Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-04 / 2. szám

Vit ág proletárjai egyesüljetek ! SZOLNOK MEGYE I fA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCsTflPJA t XV. évfolyam, 2. szám. Ara 50 fillér 1964- Január 4., szombat. Ahol komolyan veszik a játékot 57 féle iáték a lyoni nemzetközi vásárra • Ilyen jól még nem állt a vállalat • A festési technológiát korszerűsíteni kell tro­feszítések a bekéért A Pravda pénteki sza­mának vezércikke „a né­pek nemes feladata” cím­mel azokkal az újabb erő­feszítésekkel foglalkozik, amelyeket a béke érdeké­ben kell tenni. Emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa legutóbbi ülésszakán hozott határo­zatában csökkentette a szovjet katonai kiadásokat, majd így folytatja: A Szovjetunió felszólítja a többi államot, járjanak el hasonlóképpen a fegy­verkezési hajsza csökken­tése érdekében. A Szovjetunió pontos és világos programot terjesz­tett elő, amely megmutat­ja a békéhez vezető utat. E programot újból kifej­tette N. Sz. Hruscsov új­évi nyilatkozataiban és üzeneteiben, amelyek világ­szerte nagy visszhangot keltettek. A vezércikk hangsúlyoz­za, hogv a két társadalmi és politikai rendszer fenn­állása esetén csalt a békés együttélés politikája az egyetlen lehetőség ahhoz, hogy valóban békében él­hessünk. A Pravda hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió a bé­kés együttélés lenini polií tikájához híven változatla­nul élen jár a termonuk­leáris uáború veszélyének k i küszöböléséért folyó harc­ban. — Állhatatosan arra kell törekedni — folytatja a lap —, hogy kiharcoljuk a termonukleáris fegyverek eltiltását, az államok fegy­veres erőinek, a katonai kiadások színvonalának csökkentését, a NATO és « Varsói Szerződés közötti megnemtámadási egyez­mény megkötését, a nuk­leáris fegyverek további elterjedésének megakadá­lyozására irányuló egyez­mény létrehozását, atom- fegy vérmentes övezetek megteremtését, az idegen területeken állomásozó kül­földi csapatok létszámának csökkentését. A cikk megállapítja, hogy a béke megszilárdítása ér­dekében elszántan fel kell lépni az imperialistáknak és gyarmatosítóknak a né­pek önrendelkezési joga el­len irányuló merényletei­vel szemben. — A népek lelki ismerete nem békéiket meg azzal, hogy emberek tízmilliói még mindig gyarmati já­romban sínylődnek. A vi­lág haladó erőinek köte­lességévé vált a gyarmati rendszer mielőbbi teljes megszün tetőse. — A népek nem vehetik szó nélkül tudomásul, a forradalmi Kuba ellen irá­nyuló állandó fenyegetése­ket, a gyarmatosítók Dél- Vietnamban, Malaysiában, Kongóban és másutt vég­hezvitt agresszív üzelmeit. — Az új esztendő be­köszöntése előtti napokban békés nyilatkozatok hang­zottak el Washingtonban, Londonban, sőt Bonnban is. A szovjet közvélemény örömmel üdvözli a békére szólító megnyilatkozásokat és remélj, hogy a nyugati kormány . e kijelentései­ket gyakorlati tettekkel támasztják majd alá a fe- Rzü’tsée erwWléso érdeké­ben — írin i'~fejezésül a Pravda. (MTI) Hruscsov üzenete a világ országainak állam- illetve kormányfőihez Üzenetében a szovjet kormányfő javasolja min­den állam kormányának, vegyék fontolóra egy olyan nemzetközi egyezmény (vagy szerződés) megköté­sét, amelynek értelmében az államok lemondanak arról, hogy erőszakot al­kalmazzanak területi vi­szályok, vagy határkérdé­sek megoldása céljából. Az üzenet hangsúlyozza, hogy „jelenleg olyan hely­zet alakult ki, amikor gya­korlati síkon lehet felvet­ni és megoldani azt a fel­adatot, hogy kiküszöböljék a nemzetközi életből az erőszak alkalmazását ál­lamközi területi viszályok esetén”. Hruscsov elvtárs üzene­tében négy pontban sorolja fel azokat, a rendelkezése­ket, amelyeket az egyez­ménynek tartalmaznia kell. A gépipar fejlesztésére az idén több mint másfél milliárd forintot költenek. A beruházások nagyrésze a műszer; a híradástechni­ka, a szerszámgépipar és a vegyipari gépgyártás kor­szerűsítését szolgálja. 1964- ben is elsősorban a folya­matban lévő beruházások gyors befejezésére töreked­nek, 20 helyen készülnek el a nagyobb építkezési és gépesítési munkákkal, s az új beruházásokat a terme­lés szolgálatába állítják. A többi között befejeződnek a Debreceni Orvosi Mű­szergyár, a Mechanikai Mé­rőműszerek Gyára szek­szárdi gyáregységének, a Magyar Kábelművek Buda­foki úti nagycsarnokának beruházásai, és teljes egé­szében átadják a Híradás- technikai Kutató Intézet-et. A befejező munkákkal egyidőben 16 nagyobb és több mint 40 kisebb be­ruházás indul 1964-ben a gépiparban. A Szerszám- gépipari Művek Soroksári úti, Váci úti. és esztergo­mi gyáregységeiben sok korszerű berendezést he­lyeznek üzembe a köszörű­gépek és a nagy fontossá­gú szerszámgépek fejlesz­tésére. A Diósgyőri Gép­gyárban különféle mező­gazdasági erőátviteli be­rendezések, agregátok, csövek, szórófejek gyártá­sát segítik nagyobb beru­házásokkal. A Váci Hír­adástechnikai-anyagok Gyá­rában a ferrit-gyártás fej­lesztésére a következő két évben 37 milliót költenek. Kecskeméten 24.2 millió forintos költséggel megkez­dődik a kádgyártás teljes automatizálása. A kádgyár­tó gépsor üzembohelvezésé- re 1965-ben kerül sor, s utána a gyár évenként t mintegy 250 000 fürdőkádat készít futószalagon. A nemzetközi méretű | szakosítás eredményeként Kisújszálláson beszélnek az esetről. A Faipari Válla­lat az egyik legnagyobb ipari üzem a városban, így számontartják, milyen ered­mények születnek ott. Az évek óta tartó gyenge sze­replés után végre jó véle­ményeket is hallani. — December 23-án befe­jezték évi tervüket. — Ilyen jól még nem állt a vállalat — mondogatják. Minden feltétel megvan, hogy a tavalyi jó eredmé­nyek után most az új év elején is bizakodó legyen a vállalat vezetőinek hangu­lata. Az ARTEX Külkereske­delmi Vállalat ebben az év­ben 120 000 játékot rendelt Anglia, Svédország, Norvé­gia és Dánia részére. Ezen­kívül 3 500 000 narancsos lá­dára, 8 800 000 hollandi re­keszre és PVC fenekű lapos ládára van gyártási szerző­dés. A Vasért 16 000 kony­hai ülőkét kér a Faipari Vállalattól. vegyipari gépgyártásunk is nagy fellendülés előtt áll. A következő évek folya­mán a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár korsze­rűsítésére, automatagépsor üzembehelyezésére 89 mil­lió forintot, ebből kezdeti lépésként az idén 7 mil­lió forintot költenek. Szó van arról, hogy 1964-ben megkezdődnek a Vegyipari Fejlesztő Intézet beruházá­sai is. A mezőgazdaság, s így az egész népgazdaság ez évi ter­vében jelentős helyet kap az j öntözéses gazdálkodás fej- j lesztése. Á mezőgazdasági termelés előirányzott 4—5 j százalékos növelésének — egyik fontos eszközeként — 548 000 hold — a tavalyinál mintegy 20 százalékkal na­gyobb terület — kap mes­terséges csapadékot. 1964-ben lépnek üzembe az első automatizált, föld­be épített esőztető rend­szerek, amelyek méreteikben és technológiájukban egyaránt megfelelnek a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kö­vetelményeinek. A nyolc ter­melőszövetkezet területére kiterjedő 7000 holdas kalo­csai telep az idén már teljes egészében üzemel, a 4500—1 Farkas Mihály igazgató és Pató Ferenc főkönyvelő fő­leg annak örül, hogy a vál­lalat termékei — 57 féle színes fajáték — külföldi nemzetközi vásárokon fog­nak szerepelni. Először a franciaországi Lyonban, utána februárban még jó- néhány országban kiállít­ják azokat. — Ez már valami — mondotta az igazgató. — Túlzott önelégültségre azon­ban semmi okunk nem le­het. Játékaink kikészítése, elsősorban a festés minősége elmarad az ismertebb nyu­gati játékgyárak termékei­nek minőségétől.. Ezen a korszerűbb festési techno­lógia — a mártásos mód­szer — bevezetésével aka­runk változtatni. — Az optimizmus mel­lett azért biztosan van va­lamilyen problémájuk is. — Nagyon félünk a szál­lítástól. A ládák elszállítá­sához naponta 6—8 vagont kell igényelnünk. Sajnos, a Az egykori malom ódon épületében működik a kar­cagi termelőszövetkezetek közös baromfikeltető állo­mása. A tizenkét gépegy­ségből álló üzemben egy­szerre 120 000 tenyésztojást tudnak elhelyezni. Most azonban csak két gépegység működik, 20 000 tojás me­legszik egy hét óta. — Ez is elég — tájékoz­tat Fülöp Gábor, a keltető állomás vezetője. — Télen minimális a naposcsirke- igény. Sajnos, a megfelelő adottsággal rendelkező tsz­4500 holdas balatonaligainak és dunaújvárosinak azonban még csak egy része készül el. Az előbbihez a Balaton vizét vezetik, kifejezetten belterjes kultúrák: szőlő, ró­zsa, komló öntözésére, az utóbbinál pedig a Dunai Vasmű tartalékszivattyúját hasznosítják. Az öntözéses gazdálkodás ez évi, több mint S00 mil­lió forint értékű beruhá­zásainak 75 százalékát az öntözőtelepek építésére fordítják, de már 1964-ben is jelentős erőfeszítéseket tesznek a későbbi esztendőkben szük­séges öntözővíz biztosításá­ra. A hegy- és dombvidéke­ken kedvezőek a lehetősé­gek a helyi tárolók építésé­re. Ilymódon 1964-ben to­szállítás nem zökkenőmen­tes. A tavalyinál viszont jobb az anyagellátás. Az egész évi nyersanyag tele­pünkön van. — Mivel büszkélkedhetik még a Faipari Vállalat? — Talán azzal, hogy ter­mékeink 80 százalékát ex­portra gyártjuk és még az­zal, hogy ilyen jól még egy esztendőben sem álltunk, mint most. Sikerült a 63-as év és a lehető legjobban indul a 64-es. — 1962 még gyenge esz­tendő volt a vállalatnak. — Igen. A tavalyi azon­ban már 3 százalékos több­letnyereséget — félmillió forintot — hozott. A 120 000 darabos megrendelés nagy gondokat ró ránk, de meg kell birkóznunk a nehézsé­gekkel, ha továbbra is „él­ni” akarunk. A ‘játékgyár­tásban van fantázia. Ha si­kerül megszilárdítani he­lyünket a világpiacon, még sokat fognak rólunk hal­lani. ek sem használják ki fűt­hető nevelőházaikat. A me­gye keltetői közül csak a szolnoki és a miénk műkö­dik jelenleg. Az új év első munkanap­ján Dániel Istvánná van szolgálatban. — Hogy ízlik a munka a szilveszter és az újév után? — Nem szokatlan, mert karácsonykor és újévkor is dolgoztam. Három műszak­ban vagyunk és váltjuk egymást. — Egy pillanatra sem szabad itthagyni a gépeket vábbi mintegy tízmillió köb­méter víz tárolására nyílik lehetőség. Az öntöző főművek fej­lesztése során a legjelen­tősebb munka a nyugati és a kiskunsági főcsatorna építésének folytatása. A nyugati főcsatorna első része ez évben már üzemel s megépül az első három ön­tözőfürt, amelyek 1965-ben 12 000 hold öntözését teszik lehetővé. Lényegében befe­jezik a kiskunsági öntöző­csatorna, valamint a hozzá­tartozó tassi öntözőfürt épí­tését, s megtervezik a solti iürtöt, amely a következő évben épül majd meg. 1964- ben elkészül több kisebb ön­tözőrendszer is, közöttük két tízezer holdas a szabolcsi homokon. Hla: A vezetők javadalmazása a kunszent­mártoni Zalka Máté Tsz-ben * Családi körben ¥ Zarándoklat * Épitömunkás országjárók * Érdekességek Látogatás a karcagi keltetőben — mondja az üzemvezető. — Vigyázni kell! Négy órán­ként forgatják a tojásokat. — Egy emelőkarra mutat: — Ezzel 2520-at fordítunk meg egyszerre. Fontos a megfelelő páratartalom is. Az induláskor 64, azután 55—56 százalék. — A két hét múlva kelő csirkéket hova szállítják? — Mi a karcagi tsz-eket és a közös vállalkozás ne­velőjét' látjuk el. A többit a BARNEVÁL-nak adjuk át. Ezek a November 7 Tsz-nek kelnek. Azután a Dimitrov Tsz is igenyelt. — Nem álltak le a télen sem? — Két és fél-három gé­pünk állandóim üzemelt. A November 7, a Béke és a Dimitrov Tsz-ek vittek na­pos csibéket A közös neve­lőt is elláttuk. A keltetőállomást a közös vállalkozás telepe, valamint a karcagi és az abádszaióki tsz-ek látják el tenyészto- jással. Kizárólag a sárga- magyar fajtával foglalkoz­nak. — Ez nagytestű, gyorsan növő fajta, s kifizetődő a tartása — magyarázza Fü­löp elvtárs. — Az említett tenyészetek ellenőrzésünk alatt állnak. Évenként vég­zünk vérvizsgálatot. A meg­engedett kettő helyett 0.6 Százalék a baromfi tífuszos megbetegedés. A debreceni Állategészségügyi Intézetbe is állandóan küldünk be­fulladt tojásokat ellenőrző vizsgálatra. — Kifizetődő az üzem működtetése? — Feltétlenül az. A terv szerinti 80 helyett' 83,6 szá­zalék volt tavaly a kelés! százalékunk. — Négyszáz­nyolcvanezer helyett 560 ezer baromfit keltettünk. Ügy számítjuk, hogy fél­millió forint tiszta jövede­lemmel zárjuk a múlt évet. — ni. 1. — Az idén 16 nagyobb beruházás indul, 20 befejeződik a gépiparban Özembe lépnek az első automatizált esőztető rendszerek, tovább épül a nyugati és a kiskunsági főcsatorna 800 millió forint az öntözésié» gazdálkodás) ez éri építkezéseire

Next

/
Thumbnails
Contents