Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-31 / 25. szám
4#W. január 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az idei költségvetés (Folytatás az 1. oldalról) A mezőgazdaság feladata A mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozva a miniszter bejelentette: a kormány gondoskodott arról, hogy a lakosság ellátásának biztosításához szükséges kenyérgabonát megvásárolják. A szállítmányok nagy része már megérkezett Gdynia és Rijeka kikötőibe, és folyamatosan fut be a hazai állomásokra. Mezőgazdaságunk fő feladata most és a további években az — hangsúlyozta a miniszter —, hogy az ország számára szükséges mennyiséget a kenyér- és takarmánygabona-termékekből biztosítsa, sőt, lehetőségeihez mérten tartalékolni is lehessen. ' Több kórházi ágy, óvodai férőhely Az 1964. évi terv- és költségvetés célja — mondotta ezután a miniszter — népgazdaságunk erősítése, az életszínvonal emelése, és a további fejlődés előfeltételeinek megteremtése. A lehetőségekhez mérten az idén is teszünk néhány lépést a lakosság jövedelmének növelésére. Január elsejével nőtt a MÁV és a posta dolgozóinak fizetése. Tervünkben szerepel a kétgyermekes szülők családi pótlékának emelése, és sor kerül égyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezésére is, 5.1 százalékkal emelkedik a kereskedelem árúforgalma. A költségvetés szociális és egészségügyi kiadásai 6.5 százalékkal, a kulturális kiadások 10.4 százalékkal haladják meg az előző évit. A gyógyintézeti ágyak száma 76 700-ra nő, az óvodai férőhelyek száma 194 ezerre. Tovább bővül a kedvezményes szakszervezeti üdültetésben résztvevők köre. A tudományos kutatásokat szolgáló kiadások 10.9 százalékkal növekednek — a műszaki fejlesztési alapból rendelkezésre álló összegen felül. A tanácsok előirányzata az átlagosnál jobban emelkedik. A fővárosi tanács költségvetése mintegy 4.7 milliárd forint. Fegyveres testületeink költségvetése biztosítja honvédelmünk és belügyi szerveink szükségleteit és fejlesztését. A végrehajtott takarékossági intézkedések következtében a kiadásokon belüli részarány itt az előző évinél alacsonyabb. Tekintetünk m-íp a harmadik ötéves terven A következőkben a miniszter a gazdasági vezetés néhány időszerű kérdésével, főként az iparirányítás átszervezésével foglalkozott, majd kiemelte: Az átszervezés döntő részé jogi és szervezeti vonatkozásokban lebonyolódott. Az alapvető kérdések megoldása után a felszabaduló erőket most már minden szinten a gazdálkodás javítására kell fordítani. A^ gazdasági irányítás fejlődése alapjában véve egészséges volt, de korántsem hisszük, hogy a jelenlegi gazdálkodási módszereink a legtökéletesebbek. Úgy véljük, hogy az új formákat közgazdászainknak alaposan elemezniök kell. Helytelen lenne, ha túl sűrűn változtatnánk e formákat, egy-egy változtatás helyességének megítéléséhez hossza ob idő kell. Második ötéves tervünk Utolsó előtti évébe léptünk. Népgazdaságunk „ereje, eredményei jelentősek. A magyar gazdaság biztosítja a lakosság növekvő ellátását, szociális, kulturális és védelmi intézményei szükségleteit, növekvő beruházási igényeinket. Az ország adottságainak megfelelően exportunk is nő. Az eredmények mellett azonban nem szabad megfeledkezni azokról a kérdésekről, amelyeket éppen a fejlődés hozott felszínre, s amelyeknek megoldása gyorsabb ütemű fejlődést tesz lehetővé. Ezért szükséges tekintetünket előre vetni a harmadik ötéves tervre. Soronlevő feladataink megoldásában nagy szerepe van a nemzetközi együttműködésnek. a KGST keretében folyó munkának, amely valamennyi résztvevő szocialista ország érdeke. 1963 hozott eredményeket e téren, nem utolsósorban a közös bank kialakításával. Ennek tevékenysége előmozdítja a külkereskedelem bővülését. Az ország népe világosan látja — mondotta befejezésül a .miniszter —, hogy a termelés növelése, a minőség emelése, a gazdaságosság fokozása mindany- av&ualc érdeke. Munkásosztályunk, termelőszövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk munkalendülete és eredményei növekednek. Alátámasztja mindezt az életszínvonal, a kultúra általános emelkedése, az öntudat egyre magasabb foka. Pártunk politikája iránt megnyilvánuló bizalom hozzájárul eredményeink fokozásához. Ezeket az erőket kell tovább gyü- mölcsöztetnünk a gazdasági és a társadalmi élet minden területén. Dr. Timár Mátyás beszéde után Friss István, a terv- és költségvetési bizottság elnöke emelkedett szólásra. A délelőtti szünet előtt Bakos István Veszprém megyei képviselő kért szót, majd a szünet utón Pólyák Jánosnak, az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatódott a tanácskozás, melyben Martin János budapesti, Kaszás Imre Tolna megyei, Gonda György Vas megyei és Valaska László Borsod megyei képviselő vett részt. Az ebédszünet után dr. Beresztóczy Miklós alelnök dr. Varga Pálné Hajdu-Bihar megyei képviselőnek adta meg elsőnek a szót. A délután folyamán La- csán Mihályné Csongrád megyei, Mázt József budapesti, Seregélyt József Pest megyei, Nagy Dániel Csongrád megyei, Csabai Mihály Heves megyei, Kollár József budapesti képviselő szólalt fel. A délutáni szünet után elsőnek Czinege Lajos vezérezredes kapott szót: a védelmi kiadások, a fegyveres erők céljaira 1963-ban előirányzott összegek felhasználásáról és az idei előirányzatok rendeltetéséről tájékoztatta az országgyűlést. Zárszámadás! tannlságfok A jószágéi Rákóczi Jsz-ben 45© millió forinttal csökkennek a honvédelmi kiadások Mindenki előtt ismeretesek azok az erőfeszítések, mondotta a miniszter, amelyeket a szocialista országok és a bókét óhajtó erők világszerte a háború kiküszöböléséért tesznek. Ezek az erőfeszítések a szocializmus és béke erőinek növekedése alapján már számos sikert értek el. Bíztató eredménynek számít a múlt évben Moszkvában megkötött részleges atom- csend-egyezmény. Mi ezt jó kezdetnek tartjuk és tudjuk, hogy a szilárd és tartós béke biztosításához még további következetes munkára, küzdelemre van szükség. A nemzetközi helyzet alakulás*, tehát azt kívánja, hogy népünk szocialista építő munkájának, hazánk függetlenségének biztosítása érdekében a varsói szerződésben tömörült országokkal együtt továbbra is jelentős anyagi erőket fordítsunk a honvédelemre. Az 1964. évi költségvetés parlamenti tárgyalásának előkészítése során a kormány határozatot hozott, hogy a fegyveres erők 1964. évi költségvetését a nép- gazdasági tervekben előzetesen jóváhagyott előirányzatokhoz képest mintegy 300 millió forinttal kell csökkenteni úgy, hogy az alapjában ne érintse védelmi képességünk, harc- készültségünk színvonalát. E határozatnak megfelelően az eredeti költség- vetési tervhez viszonyítva a képviselőtársaim között szétosztott állami költség- vetési javaslatba már mintegy 300 millió forint csökkentéssel került be a védelmi előirányzat. A költségvetés további előkészítése során azonban úgy ítéltük, meg a helyzetet. hogy a kormányhatározatban megszabott 300 millió forintos csökkentésen túl uenően mintegy további 150 millió forinttal lehetséges az 1964. évi költség- vetési előirányzatot csökkenteni. A fenti csökkentést a 1 következő szempontok fi- . gyelembe vételével javasoljuk: 1. A csökkentés ne befolyásolja a fegyveres erők és testületek harckészültségét, ütőképességét, az 1964-re tervezett fejlesztés fő tételeihez tehát ne nyúljunk. 2. Ne befolyásolja hátrányosan a kiképzést és a katonák anyagi, kulturális ellátásának színvonalát. 3. A megtakarítások közvetlenül a fogyasztói árúalapok növelését segítsék. Költségvetésünk csökkentése megköveteli, hogy jelentős takarékossági intézkedéseket vezessünk be. Bízva abban, hogy kép- vielőtársaim egyetértenek a csökkentésre vonatkozó ia- vaslatommal és hozzájárulnak. hogy a népgazdasági tervben 1964-re előzetesen megszabott előirányzatokhoz képest a védelmi kiadásokat 450 millió forinttal csökkentsük, szeretnék rámutatni, hogy ez nemcsak takarékossági intézkedés, hanem egyben kézzelfogható bizonyítéka ‘ is népünk őszinte, a béke ügyét szolgáló törekvéseinek. Czinege elvtárs ezután arról szólt, hogy az Elnöki Tanács két ülésszak között hozott határozatairól szóló jelentésben szerepel az 1964. évi 1. számú törvény- erejű rendelet, amellyel az Elnöki Tanács módosította az 1960. évi 4. számú honvédelemről szóló törvény egyes rendelkezéseit. Részletesen indokolta a fontos döntést. A módosítások között a legjelentősebb, hogy a bevonulás alsó korhatárát a korábbi 19 évről 18 évre ; szállították la j (Tudósítónktól) A zárszámadó közgyűlésen örömmel nyugtázta a tagság, hogy a munkaegység értéke a tervezett 27 forint helyett 29,20 forint lett, az egy tagra eső jövedelem összege pedig meghaladja a 17 000 forintot. Feltárta a beszámoló, hogy a munkaegység-hígítás miatt mintegy 10 Ft-tal csökkent az egy munkaegység értéke. Ezért most a legelső teendő: a tsz helyzete, adottságai szerint megállapítani a munkaegység felhasználását Igen tanulságos volt a beszámoló abban a tekintetben is, hogy világosan rámutatott; akkor van jó jövedelem-gyarapodás a tsz-ben, ha sokoldalúan gazdálkodnak. Nos, 1963- ban éppen a régi, mindig biztosan fizető üzemág, a kertészet nem tudta teljesíteni a tervét. S elsősorban azért, mert kevés termékre szerződtek, inkább a szabadpiacra számoltak. Az pedig nem tudta árujukat felvenni. Az állattenyésztés viszont várakozáson felül fizetett, főként a tehenészet, a baromfi és a juhászat. De magasan a terven felül adott termést a kukorica és a cukorrépa is. A jövőre vonatkozó tanulság tehát csakis az lehet, hogy a kertészetben több termékre szerződnek, de ugyanakkor fejlesztik az állattenyésztést, s még több gondot fordítanak a takarmánynövények termesztésére. Legnagyobb volt a kiesés a kenyérgabona termesztésében. Most azonban megnyugtató, hogy a búzát az ősszel két és fél héttel korábban földbe tették, mint 1962-ben, mégpedig igen jó munkával. Ezen kívül sokkal több műtrágya áll rendelkezésükre, mint eddig bármikor. Jogosan számíthatnak tehát jó búzatermésre. Külön pontként foglalkozott a közgyűlés a vezetésben előforduló hibák és torzsalkodások elemzésével. Bár a vita ezúttal is lés végül mégis egyhangúan ejfogadta a tsz párt- alapszervezetének véleményét és tanácsát. Eszerint: a vezetőség tagjainak hatáskörét pontosan meg kell jelölni, egymástól elhatárolni, s ennek alapján minden torzsalkodást meg lehet szűntetni. A vezetőknek az a feladatuk, hogy vállt vállhoz vetve dolgozzanak a közösségért, nem pedig az, hogy fejjel rohanjanak egymásnak. A közgyűlés nagy örömmel és megnyugvással vette tudomásul, hogy a tsz vezetői megfogadják a pártalapszervezet tanácsát. B. Gy. A jász fé.ny szarui Szabadságban Tavaly tavasszal elszomorító kép fogadott a jász- fényszarui Szabadság Tsz központjában. Összedőlt istállók, rogyadozó raktár szemléltették az elvonult ár nyomait. Az emberek — érthetően — elkeseredettek voltak. A kis szövetkezetnek csaknem egész területe a víz alatt volt. 70 holdat nem tudtak megművelni. mert a kánikulában is vizenyős maradt. Ám az élni akarás erősebb volt a csüggedésnél. Szövetkezeti gazdák és családtagjaik hordták, s dug- gatták a zöldségfélék palántáit a partosabb fölT dekre. Akkor még nem tudták, hogy a szeptember eleji esőzések ismét kárt okoznak, hogy a megáradt, zabolázatlan Tárná és Gal- ga patakok ismét elviszik a boglyába rakott szénát. A nyilasi határrészen még az őszi mélyszántást sem tudták elvégezni. Ilyen előzmények után örömmel értesültem e kis szövetkezet zárszámadási előkészületeiről, s a szombati közgyűlésről. Szinte biztosra vettem, hogy mérleghiányuk lesz. Ezt olvastam a járási megerősítő bizottság határozatából: „a tavalyi gazdasági eredményével a Szabadság Tsz a közepesek közé került.” Az egy szántóegvségre jutó gazdasági eredmény 1542 forint volt, a tagok évi iövedelme pedig megközelíti a 9000 forintot. Munkaegységekre a tervezett 24.57 forint helyett 26 forint jut A Lenin Kohászati Műveli rekonsírntteiéjának batáridőre ralé befejezéséért ‘ Az MSZMP Miskolc városi Végrehajtó Bizottsága levelet küldött azoknak a vállalatoknak — köztük a jászberényi aprítógépgyárnak —, amelyek a Lenin Kohászati Művek durvahengerművének rekonstrukciójában részt vesznek. Ebben arra kérte a kommunistákat és munkásokat. hogy jó munkájukkal segítsék elő a határidők betartását. Mint említik, an- nak túllépése naponta 24 millió forint kárt jelent a népgazdaságnak. \ Az Aprítógépgyár egységes pártvezetősége megtárgyalta a Miskolcról érkezett kérést, majd felhívással fordult a munkásokhoz, hogy tegyenek vállalásokat a görgősorok és a kormánypad határidőre való elkészítésére. A kertészek tanulnak A határ a vastag hótakaró alatt várja a tavaszt. A jászfelsőszentgyörgyi Uj Hajnal Tsz gazdái közül — a községi pártház nagytermének jégvirágos ablakai mögött — húsz kertészetben dolgozó szövetkezeti tag tanulással szintén erre készül. Itt folyik a kertészeti szakmunkásképző tanfolyam másodéves hallgatóinak oktatása. Olyan emberek ülnek az asztalok mel- - lett, akik a kertészetnek élnek. Most. a téli időszakban elméleti tudásukat gyarapítják. A szakoktatók a szövetkezet kertészetében elkövetett hibákról is beszélnek. Arról, hogy az erdőből hozott föld, amit a melegágyba tetteik, nem jó palántanevelésre, mert kilúgozott és savanyú kén- Uatású. Megtanulják a melegágyi trágya helyes kezelését is. Az idei munka megkezdése előtt a munkaeszközöket is fertőtlenítik. Hisz az apró gombakártevők a kemény telet is átvészelik a melegágydeszkákon és az üvegrámákon. A hallgatók nagyon érdeklődnek a műtrágyák helyes használata és a növények tőszámának növelése iránt is. Az előadók meggyőző tényekkel bizonyítják, hogy a múlt évben, amely táblán növelték a paprika tőszámát, nagymértékben emelkedett a terméseredmény. Ezért úgy készülnek a tanfolyam hallgatói, hogy ez évben a te- nyészterülettől függően növelik a kertészeti növények holdankénti tőállományát. Szarvas Gábor Jászf elsőszen tgyörgy Az „asszony tsz” tehát kilábolt a bajból. Újjáépültek a szarvasmarha istállók, rövidesen elkészül a lóistálló és a csibenevelő. Az idén sorkerül a roskadozó raktárra is. Az állam segített az árvízkárt szenvedett szövetkezetnek, a biztosító is fizetett, ám a főterheket mégis a tagok viselték. A csapás ellenére újig kitart a siló-, a szálas- és a szemestakarmány. Háromszázötven helyett az idén ötszáz sertést hizlalnak és ezeket 8—9 hónapos korukban értékesítik. Megérkezett az első ötezer napos csirke a szövetkezetbe, év végéig további 25 ezret akarnak felnevelni. Az idén már 15 forint előleget osztanak a munkaegységekre, erre, meg az üzemvitelre 100 ezer forintot tartalékoltak. Az őszi felhőszakadáskor Hidas György főagronómust kerestem a szövetkezetben. Szinte meglepő volt, amilyen tisztelettel beszéltek a gazdák a 63 éves mezőgazdászukról. „Jó szakember a Gyuri bácsi, igen sokat dolgozik. Még éjszaka is ellenőrzi a traktoristákat. Hajnalban újból A határban látjuk, nem tudjuk, mikor alszik.” Hidas György az egyik budapesti vállalattól jött le falura. A Szabadság Tsz-ben egy év óta dolgozik. Szereti a rendet, a fegyelmet, terjeszti az újat, a korszerűt és az embereket is erre szoktatja. Mező Lászlóval az elnökkel jól megtalálták az utat a gazdák szívéhez és értelméhez. Jó néhányan csupán a rossz gazdasági adottságokkal magyarázzák közös gazdaságuk negatív eredményeit. A körülmények a Szabadság Tsz-ben sem a legjobbak. A kedvező adottságok döntőek, de önmagukban mégsem elegendő- ele. Erre figyelmeztetnek a jászfényszarui tapasztalatok: M. L. A gyógyszergyártás eredményeiről A magyar gyógyszeripar tavaly megalakult közéirányító szerve, a Gyógyszer- ipari Tröszt csütörtökön délután tartotta első sajtótájékoztatóját, együttesen a MEDTMPEX Külkereskedelmi Vállalattal. Purman Jenő, a tröszt vezérigazgatója számolt be az új szerv eddigi eredményeiről, feladatairól, terveirőL Kiemelte a gyógyszeripar fejlesztése szempontjából igen nagyjelentőségű, hogy a tröszt kapott megbízást a gyógyszerkutatás összefogására. Eddig nem volt ilyen koordináló szerv. A tröszt összehangolja majd valamennyi gyógyszerkutató intézményt, köztük az egyetemi intézetek vizsgálatait az ipari laboratóriumokéval. A magyar gyógyszerkutatók jelenleg is igen jól dolgoznak és eredményeik nem maradnak el a nagy kapitalista országok gyógyszerkutatóinak eredményeitől Az idén 26 új készítmény előállítását irányozta elő a gyógyszeripar
