Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-11 / 8. szám

1984. Január 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP i Apró Antal látogatása Saigótar iónban Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhe­lyettese pénteken Salgótar­jánba látogatott. A megyei pártbizottság székházában Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a Nógrád megyei Pártbizottság első titkára, Hankó János, a Megyei Ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke és Jedlicska Gyula, a salgótarjáni váro­si pártbizottság titkára fo­gadta a vendégeket. Apró Antal a megye és a város vezetőinek társaságában felkereste az acélárugyárat, ahol a vezetőség ismertetté a gyár fejlődését, a magyar népgazdaságban betöltött szerepét. A kormány elnök- helvettese ezután munka­helyükön kereste fel a hi­deghengermű dolgozóit, s megtekintette hazánk és Közép-Európa legkorsze­rűbb hengerlő üzemét. A gyárlátogatás ' után Apró Antal a József Attila Művelődési Házban a város dolgozóival találkozott és a szocialista országok gazda­sági kaocsolatainak idősze­rű kérdéseiről tartott tájé­koztatót. (MTI) í IVyo’cvaniial tanácstag több m ni 2.600 va nSító előtt fa*- ott beszámolót A törökszentmiklósi vá­rosi tanács vb titkársága értékelte a tanácstagok 1963. második félévi tevé­kenységét. Ebben az idő­szakban nyolcvanhat ta­nácstag 42 fogadóórát tar­tott. Ezeken csaknem négy­száz választó fordult kére­lemmel a tanácstagokhoz. A kérelmek 29 százaléka közérdekű, 71 százaléka De- dig egyéni jellegű volt. A fogadóórákhoz hason­lóan eredményes volt a tanácstagi beszámolók meg­tartása is. Az értékelt időszakban mind a nyolc­vanhat városi tanácstag megtartotta beszámolóját, amelyen összesen 2624 vá­lasztó jelent meg. A koráb­bi év hasonló időszakához viszonyítva emelkedett a beszámolókon megjelent vá­lasztók száma és hozzászó­lás is több hangzott el. A legtöbb felszólaló járdaépí­téssel, felújítással, vil­lanyhálózat- és vízvezeték­bővítéssel foglalkozott. — Ezek létesítéséhez társadal­mi munkát ajánlottak fel az emberek. Pozitív, hogy a tanácsta­gok minden beszámolóra jól felkészültek, s a fel­merült kérdésekre, kérel­mekre sok esetben a hely­színen választ tudtak adni. — AJ — A/ «í » őro exprd ció a jövőbe* mozgalom papwiic** ol» «áj*» kori í jó eredménnyel zárult a hulladékgyűjtő verseny Az elmúlt év őszén az „Úttörő expedíció a jövő­be” mozgalom országos pa­rancsnoksága kéréssel for­dult a Szolnok megyei út­törő pajtásokhoz. A pa­rancsnokság levelében ez állt: PAJTASOK! A Szolnoki Papírgyár évi Mepa^alíult a főldiriuve’éxögvi minisztérium beruházási irodáia A mezőgazdasági beruhá­zások színvonalának fej­lesztése érdekében az év elején megalakult a Föld­művelésügyi Minisztérium beruházási irodája. Az új intézménynek- három fel­adata lesz: egyes nagyérté- kű, különleges technológiai berendezéseket igénylő be­ruházások lebonyolítása; a mezőgazdasági beruházások gazdaságossági számításai­nak ellátása és a termelő- szövetkezetek házi építkezé­seinek szakmai irányítása. A nagyüzemi gazdálkodás alapvető anyagi feltételei­nek megteremtése után a mezőgazdaság mind több speciális, műszakilag igé­nyes felépítésű és berende­zésű létesítményt kap. Ezek Klasszikusok remekei A Magyar Helikon Könyv­kiadó első negyedévi ki­adási tervében a magyar és világirodalom számos remekműve szerepel. Töb­bek között megjelenik Ba­bits Mihály: A gólyakalifa című lélektani regénye. Móricz Zsigmond: összes regényei és elbeszélései 8. kötete — amely a Két Ró­zsa Sándor — regényt fog­lalja magába — és Ka­rinthy Frigyes szatirikus regénye, A capillária. A Helikon Klasszikusok sorozatában kerül az olva­sóközönség elé Victor Hugo világhírű műve, a Nyomo­rultak. Balzac: Emberi színjáték ciklusának VII. kötete a Véletlen komédiá­sok, Kispolgárok, La Cnan- terie-né, A beavatott. Epi­zód a terror ideiéből, A rejtély, Az arcisi képvise­lő. Z. Marcas, A huhosók és a