Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-12 / 9. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. január 12. Atlétáink szereplése 1963-ban n. — Rövidtávfutók — FÉRFI VERSENYZŐK 100 méteres sikfutás 1. Tóth Béla (Szolnoki MÁV 11,0 mp 2. Csücs Csaba (Szolnoki Honvéd) 11,3 s 3. Teli Vilmos (Szolnoki Honvéd) 11,3 » 4. Nagyistók József (Szó. Honvéd) 11,4 ” 5. Tárnái István (Szolnoki MÁV) 11,6 ”■ 6. Tolváth Tibor (Karcagi Tech.) 11,6 * 7. Éliás István (Mezőtúr Tech.) 11,6 ? 8. Csorna Tibor (Szolnoki Honvéd) 11,6 " 9. Kalotai László (Szolnoki MÁV) 11,7 * 10. Néposz Gyula (Tföldvár gimn.) 11,7 “ Az 1962. évi legjobb tíz átlaga 11,4 " Az 1963. év legjobb tíz átlaga 11,4 ° Tóth Béla, bár tavalyi eredményét nem tudta megközelíteni, megbízható­an szerepelt egész éven át. Reá a jövőben is számítani lehet. Sajnos a rangsor ele­jén szereplő Honvéd ver­senyzők eltávoztak me­gyénkből, így a lista máso­dik felében helyezkedő te­200 méteres síkfutás: Bár sokat javult az át­lageredmény ebben a ver­senyszámban, mégis nehéz lenne megjósolni, hogy Tóth Béla mellett ki lesz a jövőben igazi 200-as futónk. A martfűi Szentesi, vagy a tehetséges Pógyor? A ti­hetséges fiatal versenyzők­re számítunk elsősorban. Mögöttük olyan versenyzők sorakoznak, mint Blazsek és Búzás a MÁV-ból, vagy Szeles és Károlyi Jászbe­rényből, kik közül többet képesnek tartunk arra,, hogy Tóth Béla méltó tár­sai legyenek a megyei ver­senyeinken. 22,7 mp 23.5 ­23.5 * 23.6 ” 23.6 " 23.6 ’■ 24.0 K 24.1 24.1 * 24,3 ” 24.1 “ 23.7 ” szaföldvári Néposz ma még csak ígéret. Komoly felké­szülés mellett mindhárman sokkal jobb eredményre képesek és csak tőlük vár* hatjuk elsősorban, hogy eredményesen szerepeljünk e versenyszámban is. 1. Tóth Béla (Szolnoki MÁV) 2. Teli Vilmos (Szolnoki Honvéd) 3. Oros János (Szolnoki MÁV) 4. Szentesi Miklós (MSE) 5. Szűcs Csaba (Szolnoki Honvéd) 6. Vass István (MSE) 7. Tárnái István (Szolnoki MÁV) 8. Pógvor Sándor (Szolnoki MÁV) 9. Néposz Gyula (Tföldvár gimn.) 10. Nagyistók József (Szó. Honvéd) Az 1962. évi legjobb tíz átlaga Az 1963. évi legjobb tíz átlaga 400 méteres síkfutás: 1. Tóth Béla (Szolnoki MÁV) 2. Pógyor Sándor (Szolnoki (MÁV) 3. Rékasi Gábor (MSE) 4. Éliás István (Mezőtúr Techn. 5. Tolváth Tibor (Karcag Techn.) 6. Vass István (MSE) 7. Krasznai Andor (Szó. MÁV) 8. Szentesi Miklós (MSE) 9. Bartók Latos (Tmiklósi Gimn.) 10. Éámbori Béla (Szó. Honvéd) Az 1962. évi legjobb tíz átlaga Az 1963. évi legjobb tíz átlaga Felnőtt versenyzőink kö­zött nincs igazi 400-as, így az idén is ifjúságiak között kellett utánpótlást keresni. Közöttük Pógyor Sándor fejlődött a legegyenlete­sebben. Bátor versenyző és tehetséges, nagvobb szorga­lommal közel kerülhet az 52-es eredményhez. A te­hetséges karcagi Tolváth tavasszal valószínűleg a fellendülő karcagi atlétika és egyben megyénk egyik legeredményesebb verseny­52.4 mp 54,1 " 54.3 ” 54,6 “ 54.8 ” 54.8 55.0 ” 55.0 ” 55.3 *’ 55.3 " 53.5 ” 54.5 ’■ zőjévé forrja ki magát. Krasznai Andor is az elsők között lehet, ha szorgalma mellett a versenyzést is ko­molyan veszi. Ha ilyen de­rűs is fiataljaink fejlődése Tóth Bélára még mindig számítani kel] és ő a biztos pontja valamennyi rövid­távfutó számnak. Talán az idén kicsit „megkopva’' gyorsaságban éppen 400 méteren aratja majd sike­reit. (Folytatjuk.