Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-07 / 4. szám
1964. január 7. mourns amG s um Lm Egy nehéz esztendő Ahogy az üzemi páriáit kát* tátja A napokban búcsúztunk egy évtől. Ilyenkor szokás összegezni az elmúlt évben végzett munka tapasztalatait Erről beszélgettünk Tóth János Ernő elvtárssal, a Szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalat pártbizottságának titkárával. — Hogyan segítette a járműjavító pártbizottsága az üzem tervteljesítését? — Pártbizottságunk az 1963. évi termelési tervet már a megelőző év két utolsó hónapjában vitára bocsátotta az alapszervezetekben. Ezekre a tanácskozásokra meghívtuk a pár- tonkivüliek képviselőit is. Az éves terv vitája után egy negyed évvel, 1963 márciusában — amikor már láttuk, mit végeztünk 1962- ben, s az új év első két hónapjában — újra tanácskozott a pártbizottság. Kimondtuk, hogy az alapszervezetek vezetősége és a különböző osztályok gazdasági vezetői hathatósabban segítsék a termelést. Ugyanakkor a pártbizottság megszervezte a társadalmi termelési osztályt is, amely az előadódó nehézségeket rögtön megvizsgálta és javaslatokat dolgozott ki azok leküzdésére. Ez az osztály segített legtöbbet például a személykocsi osztályon tapasztalt szervezetlenség megszüntetésében. — Az év első felében az illetékes minisztérium háromszáz teherkocsi javításával megnövelte a tervünket, mert a vasút általános szállítási elmaradását csak így lehetett csökkenteni. De alkatrészeket — például kerékabroncsot — már nem kaptunk. 1963 októberében újabb meglepetés érte az üzemet Harminc darab Vasvázas kocsit kellett gyártanunk. Megvallom, hogy minden érdekelt dolgozóval megbesszéltük e nagy erőpróbát Tudtuk, hogy ezt meg kell csinálni, csak az első hetekben azt nem, hogyan — annyira kevés volt az anyag. Talán ma se tudnám pontosan megmagyarázni, hogyan és miből sikerült de tény, hogy december 30-án befejeztük a munkát a harmincadik kocsin is. A dolgozók — műszakiak és fizikaiak egyaránt — szinte határtalan nagy akarattal dolgoztak. A vasvázas kocsik gyártását minden kapcsolódó szerv segítette. A lakatos brigádok — főleg a fiatalok — nem egyszer bognár munkát is vállaltak, hogy ott se maradjanak el, mert az az egész gyártásmenetet hátráltatta volna. Nagy segítséget kaptunk munkánkhoz a megyei, illetve a városi pártbizottság ipari osztályától is. — Voltak-e kezdeményezéseik, amelyekkel a termelést segítették? — Üzemünk életének igen nehéz időszaka volt a tavalyi tél. A hideg is komolyan akadályozta terveink teljesítését Ezért a pártbizottság a tavasz beköszöntésével hozzálátott az elmaradt munkák pótlásának segítéséhez. Ilyen céllal hívtuk össze tanácskozásra a műszaki vezetőket és meghallgattuk véleményüket a legfontosabb teendőkről. Az alapszervezetek a szocialista brigádok vezetőivel tanácskoztak ugyanerről. A szaktanácsuk mellett személyes példamutatásuk is elismerésre méltó volt A tehervagon osztályon például a Zombori-, a Bagi-, a Lendvai-, valamint az Abo- nyi- és Fábián-brigád ért el kimagasló eredményt. — Az üzemi pártbizottság május elseje tiszteletére ünnepi műszakot kezdeményezett. Ez is azt a célt szolgálta, hogy a tél okozta elmaradásokat lehetőleg már az első félév végére letudjuk. A május elsejeit a vasutas napra indított munkaverseny követte, s júniusban elértük, hogy minden osztály teljesítette esedékes tervét. A november 7-re vállalt versenyünk pedig hozzájárult ahhoz, hogy az 1963. évi forint-tervünket — amint azt az előzetes felmérések mutatják — teljesítettük. — A mi kezdeményezésünkre alakult tavaly a fűtőház, a vasútállomás és a járműjavító vezetőiből az a komplex brigád is, amely most már folyamatosan biztosítja a javításra