Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-11 / 8. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! /W 1 fia k SS §£°1'1 SZOLNOK mm | A MEBYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPÍT XV. évfolyam, 8. szám. Ára 50 fillér UU. január U, aaombat f---------------------------------------------------------^ K icsit katonásakban * z 1963. évi népgaz- ** dasági terv legfon­tosabb céljai — az elő­zetes adatok alapján — megvalósultak. Nőtt az ipari termelés, magasabb volt a beruházás, mint az ötéves terv eredeti elő­irányzata s valamivel na­gyobb mértékben emel­kedett a munkások és al­kalmazottak reáljövedel­me, mint ahogy azzal a terv eredetileg számolt. A tervhez képest azon­ban a népgazdaság egyes területein elmaradások mutatkoztak — főként a az ipar, a mezőgazdaság szerkezeti átalakításának. Szálljunk szembe azzal a nézettel, hogy minden ágazatnak, terméknek jo­ga van a fejlődéshez. Ho­lott csak annak az ága­zatnak, csak annak a ter­méknek van joga ehhez, amely a népgazdaság ér­dekeinek megfelel. Vannak olyan gazdasá­gi, műszaki és mozgalmi vezetők, akik — kényel­mességből, áj iránti érzéketlenségből, a kísér­letekkel járó kisebb-na- gyobb kudarctól való fé­Észt delegáció érkezik megyénkbe Mint ismeretes, január 17—24-ig észt kulturális na­pokat rendeznek megyénk­ben. Erre az alkalomra Ar­nold Green, az Észt Szovjet Köztársaság minisztertaná­csa elnökhelyettese, — az SZMBT észt tagozata elnö­ke vezetésével küldöttség érkezik s megyébe. Tagjai között lesz az észt írószövetség titkára, több művész és egy szovhozigaz- gató. Jó mnnka alapja a jó terv * A farsang krónikája * Családi korben * A csütörtöki mostohák A mezőtúri Fazekas Népművészeti Szövetkezetben ke* ráznia díszvázák készülnek.. Idős Veres Lajos modem vázát formál a korongon. exportban és az építő­iparban — ezek részint a kedvezőtlen időjárással, részint a műszaki fej­lesztés sem kielégítő elő­rehaladásával függnek Az elmaradások — minden számítás szerint — ezévben is éreztetik majd hatásukat De hogy mennyire s milyen kiha­tással — ez valameny- nyiünk munkájától függ. Az 1964. évi tervnek van néhány olyan kulcs­kérdése, amelyeket ha megoldunk, minden terü­leten éreztetik majd po­zitív hatásukat, s tulaj­donképpen már biztosít­ják te a terv végrehajtá­sát Nem kétséges, hogy ez- évi tervünk teljesítésének fettétele a munka terme­lékenységének emelése, a gazdaságos termelés, a ta­karékosság s a minőségi követelmények fokozása. A termelékenységi elő­irányzatot a múlt évben nem teljesítettük, s nyíl­tan meg kell mondanunk, csak jobb munkával te­remthetjük meg az élet­színvonalemelés és a fel­halmozás feltételeit A termelékenység rend­szeres és állandó emelé­sének alapja a modern technika széleskörű alkal­mazása. A párt ée a kor­mány erőforrásaihoz mér­ten mindent megtesz, hogy ellássa az üzemeket modern gépekkel, beren­dezésekkel. Anyagi erőink azonban korlátozottak. Rendkívül időszerű és halaszthatatlan feladat te­hát a munka jobb meg­szervezése, a gépek ée . berendezések jobb ki­használása, a munkafe­gyelem megszilárdítása Nem kevésbé jelentős a jó kezdeményezések fel­karolása, a hasznos ter­melési módszerek elter­jesztése. Terveinket csak akkor tel­jesíthetjük maradéktala­nul, ha mindenütt fellé­pünk a kényelmeskedés éa a konzervatív terme­lési szemlélet