Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-15 / 11. szám

2 SZOLNOK MiGIH NÉPLAP elkedik a választási láz Londonban Kedden felhúzták a brit állami lobogót a parlament tornyára, jeléül annak, hogy a karácsonyi szünet után ismét összeült a tör­vényhozás két háza. Az 1959-ben megválasztott par­lament utolsó ülésszaka a megélénkülő diplomáciai te­vékenység és a gyorsan emelkedő választási láz je­gyében folytatja munkáját. Az első fontosabb vitára csütörtökön kerül sor, a munkáspárt kezdeményezé­sére tárgyalják az ország katonai helyzetét. Thornev- croft hadiig miniszter, aki a miniszterelnök utasítása­ra lerövidítette délkelet­ázsiai szemleútját, hétfőn este visszatért az angol fő­városba, hogy kéznél le­gyen az alsóház csütörtöki vitájánál. Úgy tudják, hogy Thomeycroft a miniszterta­nács keddi ülésén beszámol az északbomeói helyzetről, ahol jelentős brit katonai erőket köt le a gyorsan ter­jedő dzsungel-háború. A lor-’eni Marboroagh House-ban szerdán meg­nyíló ciprusi értekezlet — ugyancsak szoros összefüg­gésben van az alsóházi vi­tával és a konzervatív kor­mánypárt belpolitikai hely­zetével. Harold Wilson, a munkáspárt vezére ugyanis u ciprusi válság kirobbaná­sa és az odairányított brit csapaterősítősek kapcsán vetette fel a fegyveres erők „pattanásig feszített igény- bevételének” kérdését és tett javaslatot a „kétpárti védelmi po'itika’* kialakí­tására. Az ellenzék részé­ről hangsúlyozzák: a brit fegyveres erők máris had­műveleteket folytatnak — Aden és Észak-Borneo tér­ségében, kényes a helyzet Kelet-Afrikában és Cipru­son, veszélyekkel terhes a brit-guayanai, délafrikai ás a dél-rhodésiai helyzet is. A munkáspárt követeli a tengerentúli katonai köte­lezettségek csökkentését és • hagyománya« fegyveres rmmm \ imua SZÓFIA (MTI) A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai bizottságának tag­jai és a központi bizottság titkárai baráti összeiovete- len találkoztak azokkal a filmművészekkel — rende­zőkkel és színészekkel — akik részt vettek az 1962. végén és 1963. folyamán készült legjobb bolgár fil­mek — a „Dohány”, a „Re­ménység ünnepe”, a „Fel­ügyelő” és az ..Éjszaka” — forgatásában. A művésze­ket Toclor Zsivkov köszön­tötte, majd a jelenlévők között élén' eszmecsere zaj­lott le a filmgyártás idő­szerű kérdéseiről. MOSZKVA (MTI) Az Izvesztyija részlete­ket közöl Dzerzsinszkij, 1920—1923-ban megírt leve­leiből, illetve 1922-ben mondott egyik beszédéből. Feliksz Dzerzsinszkij ebben az időben felelős szovjet állami posztokon dolgozott, állambiztonsági szervek — VCSK. OGPU —, valamint a közlekedésügyi népbiztos­ság vezetését látta el. A Moszkvai Marxizmus—Le- ninizmus Intézete központi pártlevéltárából származó ezen okmányokat most el­ső ízben hozták nyilvános­ságra. LONDON (MTI) Az angol egyetemek és főiskolák atomi eszerelési mozgalma értekezletet tar­tott. Ezen határozatot hoz­tak. amely hangoztatja többek közt, hogy a béké­hez vezető fontos lépések közé 1:arto7!k: Anglia lép­jen ki a NATO-ból és a nép elszánt erélvés akciót folytasson a kormány atom­politikája ellen. erők megerősítését a nukle­áris kiadási tételek rová­sára. A kormány részéről han­goztatják, hogy „egyelőre minden rendben van” de ugyanakkor a sajtóban su­galmazott utalások látnak napvilágot, amelyek szerint a kormány szükség esetén kivonhatja a NATO rendel­kezési állományában lévő 50.000-es brit rajnai hadse­reg bizonyos egységeit vagy a sorit ö­ismét bevezetheti telezettséget. A Daily Telegraph keddi vezércikkében megállapít­ja, hogy az általános vá­lasztások előtt egyik politi­kai párt sem merészelne ilyen népszerűtlen intézke­dést kezdeményezni. Megfigyelők rámutattak: a katonapolitikai válság — egyike .azoknak a tényezők­nek, amelyek a választá­sok közeli kiírására kény­szeríthetik a kormányt Panamai helyzetjelentés Az Amerikai Államok Szervezetének Panamában küldött Békéltető Bizottsá­ga bejelentette, hogy Pa­nama és az Egyesült Álla­mok képviselő elfogadták a bizottság javaslatát, amelynek értelmében kö­zös amerikai—panamai „együttműködési bizottsá­got” hoznak létre a két ország közti nézeteltérések rendezésére. Az Egyesült Mit mond a tudós ? A holdkutatás utóbbi öt esztendő ének eredményei Öt évvel ezelőtt, amikor útnak indult a Szovjetunió­ból az első holdrakéta, egycsapásra az addiginak sokszorosára nőtt a csilla­gászok érdeklődése földünk hűséges kísérője iránt. Azóta a csillagászat legkü­lönbözőbb eszközeivel igye­keznek minél több adatot szerezni a holdról, amelyen minden valószínűség sze­rint az összes idegen égi­testek közül először veti meg lábát az ember. Ezek a kutatások azon­ban — amint ifi. Bnrtha Lajos, az Uránia csillag­vizsgáló munkatársa el­mondotta — eddig meglenő tanulsággal szolgáltak: jó­val kevesebb konkrét, meg­bízható adatot szereztek a Holdról, mint ahánv eddig nem is seített és m^ most is megoldatlan problémára bukkantak. Az egvik — értben a leg­korábban mert már nébánv hónáénál a Lnnvik 1. fel­bocsátása előtt felmerült nroblémn az. vannak-e ma is működő vulkánok a Hol­don. Koziriev szovjet csil­lagász uevanis már 1958. utolsó hónapjaiban tűzhá- nvókitörésré emlékeztető jelenségeket figyelt meg az Alnhonsus kráterben, majd az elmúlt év utolsó negyedében az Aristarcbos kráterben jelentkezett ha­sonló tünemény. Ezekben a kráterekben egyébként ugyancsak Koziriev már előzőié» szén- és bidroeén- gáz jelenlétét vélte felis­merni. ami arra enged kö­vetkeztetni. hogy a Hold kőzeteiben viszonylag nagv mennyiségű szénhidrogén tartalmú vegvülefek lehet­nek. több, mint nálunk, itt a E«ldön. TT1 magyarázat született a Weld sötét szinte csoko- ládéV>ama síkságainak mi­benlétére is A régebbi fel­fogással ellentétben, amely szerint ezeken a területe­ken ma is a sötét őskőzet- anva" borítla a felszínt, az a feltételezés merült fel, bocry ezeVet a foltokat haj­dani. már rég eloárelgett óceánok üledékei fedik, amelyek talán még szerves maradványokat fs tartal­mazhatnak. Fbhen az eset­ken az liven medencék al­lén ólai, vagy szerves anya­goknak valamilyen más bomlási terméke la lehet. Még ennél Is „izgalma­sabb" az a véglegesen szin­tén nem igazolt feltevés, hogy a Holdon az ember a felső, víztel »n rétegek a’att, a nagyobb mélysé­gekben a kőzetek kristály­szerkezete közé záródott, léggé fagyott vizet is ta­lálhat. A Holdon való biztonsá­gos leszállás előkészíté­séhez azonhan mindenek­előtt azt kell tudni, mllven felszín várta ott az őrutnst. A radarhullámok liven te­kintetben érdekes jelenté­seket hoztak a Holdról. Az már régóta nem titok, hogy Luna istenasszony megle­hetősen hiú természettel ál­dotta meg a patronálása alatt álló égitestet, hiszen a Hold igen finom „nuder- réteggel kendőzi” arculatát. Ezek a porszemcsék részint a nap ibolyántúli sugárzá­sának hatására, részint ap­ró meteorbecsapódások kö­vetkeztében válnak le a sziklákról. Újabban azon­ban szovjet kutatók észre­vették, hogy a nagyjából 1—10 centiméter közti ra­darhullámok meglepően erősen szóródnak a Hold felületén. Ennek pedig csak az lehet az oka, hogy ezek a hullá­mok a finom por között a hullámhosszuknak megfele­lő, tehát 1—10 centiméter közti méretű szivacsos állo­mányú göröngyökbe ütköz­nek. A „hold-púdernek" ezeket az összecsomósodá- sait nagyobb meteoritbecsa­pódásokkal magyarázzák. Ezek ugyanis egy pillanat­ra megolvasztják a közvet­len környezetet, amely azután rögtön nagyobb kő­zetdarabokká fagy össze. Mindez azonban ma még csak feltevés A Hold-kuta- tás a földi megfigyelő esz­közök révén tehát inkább csak növelte a még meg­oldásra váró problémák számát. S az érdekes laz, hoev bár a leckét az űrku­tatás adta fel a csillagá­szoknak, az általuk felis­mert kérdésekre végső