szoruló kocsik kivonását a forgalomból. Addig- ugyanis a kocsik beküldése egyenetlen, rapszódikus volt. Az anyagellátást pedig úgy igyekeztünk segíteni, hogy felvettük a kapcsolatot az anyagellátási igazgatóság pártbizottságával. Azóta e tekintetben is számottevő a javulás — Miként működtek közre az ez évi termelésre való felkészülésben? — Igen nehéz feladataink lesznek a munka minőségének javításában. — Hátráltat bennünket, hogy még nem ismerjük részleteiben az új évi termelési terveket, nem dolgozhatunk teljes erővel annak megvalósításán. A KPM által ismertetett minőségi munkálati rendszerről azonban sokat beszélgetünk az uram műszakai és fizikai dolgozóival. A gazdaságvezetők előzetes megbeszéléseink alapján megtették a szükséges intézkedéseket az átállásra. — A KPM ezzel kapcsolatosan üzemünkben tanácskozást is tartott, ahol a dolgozók újabb vállalásokat tettek. Párt, KISZ és szakszervezeti taggyűléseken is tárgyaltunk erróL — Minden az üzem kollektíváján múlik. S ha a kollektíva egyes tagjainak megvan az akarata, ereje, • akkor szinte nincs előttünk j lehetetlen. Ezzel azt is sze- j retném érzékeltetni, hogy , mennyire fontos törődni az emberek személyes gondjaival. Azért kezeljük, intézzük az eddiginél is sokkal alaposabban a hozzánk fordulók kéréseit, panaszait, bejelentéseit. Szolnok megyei környezeti tényezők és a sertéstenyésztés A fehér hússertés fajták meghonosításában lépten- nyomon szembe találjuk magunkat a földrajzi helyzetünkből eredő külső környezeti tényezők nem a legkedvezőbb viszonyaival. Ezek a „nem a legmegfelelőbb külső környezeti tényezők” hatásai akkor válnak előttünk világossá, ha megvizsgáljuk ezek hatását az élő szervezetre. Tekintettel arra, hogy az élő szervezet a környezetével szoros egységet alkot, az állat va- mennyi tulajdonságát befolyásolják a környezeti tényezők, de az állat egyedek is különböző módon reagálnak a környezeti behatásokra. De azt is tudjuk, hogy egyes tulajdonság kifejlesztéséhez különböző állatok eltérő körülményeket igényelnek. Előfordul, hogy a külterjes viszonyok megjavítása után az egyik sertés nagy teljesítményt, a másik pedig kevésbé nagyot mutat Ebből kiindulva le kell szögeznünk, hogy sertéstenyésztésünk fejlesztésének módját kétféleképpen lehet Dicséret és fut alom a kereskedelmi társadalmi ellenőröknek Munkaértekezletre gyűltek össze a megyei kereskedelmi társadalmi ellenőrök — szakszervezetiek és tanácsiak egyaránt. Részt vett ezen a tanácskozáson Dósa János, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára, Márk István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, a kereskedelmi AB. tagjai és sok-sok társadalmi aktivista. Szenes Ottóné, a Megyei Tanács Kereskedelmi Állandó Bizottságának elnöke ismertette az eltelt egy év munkáját. Szólott a kereskedelmi, a vendéglátóipari dolgozók tevékenységéről, felelősségteljes munkájukról, amelyet a lakosság jobb, kultúráltabb ellátása érdekében végeztek. Utalt arra ta, hogy sokszor hangzik el a kijelentés, hogy a kereskedelmi, vendéglátóipari dolgozók fontos poszton állnak, hiszen ezer meg ezer szál köti össze őket a lakossággal. Jó, vagy rossz munkájuk nagyon sok emberre hat ki naponta, mindazokra, akik vásárlóként, vagy fogyasztóként megjelennek az egységekben. Beszélt arról is, hogy a kereskedelmi társadalmi ellenőrök a vendéglátó- iparban és a kereskedelemben dolgozók neveléséhez felbecsülhetetlen segítséget nyújthatnak, ha figyelmeztetik őket magatartásbeli fogyatékosságaikra, ha közreműködnek jellemük formálásában, ha segítenek a szocialista munkaerkölcs írott és íratlan szabályainak betartásában. Szólott azokról a sokoldalú vállalati intézkedésekről, amelyeket