éllen. Kö­vetkezetesebben szerez­zünk érvényt minden ssiaten a népgazdaság: V.. ... __________ l eiemből — védik a véd- hetetlent az elavult, kor­szerűtlen termékeket. Jól lehet a korszerűtlen, sőt felesleges termékek a for­góeszközök mögött meg­bújó készletként nagy erőket, eszközöket von­nak el a népgazdaságtól, akadályozzák fejlődésün­ket Az 1964. évi terv telje­sítése, a népgazdaság egészséges fejlődése szempontjából nagy je­lentőségű a mezőgazda­ság fejlesztésére vonat­kozó célkitűzéseink ma­radéktalan végrehajtása. Nemzetközi fizetési mér­legünk, külkereskedelmi mérlegünk szempontjá­ból kiemelkedő jelentő­ségű a gabonatermelési előirányzat teljesítése, melynek minden előfelté­tele megvan. Az elmúlt évben set őszi mezőgaz­dasági munkákat jó szer­vezéssel, összefogással si­keresen teljesítették. Az élet bebizonyította, hogy nem „törvényszerű" a ja­nuári kukoricatörés és répaszedés. Az őszi mun­kák jól sikerültek — de a megtorpanás óriási ká­rokat okozna. Még csak az első lépést tettük meg de már most készüljenek fel, gondolják át a tava­szi, nyári teendőket. For­dítsanak nagy gondot a tavaszi vetés, növényápo­lás előkészítésére és jő minőségben való elvég­zésére. Valamennyi köz­ségben törekedjenek ar­ra, hogy a vetésterület megoszlása megfeleljen a népgazdaság szükségle­teinek, nőjjön a belföldi ellátás és a külkereske­delem szempontjából fon­tos növények vetésterüle­te. 4 z 1964. évi terv tel­jesítésének egyik „titka", hogy egy kicsit „katonásaidban hajtsuk végre a párt és állami határozatokat a vezetés minden szintjén: a bri­gádvezetőktől kezdve a minisztériumi vezetőkig. Tóth József az MSZMP KB. Ágit prop Osztály alosztály vezetője Amerikából főttem, mesterségem címere: /. Hetek óta importbúza lisztjének beadagolásával készül a kenyér — Nem változott a minőség — Kifogástalan maradt a nullás éa kenyérlisst Tájékoztató az if iúsági építőtáborokról A Magyar Sajtó Házában pénteken Vajó Péter, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára az ifjúsági szö­vetség építőtáborainak ed­digi mérlegéről és az idei tervekről tájékoztatta az újságírókat A hét derekán búzával megrakott vagon gördült a szolnoki Tisza Malomhoz. Nem. ritkaság ott az ilyen jellegű szállítmány; ez a fuvar mégis nagyon felkel­tette a dolgozók érdeklő­dését A vagon tartalma ugyanis az USA-ból érke­zett. Akár a molnárok, munkatársunk is azt kér­dezte először Grabányi Sándortól, a malom veze­tőjétől: — Vajon jó-e? — Miért ne lenne az? — viszonozta. — Természetes, hogy külkereskedelmi meg­bízó ttaink megnézték, miért adnak valutát Az is köz­tudomású, hogy az USA évtizedek óta hajókaraván számra exportál búzát. Czakó Antalné meós ha­mar megadja szakvélemé­nyét: — A búza hektoliter sú­lya 79.9 kilogramm; keve­rékessége a megengedett két százalék. — Kíván-e a „jövevény” különleges őrlési módot? —■ Nem, — szól ismét Grabányi Sándor. — Némi egyszerűsítéssel szólva: az őrlésnél a nyersárú, azaz a gabona nedves vagy szá­raz volta a döntő. Ezt nem nehéz megfelelően alakíta­ni; különösen nem olyan nagytapasztalatú főmolnár­nak, mint a miénk, Ho- rinka Géza. Rusa Sándor, a szolnoki kenyérgyár gyárvezetője mondja: — Nem sütünk kenyeret import búza lisztjéből. Az­az: nem készítünk olyan kenyeret, mely kizárólag import búza lisztjéből vol­na. A kenyér minősége, ize, illata számtalan