^ T én ói ömörí SAKK-ÉLET Rovatvezető: Dalkó Nándor 1. sz. végjáték. (Grigorjev. Sachmati, 1928.) Világos indul és nyer, • Bemutatunk három igazi csapatversenyjátszmát a va­sárnapi fordulóról: KIRALYINDIAI VÉDELEM Székely (MTE—Nyilas (Bp. Előre) L (14 Hf6, 2. HÍ3 d6, 3. c4 g6, 4. Hc3 Fg7, 5. Fg5 h6, 6. Fd3! 0—6, 7. Vei Kh7, 8. e4 Hbd7, 9. Fd3! e5. (Hasonló helyzetekben a F—t e2-re szokás fejleszteni, itt mégis a szöveglépés a jó, Kh7 miatt.) 10. d5 Hc5, 11. Fc2 a5, 12. Fe3 Hfd7? 13. h4! Hf6. 14. Vd2 fd7, 15. 0-0-0, Ve8, 16. Bdgl! Hg4, 17. h5 H:e3, 18. h:g6+ f:g6, 19. V:e3 Bh8, 20. Hh4! Ff6, 21. Hf5ü h5, (Világos szép tisztáldozatot hoz...) 22. g4 F:f5, 23. gf5 Bg8. (22. ... gf5-re 23. ef5! erős támadást ad.) 24. f:g6+ B:g6, 25. B:h5+ Kg8, 26. Bg3 B:g3, 27. V:g3, Fg7, 28. Vg4 Ve7, 29. f4 Hd7, (29. ... ef4- re 30. e5! jön.) 30. Fe5 de5, 81. Vf5 Vf7, 32. Vh7+ Kf8, 33. Bf5 Hf6, 34. Vh4, Vg6, 35. Fdl Bd8, 36. Kbl c6, 37. B:e5 Bd6. 38. c5 Bd8, 39. Bf5 Kg8, 40. Bg5 Kh7, 41. Vf4! sötét feladta. Világos szép támadást hajtott végre. • VEZÉRCSEL Tóth (MTE)—Tornai (Bp, Előre). 1. d4 d5’ 2. Hf3 Hf6, 3. c4 e6, 4. Hc3 Fb4, 5. e3 0-0, 6. Kézilabda Fd3 c5, 7. 0-0 Ve7, 8. Fd2 HcS, 9. a3 F:c3, 10. Fc3 Bd8, 11. Vc2 dc4, 12. F:c4 cd4, 13. ed4! Hd5, 14. Bfel f5? 15. b4 K:c3, 16. V:c3 Vf6, 17. Badl Bdő, 18. He5 He7, 19. Hd5, 20. F:d5 B:d5, 21. Bdcl Bd8, 22. Bc2 Fd7, 23. Vf3 Bab8, 24. Bc7 Fe8, 25. Vc3 Vh4? 26. Bel g6, 27. d5! ed, 28. HC6 sötét feladta. — A fiatal szolnoki játékos is­mét bebizonyította jó képes­ségeit. Nagy László (MTE)—Barabás (Bp. ElőreJ abcdefqh 40. ba5 ba5, 41. Ve5+ Kg8, 42. f5! a4, 43. fg6 hg6, 44. Bf6 FÍ7, 45. Befl Bc7, 46. He4 Vd5? 47. B:g6+! Kf8, 48. V:d5 sötét feladta. Energikus lé­péssorozattal kényszerítette megadásra ellenfelét az MTE egyik »leggyorsabb” játé­kosa, L sz. feladvány megfejté­se: 1. ... K:e6, 2. Ke4 Kd7, 3. He5 matt. Vasárnapi sakkműsor Az NB VIII. fordulójá­ban a Szolnoki MTE játé­kosai Debrecenben, a DEAC csapatával 9 órai kezdettel a központi egyetem helyi­ségében mérkőznek. Teremba'nokság indul ^7,o?nokon A megyei kézilabda szö­vetség január 19-i kezdet­tel egyfordulós terembaj­nokságot rendez Szolnokon, a közgazdasági technikum tornatermében. A bajnokságra bármelyik megyei felnőtt és ifjúsági női és férfi csapat nevez­het. Az első helyezettek ökle vél- és éremdíjazásban ré­szesülnek. A nevezési ha- táridő^ január 13-án délután 5 óra. A nevezéseket s megyei szövetség címére kell küld°ni (Szol­nok, Kossuth u. 2.). A rendezőség a