a dolgozók szakmai és politikai felkészítése érdekében tesznek. A különféle szakmai tanfolyamokról, művelődési akadémiákról, amelyek mind-mind e felkészítés eszközei. Utalt arra is, hogy a kereskedelmi dolgozók nevelésének egyik igen fontos eszköze, ha figyelemmel kísérik munka- körülményeiket, teljesítményüket, problémáikat és azok megoldásába a társadalmi ellenőrök is bekapcsolódnak. Több példát sorolt fel arra vonatkozólag, amikor a kereskedelmi, társadalmi ellenőrök a boltok dolgozóin segítettek. Ludányi Tstván, Csizi Sándor, Lapis János és Sarkadl Gyula nem egy ízben szociális, munkásvédelmi ügyek intézésében is közreműködtek. Személy szerint is megemlített több olyan társadalmi ellenőrt, alti hasznos, értékes javaslatot hozott felszínre a boltok, eladók munkájára vonatkozóan, tgy Tóth Lászlónál, a Tisza Cipőgyár, — Neményi Emilt, az SZTK, Novák Ferencet, a fűtőház dolgozóját. Ők rendszeres, elemző vizsgálatokat végeztek és ezzel hozzájárultak a lakosság szélesválasztékú, jobb ellátásához. Számos példáját említette az áldozatkészségnek, néhány aktivista több mint egy évtizede végzi társadalmi tevékenységét. Ezek között említette Rajzik Gyula, Bemáth József ellenőröket. Referátuma további részében ismertette a Kereskedelmi Állandó Bizottság által életrehívott szakbi- ' zottságokat és értékelte tevékenységüket. A záró szavak kíséretében — amelyben elismerését és köszönetét fejezte ki a sok-sok áldozatkész aktivistának — átadta a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében az elismerő okleveleket és a két szerv által adományozott tárgyjutalmakat, külföldi és hazai beutalójegyeket 37 kereskedelmi társadalmi ellenőrnek. Prágában tartják a II. keresztyén békevilággyulést Hétfőn a református egyetemes konvent budapesti székhazában sajtó- tájékoztatót tartottak a keresztyén békekonferenciáról és a II. keresztyén bé- ke-világgyűlés előkészületeiről. Dr. Bartha Tibor püspök a magyar egyházak ökumenikus tanácsának elnöke elmondotta, hogy január 3-a és 5-e között fővárosunkban ülésezett a H. keresztyén béke-világgyű- Iés előkészítő bizottsága. A béke-világgyűlést június 28-a és július 4-e között Prágában tartják. f t Előképzés előmozdítani. — Egyrészt a környezetnek olyan irányú alakításával, amely a gazdaságilag hasznos tulajdonságok kifejlődésének kedvez, másrészt olyan állatok kiválogatásával és tovább- tenyésztésével, amely az adott környezeti viszonyok között a legnagyobb termelést mutatja. £vi középhőmérséklet Júliusi középhőmérséklet Januári középhőmérséklet Legerősebb évi felmelegedés Legerősebb évi lehűlések Fagyos napok száma Téii napok száma Napsütéses órák évente Csapadék évi összege Csapadékos napok száma Húíakarós napok száma Hőtakaró magassága Éghajlati körzet A fehér hússertés hőmérsékleti igénye különböző korban: Szopósmalac 23—25 C° 36- 85 kg-os hízó 21-23 C° 65-120 kg-os hízó 15-18 C° Ha figyelembe vesszük a hőmérséklet nagy ingadozását, még indokoltabb e tényező fokozottabb figyelem- bevétele. Azt hiszem, nem nehéz a következtetést levonni; csak ott lehet eredményes a fehér hússertés tenyésztése, ahol e szélsőséges éghajlat állandó változásaitól megvédjük igényes állatainkat, tehát olyan Hogy mennyire lényege« megyénkben az igényes hússertés fajták részére a fajtának megfelelő környezeti feltétel biztosítása mesterséges úton, azt csupán egy példával, a fehér hússertés hőmérsékleti igényének, valamint megyénk hőmérsékleti viszonyainak összehasonlításával kívánom bemutatni. S3 évi átlaga 10 - 11 C° »1 - 22 „ 2 — 3 „- 35 - 36 „- - 18 - 20 * — 160—120 nap 30 - 35 „ — 3000—2100 óra — 500-550 mm — 88 — 90 nap 30 - 48 „ — 4—6 cm — részben megyénk a legzordabb teiű, — részben