fo­kon szintén magának az űrkutatásnak, pontosabban a Hold körül keringő, vagy oda leszálló űrlahnr'-tóriu- moknsk és a Holdra utazó embernek kell megadni a választ. (MTI) Államok képviselői hozzá­járultak ahhoz, hogy a Pa­nama-csatorna övezetében az amerikai zászló mellett kitűzzék a panamai lobo­gót is. A bizottság elnöke Manuel Truco nagykövet, Chile állandó képviselője az Amerikai Államok Szer­vezeténél. Panama fővárosában or­szágos bizottság lakúit az állam szuverenitásának vé­delmére. Több mint ötezer főnyi tömeg részvételével a bizottság hétfőn felvonulást rendezett Panama utcáin, majd Roberto Chiáari köz- társasági elnöknek petíciót nyújtottak át, amelyben tiltakoznak az Egyesült Ál­lamok Panamában elköve­tett agresszív cselekmé­nyei miatt és kifejezik el­tökéltségüket Panama nem­zeti szuveuenitásának meg­védésére. Galileo Solis panamai külügyminiszter sajtóérte­kezleten közölte, hogy Pa­nama csak akkor hajlandó újból felvenni a diplomá­ciai kapcsolatokat az Egye­sült Államokkal, ha „konk­rét jelét” látja annak, hogy az Egyesült Államok kész tárgyalásokat kezdeni a Panama-csatornára vo­natkozóan a két ország között 1903-ban kötött szer­ződés revíziójáról. WASHINGTON A Fehér Házban a kedd­re virradó éjszaka nyilat­kozatot adtak ki azt köve­tően. hogy Johnson elnök ,Rusk küKievminiszter és Mcnamara hadügyminiszter. A Panama csatorna „életrajza“ A közép-amerikai föld­szoros legkeskenyebb ré­szét átszelő Panama-csator­nát, mely a két legnagyobb világtengert, az Atlanti­óceánt és a Csendes-óceánt kapcsolja össze, 1914-ben adták át a forgalomnak.' A 81.6 km hosszú csatorna a két óceán közötti — a délamerikai kontinens kö­rülhajózásából származó — távolságot mintegy 18 000 km-rel rövidíti, meg. Épí­tésében, mely még a múlt század nyolcvanas éveiben kezdődött meg, eredetileg főleg francia tőkeérdekelt­ség vett részt. A század- fordulóra azonban már az Amerikai Egyesült Államok biztosított magának teljes szabadkezet s Kolumbiát (mely országnak felségterü­letéhez tartozott a csator­na, a jelenlegi Panama Köztársaság egész területé­vel) olyan feltételek elé ál­lította, hogy azokat Ko­lumbia visszautasítani kényszerült. Kerek hatvan évvel ezelőtt az Egyesült Államok támogatásával — USA hadihajó fedezete alatt — a 75 ezer nécvzetkilo- méter nagyságú és ma 1.1 millió lakosú Panama el­szakadt Kolumbiától és „függetlenségének” kikiál­tása után néhány nappal megkötötte a csatorna- szerződést az USA-val. A szerződés szerint Pa­nama 10 rruT'ó dohárért ás további 250 ezer dollár évi használati díjért » csa­tornát és ennek két olda­lán mintegy 8 km széles­ségű területet a Csatorna­övezetet „örök időkre" az USA felségterületének te­kinti. A Budapestnél mint­egy háromszorta nagyobb 1680 négyzetkilométernyi Csatorna-övezet több mint kétharmada vízterület, mert a Gatun-tó és a Madden- tó is a zónához tartozik. Az USA 1955-ben körül­belül 25 millió dollár ér­tékű berendezés egyidejű átadása mellett a bérleti díj összegét évi 1.9 millió dollárra emelte fel. A kö­zép-amerikai forradalmi mozgalom nyomásának ha­tására pedig 1960-ban Pa­nama szuverenitásának névleges elismeréseként • Csatorna-övezet területén a panamai zászló kitűzéséhez is hozzájárult A Panama-csatorna az Egyesült Államok számá­ra katonai és gazdasági szempontokból egyaránt fontos. Stratégiai jelentő­sége ugyan — a haditech­nikában bekövetkezett je­lentős változások eredmé­nyeként — valamelyest csökkent, de gazdasági je­lentősége az egyre fokozó­dó áruforgalom hatására évről-évre növekszik. A 100—300 m széles és átla­gosan 13 m mély csatorna uevanis a Szue-^-rsntoma után a kapitalista világ legforgalmasabb mes­terséges vízi útja Forgalma az elmúlt 10 év alatt meg­kétszereződött és megköze­lítette a maximális (évi 75 millió tonnás) átbocsátási kapacitást. (Míg 1950-ben csupán 6500 hajó 33.5 mil­lió tonna árúval haladt át rajta, addig 1962-ben már 12 200 hajó 67.5 millió ton­na árúval kelt át a csator­nán.) Az egyre növekvő forgalom következlében az utóbbi években a Panama- csatorna jelentős bővítésé­nek illetőleg egy teljesen új csatorna építésének szükségessége is felmerült. A csatorna üzemeltetése az USA-nak nagv jövedelmet jelent. 1958-1962. közötti öt év alatt átkelt 52 000 hajó, 290 millió tonna árú után valamivel több mint ne- gyedmilliárd dollár illeté­ket fizetett. A csatorna tel­jes jövedelme öt év alatt azonban ennek az összeg­nek kétszerese; kereken 500 millió dollár volt. Ez összegből az USA bérleti díjként csupán bem egé­szen 10 millió dollárt bo­csátott Panama rendelke­zésére. Könnyen érthető te­hát a Panamai Köztársa­ság azon törekvése, hogy a szuverenitását rendkívül sértő, évtizedekkel ezelőtt, kedvezőtlen körülmények között megkötött csatorna­szerződés felülvizsgálására törekszik. valamint több szakértő tár­saságában fogadta Thomas Mann külügyi, Cyrus Van­ce hadügyi államtitkárt és Ralph Dungan tanácsadót, akik a múlt hét pénteken utaztak Panamába, rövid­del a csatorna-övezetben lezajlott incidensek kirob­banása után. A közlemény szerint az amerikai kor­mány reméli, hogy újabb közvetlen tárgyalásokra kerülhet sor a két. ország között, mihelyt „teljesen helyreállították a rendet a Panama-csatorna övezeté­ben”. A Fehér Ház közle­ménye ugyanakkor kijelen­ti: „az Egyesült Államok nem engedheti meg, hogy a csatorna-övezet biztonsá­gát veszélyeztessék.” NEW YORK U Thant, az ENSZ fő­titkára hétfőn fogadta Panama állandó ENSZ- képviselőjét, aki tájékoztat­ta őt a panamai esemé­nyekről és az Egyesült Ál­lamokkal fennálló viszony alakulásáról. HAVANNA A kubai főváros utcáin hétfőn este sokezres tömeg tüntetett Panama mellett A felvonulók ilyen felira­tokat vittek: „Panama is győzni fog!” „Űzzétek ki a jenkiket Panamából!” MONTEVIDEO Uruguay népe felháboro­dással fogadta az ameri­kai imperializmus panamai önkényes fellépésének hí­rét. Montevideo házainak falán ilyen felíratok jelen­tek meg: „Jenkik, takarod­jatok haza”’ „Amerikaiak, vonuljatok ki Panamából!” A közvélemény megelége­déssel értesült arról, hogy az uruguayi külügyminisz­térium utasította az ame- kai államok szervezetéhez kiküldött képviselőjét: tá­mogassa Panama követelé­seit. Willy Brandt pártelnökké választásáról N y u g a t-B e r 1 i n (MTI) Mint előre látható volt, a nyugat-német SPD elnök­sége Nyugat-Berlinben tar­tott ülésén egyhangúlag Willy Brandt nyugatberlini polgármestert fogadta el a párt új elnökéül és egyút­tal elhatározta, hogy az 1965. évi nyugatnémet vá­lasztásokon Brandt lesz a párt kancellárjelöltje. A két határozatot még a feb­ruári rendkívüli pártkong­resszusnak meg kell erősí­tenie. A szociáldemokrata Te­legraf keddi vezércikkében újjongva üdvözli a pártel­nökség határozatait, 9 szembeszáll azokkal, akik szerint Brandt nem tud majd megbirkózni kettős feladatává, hogy 18. az SPD országos elnöke és nyugat- berlini polgármester is le­gyen egy személyben. A Telegraf azzal érvel, hogy Adenauer is kancellár és pártelnök volt, 9 hosszú éveken át ellátta mindkét hivatalát. Nyugatberlini megfigye­lők rámutatnak, érdekes módon az SPD-nek mind a jobb, mind a balszámva arra akarja rábeszélni Willy Brandtot, hogy mint pártelnök tartsa meg nyu­gatberlini tisztségét is. Wehner, a párt elnökhe­lyettese, a szélsőjobboldal vezére, aki jelenleg kezé­ben tartja jóformán az egész pártapparátust, arra számít, hogy ilven körül­mények között Brandt nem tud majd olyan erővel bele­szólni a párt irányításába. A nyugatberlini szociálde­mokraták heves vezetői pe­dig — akiket a párt bal­szárnyához számítanak — úgv gondoliák. hngv Brandt politikai tekintélye, erősen csökkenne, ha elveszítené nyugatberlini támaszát.

Next

/
Thumbnails
Contents