Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-31 / 25. szám

4#W. január 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az idei költségvetés (Folytatás az 1. oldalról) A mezőgazdaság feladata A mezőgazdasági kérdé­sekkel foglalkozva a mi­niszter bejelentette: a kor­mány gondoskodott arról, hogy a lakosság ellátásá­nak biztosításához szüksé­ges kenyérgabonát megvá­sárolják. A szállítmányok nagy része már megérke­zett Gdynia és Rijeka ki­kötőibe, és folyamatosan fut be a hazai állomások­ra. Mezőgazdaságunk fő feladata most és a továb­bi években az — hangsú­lyozta a miniszter —, hogy az ország számára szüksé­ges mennyiséget a kenyér- és takarmánygabona-termé­kekből biztosítsa, sőt, le­hetőségeihez mérten tarta­lékolni is lehessen. ' Több kórházi ágy, óvodai férőhely Az 1964. évi terv- és költségvetés célja — mon­dotta ezután a miniszter — népgazdaságunk erősítése, az életszínvonal emelése, és a további fejlődés elő­feltételeinek megteremtése. A lehetőségekhez mérten az idén is teszünk né­hány lépést a lakosság jö­vedelmének növelésére. Január elsejével nőtt a MÁV és a posta dolgo­zóinak fizetése. Tervünk­ben szerepel a kétgyer­mekes szülők családi pót­lékának emelése, és sor kerül égyes közalkalma­zotti kategóriák bérrende­zésére is, 5.1 százalékkal emelkedik a kereskedelem árúforgal­ma. A költségvetés szociá­lis és egészségügyi kiadá­sai 6.5 százalékkal, a kul­turális kiadások 10.4 száza­lékkal haladják meg az elő­ző évit. A gyógyintézeti ágyak száma 76 700-ra nő, az óvodai férőhelyek szá­ma 194 ezerre. Tovább bővül a kedvezményes szakszervezeti üdültetésben résztvevők köre. A tudo­mányos kutatásokat szolgá­ló kiadások 10.9 százalék­kal növekednek — a mű­szaki fejlesztési alapból ren­delkezésre álló összegen fe­lül. A tanácsok előirányza­ta az átlagosnál jobban emelkedik. A fővárosi ta­nács költségvetése mintegy 4.7 milliárd forint. Fegyve­res testületeink költségve­tése biztosítja honvédel­münk és belügyi szerveink szükségleteit és fejleszté­sét. A végrehajtott takaré­kossági intézkedések kö­vetkeztében a kiadásokon belüli részarány itt az elő­ző évinél alacsonyabb. Tekintetünk m-íp a harmadik ötéves terven A következőkben a mi­niszter a gazdasági vezetés néhány időszerű kérdésé­vel, főként az iparirányí­tás átszervezésével foglal­kozott, majd kiemelte: Az átszervezés döntő ré­szé jogi és szervezeti vo­natkozásokban lebonyoló­dott. Az alapvető kérdések megoldása után a felszabaduló erőket most már minden szin­ten a gazdálkodás javí­tására kell fordítani. A^ gazdasági irányítás fejlődése alapjában véve egészséges volt, de koránt­sem hisszük, hogy a jelen­legi gazdálkodási módsze­reink a legtökéletesebbek. Úgy véljük, hogy az új formákat közgazdászaink­nak alaposan elemezniök kell. Helytelen lenne, ha túl sűrűn változtatnánk e formákat, egy-egy változta­tás helyességének megítélé­séhez hossza ob idő kell. Második ötéves tervünk Utolsó előtti évébe lép­tünk. Népgazdaságunk „ere­je, eredményei jelentősek. A magyar gazdaság bizto­sítja a lakosság növekvő ellátását, szociális, kulturá­lis és védelmi intézményei szükségleteit, növekvő be­ruházási igényeinket. Az ország adottságainak meg­felelően exportunk is nő. Az eredmények mellett azonban nem szabad meg­feledkezni azokról a kérdésekről, amelyeket éppen a fejlődés hozott felszínre, s amelyeknek megoldása gyorsabb üte­mű fejlődést tesz lehető­vé. Ezért szükséges te­kintetünket előre vetni a harmadik ötéves tervre. Soronlevő feladataink meg­oldásában nagy szerepe van a nemzetközi együttműkö­désnek. a KGST keretében folyó munkának, amely va­lamennyi résztvevő szo­cialista ország érdeke. 