Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-08 / 5. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! misimm Százezreket a kultúráért 1A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANAC5 LAPJA XV. évfolyam, 5. szám. Ára 50 fillér 1964. január 8., szerda. Zárszámadás előtti gondok Jászalsőszentgyörgyon Beszélgetés a magasugró világrekorderrel Nyugalom, vagy nyugtatgatás Szépen fejlődik a paprika palánta a karcagi Béke Tsz primőrtelepén 4 TBC el le síi A S7abályséifési ügyek intézése a megyei tanács vb. ülésén aiem szeretem a nagyon *” nyugodt embereket. Még kevésbé azokat, akik a túlzott nyugalomhoz elméletet is gyártanak, mintegy igazolásul, hogy ez a nagy nyugalom rendjén való, törvényszerű dolog. Mindig a kispolgár „békességre törekvését” látom az ilyen szemlélet mögött. Hogy ne csak általános elmélkedés legyen, íme egy példa: A nagy középületben, ahol száznál Is több ember dolgozik, elromlott a villanyvezetékek egy része. A sötét téli napokon emiatt akadozott a munka. Nem lehetett a tervezőasztal, vagy az írógép mögött dolgozni a hangulatos félhomályban. A diszkrét világítás mindenre megfelelt csak munkára nem. Kérték az Illetékes vállalat igazgatóját, sürgősen csináltassa meg a vezetékeket. A vállalat annak rendje és módja szerint feladta a rendelést a javítővállalatnak. Megjött a visszaigazolás — ahogyan szokás — melysze- rint csak január elején kerülhet sorra, kapacitás hiányában, a javítás. (A hiba december elején keletkezett.) E perctől az Illetékes vállalat igazgatója már nyugodt lehetett, ö a javítást megrendelte. Papírja is van róla. A reklamálókat is megnyugtatta: legyenek türelemmel. A szocialista társadalomban vannak még ilyen problémák. Ha nem lennének ilyenek — érvelt — akkor már kommunizmus lenne. Pedig az még messze van. Az egyik szerv megunta a dolgot. Hivatott két villanyszerelőt a másik javítóvállalattól, amelyiknek volt éppen kapacitása. Azok néhány óra alatt helyreállították a vezetékeket. Valahogy így kellett volna tennie az illetékes igazgató elvtársnak is. A kommunizmus és a szocializmus k'zötti különbségről szóló példabeszéd helyett szakemberrel felbecsültetni a munkát és — ha az’ egyik javítóvállalatnak nincs kapacitása — megkeresni a másikat, s megcsináltatni; Kis példa ez, egy nálunk elég sok helyen megtalálható ügyintézési szemléletről, de nagyon jellemző. Egy értekezleten hallottam. Az általános egyetértés mellett, néhányan bírálták a beszámolót, mert ■több volt abban a negatívum, mint a jó munka feletti örvendezés. Az értekezlet célja az volt, hogy az 1964. évre esedékes feladatokat, azok megvalósí- isápak akadályait elemezze, s megszüntetésükre hozzon határozatokat. Mégis, a bírálók azt mondták, nem jó az arány. Túl sokat szólunk a hibákról, s ebből azt hihetik, nálunk a fogyatékosságok vannak túlsúlyban. Pedig — mondták — „gondoljunk csak arra, azért a kommunisták eddig mindig megoldották “z alapvető feladatokat, ezután is meg fogják oldani”. Egy másik felszólaló ugyanitt a falusi pártszervezetekre értve azt mondta: „Becsületes, szorgalmas emberek a mi parasztjaink. Ügy a maguk módján elvégzik a. feladatokat.” A két hozzászóló szavaiból ugyanazt a felesleges nyugtatgatást éreztem, mint az idézett igazgató elvtárs szocializmusról való elmélkedésében. Mert miről van szó? A kommunisták egészséges nyugtalansága nem izgága természetükből fakad. A hibákról nem azért beszélnek, mert szeretnek mindenáron rosszat mondani, vagy örülnek annak, ha valami nincsen rendjén. Talán ezt nem is tételezi fel senki, de arról is megfeledkeznek egyesek — mint az említett bírálók —, hogy a hibák felfedezése, a kijavítás módjának elemzése hozzátartozik a kommunista munkastílushoz. Nem tagadható, hogy akadnak a kommunisták között is olyanok, akik néha elfáradnak ebben az örök harcban. Talán még olyan is akad, aki végképp kifullad, s úgy gondolja, jó volna már egyszer megpihenni, hisz végeredményben rendjén vannak a dolgok. Az ilyenfajta nyugalom keresése pedig már nem kommunista tulajdonság. Ez a rendjén mennek a dolgok szemlélet, vagy ahogyan az igazgató mondta: a szocializmusban vannak még hibák, veszélyes ön- megnyugtatáshoz. vezethet. Az ilyen egymást és önmagunkat nyugtatgató szemlélet távol áll a kommunistáktól. A mi nyugalmunk az egészséges küzdelem, a harc nyugalma. Afeletti jó érzés, hogy ma is megtettem azt, amit várnak tőlem — tudva azt is, hogy tőlem egy kicsit többet várnaK, mint mástól. Érdekes, az értekezleten elhangzott két hozzászólásban is azon volt a lényeg: az alapvető feladatokat megoldottuk, vagy: a magunk módján, rendjén mennek a dolgok. De megelégedhet-e a kommunista annyival, hogy általában, alapvetően rendben van minden? Ezt a kérdést egészen hétköznapi példákra egyszerűsítve: elég-e nyugodtan ülni a visszaigazolás birtokában — akár egy kooperációs ipari megrendelésnél, vagy akár a cikkben említett példa esetén — és nem vizsgálni annak lehetőségét, hogyan lehetne gyorsabban, jobban megoldani egy-egy feladatot? m kommunisták szerint ™ ez nem elég. Mert a kommunisták nyughatatlan emberek. A pártszervezeteknek viszont olyan légkört kell teremteni, amelyben azoknak az embereknek van a legnagyobb tekintélyük, akik a legmé- lyebbrehatóbban elemzik a munka fogyatékosságait, akik a legnyugtalanabbak, ha megoldásra váró feladatot látnak maguk előtt, akiknek nem elég, ha általában rendjén mennek a dolgok, akik azt szeretnék, ha minden részletében eredményesebb, jobb, gyorsabb lenne a munka. y, i. helyzete Tegnap megtartotta soron- következő ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Első napirendi pontként a tbc elleni küzdelem megyei tapasztalatairól szóló jelentést és az idei évre vonatkozó feladatokat tárgyalta meg a végrehajtó bizottság. A jelentés megállapítja: Szolnok megyében tavaly is eredményes volt a tbc elleni küzdelem. 1962 első felében 797 beteget, 1963 első félévében 609-et vettek nyilvántartásba, s ez a szám előreláthatóan a második félévben tovább csökken majd. A gyógyult betegek száma is kedvező képet mutat. Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy egy év alatt felére csökkent a 0—14 éves korú gyerekek megbetegedése. Lényegesen kevesebb minden korosztályban a megbetegedés, kivéve az 50 éven felülieket, 1963 első felében a felfedezett betegek 54 százaléka elmúlt 50 éves. Az Egészségügyi Minisztérium 1963-ra eredetileg egy mozgó röntgen ernyőképszű- rő állomást biztosított, az egy helyett viszont kettő állt rendelkezésre. így lehetséges, hogy még egy stabil ernyőszűrő készülékkel megyénk lakosságának évenkénti szűrését már az idén biztosítsák. A még meglévő ismeretlen tbc-s betegeket tehát évenként felkutathatjuk és kisebb lesz a veszély, hogy a félfedezett betegek elhanyagolt állapotban kerüljenek az intézetekbe. A vitában figyelmeztetőként elhangzott, hogy a kieső tanyák lakóira is nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben, őket is be kell vonni a szűrésbe. A gyógyítás szempontjából igen jelentős, hogy a tbc-s fekvőbeteg intézeti ágyak száma lényegesen emelkedik, mert míg 1958-ban 330 ágy, addig jelenleg 530 ágy áll a betegek rendelkezésére. A Szolnoki Tüdőbeteggyógyintézet 29 ággyal bővült. Befejezéshez közeledik a pusztataskonyi gondozó — Jó eredmény éz a 103,í százalékos tervteljesítés, mert ugy-e ennyire teljesítette éves áruforgalmi tervét a megyei Iparcikk Kis- kereskedemi Vállalat? Forintban ez mit jelent, Soos elvtárs? — Hozzávetőlegesen 12 millió forint plusz bevételt — válaszol a kérdezett, Soos Lőrinc, a vállalat áruforgalmi osztályának vezetője. S mindjárt hozzáteszi: — annak ellenére, hogy jó- néhány bosszantó körülmény gátolta a zavartalan kiszolgálást. — Például? — A hiánycikkek. Nemcsak a vásárlók bosszankodtak azon, hogy nem lehet nyáron hűtőszekrényt, télen hősugárzót kapni, s hogy hasztalan keresik a kávéfőzőt, az elektromos főzőlapot — mi is. Kevés volt a szembiztos, ’ varrás nélküli nylonharisnya, a gyermek patentharisnya, a gyermekkabát — bár ez építése, ez az intézmény március végén újabb 80 ágy- gyal enyhíti a betegellátás gondjait. A vb úgy foglalt állást, hogy a pusztataskonyi intézetben dolgozó orvosok és nővérek számára is megfelelő életkörülményeket kell biztosítani, elhelye- (Folytatás a 2. oldalon.) utóbbi csak átmenetileg, mert Pestről, Győrből gyorsan átirányítottak részünkre ebből jelentős tételt. Viszont a szőrmekonfekcióban mutatkozó hiányt nem tudtuk orvosolni. Panofix és teddiber bundát elenyészően keveset kaptunk. No és nem beszélek a karácsony előtti bosszúságról: a ródlihiányról.■.. — Kereskedő szemmel nézve, mi jellemezte az elmúlt esztendőt? — A réteges öltözködés meghódította a falut. Vidéki vásárlóin., olyan célszerűen, divatosan és olcsón öltözködnek már, mint a városiak. — A gyors iramban változó élet egyéb kereskedelmi kihatásai? — A lakáskultúra fejlődése, a megnövekedett igények kielégítése sok gondot okozott nekünk. Sok esetben álltunk tanácstalanul a vásárlókkal szemben, amikor variálható modern kiaHazai hírek A magyar—francia kulturális cseregyezmény alapján a Filmtudományi Intézet és a Cinematiqe Francaise január 11-től 19-ig francia filmnapokat rendez Budapesten. A kilenc nap alatt kilenc filmet vetítenek a filmmúzeumban. A filmek legtöbbje a francia filmgyártás új alkotásai. * Várszegi József és Zaho- rán György békéscsabai újságárusok érdekes ötlettel lepték meg az utcai járókelőket. Hangerősítót, hangszórót, mikrofont vásároltak, s ezeket beszerelték a Csaba szálló előtt álló pavilonjukba. így nem kell a hidegben ácsorogva árusítaniok, hanem bekapcsolják az erősítőt, s a fűtött üvegkalickából kínálják az olvasnivalót. Az „elektromos rikkancs” nagy sikert aratott. Már az első napon háromszorosára emelkedett a hírlapvásárlók száma. * Nyugdíjba ment a Szekszárdi Nyomda két legidősebb dolgozója: Lippert Jánosné és Haász Jakab. Lippert Jánosné a könyv- kötészetben. Haász Jakab pedig a gépteremben dolgozott. Haász Jakab a Tanácsköztársaság idején részt vett a Szekszárdi Vörös Ujaág kinyomtatásában. A Hunnia Filmstúdió műtermeiben megkezdték az év első két filmjének forgatását Révész György rendező Boldizsár Iván „Igen” című forgatókönyvét viszi filmre. A háború-ellenes történet egy férfi hányatott életútját kíséri végig, aki 1941-ben elvesztette feleségét. A film két főszerepét Darvas Iván és Béres Ilona játssza. Hozzákezdett első játékfilmjének forgatásához Szabó István fiatal rendező is, akinek legutóbb „Te’* című rövidfilmjét láthatta a közönség. Filmjének címe: „Az álmodozás kora”. A történet a kamaszkor problémáival foglalkozik. (MTI) bútort kerestek. Ennek egyet len oka: nincs megfelelő raktárhelyiségünk. Szolnokon jelenleg is 14 helyen tároljuk az eladásra váró bútorokat. Nem merünk rendelni. Ugyancsak a lakáskultúra fejlődésével jár együtt, hogy rendkívül sokan kerestek fürdőszoba- felszerelési kellékeket — sajnos, ebből sem volt megfelelő készletünk. — S mit várnak ettől az évtől? — A nyitókészletünk mintegy ötmillió forinttal magasabb a tavalyinál, így zavartalan a kiszolgálás boltjainkban, noha a nagykereskedelmi vállalatok most leltároznak. Jól felkészültünk a „fehér hetek”-re is. — S vajon eljön az iáén a hiánycikkek alkonya? — Ennek érdekében elvárjuk a nagykereskedelemtől, hogy igénybejelentéseinket — mik a fogyasztói igény tükörképei — hűen tolmácsolja az ipar felé. Jó eredmény bosszanló hibákkal Sok voll a hiánycikk 1963-ban
