizsgálatára, a2 utasítások megadására. S hogy mégsem igen volt panasz az orvosok munkájára, annak oka az, hogy többségük fáradságot nem ismerve, s az időt sem figyelve odaadóan dolgozik. Értékelte a jelentés a körzeti ápolónők és orvos- irnokok munkáját Is. Kiemelte, hogy a körzeti ápolónői intézmény beváltotta a hozzáfűzött reményeket Jó segítőtársai az orvosnak a gyógyító, megelőző munkában, a fekvő betegek otthoni kezelésében, s az egészségügyi felvilágosításban is. A gondokról, nehézségekről is tájékoztatta a végrehajtó bizottságot a városi főorvos. Ilyenek: a korszerűtlen és szűk rendelőhelyiségek. az, hogy nyolc körzeti orvos még mindig közös rendelőben rendel, s hogy a Vöröshadsereg úti rendelő, de főleg a váróhelyiség olyan kicsi, hogy a betegek télen is a szabad ég alatt várakoznak Négy, periférián lévő orvosi rendelőben nincs telefon, hasonló a helyzet Szandaszöllősön is, ahol az orvos sürgős intézkedését — például életveszély esetén — megnehezíti a telefon hiánya. A feladatokat is vázolta a beszámoló. Nagy szük- ■ ség lenne még egy körzeti orvosra az első kerületben, ahol szinte gomba módtára nőnek az új bérházak, s a lakosság száma egy év I alatt több mint kétszeresé- I re növekedett. Bagón Mria műszerész a háztartási mosógép mate» ját szereli