Sivatagi szenvedély című műveit tartalmazza. Új kiadásban jelenteti meg a Helikon Könyvkiadó Ro­main Rolland: Pierre és Luce című munkáját. Az ókor görög regényiro­dalom remekművei közé tartozik Heliodorosz: Sors­üldözött szerelmesek című műve. amely színes kalan­dok és szerelmi történetek sorozatát meséli el ma is érdekfeszítő stílusban. A Liliput könyvek két újdonsága — Pope: Ftirf- rablás, a XVIII. századi kisepika kiváló alkotása és Vajda János: Gina emlé­ke. a költő legszebb sze- re'mes v°>- '-efe válogatott aiüjteménye. megtervezése, kivitelezése már hasonló szakmai szín­vonalat igényel, mint az ipari beruházásoké, főleg akkor ‘— s mind több az ilyen épület —, ha speciális fűtési és világítási techno­lógiára van szükség. A me­zőgazdaság jelenlegi beru­házási szervezete, amely a típustervek alapján meg­valósuló egyszerűbb beru­házásokkal foglalkozik, nem alkalmas erre a feladatra, ezért volt szükség az új in­tézmény létrehozására. Az iroda foglalkozik maid az ajánlott és típustervekkel is; mielőtt sor kerülne ezek nagyobb szériáié kivitele­zésére, felülvizsgálja a prj- totfpusépületek üzemelését és gazdaságosságát A Földművelésügyi Mi­nisztérium beruházási iro­dájának idei legfontosabb tevékenysége az első négy nagy toiásgyár tervezése és üzembehelyezése. Ezek mindegyike 40 000 tojótyúk­nak ad majd helyet, ezen­kívül csibenevelők és más kiegészítő létesítmények tartoznak hozzájuk. Az első négy tojásgyár tapasztala­tai alapján még az idén megkezdik a továbbiak ter­vezését is. (MTI) Ötezer térítésmentes véradó Az idén gyarapitiák a véiadó napok számát — Négyezer tagú töizsgáida segíti a beteg emberek gyógyulását Évvégén, az új esztendő elején az egészségügy terü­letén is hagyomány a számvetés: milyen erőfe­szítéseket tettek a beteg emberek gyógyítása érde­kében, hogyan segítették elő a különböző betegsé­gek leküzdését. Rövid visz- szapi Hántást tett a Szol­nok megyei véradó állomás is. A mérleg serpenyőjének egyikébe a múltévi ered­mények kerültek, míg a másikba az idei szép ter­vek. Dr. Kun Ákos vezető főorvostól érdeklődtünk: Milyen szerepe van a véradó állomásnak me­gyénkben? — Mindenek előtt az, hogy a megye kórházait ellássuk megfelelő mennyi­ségű vérkészlettel. Ezen- túlmenően szerepet kaptunk az országos vérellátó moz­galomban is. A speciális fő­városi kórházaknak, gyógy­intézeteknek szállítunk, ahol különböző súlyos mű­téteket végeznek és nagy- mennyiségű vért használ­nak fel. Az érzékelés ked­véért érdemes megemlíte­ni, hogy egy szívműtétnél tíz, művese alkalmazásánál egy vérátömlesztéshez har­minc liter vérre van szük­sége a betegnek. Az elmúlt évben hogyan fejlődött a véradó mozga­lom? — 1963-ban negyvennégy alkalommal rendeztünk vér­adó napot. Elsősorban megyénk ipari üzemeit hon­védség alakulatait keres­tük fel és kisszámban a mezőgazdaság szocialista üzemeit. Mindent egybe­vetve tizenkétezren adtak vért és segítették elő ne­mes cselekedetükkel, beteg embertársaik megmentését az életnek. Egyre inkább tért hódít a térítésmentes véradás, amelyre mi is tö­rekszünk. Az elmúlt év­ben ötezren, az összes vér­adók harmincöt százaléka segítette munkánkat térí­tésmentes véradással. — örömmel mondhatom, hogy ma már kialakult egy törzs­gárda, melynek tagjai évek óta résztvesznek a véradó mozgalomban; számuk mint­egy négyezerre tehető. Milyen terveik vannak erre az évre? — Szeretnénk a véradó- mozgalmat, mindenekelőtt a térítésmentes véradást tovább szélesíteni. Az a tervünk, hogy széles körű felvilágosító munkát vég­zünk azzal a jelszóval hogy „Minden egészséges ember egy évben adjon legalább egyszer bárom deci vért”. Ha ezt sikerül elérni, ak­kor a beteg balesetet szen­vedett emberek vérszükség­letét a legteljesebb mér­tékben tudjuk biztosítani. Az idén arra törekszünk, hogy minnél több önkén­tes véradót nyerjünk a magasztos ügy számára. Tervezzük, hogy a moz­galmat új területeken, mindenekelőtt a