1963 hozott eredményeket e té­ren, nem utolsósorban a közös bank kialakításával. Ennek tevékenysége elő­mozdítja a külkereskede­lem bővülését. Az ország népe világosan látja — mondotta befeje­zésül a .miniszter —, hogy a termelés növelése, a mi­nőség emelése, a gazdasá­gosság fokozása mindany- av&ualc érdeke. Munkás­osztályunk, termelőszövet­kezeti parasztságunk, ér­telmiségünk munkalendüle­te és eredményei növeked­nek. Alátámasztja mindezt az életszínvonal, a kultúra általános emelkedése, az öntudat egyre magasabb foka. Pártunk politikája iránt megnyilvánuló biza­lom hozzájárul eredménye­ink fokozásához. Ezeket az erőket kell tovább gyü- mölcsöztetnünk a gazdasá­gi és a társadalmi élet minden területén. Dr. Timár Mátyás beszé­de után Friss István, a terv- és költségvetési bi­zottság elnöke emelkedett szólásra. A délelőtti szünet előtt Bakos István Veszprém me­gyei képviselő kért szót, majd a szünet utón Pólyák Jánosnak, az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatódott a tanácskozás, melyben Martin János bu­dapesti, Kaszás Imre Tolna megyei, Gonda György Vas megyei és Valaska László Borsod megyei képviselő vett részt. Az ebédszünet után dr. Beresztóczy Miklós alelnök dr. Varga Pálné Hajdu-Bihar megyei képvi­selőnek adta meg elsőnek a szót. A délután folyamán La- csán Mihályné Csongrád megyei, Mázt József buda­pesti, Seregélyt József Pest megyei, Nagy Dániel Csongrád megyei, Csabai Mihály Heves megyei, Kol­lár József budapesti kép­viselő szólalt fel. A dél­utáni szünet után elsőnek Czinege Lajos vezérezredes kapott szót: a védelmi ki­adások, a fegyveres erők céljaira 1963-ban előirány­zott összegek felhasználá­sáról és az idei előirány­zatok rendeltetéséről tájé­koztatta az országgyűlést. Zárszámadás! tannlságfok A jószágéi Rákóczi Jsz-ben 45© millió forinttal csökkennek a honvédelmi kiadások Mindenki előtt ismerete­sek azok az erőfeszítések, mondotta a miniszter, ame­lyeket a szocialista orszá­gok és a bókét óhajtó erők világszerte a háború kikü­szöböléséért tesznek. Ezek az erőfeszítések a szocia­lizmus és béke erőinek nö­vekedése alapján már szá­mos sikert értek el. Bíz­tató eredménynek számít a múlt évben Moszkvában megkötött részleges atom- csend-egyezmény. Mi ezt jó kezdetnek tartjuk és tudjuk, hogy a szilárd és tartós béke biztosításához még további következetes munkára, küzdelemre van szükség. A nemzetközi helyzet alakulás*, tehát azt kíván­ja, hogy népünk szocialista építő munkájának, hazánk függetlenségének biztosítá­sa érdekében a varsói szer­ződésben tömörült orszá­gokkal együtt továbbra is jelentős anyagi erőket for­dítsunk a honvédelemre. Az 1964. évi költségvetés parlamenti tárgyalásának előkészítése során a kor­mány határozatot hozott, hogy a fegyveres erők 1964. évi költségvetését a nép- gazdasági tervekben elő­zetesen jóváhagyott elő­irányzatokhoz képest mint­egy 300 millió forinttal kell csökkenteni úgy, hogy az alapjában ne érintse vé­delmi képességünk, harc- készültségünk színvonalát. E határozatnak megfele­lően az eredeti költség- vetési tervhez viszonyítva a képviselőtársaim között szétosztott állami költség- vetési javaslatba már mint­egy 300 millió forint csök­kentéssel került be a vé­delmi előirányzat. A költségvetés további előkészítése során azonban úgy ítéltük, meg a helyze­tet. hogy a kormányhatáro­zatban megszabott 300 mil­lió forintos csökkentésen túl uenően mintegy további 150 millió forinttal lehet­séges az 1964. évi költség- vetési előirányzatot csök­kenteni. A fenti csökkentést a 1 következő szempontok fi- . gyelembe vételével java­soljuk: 1. A csökkentés ne befo­lyásolja a fegyveres erők és testületek harckészült­ségét, ütőképességét, az 1964-re tervezett fejlesztés fő tételeihez tehát ne nyúl­junk. 2. Ne befolyásolja hát­rányosan a kiképzést és a katonák anyagi, kulturális ellátásának színvonalát. 3. A megtakarítások köz­vetlenül a fogyasztói árú­alapok növelését segítsék. Költségvetésünk csökken­tése megköveteli, hogy je­lentős takarékossági intéz­kedéseket vezessünk be. Bízva abban, hogy kép- vielőtársaim egyetértenek a csökkentésre vonatkozó ia- vaslatommal és hozzájárul­nak. hogy a népgazdasági tervben 1964-re előzetesen megszabott előirányzatok­hoz képest a védelmi ki­adásokat 450 millió forint­tal csökkentsük, szeretnék rámutatni, hogy ez nem­csak takarékossági intézke­dés, hanem egyben kéz­zelfogható bizonyítéka ‘ is népünk őszinte, a béke ügyét szolgáló törekvései­nek. Czinege elvtárs ezután ar­ról szólt, hogy az Elnöki Tanács két ülésszak között hozott határozatairól szóló jelentésben szerepel az 1964. évi 1. számú törvény- erejű rendelet, amellyel az Elnöki Tanács módosította az 1960. évi 4. számú hon­védelemről szóló törvény egyes rendelkezéseit. Rész­letesen indokolta a fontos döntést. A módosítások között a legjelentősebb, hogy a be­vonulás alsó korhatárát a korábbi 19 évről 18 évre ; szállították la j (Tudósítónktól) A zárszámadó közgyűlé­sen örömmel nyugtázta a tagság, hogy a munkaegy­ség értéke a tervezett 27 forint helyett 29,20 forint lett, az egy tagra eső jö­vedelem összege pedig meghaladja a 17 000 fo­rintot. Feltárta a beszá­moló, hogy a munkaegy­ség-hígítás miatt mintegy 10 Ft-tal csökkent az egy munkaegység értéke. Ezért most a legelső teendő: a tsz helyzete, adottságai szerint megállapítani a munkaegység felhasználá­sát Igen tanulságos volt a beszámoló abban a tekin­tetben is, hogy világosan rámutatott; akkor van jó jövedelem-gyarapodás a tsz-ben, ha sokoldalúan gazdálkodnak. Nos, 1963- ban éppen a régi, mindig biztosan fizető üzemág, a kertészet nem tudta tel­jesíteni a tervét. S első­sorban azért, mert kevés termékre szerződtek, in­kább a szabadpiacra szá­moltak. Az pedig nem tud­ta árujukat felvenni. Az állattenyésztés viszont vá­rakozáson felül fizetett, főként a tehenészet, a ba­romfi és a juhászat. De magasan a terven felül adott termést a kukorica és a cukorrépa is. A jövőre vonatkozó ta­nulság tehát csakis az le­het, hogy a kertészetben több termékre szerződnek, de ugyanakkor fejlesztik az állattenyésztést, s még több gondot fordítanak a takarmánynövények ter­mesztésére. Legnagyobb volt a kiesés a kenyérgabona termeszté­sében. Most azonban meg­nyugtató, hogy a búzát az ősszel két és fél héttel ko­rábban földbe tették, mint 1962-ben, mégpedig igen jó munkával. Ezen kívül sok­kal több műtrágya áll rendelkezésükre, mint ed­dig bármikor. Jogosan szá­míthatnak tehát jó búza­termésre. Külön pontként foglal­kozott a közgyűlés a veze­tésben előforduló hibák és torzsalkodások elemzésé­vel. Bár a vita ezúttal is lés végül mégis egyhan­gúan ejfogadta a tsz párt- alapszervezetének vélemé­nyét és tanácsát. Eszerint: a vezetőség tagjainak ha­táskörét pontosan meg kell jelölni, egymástól el­határolni, s ennek alapján minden torzsalkodást meg lehet szűntetni. A vezetők­nek az a feladatuk, hogy vállt vállhoz vetve dolgoz­zanak a közösségért, nem pedig az, hogy fejjel ro­hanjanak egymásnak. A közgyűlés nagy öröm­mel és megnyugvással vet­te tudomásul, hogy a tsz vezetői megfogadják a pártalapszervezet tanácsát. B. Gy. A jász fé.ny szarui Szabadságban Tavaly tavasszal elszomo­rító kép fogadott a jász- fényszarui Szabadság Tsz központjában. Összedőlt is­tállók, rogyadozó raktár szemléltették az elvonult ár nyomait. Az emberek — érthetően — elkesere­dettek voltak. A kis szö­vetkezetnek csaknem egész területe a víz alatt volt. 70 holdat nem tudtak meg­művelni. mert a kánikulá­ban is vizenyős maradt. Ám az élni akarás erő­sebb volt a csüggedésnél. Szövetkezeti gazdák és csa­ládtagjaik hordták, s dug- gatták a zöldségfélék pa­lántáit a partosabb fölT dekre. Akkor még nem tudták, hogy a szeptember eleji esőzések ismét kárt okoznak, hogy a megáradt, zabolázatlan Tárná és Gal- ga patakok ismét elviszik a boglyába rakott szénát. A nyilasi határrészen még az őszi mélyszántást sem tudták elvégezni. Ilyen előzmények után örömmel értesültem e kis szövetkezet zárszámadási előkészületeiről, s a szom­bati közgyűlésről. Szinte biztosra vettem, hogy mér­leghiányuk lesz. Ezt olvas­tam a járási megerősítő bizottság határozatából: „a tavalyi gazdasági eredmé­nyével a Szabadság Tsz a közepesek közé került.” Az egy szántóegvségre jutó gazdasági eredmény 1542 forint volt, a tagok évi iövedelme pedig meg­közelíti a 9000 forintot. Munkaegységekre a ter­vezett 24.57 forint helyett 26 forint jut A Lenin Kohászati Műveli rekonsírntteiéjának batáridőre ralé befejezéséért ‘ Az MSZMP Miskolc vá­rosi Végrehajtó Bizottsága levelet küldött azoknak a vállalatoknak — köztük a jászberényi aprítógépgyár­nak —, amelyek a Lenin Kohászati Művek durva­hengerművének rekonstruk­ciójában részt vesznek. Ebben arra kérte a kom­munistákat és munkáso­kat. hogy jó munkájukkal segítsék elő a határidők be­tartását. Mint említik, an- nak túllépése naponta 24 millió forint kárt jelent a népgazdaságnak. \ Az Aprítógépgyár egysé­ges pártvezetősége megtár­gyalta a Miskolcról érkezett kérést, majd felhívással for­dult a munkásokhoz, hogy tegyenek vállalásokat a gör­gősorok és a kormánypad határidőre való elkészíté­sére. A kertészek tanulnak A határ a vastag hótaka­ró alatt várja a tavaszt. A jászfelsőszentgyörgyi Uj Hajnal Tsz gazdái közül — a községi pártház nagyter­mének jégvirágos ablakai mögött — húsz kertészet­ben dolgozó szövetkezeti tag tanulással szintén erre készül. Itt folyik a kertészeti szakmunkásképző tanfo­lyam másodéves hallgatói­nak oktatása. Olyan embe­rek ülnek az asztalok mel- - lett, akik a kertészetnek él­nek. Most. a téli időszakban elméleti tudásukat gyara­pítják. A szakoktatók a szövetkezet kertészetében elkövetett hibákról is be­szélnek. Arról, hogy az er­dőből hozott föld, amit a melegágyba tetteik, nem jó palántanevelésre, mert ki­lúgozott és savanyú kén- Uatású. Megtanulják a me­legágyi trágya helyes keze­lését is. Az idei munka megkez­dése előtt a munkaeszközö­ket is fertőtlenítik. Hisz az apró gombakártevők a ke­mény telet is átvészelik a melegágydeszkákon és az üvegrámákon. A hallgatók nagyon ér­deklődnek a műtrágyák he­lyes használata és a növé­nyek tőszámának növelése iránt is. Az előadók meg­győző tényekkel bizonyít­ják, hogy a múlt évben, amely táblán növelték a paprika tőszámát, nagy­mértékben emelkedett a terméseredmény. Ezért úgy készülnek a tanfolyam hall­gatói, hogy ez évben a te- nyészterülettől függően nö­velik a kertészeti növények holdankénti tőállományát. Szarvas Gábor Jászf elsőszen tgyörgy Az „asszony tsz” tehát kilábolt a bajból. Újjáépül­tek a szarvasmarha istál­lók, rövidesen elkészül a lóistálló és a csibenevelő. Az idén sorkerül a roska­dozó raktárra is. Az állam segített az árvízkárt szen­vedett szövetkezetnek, a biztosító is fizetett, ám a főterheket mégis a tagok viselték. A csapás ellenére újig kitart a siló-, a szálas- és a szemestakarmány. Há­romszázötven helyett az idén ötszáz sertést hizlal­nak és ezeket 8—9 hóna­pos korukban értékesítik. Megérkezett az első ötezer napos csirke a szövetkezet­be, év végéig további 25 ezret akarnak felnevelni. Az idén már 15 forint elő­leget osztanak a munka­egységekre, erre, meg az üzemvitelre 100 ezer forin­tot tartalékoltak. Az őszi felhőszakadáskor Hidas György főagronómust kerestem a szövetkezetben. Szinte meglepő volt, ami­lyen tisztelettel beszéltek a gazdák a 63 éves mezőgaz­dászukról. „Jó szakember a Gyuri bácsi, igen sokat dol­gozik. Még éjszaka is ellen­őrzi a traktoristákat. Haj­nalban újból A határban látjuk, nem tudjuk, mikor alszik.” Hidas György az egyik budapesti vállalattól jött le falura. A Szabadság Tsz-ben egy év óta dolgo­zik. Szereti a rendet, a fe­gyelmet, terjeszti az újat, a korszerűt és az embereket is erre szoktatja. Mező Lászlóval az elnökkel jól megtalálták az utat a gaz­dák szívéhez és értelméhez. Jó néhányan csupán a rossz gazdasági adottságok­kal magyarázzák közös gaz­daságuk negatív eredmé­nyeit. A körülmények a Szabadság Tsz-ben sem a legjobbak. A kedvező adott­ságok döntőek, de önma­gukban mégsem elegendő- ele. Erre figyelmeztetnek a jászfényszarui tapasztala­tok: M. L. A gyógyszer­gyártás eredményeiről A magyar gyógyszeripar tavaly megalakult közéirá­nyító szerve, a Gyógyszer- ipari Tröszt csütörtökön délután tartotta első sajtó­tájékoztatóját, együttesen a MEDTMPEX Külkereske­delmi Vállalattal. Purman Jenő, a tröszt ve­zérigazgatója számolt be az új szerv eddigi eredményei­ről, feladatairól, terveirőL Kiemelte a gyógyszeripar fejlesztése szempontjából igen nagyjelentőségű, hogy a tröszt kapott megbízást a gyógyszerkutatás össze­fogására. Eddig nem volt ilyen koordináló szerv. A tröszt összehangolja majd valamennyi gyógyszerkuta­tó intézményt, köztük az egyetemi intézetek vizsgá­latait az ipari laboratóriu­mokéval. A magyar gyógy­szerkutatók jelenleg is igen jól dolgoznak és eredmé­nyeik nem maradnak el a nagy kapitalista országok gyógyszerkutatóinak ered­ményeitől Az idén 26 új készítmény előállítását irá­nyozta elő a gyógyszeripar

Next

/
Thumbnails
Contents