Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-10 / 7. szám

ISM. január 1« SZOLNOK WEG TH NÉPLAP s Pezsgő eleven élet a vöröskereszt szervezeteiben Kongresszusi készülődés megyénkben A Magyar Vöröskereszt életében tavasszal nagyje­lentőségű eseményre kenil sor: a második kongresz- szusra. A hivatott vezetők­nek és az egészségvédelem sok-sok ezer aktivistájának napi munkáját a kongresz- szusi készülődés hatja át. így van ez Szolnok megyé­ben is, amint arról Csótó Istvánné, a vöröskereszt megyei titkára tájékozta­tást adott. —• Már az őszi hónapok, a kongresszusi készülődés jegyében teltek el. A mun­ka első fázisát az alap­szervezeti taggyűlések meg­tartása jelentette. Kétszáz a tápszervezet ben adott szá­mót a vezetőség két eszten­dő munkájáról és ismertet­te a kongresszus irányel­veit — Mit tartalmaznak az irányelvek? — Röviden válaszolva a kérdésre: a következő négy év legfontosabb tenniva­lóit. Megvilágítja, hogyan tevékenykedjünk a lakos­ság egészségvédelméért, mi­ként szélesítsük, gazdagít­suk á felvilágosító munkát, s mit tegyünk a térítés nél­küli véradó mozgalom fej­lesztéséért — Melyek a jelenlegi idő­szak fontosabb eseményei? — A kongresszusi készü­lődés újabb láncszeme a járási, városi küldöttérte­kezletek megtartása és a februárban sorrakerülő me­gyei küldöttértekezlet elő­készítése. Eddig hét helyen volt meg a járási-városi küldöttértekezlet, s január közepéig mindenütt meg­tartjuk. Dicsekvés nélkül mondhatom, hogy az alap­szervezeti taggyűlések és a járási, városi szintű tanács­kozások is jól sikerültek. A kunhegyesi járási küldött- értekezlet, valóságos kis kongresszus volt Sokolda­lúan elemezték a munkát érdemben vitatkoztak és szinte minden felszólalás azt bizonyította, hogy az egészségvédelem mindin­kább szívügyévé válik az embereknek. A másik pozi­tívum az érdeklődés, amely megnyilvánult a küldöttek csaknem 100 százalékos megjelenésében is. — A kongresszusi küldöt­tek mit visznek majd tar­solyukban? — A vöröskereszt me­gyénkben élő tizenöt és fél­ezer tagját a második kong­resszuson tizennégy küldött képviseli. Az ő feladatuk, hogy hírét vigyék, hogyan dolgozunk, milyen eredmé­nyeket értünk el. Miről be­szélhetnek? Elmondhatják, hogy 1962-ben 6500 olyan véradót szervéztünk, akik térítés nélkül adnak vért embertársaik életének, egészségének megmentésé­re. Ez a szám meghaladta azt. amelyet a térítéses vér­adó akcióban tíz év alatt elértünk. Tavaly 4825 újabb véradó járult hozzá a térí­tés nélküli akció sikeréhez. — A tisztasági mozga­lomban — együtt más tö­megszervezetekkel és a já­rási-városi tisztiorvosokkal — szintén jó eredménye­ket értünk el a „Tiszta ud­var, rendes ház” mozgalom értékelésénél, több mint 45 ezer ház, 75 tsz és 19 ci­gánytelep tapasztalatait ösz- szegezhettük. A legmaga­sabb pontszámot (100) elérő csaknem hatezer család és nyolc tsz oklevelet kapott. Nagy Katalin osztályharcos szemlélet kö­veteli, hogy vegyük figye­lembe az új helyzetet: ne szítsuk a harcot ott, ahol már nincs alapja, mert az ellenséges erőket alapjában véve megvertük, és irányít­suk oda a harc tüzét. ahol az ellenséges erők még el­lenállnak; ne növeljük az ellenség táborát azokkal, akik helyzetüknél fogva a A valóságos helyzet józan elemzése több fontos követ­keztetés levonását tette le­hetővé a VIII. kongresszu­son a párt szövetségi politi­kájában és az osztályharc vitelében, Az egyik ilyen következ­tetés az, hogy új lehetőség, nyílt a dolgozó osztályok szövetségének kiszélesítésé­re és elmélyítésére. Népi demokratikus rendszerünk alapja mindig is a munkás- osztály és a dolgozó pa­rasztság, valamint a többi dolgozó rétegek szövetsége volt. Addig azonban amíg társadalmunkban voltak a szocializmussal szemben el­lenséges osztályok és réte­gek, kizsákmányoló osztá­lyok és maradványaik, ez a szövetség nem terjedhetett ki az egész nemzetre, a tár­sadalom valamennyi réte­gére. A szocializmus alag- iainak lerakása után, mi­mi szövetségeseink vagy azok lehetnek és szigeteljük el a tényleges ellenséget. A párt forradalmi politikája csak a valóságos helyzet pontos számbavételére és marxista elemzésére épül­het. Az osztályharcos szem­lélet ezt követeli meg. nem pedig üres frázisokat, az osztályharc jelszavának el­vont ismételgetését. utón a kizsákmányoló osz­tályok felszámolása befeje­ződött, a dolgozó osztályok szövetsége nemzeti egység­gé szélesedik. Ez a nemzeti egység csak a szocializmus alapjain jöhet létre. Amed­dig a szocialista viszonyok nem voltak általánosak a népgazdaság minden ágá­ban. addig még a dolgozó osztályok soraiban is érvé­nyesültek olyan ellentétes törekvések, amelyek akadá­lyozták a szocialista nem­zeti egység kialakulását. Ami pedig a jövőt illeti: a szocializmus teljes győzel­me és a nemzeti egység összekovácsolódása egymás­tól elválaszthatatlanok. Mindaz, ami a szocializmus teljes felépítését fékezi, akadályozza a nemzeti egy­ség kialakulását is. A szo­cializmus teljes győzelmé­ért vívott harc a szocialista nemzeti egység kialakításá­nak fő eszköze. A másik fontos következ­tetés az osztályharc for­máira, eszközeire és mód­szereire vonatkozik. A tár­sadalmunkban ' végbement változásokból, a szocializ­mus építésében elért sike­rekből és a megoldandó fel­adatokból következik, hogy az osztályharc súlypontja ma a gazdasági építmunká- ba és a tömegek nevelésé­re, az eszmei harcra tevő­dött át. A szocializmus el­lenségei ma ezeken a terü­leteken tudnak leginkább ártani és nekünk is ezeken a területeken kell ered­ményt elérni ahhoz, hogy teljesen megverjük, legyőz­zük a kapitalizmust Ez c harc jóval bonyolultabb, mint amikor a szocializmus hívei és ellenfelei politikai pártokba tömörültek, vagy amikor fegyverrel kellett harcolni a munkáshatalom védelmében. A szocializ­mus ellenségei ma már csak ritkán lépnek fel nyiltan. A szocializmus teljes felépíté­sét azonban nemcsak a szo­cializmus tudatos ellenfelei fékezhetik, az eredményes gazdasági munkát nehezíti, hogy a régi világ sok szo­kása még ma is tovább él, sok dolgozó fejében még hatnak a kapitalista világ eszméi. Ezekben az eaetek­Néhány köreike*felés Számok és emberek A martfűi Tisza Cipő-. gyárban joggal büszkék az emberek a szocialista cím­ért küzdő 38/B számú műhelyre. Ebben dolgozik a kétszeres jelvényes Pe­tőfi szocialista brigád. Há­rom évi megfeszített mun­ka eredménye az a hír­név, amely a 38/B-t övezi. S hogyan lett ez így, majd elmondja néhány brigád- tag. Jól kell látni ezeket az embereket, akiket a be­szédben a szerénység, ki­csit büszkeség is, a mun­kában pedig a tett jelle­mez. Két ódáiról lehet őket megközelíteni. Ak egyik, ridegebb valóság, a szá­mok világa. Évek óta ex­portra dolgoznak. Tavalyi tervüket 102.1 százalékra teljesítették 93.7 százalé­kos minőséggel. Harminc­ezer forint értékű kellék­anyagot takarítottak meg. A brigád termelékenysége 1962-hez viszonyítva kéé százalékkal emelkedett. Lehetne még bővíteni az adathalmazt, s akkor sem tudnánk feltárni, hogy ez a brigád miért ér el ilyen jó eredményeket. Velük kell ezért megismerked­nünk, tőlük kell megtanul­nunk a titkot, azt, hogy hogyan dolgoznak, hogyan élnek egymásért, a gyárért és önmagukért. Gonda András brigádve­zető olyan szeretettel be­Autóbusz­páiyaudvaiokat teivez az UVA1ERV lS64-ben Az Űt- és Vasúttervező Vállalat mérnökeinek 1964- ben meg kell tervezniök tíz újabb autóbusz-pályaud­vart, 43 forgalmi telepet, amelyek közül 19 nagyobb jayításokra is képes lesz, 24 pedig kisebb „főnökségi telep”, amely hosszabb lé­legzetű javítómunkákra már nem vállalkozhat. Tervez­nek ezenkívül 15 közúti szervizt, illetve személy­gépkocsi-karbantartó üze­met, két új nagyjavítót Pécsre, illetve Szegedre, amihez kapcsolódik még a budapesti 1. számú nagy­javító felújítása. Ezenkívül az ő feladatuk az új tele­pek megtervezése az Auto- ker számára az Ecseri úton, illetve Kecskeméten és Székesfehérvárott. ben nem a szocializmus el­lenségeiről van szó, hanem a szocializmus híveinek gondolkodásában meglevő káros nézetekről, a szocia­lizmustól idegen és ellenté­tes szokásokról. Éppen ezért itt nem emberek ellen kell harcolni, hanem az embe­rek megváltoztatásáért. Ennek megfelelően a harc fő módszerei a szervező- munka, a nevelés, meggyő­zés. Az elmondottak tanúsít­ják, hogy a párt politikáját változatlanul a marxizmus forradalmi szelleme hatja át, ami megköveteli azt is, hogy a marxizmus tanítá­sát mindig a változó körül­ményekhez alkalmazzuk. Hazánk az elmúlt évek si­keres munkája eredménye­ként közel került a szocia­lizmus teljes győzelméhez. Ebben a helyzetben az egyetlen lehetséges forra­dalmi politika az, amely elősegíti a szocializmus tel­jes felépítését és ennek a célnak eléréséhez tömöríti népünk minden erejét. Wirth Adám a Társadalmi Szemle szél a munkatársairól, hogy öröm hallgatni. — Tudja, csupa rendes, szorgalmas ember van kö­zöttünk. Három évvel ez­előtt sokkal távolabb vol­tunk egymástól. Aztán va­lahogy úgy jött ki a lépés, hogy kirándulni ment a műhely Egerbe. Mondha­tom, remekül szórakoz­tunk, közbe-közbe még a gyárról, a műhelyről is szó volt. A munkát, azt ismertük, csak egymást nem. Senki sem számított rá, hogy ez a kirádulás ennyire összehoz bennün­ket. Barátságok szövődtek, épültek tovább a műhely­ben. Ezt a jó levegőt, hangu­latot érzi a látogató a műhelyben, ahol — nem túlzás — min^nki. min­denkivel jó barátságban van. Érdekes, hogy a bri­gád tanácskozá^o1: riak-három állandó napirendje van: a termelés, a személyi kér­dések és persze a kereset. Ma már minden munkás olyan helyen dolgozik, ahol a legtöbbet adhatja és ahol a legtöbbet kaphatja a borítékban. Gonda András meséli, hogy még családi ügyek­kel is foglalkozik a közös­ség. Nehezen kaphatók, ne­hezen vállalkoznak az em­berek arra, hogy dolgaikat kiteregessék, segítséget kér­jenek Náluk pedig így van. Természetesen nem a legbelsőbb ügyeket, ha­nem. .. Nehéz is lenne meghatározni, hiszen embe­renként változik. hogy meddig terjed a bizalma. Sok nő dolgozik a brigád­ban. A férfiak igyekeznek figyelmesek lenni, nem fe­ledkeznek meg a névna­pokról, virágot, ajándékot visznek ha gyerek szüle­tik vO-bol. . . NOS. p"’—rő­alapja a közösség harmo­nikus életének. S ez feje­ződik ki a munkában. Tenyeresl Joachim fiatal­ember. Ahogy én meg tu­dom ítélni, nagyon ügye­sen dolgozik a gépén. Mielőtt beszélgetni kezde­nénk int — nagy a zaj —, hogy várjunk egy kicsit, ráhajt és akkor több időnk lesz. így történik. Végre aztán tőle is meg­kérdezhetem, hogy mi a brigád lelke? Azt hiszem nem lepődött meg. — Az összeforrottság — mondja kapásból, aztán folytatja a gondolatsort. — Nálunk mindenki vigyáz arra, hogy hű maradjon a brigád hírnevéhez. Ezért nem szégyellünk segítséget elfogadni a másiktól, de adni sem vagyunk restek. Gonda András odamutat az egyik munkásra. ' — Nézze csak a Köntés Zsigát. Nemrég szerelt le, így hát kicsit nehezebben, főleg lassabban megy neki a munka. Joachim a pat- rónusa. Olykor még be is áll a helyére, önzetlenül. Megéri, mert a Zsiga is ha­marabb berázódik, elvégre szorgalmas fiú. Ilyen kell nekünk. Addig meg Joa­chim kötelessége melié áll­ni. A fiú nem hagyja ezt szó nélkül. — Miért pont rólam be­szélsz. így tenne más is az én helyemben. Ez a-brigád mindig példakép lesz a gyárban. Ezt akarjuk és ettől nem tágítunk. Itt nem a művezető hajtja a mun­kásokat, hanem mi saját magunkat. Jól jön a pénz is, meg a hírnév is. Igaz Bandi? Drávucz 1 éter már öt éve mester a 38/B-ben. A mester maga is fiatal, csen­des, derűs ember. Bngád- lag és főnök egyszemély- ben, így látják őt a töb­biek is. Gonda András azt mondta róla, hogy nagyon jó vele dolgozni. Sugárzik belőle a bizalom, a munká­sok megbecsülése. Tényleg így van. Amikor ő beszél a brigádról ugyanazt érezni, mint mikor a brigádtagok beszélnek róla: a megbe­csülést. — Higyje meg, jobb, megbízhatóbb munkásokat, kitartóbb közösséget nem kívánhatnék. Erős embe­rek. Egymás szemébe az igazságot — ez jellemzó a brigádgyűlésekre. Meg­mondják ám keményen a véleményüket a másik munkájáról, s elismerik a saját hibájukat is. Sértő­dés, harag nincs. Ez a kö­zösség akarata, nem lehet ellene szegülni 'T'nrelem és gon ’ iskotíás. Ez vezérelt. Nélkülük semmi sem sike­rül. Megkövetelték, hogy ezt ismerjem el. Nem mint­ha nem így gondolkodnék, de tény, hogy ezt kifejezés­re is juttattam. Munkás vagyok és nem hajcsár. Néha úgy gondolom, né­mileg fárasztó híresnek lenni. Dehát az erő. az mindig felfrissül, megújul, birjuk. Három ember beszélt a műhelyről, a brigádról. Mondataik nyomán élőbbek lettek a számok, az adatok. Nemes a cél: szocialista műhelynek lenni. Három év alatt sok mindent meg­tanultak ezek az emberek. S én nem vonnám kétségbe azt sem, hogy megtanulták, mi a szocializmus, hogyan kell abban dolgozni, élni. Hiszem, hogv ezért büszke a gyár a 38 műbei vére. Táblán Páter val * biuáti vis? >ny az Fekete Piroska, a kétszeres jelvényes szocialista bri­gád tagja

Next

/
Thumbnails
Contents