Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-31 / 25. szám
Világ proletárjai egyesüljetek / SZOLNOK MEGYEI ) A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 25, szám. Ara 50 fillér 1964. január 31., péntek. A magyar ipar hírnevéért Az újságolvasó, rádió- hallgató és tévé-nézó emberék ma már nagyjából tisztában vannak azzal, hogy mit jelent hazánknak a szocialista munkamegosztás. Ugyanezek az emberek viszont sok esetben értetlenül állnak szemben a tőkés országokkal, folytatott külkereskedelmi problémákkal. Azt látják, hogyan bővülnek kereskedelmi kapcsolataink a nyugati tőkés világgal, és hogy néha dollár- milliókat adunk a behozott árukéit. Ugyanakkor felmerül bennük a kérdés: miből fizetjük mindezt? A válasz erre a kérdésre egyértelmű: mindabból, amit megtermelünk. Üzemeink országszerte bizonyítják e válasz igazságát: itt hűtőgépeket, ott cipőket, amott vegyipari gépeket adnak a külkereskedelemnek. A KGST országai között • hazánk Csehszlovákia és az NDK után a harmadik helyen áll az egy főre eső külkereskedelmi forgalom telrintetében. Gazdasági partnereink mind a szocialista országokban, mind a tőkés nyugaton várják termékeinket, elismerik a magyar gyártmányok jó minőségét. A magyar ipar ma már nem azonos a főváros és néhány vidéki bázis iparával. A legutóbbi évekig még ki lehetett mutatni, mennyi jut az ipar eredményeiből a fővárosra és mennyi a vidékre. A szocialista ipar átszervezésével, a nagyvállalatok és trösztök kialakításával azonban az eredmények mi összességükben jelentkeznek. A vidéki ipartelepek építéséért, bővítéséért, termelésének fokozásáért az állami szervek határozott lépéseket tesznek. Szolnok megyében is számos új ipari üzem létesült, illetve létesül. Ipari munkásaink tehát az ország minden táján közvetlenül vagy közvetve részesei a nemzetközi munkamegosztásnak. A kisüzemből, u két-há- rom holdról vagy a háztartásból jövő tízezrek nem értik meg azonnal, hogy termelésünkben milyen jelentősége van a határon túlról származó drága importanyagoknak. Az importanyag, a búza, a gép, a nyersanyag pénzbe kerül, sokszor nagyon ■ kemény nyugati valutába. S akár a szűkebb családnak egy-egy nagyobb vásárlásnál, úgy kell összeadni a társadalomnak is új termékeit, megtakarított anyagát, újításait, ötleteit, hogy az ország exporttermékeit eladva, megvehesse mindazt, amit akar. Ebből gazdálkodik tovább az ország. Pártszervezeteinkre fontos szerep hárul, hogy segítsék és biztosítsák az exportra termelő üzemekben az. olyan re llis lépések végrehajtását, amelyek kimutathatóan már 1964-ben javítják elsősorban tőkés külkereskedelmi mérlegünket. Ennek érdekében a legfontosabb most az, hogy problémáinkat megismertessük a dolgozókkal és megnyerjük őket az export- tervek teljesítéséhez. Világosan és meggyőző érvekkel el kell mondani minden dolgozónak, hogy a világpiaci (és a Két tábor közti!) verseny egyre magasabbra állítja a mércét, egyre nagyobb korszerűségi, minőségi és termelékenységi követelményeket kell teljesíteni. Valamennyi exportra termelő üzemünkben, különösen a Tisza Cipőgyárban, a Hűtőgépgyárban és az Ap- rítógépgyárban, a műszaki vezetők és a politikai munkások összefogásával keil. megkeresni és elvágni azt a termelési csomót, amely sokszor gátolja a jobb munkát. Az egyik gyárban műszak változásokat kell végrehajtani, hogy az exportminőséget megjavíthassák. Más üzemben a magas önköltségen kell javítani. Az üzemi pártbizittságok helyesen cselekednek, ha időnként megvizsgálják,. hogy egy dollár devizanyereség hány forint ráfordítást, kíván, s eszerint, intézkednek. Ha az üzemekben a tapasztalatok és érvek ilyen példáit Ismertetik a dolgozókkal, biztos, hogy mindenütt zöld utat kapnak a legfontosabb exporttermékek. Az igazi gyümölcsök azonban ott érnek be teljésen, ahol a termelési értekezletek, az eleven életet élő szakszervezeti- és pártcsoportok a tájékoztató adatok, érvek összegezésével minél több dolgozónak magyarázzák meg a "ondókat, a • tennivalókat, egy-egy gyártmány jelentőségét, i.z. exportterr ékek útirányát. A Tisza Cipőgyárban ezt jól csinálják, a többi nagyüzemünk pártszervezete tanulmányozhatná és követhetné módszereiket. Számos ipari üzemben kevés a párttag, műhelyenként, brigádonként egy- kettő. A mozgósító munka eredménye azonban nem a kommunisták számától, hanem elsősorban az aktivitásuktól függ. Jó szervező- munkával megsokszorozható ugyanis munkájuk hatása. Segíthetnek a KISZ- szervezetek is, hiszen egyre több az olyan fiatal technikus és mérnök, aki műhelye dolgozóival állandó kapcsolatban áll. A jó politikai felvilágosító munkaeszköze lehet a jő és színes faliújság, egy-egy amatőr ! filmvetítés, kiállítás a külföldet járt műszakiak és szerelők emlékeiből stb. Egy sokat Ígérő és sokat követelő tervév áll előttünk, mely szerint az ipari termelésnek országosan hét százalékkal, az exportnak mintegy nyolc százalékkal kell növekedn' Ezért elengedhetetlen, hogy az új és a régi munkásokat, valamint a műszakiakat sokoldalúan tájékoztassuk a kooperációs és exportfeladatokról. Érjük él, hogy ebben az esztendőben is mindenki előtt az a cél lebegjen: minél több megbecsülést szerezzünk külföldön a magyar ipar termékeinek! h £* Összeüli az országgyűlés Az Idei költségvetés NAPIRENDEN: A népgazdaság erősítése, az életszínvonnl emelése Hta: Gyerekek az üvegkalitkában * Furcsa köd Amerikában * Heti rádióműsor * A hosszabbik út Analfabétákat tanítanak • • összeült a genii leszerelési értekezlet Genf (MTI). A genfi leszerelési értekezlet plenáris ülése csütörtökön délelőtt 10.30 órakor Francesco Ca- valetti nagykövet, Olaszország képviselőjének elnökletével ismét összeült. A esültörtöki ülésen felszólalásra jelentkezett Burma, az Egyesült Arab Köztársaság, az Egyesült Államok- és Nagy-Britannia képviselője. Ülést tartott a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Tegnap reggel tartotta meg ülését a Szolnok Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az ülés napirendjén szerepelt a szolnoki Kossuth Lajos utca 17—23 szám alatti 32 lakás elosztásának vizsgálatáról készített Vizsgálati jegyzőkönyv megtárgyalása, melyet Kó- kai Sándor megyei NEB tag. a vizsgálat vezetője terjesztett elő. A NEB ülése ezután egyéb határozatokról, az 1964. évi Intézkedési tervről tárgyalt. Kozmikus rendszert lőttek fel a Szovjetunióban Moszkva, (MTI) A TASZSZ gyorshírben jelenti: a Szovjetunióban csütörtökön két tudományos űrállomásból álló — Elektron—1 és Elektron—2 — kozmikus rendszert bocsátottak fél egyetlen nagy teljesítőképességű hordozó- rakéta segítségével két különböző rop pályára. (MTI) Tegnap délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Pnli— A fejlődés, amely az elmúlt években hazánk gazdaságát jellemezte, 1963- ban is folytatódott — mondta bevezetőben a pénzügy- miniszter. — A szocialista ipar termelése hét százalékkal. ezen belül a vegyipar 11 százalékkal nőtt. Mezőgazdasági termelésünk — a kedvezőtlen időjárás ellenére is — 4—5 százalékkal magasabb volt a2 előző évinél. Számos új nagy létesítménnyel gazdagodott az ország: megkezdte működését többek között a Dunai Cement- és Mész- mű, az oroszlányi hőerőmű új gépegysége, a Borsodi Vegyikombinát. PVC-üze- me, az alsózsolcai Épületelemgyár, a Soproni Pamutipar szövődéje, a békéscsabai ■ Mélyhűtő Üzem. Az állami építőipar több lakást adott át, mint az előző évben. Számos új szociális és kulturális intézmény is megkezdte működését. — A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme körülbelül bét százalékkal volt naA miniszter ezután arról beszélt, hogy az elért eredmények alapján bővültek államháztartásunk bevételei és lényegében az előirányzat szerint alakultak a felhalmozási és fogyasztási kiadások. Meg kell jegyezni azonban, hogy a legnagyobb bevételi tétel, állami vállalataink befizetése elmaradt a tervezettől. Az önköltségcsökkentési tervek nem valósultak meg; ez részben a kedvezőtlen időjárással függ össze, de azt is jelzi, hogy a termelékenység növelése, a munkaszervezés, a technológiai és munkafegyelem megszilárdítása nem állott kellően előtérben. Nemzetközi fizetéseink mérlege általában a tervnek megfelelően alakult, azonban a kenyér- és takarmánygabona kiesése, jelentős, előre nem számított importot tett szükségessé. tikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Vass Istvánná, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. • Bejelentette, hogy öt képviselő hét interpellációt nyújtott bé. Az országgyűlés a következő tárgygyobb, mint az előző évben, a parasztságé ennél kisebb mértékben nőtt. A jövedelem növekedésében szerepet játszott néhány tartós fogyasztási cikk árának leszállítása, az alacsony özvegyi nyugdíjak emelése és a' szülési szabadság meghosszabbítása. A foglalkoztatottak számának emelkedése jelentősen hozzájárult a lakosság bevételeinek gyarapodásához, amelyeket a túlórák nagymérvű többlete is növelt. A takarékbetét-állomány — kereken 3,5 milliárd forinttal — 12,2 milliárdra emelkedett. Az életkörülmények alakulásának egyik mutatója, hogy a televízióelőfizetők száma egy év alatt csaknem másfélszeresére emelkedett és meghaladta a 465 ezret. A külföldre utazó magyarok száma meghaladta a félmilliót, közülük a nyugati országokba több mint százezer ember látogatott. Hazánkat körülbelül 500 ezer külföldi kereste fel. Mivel az európai országokban általános volt a rossz termés, főleg tengeren túli tőkés országokból kellett a hiányzó részt pótolni. Ezért, valamint a kohó- és gépipar exportteljesítményének lemaradása miatt az előttünk álló időszakban népgazdaságunk központi kérdése az export, ezen belül a konvertibilis devizát biztosító kivitel fokozása. — 1964. évi népgazdasági tervünk — folytatta a továbbiakban a pénzügyminiszter — a fejlődésnek az előző évinél valamivel nagyobb ütemével számol és a nemzeti jövedelem mintegy 7 százalékos növelését irányozza elő. Az állami ipar termelésének növekedése meghaladja a 7 százalékot. Az átlagosnál gyorsabban nő a vegyipar, a villamos- energia, a gépipar, valamint az építőanyagipar termelése. Az ipar exsorozatot állapította meg: 1. az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslat tárgyalása, 2. a parlamenti küldöttségek cserelátogatásairól és az Interparlamentáris Unió tevékenységéről szóló beszámoló, 3. interpellációk. Ezután az országgyűlés megkezdte az 1964. évi költségvetés tárgyalását. — Elsőnek dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter mondott beszédet, portszállításának a termelés növekedésénél nagyobb mértékben kell emelkednie. A mezőgazdasági termelésben 5 százalékos növelést tűztünk ki célul. A beruházásokra előirányzott 46 milliárd forint körülbelül 10 százalékkal haladja meg az előző évit, ezen belül jelentősen nőnek a mezőgazdasági és a vegyipari beruházások, valamint a lakás- építkezések. Tovább növekszik a lakosság reáljövedelme is. E tervelőirányzatokon épül fel 1964. évi költségvetésünk. A költségvetés bevételeinek fő összege 92,9 milliárd forint, 8,5 milliárd forinttal több az előző évi teljesítésnél. Hasonló mértékben nőnek a költségvetés kiadásai. A létszám és a tnurikafegyelem A pénzügyminiszter ezután azokkal a tényezőkkel foglalkozott, amelyek számos területen lehetővé tennék a fejlesztés gyorsabb ütemét. — A népgazdasági terv — mondotta a miniszter — eredetileg a tárcák igényei alapján a létszámok növelésére 112 ezer főt irányzott elő. A létszám ilyen méretű emelése azonban azt jelentené, hogy a termelésfelfutás nem kielégítő mértékben táplálkoznék a termelékenység növeléséből. Az ismert munkaerőhelyzet is alátámasztja, — hogy e téren takarékoskodnunk kell. Ezért határozott a kormány úgy, hogy az ösezlétszám fél százalékával mérsékelni kell a felfutást. Ez szerény követelmény. Meggyőződésünk, hogy ennél lényegesen nagyobb tartalékok rejlenek vállalatainknál, és ezeket mielőbb felszínre kell hozni. A foglalkoztatottak száma így is mintegy 96 ezer fővel nő. (Folytatás a 3. oldalon) Központi kérdés : az export A pénzügyminiszter expozéja