termelő­szövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomá­sokon is kiterjesztjük. A múlt évi negyven­néggyel szemben 66 alka­lommal rendezünk véradó napot a megye különböző részein. Tervünk az, hogy magnetofont, filmfelvevő­gépet vásárolunk, megfele­lő szakembert foglalkozta­tunk és a szemléltetés, népszerűsítés különböző eszköze’vei, segítjük a vér­adás kiterjesztését Az új év első jelei már biztató­ak. Szolnokon a honvéd­ségnél és Kisújszálláson tartott véradó napunkon 315 liter vért gyűjtöttünk be. Reméljük, hogy e szép és nemes ügy érdekében 1964-ben is minél több új véradó jelentkezik. Kórhá­zaink ellátását és ezen ke­resztül a beteg emberek gyógyulását az eddiginél is jobban előtudjuk segíteni — fejezte be nvilatkozatát dr. Kun Ákos főorvos. Gyermekbénulás e^eni védőoltások A Szolnok megyei Köz­egészségügyi—Járványügyi Állomás tájékoztatása sze­rint megyénkben 1964. ja­nuár 14-én megkezdődik a gyermekbénulás elleni vé­dőoltások második szaka­sza. A védőoltások helyét és pontos időpontját a hely­beli egészségügyi dolgozók határozzák meg és közliR az érdekelt szülőkkel. Védőoltást kapnak azok a csecsemők és kisgyer­mekek. akik 1960. október 1 és 1963. szeptember 30-a között születtek. Azok a gyermekek is megkaphat­ják a védőoltást, akik 1963. decemberében beteg­ség, vagy egyéb ok miatt nem kapták azt meg. Az oltásra kijelölt hely­re és időre pontosan je­Jó munka alapja a JO TERV Tavaly, a harmadik ne­gyedévben bizakodtak a szolnoki Fűtőház dolgozói, 'hogy teljesítik, esetleg túl is teljesítik évi tervüket. Az utolsó három hónapban azonban a tehervonatok rovására túlzottan emel­kedett a továbbítandó sze­mélyvonatok száma. Ennek következtében az év köz­ben reálisnak látszó vonta­tási tervek teljesítése lehe­tetlenné vált. A kilométer tervtől 2,8 százalékkal, 11,2 nanpal célul tűzött 100 elegv ton­na kilométertől pedig 3.6 százalékkal, mintegy 13,8 nappal maradt el a fűtő­ház. A továbbítandó vonatfaj­táknak a szeméi «.’vonatok felé történő eltolódása a • Keleti Fűtőház nagyarányú villamosításából szárma­zik. A szolnoki Ffitőbáz terv- módosítást kórt a buda­pesti iga-- '''■’"tói Az I igazgatóság nem engedé­lyezte a tervmódosítást. Nem azért, mert a tervet még ilyen körülmények között is teljesíthetőnek tartották, hanem arra hi­vatkoztak, hogy negyedév közben nem lehet a tervet megváltoztatni. Az új esztendőben sem változott a helyzet: A vo- natelosztás ugyanaz, mint a tavalyi év utolsó negyed­évében volt. a tervszámok pedig a régihez képest egyáltalán nem változtak A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a személyvo­natok átlagterhelése a szol­noki Fűtőháznál csak egy- hnrmada a tehervonato- kénak. Mivel jelentősen emelkedett a kevesebb tonnasúlyú vonatok és csökkent a súlyosabb sze­relvények száma, a módosí­tatlan tervek eleve teljesít­hetetlenné váltak. A Fűtőház vezetői érthe­tetlenül állnak a tényekkel szemben. Úgy gondolják, a Keleti Fűtőház fejlődésé­vel szemben (ami abból adódik, hogy egyre több tehervonatot vontatnak villanymeghajtású mozdo­nyokkal — a szolnoki Fű­tőház könnyen visszafej­lődhet. Mert ki látott már olyant, — mondják —, hogy a felettes szervek ál­tal is irreálisnak tartott tervek ösztönzően hassanak a dolgozókra. Aztán meg azt is furcsáliák, hogy a terveket nem lehet módosí­tani negyedév közben, de a vonatösszetételt igen. A rossz tervek sohasem mun­kalendületet eredményez­nek, hanem lehangoliák, közömbössé teszik a dolgo­zókat. A MÁV Budapesti Igazgatóságának biztosan nem ez a célja. Ezért, ha lehet — még negyedév köz­ben is — reális teljesíthető tervszámokat írjon elő a szolnoki Fűtőház részére. lenjenek meg a szülők gyermekükké!. Vigyék ma­gukkal a gyermek oltási lapját és egy gyermek-, vagy kávéskanalat. Köz emény A szegedi Vedres István Építőipari Technikum igaz­gatósása közli az érdeklő­dő szülőkkel és tanulókkal, hogy azok az általános is­kola VIII. osztályát folyó tanévben végző tanulók, akiknek félévi tanulmányi eredménye legalább köze­pes, vagy akik az elmúlt tanévben ugyancsak leg­alább közepes eredménnyel végezték el a VIII. osz­tályt és a 18. életévüket még nem töltötték be, va­lamint érdeklődnek az épí­tőipari technikusi pálva iránt, beiskolázásuk és felvételük érdekében már­cius 1-ig jelentke7.hetnek az illetékes általános isko­la igazgatójánál. Vedres István Építőin' ri T-’eiinikum Szeged, Horváth Mihály utca 29. 