sorsolás“ úgy készíti el, hogy a vi­déki csapatoknak a közle­kedésben ne legyenek ne- hézeéepík. A bainekeég értékét nö­veli, hogy a martfűi NB I-es kézilabda csapat is az indulók között van. Az ellenük való játék jó ta-’ nulási lehetőséget jelent a kisebb képességű csapatok­nak. /Véf+fqftlrT+n Rovatvezető: dr. Jávorszky József. Néhány szó a gyermekbénulás elleni védőoltásról Tavaly decemberben tá­jékoztattuk Szolnok megye lakosságát a gyermekbénu­lás elleni védőoltások meg­kezdéséről. Öröm volt lát­ni az ünneplőbe öltözött mamákat, nagymamákat, amint viruló arcú gyerme­keiket. unokáikat vitték az oltóhelyekre, ahol fájdalom- mentesen, egy kanálnyi teában megkapták a gyer­mekbénulás ellen védelmet biztosító cseppeket. Megelégedéssel tapasztal­tuk. hogy mindjobban meg­értik a szülők a védőoltá­sok fontosságát. 9 gyerme­keik érdekében egyre töb­ben tesznek eleget a jog­szabályokban is előírt kö­telezettségüknek. Még 1957-ben 94, 1959-bep 104 gyermekbénulásos meg­betegedés történt. Szolnok megyében az 1960. évtől született gyermekek kö­zött már nincs olyan, aki gyermekbénulás miatt vált nyomorékká. Ilyen megbe­tegedés a megyében nem volt. Országos viszonylat­ban is alig fordult elő két- három esetben, ami a szü­lői gondatlanság következ­ménye, mert nem vitték el gyermeküket védőoltásra. A szülők csak hálával gondolhatnak a védőcsep- peket felfedező Sabin pro­fesszorra, de azok is köszö­netét érdemelnek, akik a tudomány eredményeit a széles néprétegek között gyümölcsöztették. S fárad­ságot nem kímélve igye­keztek megértetni a szü­lőkkel, hogy gyermekük testi épségéről van szó. A védőnőket illeti első­sorban elismerés. Igen sok esetben sárban, hóban, fagy­ban, az időjárás viszontag­ságaival küszködve igye­keztek biztosítani a gondo­zásukra bízott kisgyerme­kek védelmét. Több helyen szép példáját láttuk ennek decemberben is, főként Ti- szaföldváron, Cibakházán, Kunszentmártonban és Öcsödön. Sajnos, a lakosság egy része még mindig nem érti meg a gyermekbénulás el­leni, de az egyéb védőol­tás jelentőségét sem. S gyermekükkel nem törőd­ve. sok nehézséget okoznak hanyagságukkal. Még min­dig nem értik, hogy a gyermek egészségével va­ló törődés a szülők min­denek feletti kötelessége. A hanyag szülők nem sze­retik gyermeküket és az egészségügyi dolgozókat ’s hátráltatják munkájukban. Ezzel elvonják őket egyéb feladataik teljesítésétől. Több esetben felvetődött a kérdés, miért télen vé­gezzük a gyermekbénulás elleni védőoltásokat. Ennek egyik magyaráza­ta az. hogy télen lényege­sen kevesebb a bélhuru- tos gyermek, akik nem kap­hatják meg á védőoltást. Ilyenkor főként a meghűlé­ses megbetegedésekkel kell számolnunk. A másik ok az, hogy a védőoltások után, a vé­dettségi állapot kifejlődésé­hez idő kell. A télen vég­zett védőoltások hatására a késő tavaszi és nyári hó­napokban válnak védetté a gyermekek. Tehát abban az időben, amikor a jár­ványügyi tapasztalatok sze­rint a gyermekbénulásos megbetegedések nagyobb számban szoktak jelentkez­ni. A védőoltások második szakaszában — 1964. janu­ár 14—17 között — azok a csecsemők és kisgyer­mekek részesülnek védőol­tásban. akik 1960. október 1 és 1963. szeptember 30. napja között születtek. Vé­dőoltást kaphatnak azok a gyermekiek is, akik 1963. decemberében betegség, vagy egyéb ok miatt el­maradtak. Mit kérünk a szülőktől? Azt, hogy akár kapnak ér­tesítést, akár nem, vigyék el védőoltásra kötelezett gyermeküket a kijelölt helyre. Az oltás helyét és időpontját a védőnők és körzeti orvosok a lakosság tudomására hozzák. Olyan szép rendben es fegyelmezetten tegyenek eleget gyermekük iránti kötelezettségüknek, mint azt a már említett közsé­gekben láttuk. Segítsenek a védőnőknek és igyekez­zenek azokat a szülőket is jobb belátásra bimi, akik­nek szívében nem él elég­gé a gyermek iránti sze­retet. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek veze­tőségéhez is kéréssel fordu­lunk. hogy a védőoltások sikerét fuvar biztosításával segítsék. Ne zárkózzanak el az ilyen kérés elől, mint az a Csorbái Állatni Gaz­daságban történt. Csak így érhetjük «, hogy a mostani védőoltá­sok legalább olyan ered­ményt hozzanak, mint de­cemberben, amikor 16 984 csecsemő és kisgyermek kapta meg a Sabin-csep- peket, a védőoltásra kö­telezettek 96.1 százaléka. Az első helyezést a kun­szentmártoni járás érte el 99.3 százalékos teljesítésé­vel. Kisújszállás a második lett 99.2, a tiszafüredi járás pedig harmadik, 97.6 száza­lékkal. De a leggyengébb eredmények i,s meghalad­ták a 90 százalékot. Köszönjük ezt a kedves mamáknak, a nagymamák­nak, a vöröskeresztes ak­tíváknak, az egészségügyi dolgozóknak s mindazoknak, akik megértették szavun­kat és az Egészségügyi Mi­nisztérium nagy anyagi ál­dozat-vállalást kívánó ’in­tézkedésének fontosságát. Ha így haladunk, a gyer­mekbénulás rémét rövide­sen a múlt rossz emlékei közé sorolhatjuk. Az utób­bi három év sikere azon­ban senkit ne tegyen el- bizakodottá. Résen kell len­nünk ahhoz, hogy a «’kér telies legyen. Dr. Kertész Bertalan megyei epidemiologus orvos A dreidai képláp háborús« veszteségei A második világháború­ban a világhírű drezdai képtárnak több mint 200 festménye pusztult el. To­vábbi 507 kép sorsa egye­lőre ismeretlen. A napok-» ban jelenik meg a képtár katalógusa: „A drezdai képtár háborús vesztesé­gei’’ címmel; ebben felso­rolják a hiányzó alkotáso kát és pontos leírást adna1 róluk. A katalógusból kitűnik, hogy a bombatámadások és a szakszerűtlen háborús raktározás következtében elpusztult művek között Tizián, Giorgione. Brueg­hel. Cranach, Dürer, és más világhírű festők alko- 'ásai voltak. Dr. Hans Ebert, a drezdai ' éptár igazgatója kifejez­ne remén vét. hogv az eltűnt művek katalogizálásával, a iontos leírás és a mellékelt fényképek révén egyes mű­veket még sikerülhet felfe­dezni.

Next

/
Thumbnails
Contents