tényező­től függ; természetesen as A siii njisallasl fUutvliegiiuai anwunjnuai éghajlattól, talajtól is, mely­ről a búzát aratták. Mi magyarok a magyar föld termette gabona ízét szok­tuk meg, azt kedveljük. Hiszem, hogy kenyerünk eztán is ízlik majd a fo­gyasztóknak. Nem arról van szó. hogy nálunk ta­valy semmi búza nem ter­mett; csupán arról, hogy kevesebb a szükségletnél. — Ez a kereskedelem számára is lehetővé teszi, hogy mint most is, a jö­vőben szintén árúsíthasson nullás és kenyérlisztet, ugye? — Pontosan. A malom­tól keverve kapjuk a lisz­tet. Ez nem újság annak részére, ki mint magam is, negyven esztendővel ezelőtt kezdte a szakmát.. A gya­korlat mellett a modern élelmezéstudomány is segít bennünket abban, hogy Jó minőségű kenyeret süthes­sünk. Laboránsunk, az ügyes Surányi Zoltánná na­ponta elvégzi a szükséges vizsgálatokat A technoló­giát mindezeknek megfe­lelően alkalmazzuk. — Például? — Keményebbre készít­jük a tésztát rövidebbre szabjuk az érési, a kelesz- tésd időt Kipróbáltuk, megy. — Ami a legfontosabb: milyen a kenyér? — Amilyennek már de­cemberben találtak a vevők. — Az önkéntes munkára vállalkozott fiatalok az el­múlt hat esztendőben 219 kilométer csatornát építet­tek, leszedtek és ládába raktak 155 000 mázsa gyü­mölcsöt zöldséget s elvé­gezték 29 340 hold hibrid- kukorica címerezését. Meg­mozgattak másfélmillió köbméter földet — sorolta egyebek között az eredmé­nyeket az előadó. — Tavaly a 32 központi és őt helyi építőtáborban 20 000 középiskolás és 4000 főiskolai, illetve egyetemi hallgató dolgozott A kiala­kult hagyományoknak meg1 felelően a lányok elsősor­ban az állami gazdaságok zöldség- és gyümölcstele­pein segédkeztek, a fiúk vízhasznosítást útépítési éa vasút-rekonstrukciős mun­kát végeztek. A legjobb eredményt elért fiatalok, illetve KISZ szervezetek között körülbelül egymillió forint jutalmat osztottak ki. Azok az egyetemisták és főiskolások pedig, akik 1963-ban ötödször vettek részt a táborok munkájá­ban, megkapták a KISZ aranykoszorús jelvényét. — Az idén 26 központi és 6 helyi tábor nyílik. — Ezekbe a tavalyinál több* összesen 25 700 diákot vár a KISZ. Szeretnék ha a múlt évhez képest 13.5 szá­zalékkal növekednék a lá­nyok száma. A Földművelésügyi Mi­nisztérium egyes, kiemelt mezőgazdasági célfeladatok eredményesebb megvalósí­tása érdekében a termelő- szövetkezetek között ver­senyt hirdetett. Megyénk több közös gazdasága jó helyezést ért el e nemes vetélkedésben ét Jutalom­ban részesült. Az őszi kenyérgabona vetésterv biztonságos telje­sítése érdekében a megyé­ben is verseny folyt. Ennek első helyezettje a kungya­lui Zöldmező Tsz, amely 23 000 forint jutalmat ka­pott. A második helyet a mezőtúri Vörös Október Tsz gazdái biztosították ■napiknak Igyekezetüket 18 000 forintos jutalommal is elismerték a felsőbb szervek. A tiszaroffi Arany­kalász Tsz 14 000 forintos jutalmat kapott, mint a verseny harmadik helye­zettje. A kenyérgabona vetés, rét-, legelőgazdálkodás, nyári és őszi talajmunkák, istállótrágyázás, gyümölcs­ös szőlőtelepítés területén és a tehenészet fejlesztésé­ben a versenyben első helyre került a jászapáti Alkotmány Tsz, amelyet a tószegi Dózsa követ, majd a karcagi Lenin Tsz. A he­lyezés szerint a készpénz­jutalom. 18 000, 15 000 ét 10000 forint « Közel százezer forint futalom

Next

/
Thumbnails
Contents