a legszárazabb körzetbe tartó * zik. körülményeket létesítünk, — ahol zavartalanul termelhetnek sertéseink. Egyben választ kapunk arra, hogy miért kell sertés- férőhelyeinket korszerűsíteni, hogy miért nem felelnek meg az igényes sertésfajtának a szénás létesítmények. Az elmúlt tél azt hiszem minden gazdaság irányítóját, szervezőjét meggyőzte arról, hogy aki nem veszi figyelembe a környezeti tényezők és a sertésfajták igényeit, az ingoványra jut. Lakos Ferenc megyei tőrzsáliattenyészló Magasabb áron vásárolják fel a to ás% a to. at és a hízott libát 1. Újsághír: Az idén pulikat és vizslákat már az Egyesült Államokba, Görögországba, Svájcba, Kanadába, Olaszországba és Ausztráliába is exportál a Terimpex. — Gyorsan! Gyorsan, aa angolul Hurry up!! Kallus rajra. A Magyar Nők Országos Tanácsa hétfőn sajtótájékoztatót rendezett, amelyen Fehér Lajosné, a szervezési osztály vezetője ismertette a nőtanács kezdeményezésére indított baromfi- tenyésztési verseny 1963. évi eredményeit és az idei akció előirányzatait. — Elmondotta. hogy a versenymozgalomban az idén több tízezer szövetkezeti baromfigondozó. illetve háztáji gazdaságokban dolgozó aszr szony, leány vett részt, s az 5209 vagonos é!c baromfi értékesítési tervet 5400 vagonra teljesítették. A fejlődés folyamatosságára jellemző, hogy 1960. óta az állami felvásárlás élőbaromfiból csaknem a kétszeresére nőtt. s így a korábbi ellátási zökkenőket sikerült teljesen kiküszöbölni. Tojásból a termelő- szövetkezetek és a háztáji gazdaságok 465 milliót adtak át az állami kereskedelemnek. A verseny eredményeit most a községekben, illetve a járásokban értékelik, s a legjobb eredményt elért gazdasz- szonyok, illetve szövetkezeti munkacsanatok közt kiosztják a díjakat. A hamarosan induló idei akció célja a baromfi árútermelés további növelése. S eb- ben nagy szerepe les* a háztáji gazdaságoknak, amelyek a tervek szerint a tavalyinál körülbelül tt millióval több naposbaromfit kannak a tanácsi kcitctőállomásoktól. Gárdos Ferenc, a SZÖVÉRT helyettes igazgatója, a tojástermelés és a lúdtenyész- tés előmozdítása érdekében tett új intézkedéseket ismertette. Közölte többek között, hogy a jelenleg még kevert és viszonylag alacsony hozamú tyúkállomány cseréjét már ax ősszel megkezdték és ez évben tovább folytatják: a főleg ■Hamshirei-fajtából kialakuló új törzsállományok már a következő néhány év alatt lehetőséget adnak arra, hogy a tojásellátást egész évben zökkenőmentessé tegyék. Csupán 20 százalékos hozam növekedéssel csaknem kétszeresére növelhetik a felvásárlás jelenlegi évi mennyiségét Az ide! baromfinevelési és értékesítési verseny számos új kedvezménynyel indult. Ez év január 1-től a tojás , átlagos felvásárlási árát az eddigi 1.17 forintról 1.30 forintra, a nagyüzemi felárat 10 fillérről 20 fillérre növeltéit. A „tojásgyárak'’ építéséhez egy férőhelyre jutó eddigi 50 forintos hitel helyett 200 forintot ad az állam. Külön kedvezménnyel segítik a lúdtenyésztő szövetkezeteket, illetve háztáji gazdaságokat: az élő lúd kilónkénti fel- vásárlási ára 22 helyett 25 forint, a toli ára 25 százalékkal magasabb az eddiginél. A szerződéses libahizlalásra átlőtt takarmánytámogatás egyenkénti adagját 10 kilóról 15 kilóra növelték. A keveset tojó hazai Iúdfajták helyett — el* sősorban as Alföldön és a Tiszán-túlon — négy« ötszörös tojáshozamú Rajna-menti ludat adnak to» ■yésztésre. A naposbaromfi ellátás javításával ugyancsak a tenyésztési kedv fokozását célozzák. Az előirányzat szerint a tavalyi 66 millió helyett az idén 82 millió naposbaromfit kapnak a termelőszövetkezetek és a há*. táji gazdaságok. Az előadók ezután válaszoltak az újságírók kérdé- «eure. — (MTI}