13 ezer tonnás papfrterme­léséhez 4 ezer tonna papír- és rongyhulladékra van szükség. Ennek hiányá­ban külföldről behozott cel­lulóz felhasználása válik szükségessé, amely felesle­ges kiadást okoz a népgaz­daságnak. ÜTTÖRÖ PAJTÁSOK! Gyűjtsetek minél több papírt és rongyot! Segítsé­tek a gyárat az ötéves terv keretében vállalt feladatai­nak teljesítésében. **-* A pajtások az expedíciós parancs kézhezvétele után lázas izgalommal fogtak munkához. Felkutatták ott­hon és ismerőseiknél az ud­vart, a padlásokat és nagy szorgalommal gyűjtötték és szállították a MÉH-telepek- re a papír-, rongy- és vas­hulladékot. Munkájuknak meg is lett az eredménye — Szolnok megyéből 560 má­zsa papír, több mint 200 mázsa rongy és 4340 mázsa vas került be a gyűjtőhe­lyekre. A kéthónapos ver­senyidőszak eredményét ér­demes összehasonlítani áz 1962/63 as tanév gyűjtésé­vel. Papírból október és november hónapban mint­egy 100 mázsával gyűjtöt­tek többet a pajtások, mint az egész 1962/63-as tanév­ben. A Szolnok—Heves me­gyei MÉH Vállalat nagyra értékeli a pajtások szorgal­mát. A jól dolgozó csapato­kat külön jutalomban ré­szesítették, mely összege­ket a csapatok elsősorban a nyári táborozások kiadásai­nak fedezésére fordítják. Az iskolák versenyében a legkimagaslóbb eredményt a hunyadfalviak érték el. 61.49 forintos egy főre eső átlagteljesítményük szinte utolérhetetlen. Az élme­zőnyben találjuk rajtuk kí­vül a mezőtúri Szarvasi úti, a Kunhegyes Csete tanyai, a Mezőhék Belterületi, a szolnoki Beloiannisz úti és a kötelki általános iskolát. Az említetteken kívül még 16 iskola pajtásai értek ei 10 forinton felüli átlagtel­jesítményt. A hunyadfalvi pajtások, valamint a mezőhékiek, a kötelkiek és a Beloiannisz úti iskola legjobb ered­ményt elért úttörő őrseit a MÉH Vállalat külön juta­lomként két napos egri ki­rándulással jutalmazta. Leírhatatlan volt a pajtá­sok öröme, amikor a jól végzett munka jutalmaként beszállhattak az Ikarus 55- ösbe, amely a hófedte he­gyek közé repítette őket. Bár a nagy hóban néhány­szor meg kellett tolni a ha­talmas járművet, egyönte­tű volt a pajtások vélemé­nye: — Érdemes volt szorgal­masan dolgozni! A tavasz- szál is ott leszünk a leg­eredményesebb gyűjtők kö­zött Ui, korszerű művelődési intézmény lesz Jászberényben Jászberény városi taná­csának végrehajtó bizottsá­ga január 7-i vb. ülésén foglalkozott az egyesített Déryné Művelődési Ház munkájával. A napirendi pont megtárgyalásán a fenntartó szervek részéről a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a Hűtőgépgyár szakszervezeti bizottsága is képviseltette magát. Az egvesítés óta eltelt háromnegyed év tapaszta­latai azt mutatják, hogy az egyesítés beváltotta a hoz­zá fűzött reményeket, a város népművelési munká­ja sokrétűbb lett — ez volt a vb. ülés általános megállapítása. A művelő­dési ház munkájában a sok új népművelési formát, el­sősorban a felnőttoktatást segítő sajátos módszereket értékelték igen pozitiven. A beszámolóból kitűnt, hogy a művelődési intéz­mény munkáját területi széttagoltsága igen megne­hezíti. A végrehajtó bizott­ság — figyelembe véve a napról napra növekvő, fej­lődő város egyre sürge­tőbben jelentkező kulturá­lis igényeit — célul tűzte ki a harmadik ötéves terv­ben egy új, korszerű, Jász­berényhez méltó művelődé­si intézmény létesítését, mely a jelenlegi széttagolt­ságot, s az ebből adódó problémákat megszünteti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents