Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-10 / 7. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A HEGYEI TANÁCS LAPjTKMjSSSsgfia XV. évfolyam, T. szám. Ara 6« fillér 19M. Január 19, péntek. Számok és emberek Pezsgő eleven élet Heti rádióműsor Fehér hetek A KGST megbízásából A szarvasi öntözési és Rizstermesztési Kutató In­tézet rózsást kerületében —* ahol év végére kialakít­ják a nagyüzemi öntözéses mintagazdaságot — 1962— 1963-ban hat külföldi esőz- tető-berendezést próbáltak ki összehasonlító kísérlet­ben. Megfigyelték a gépek teljesítőképességét, az üze­meltetés költségeit. A kí­sérletet az új esztendőben folytatják. A KGST megbí­zásából IS féle külföldi berendezést állítanak mun­kába. Az új gépek a szo­cialista országokból érkez­nek. — (MTI) A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott Apró Antal, a kormány elnökhe­lyettese jelentést tett a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának 10. ülésszaká­ról. A kormány a jelentést jóváhagyta, majd a közle­kedés- és postaügyi minisz­ter előterjesztése alapján elfogadta a KGST-országok közös vagonparkjára vonat­kozó egyezményt, s úgy ha­tározott, hogy megerősítés­re az Elnöki Tanács elé ter­jeszti. A kohó- és gépipari mi­niszter a magyar—jugosz­láv gépipari együttműkö­désről folytatott tárgyalá­sokról, a földművelésügyi miniszter a csehszlovák földművelésügyi miniszter­rel történt megbeszélések­ről számolt be. A kormány a beszámolókat jóváhagyta. A Csongrád megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke a megye ho­mokos területeinek haszno­sítására tett intézkedések­ről és a további tervekről tett jelentést A Miniszter- tanács a jelentést megvi­tatta és tudomásul vette, majd napi ügyeket tárgyalt (MTI) A tervezettnél hosszabb lesz a cukorgyári kampány Zsúfoltság a tönkrement Iparvágányokon — Az elégtelen gőz- és energiatermelés akadályozza a termelést Napokkal ezelőtt már je­leztük, hogy a Szolnoki Cu­korgyár nagy nehézségek közepette dolgozik, mert a belső anyagmozgatás elég­telensége rengeteg egyéb akadályt teremt. Tegnap ismét kinn jártunk az üzemben és azt tapasztal­tuk, hogy a helyzet nem javult. Még mindig fenn­álló tény, hogy a MÁV az üresen, vagy rakottan visz- szatérő kocsijait nem von­tatja ki időben. Ennek következtében az érkező nyersanyagot, sze­net hozó vagonokat nem lehet a rakodási helyre to­vábbítani, növekszik az állásidő, amiért december­ben 146 000 forintot fizetett ki a cukorgyár. A fagyott | répát amúgy is nehezebb kirámolni, mint a melegebb évszakban, ugyanakkor a vasút ragaszkodik — ebben szabályok kötik — az en­gedélyezett állásidőhöz. Eb­ben a paradoxon az, hogy a többlet állásidőt éppen maga a MÁV okozza. Ked­den például száz vagon pi­hent az iparvágányokon, akadályozta a mozgatást, a gyors kirakodást. A cukorgyár iparvágá­nyai vagy ötven évvel ez­előtt napi 120 vagonos fel- dolgozási kapacitásra ké­szültek, általában néhány hetes kampányidőre. Ma a feldolgozásra kerülő répa­mennyiség a réginek két­szerese, s a fő üzemelés ideje ötszöröse az öt évti­Kínai gyártmányú egyetemes szerszám cl ezö géppel és univerzális marógéppel gazdagodott a Tisza Cipő­gyár forgácsoló műhelyének szerszámgép parkja. Ké­pünkön Mezei Károly az univerzális marógépen dol­gozik zeddel ezelőttinek. Az iparvágányon — a tüzelő és segédanyagot is figyelembe véve — 800 000 tonna for­galmat kell egy év alatt le­bonyolítani. Elképzelhető tehát, hogy a tönkrement pályatesteken mennyire ki- számítottan kell a belső anyagmozgatást végezni ahhoz, hogy a gyér terme­lése zavartalan legyen. En­nek a mai feltételek között csak úgy lehet eleget tenni, ha a visszatérő kocsik a le­hető leggyorsabban kike­rülnek a gyárból. Nem utolsó sorban nehe­zíti, főleg lassítja a terme­lést a rossz alap- és keve­rőszén arány, amelynek következtében a gőz- és energiaellátás gyenge. A kampány tehát hosszabb lesz a tervezettnél. A gyárvezetés gondjai között ott van a raktár­hiány is. A csepeli szabad­kikötőben nem kaptak elég tárolóteret, ezért az üzemi raktárak telítettek, lassan nincs hová tenni a cukrot. m ÚJSÁG A NAGYVILÁGBAN? Karcagi gép a bukaresti nemzetközi cipőipari gépkiállításon Llldonságr a demizson-töltő automata Amiről a faluban beszédek Az éjszakai társadalmi munka esete Akkor is — akár ezek­ben a hetekben — vastag fehér hópaplan fedte a me­zőket, legelőket. Az utób­biak közül azét a terme­lőszövetkezetét is, melyet kurtán így jellemezhet­nénk: amilyen fiatal, olyan kiváló. Ama bizonyos legelő eny­hén lejtős területen fek­szik; olyanon, melyről az olvadás kezdetén nyomban szökik a hóié. S elszökik, előbb utóbb a szárazság teszi oda fűszikkasztó lá­bát. Erre gondolva a szö­vetkezet bölcsei alacsony gátacskát emeltek a legelő lábjában; s a kicsiny föld­hányáson csak akkor nyi­tottak utat a víznek, mikor úgy vélték, hogy abból több már nem szívódhat bele a talajba. A vendégként szívesen visszatartott, majd szabad­jára engedett víztömeg há­látlanul viselkedett. Köztu­domású, hogy az Ilyesmit semmiféle hivatalos szerv nem találja szája íze sze­rint valónak. Jelentéstétel­ről, segítségkérésről tehát szó sem lehetett, — azaz: hivatalosan nem. Nemhi- vatalosan annál inkább. A cseberbe kerültek az örökkön agilis járási nép­front-titkárhoz folyamod­tak. Nagy elővigyázattal kezdték a népfront akti­vistái az úthelyreállítás éj­szakai társadalmi munká­jának szervezését. A ko­rábbi listákról sorraszed- ték mindazokat, akikre számítani lehetett. Eztán következett a rendkívül lelkiismeretes szelektálás Körülbelül így: — Agárdi Jóskát nem hívhatjuk; fiatal házas Mit mondjon az asszony­nak, hová megy éjszaka?! ... Balogh Bódi markos legény, de aféle Háry Já­nos. Űton-útfélen elko­tyogná, miben jeleskedett éjnek idején. Tőrös Simon felesége olyan, hogy amit meghall, már mondja to­vább. .. És így, mígnem vala­mennyit sorra szedték. A maradék tizenkettők pedig egy felleges éjen ásóra, kapára kaptak, s megre- parálták az utat. A titok — lám —, még­sem maradt titok. A tör­ténteket a dúsan zöldelő legelő fölé röppent pa­csirta csicseregte el egy menyecskének, aki ura után vitte az ebédet a ha­tárba. Amit pedig egy asszony megtud, azt meg­tudja a falu. megtudja a Néplap valamennyi olvasó­ja.., — b. z. — zik a modern, nagytelje­sítményű cipőipari géppel. A Technoimpex Külke­reskedelmi Vállalat is fel­figyelt a karcagiak nagy­szerű gyártmányára és a Bukarestben megrendezen­dő cipőipari gépkiállításon többek között a kantványo­ló gép is képviselni fogja a magyar ipart. A karcagi ktsz terméke azonkívül, hogy felveszi a versenyt a hasonló külföl­di gépekkel, sokkal ol­csóbb azoknál. A szövet­kezet vezetői a Technoim­pex tájékoztatása alapján nagyobb mennyiségű kant­ványoló megrendelését vár­ják. Az említett cipőipari gé­pen kívül ugyancsak cipő­gyárak részére az Álta­lános Szerelő Ktsz-ben ké­szültek még talpmángor­lók, sarokmarók és felső­bőr kondicionáló berende­zések is. A kisipari termelőszö­vetkezet figyelemreméltó eredményeket ér el a kis­gép-gyártásban. A közel­múltban elkészült a demi­zson-töltő automata proto­típusa, melyet a Magyar Likőripari Vállalat kérésé­re terveztek és gyártottak. Az egy ember által köny- nyen kezelhető, kerekekre szerelt berendezés tizenöt másodperc alatt tölt meg egy öt literes demizsont. Az automata a próba­üzemeltetés alatt kitűnőre vizsgázott. Szakemberek vé­leménye szerint minden igényt kielégít A likőrök palackozásánál elsőrendű követeimén}- az, hogy a gép nagyon pontosan ada­golja az italt, hiszen a íegkisebb eltérés is nagy ráfizetést okozhat. A karcagi Általános Sze­relő Ktsz tavaly készítette az első kétfejes pneumati­kus kantványoló gépet. — Azóta több cipőgyár éa kisipari szövetkezet dolgo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents