Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-30 / 24. szám

SWt. január 30. SZOLNOK HEGTB NÉPLAP Debrecen külső városne­gyedének egyik utcájában találtunk rá kedves roko­nunkra: Martfű „leányára”. Az ismerkedést az „A" műhelyben kezdtük. A kí­vülről kis csarnoknak tűnő munkaterem, ahogy belép­tünk, szinte a szemünk lát­tára szélesedett ki, s hossza is tekintélyesebb lett. Jobb­ra a tűzőkör varrógépei berregtek, balra a futósza­lag mentén felállított sa rokcsiszolók, talpszélmarók visítottak. Rögtön feltűnt, hogy mennyi fiatalasszony, lány dolgozik itt Ám férfiaknak sem kell még szépíteniük éveik számát. A körön ép­pen az O—o2 típusú gyer­mekszandál futott Csinos formájú, bőre barna. Ezer­egyszáz pár készül el belőle egy műszak alatt. Illetve most még valamivel keve­sebb, az átállás miatt. Rövidesen kísérőnk is akadt, mert megismerked­tünk Polgár Péter 'őműve- zetőveL Ott sétáltunk az al­ja kör mellett. Egy komoly tekintetű, ámde kisfiús arc- vonású, szőke munkás gé­pénél álltunk meg. — Ez az Astra — mutat­ta ő be masináját. — Ügyes gyerek — jelle­mezte Üveges Mihályt a föv művezető. A varrógép eköz­ben nagy bőszen tovább ko­pogott. Miska látva, hogy ügyeljük, kamasz vigyor kíséretében megjegyezte: — Megy es, mint a kari­kacsapás. — Bár így menne min- dse — toldotta meg Polgar. — Mi nincs rendjén? — kérdettük, tőle. — Az első két dekádban nem teljesítettük a tervet) mert a préselt marha-box- bőrt nem kaptuk meg idő­ben. Erre elővettük a kö­vetkező modellt Az átállás 10—13 százalékos termelés­kiesést jelentett Géptől gépig járva csinos lányok közé kerültünk. Nagy Mária endlizőt meg is örökítette fotóriporte­rünk. S amit a kép nern mondhat el, elmondja ő. — Itt voltam iparitanuló a gyárban. Egy éve szaba­dultam — kezdte, majd így folytatta. — Sokan vagyunk olyanok, akik együtt kezd­tünk. Nézzenek körül, a lá­nyok többsége osztálytár­sam volt. Polgár Pétert ezután arra kértük, ismertessen meg bennünket valamelyik bri- gádvezetővéL Míg egy újabb félkört bejártunk, a főmű­vezető az Üveges gépénél elkezdett témát folytatta. — Szóval az átállás után alig dolgoztunk valamit, megjött a box, amiből azok a szandálok készülnek, amelyek a körön vannak. Nos, az újabb modellcsere, újabb veszteséget jelentett. Nem jól kezdődött az év. Megérkeztünk Kiss Sán­dor brigádvezetőhöz, ö le­húzta ujjúról a bőrvédőt, kezet fogtunk s a talpszél- marónak támaszkodva a brigád-életről kérdezgettük. — Hát az bizony nálunk nagyon gyenge. Alighogy összeszoknánk, máris sza­naszét megyünk. A sok át­állás ennek az oka. Ver­senyről szó sem lehet. Nem­rég oszlott fel az egyetlen szocialista címért verseny­ző brigád. Valahogy nincs ennek itt hagyománya ... Ennél a mondatnál lépett hozzánk Szatmári László, a szakszervezeti bizottság el­nöke. Amikor megtudta, mi­ről van szó, csak ennyit mondott: — Kiss szaktársnak igaza van. Nincs nekünk elég ta­pasztalatunk. Igaz, hogy a brigádmozgalom meggyöke­Az Építő-. Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak- szervezete az idén gazdag intézkedési tervet dolgozott ki az építőipar műszaki fejlesztésének társadalmi tá­mogatására. Az elavult munkaszerve­zési módszerek megjavítá­sához különösen sok segít­séget nyújtanak Megalakí­tották a szakszervezet ter­melésszervezési szakosztá­A szakköri kiállításra csak szakköri kollekció küldhető be. Egy szakkör tíz képből álló kollekcióval vehet részt. Egy szerzőnek legfeljebb két képe lehet a kollekcióban. A Fotoklubok Szalonjára a meghívott klub tíz képet küldhet be. A kollekcióban szerzőnként egy kép lehet. Mindkét csoportban csak fekete-fehér képekkel lehet részt venni. Nevezési díj nincs. A fényképek hosz- szabbik oldala 40 cm lehet. A fényképekhez csoporton­ként külön kísérőjegyzék csatolandó az alábbi ada­tokkal: a kép címe, a szer­resedését a műszaki veze­tők sem segítik elő. Az újságírónak ekkor ju­tott eszébe a martfűi 38/B műhely. Az már a szocia­lista címért versenyez. L>e jó lenne itt Debrecenben egy tapasztalatcsere. A gon­dolatot tovább fűzni nem volt idő, mert Kiss bácsi dolgozni kezdett. A főművezetővel ' beszél­gettünk ismét, aki elmon­dotta még, hogy a géppark öreg, s nagy támogatást je­lentettek a Martfűről érke­zők. Kicsit felfrissültek, ez a lényeg. Csökkenteni kell az átlagos 12 százalék mi­nőségi visszavetést. Az anyag nem a legjobb, kevés az árnyalatválaszték, de azért lesz bőven B 59-es tí­pusú cipő. Mielőtt elbúcsúz­tunk. Polgár Pétertől, még azt is megtudtuk tőle, hogy ősszel a felsőrészsza­bászat Martfűre kerül. Ott jobbak a feltételek. így a „C” műhely, ahol a 23—30- as számozású g- ereklábbe- liket készítik, műszakon­ként 520 pár helyett 800-at termelhet — fábián — lyát, amelyben tudományos kutatók és sok tapasztalat­tal rendelkező gyakorlati szakemberek fogtak össze. A szakosztály tagjai sok bemutatón és ankéton is­mertetik majd az építkezé­sek műszaki dolgozóival és brigádvezetőivel az új épí­tési szervezet felállításának legfontosabb tennivalóit és a munkák összehangolásá­nak feladatait. ző neve, lakáscíme, a szak­kör Vagy klub neve és címe. Beküldési határidő: 1964. március 15. Cím: Ságvári Művelődési Ház, Szolnok, Ságvári utca 14. szám. | A kiállítás bíráló bizott- i sága a kiállításra elfoga- : dott képek szerzői között egy-egy tiszteletdíjat és öt- j öt plakettdíjat oszt ki. A kiállítás megnyitása: 1 1964. április 4-én, 11 óra­kor. A képek visszaküldő- i se: 1964. május 1-ig. A Szolnoki Kulturális : Napok Rendező Bizottsága Nagy Mária ifjúmunkásnd Termelésszervezési szakosztályt alakított az építők szakszervezete Pályázati feltételek — a Szolnoki Kulturális Napok alkalmából ren­dezendő országos szakköri és fotoklubok fény- képkiállítására — Viharos évek Két évvel ezelőtt a szét­húzás és az egyenetlenség jellemezte a cibakházi Vö­rös Csillag Tsz belső életét. A régi vezetőség tagjai közül többen sikkasztottak, hozzányúltak a közösség vagyonához. Tetteikért ter­mészetesen a bíróság előtt feleltek. Amit a vezetők megengedtek maguknak, másoknak is eltűrtek. A hangoskodók kisebb cso­portja nem akart rendet, fegyelmet, mert tudták, hogy akkor nem lehet a közös vagyont büntetlenül dézsmálni. Ezért maguk közül akartak vezetőséget választani. Hovodzák Istvánt, a volt gépállomás igazgatóját so­kan bizalmatlanul fogadták a tsz-ben. Bár megválasz­tották elnökké, mégis ve­gyes érzelmekkel voltak iránta. A napokban ismét közgyűlés volt Cibakházán. A széthúzás utáni második zárszámadás. Itt már nyo­ma sem volt a régi egye­netlenségnek. összeforrott a tagság a vezetőkkel, helyreállt a bizalom a két munkás esztendő során. S Hovodzák István ezt tart­ja a legnagyobb eredmény­nek. E«syenet!ei*«égf nián harmónia A szövetkezet kedvező adottságokkal rendelkezik, ám tudni kell élni ezekkel. A vezetőség beszámolója, a gazdasági eredmények ép erről tanúskodnak. A növénytermelés 131 száza­lékos teljesítménnyel, hat millió 427 000 forintos be­vétellel zárta az évet. Ki­esést csupán a lucerna-* magfogás és egyes zöldség­fajták értékesítése okozott. Az állattenyésztés szintén megfejelte az előirányzatot és 5 108 000 forintos bevé­telt hozott. A tsz két év alatt egyen­letesen fejlődött, erősödött. A tiszta vagyon 1962-ben 3.2, tavaly 5 millió forint­tal gyarapodott, s jelenleg meghaladja a 17,5 millió forintot. A gazdálkodási eredményük 1963-ban 15 529 000 forint volt. A tagok szorgalmát jól érzé­kelteti az egy szántóegy­ségre jutó gazdasági mu­lató. melv 1962-ben 1987, tavalv 2657 forintra növe­kedett. A jövedelem nlapfa Mondani sem kell, hogy ez az alapja a felhalmo­zásnak és a tagok maga­sabb jövedelmének. Az egy tagra jutó évi jövedelem az 1962-es 9524-ről 15 026 forintra növekedett. Hozzá­tehetjük, hogy nem az ala­pok rovására. Takarmá­nyuk értéke duplájára, 3,4 millió forintra emelkedett, g üzemviteli célokra 658 000 forintot tartalékoltak. Te­hát nem kell hitel után szaladgálnak, ha rászorul­nak. A nagy család gondos­kodik a 409 nyugdíjasáról és járadékosáról is. — Ke­Cikkilnk mfoniárt A7 „Egyetemi felkészülés gyertyiényné»46 című cikkre válaszol a TíT%SZ ff I,apunk tavaly december 30-i számában jelent meg „Egyetemi felkészülés gyer­tyafénynél” című rövid cik­künk. Az írásra részletesen felelt a TITÁSZ szolnoki üzletigazgatósága. A vá­laszt némi — lapterjedel­mi okokból szükséges — rövidítéssel közöljük. Bevezetőként a TITÁSZ leszögezi, hogy a vállalat dolgozója szabályosan járt el, mikor olvasónk villany­óráját kikapcsolta. Majd közli, hogy a jelenleg érvé­nyes számlafizetési rend­szer továbbra is érvényes marad; — annál is inkább mert annak esetleges meg­változtatása meghaladja a TITÁSZ jogkörét. „Vállalatunk gyakorlata szorosan illeszkedik be ab­ba az országos villamos­energia értékesítési rendbe, amelyet a Villamosenerg^a Törvény szabályoz, — ol­vassuk a TITÁSZ válaszá­ban. — Ezen csak akkor változtathatunk, ha a tör­vény végrehajtási utasítá­sában országosan más rend­szert vezetnek be. Az 1961. január elsejével beve­zetett kéthavonkénti szám­lázási rendszer lehetővé te­szi, hogy pénzbeszedőink a korábbi évi tizenkét alka­lom helyett évente csak hatszor keressék fel a fo­gyasztót. A pénzbeszedők­nek azonban bármilyen rendszer mellett is fel kell keresnie a fogyasztót az árammérő leolvasása vé­gett; a számlát el kell jut­tatni a fogyasztóhoz; gon­doskodni kell a számla el­lenértékének beinkasszálá- sáról. A TTTÄSZ területén tíz­ezernél több folyószámlát kellene nyitni — és vezet­ni —, ha a fogyasztók csek­ken egyenlítenék ki a vil­lanyszámlát. Az így adódó adminisztráció lebonyolítá­sához növelni kellene mind a postai, mind a TTTÁSZ- dolgozók létszámát. Kérdé­ses, hogy a fogyasztók szí­vesen vállalnák-e — külö­nösen nagyforgslmú nap­szakokban — a postai fel­adással együttjáró várako­zást. Valószínű, hogy ez legkevésbé a falusi, lakos­ságnak lenne ínyére. Pénz­beszedői és csekkrendszert együttesen nem kifizető al­kalmazni; ez a költségek indokolatlan növekedéséhez * vezetne. Kormányzatunk 1959. ja­nuár elsején országosan be­vezette a tömbárszabást. Ennek érvénybe lépésével a népgazdaság évente kere­ken nyolcvanmillió forint árbevételről mondott le, hogy ezzel a lakosság reál- jövedelmét — s így élet- színvonalát — emelje. Ko­rábban Szolnokon, Tisza- íöldváron, Martfűn 2 fo­rint 21 fillér volt egy kWó villamosenergia egységára; ma az alapár 1 forint 80 fillér. Másutt az olcsóbbo­dás még szembeötlőbb; a régi kWó-nkénti egységár a közeli Jászkaraienőn 4 forint 43 fillér volt. Érthető, hogy az árcsök­kenéssel párhuzamosan a pénzügyi kormányzat ke­reste az értékesítési költ­ségek csökkentésének mód­ját is. Ezek egyike a két­havi számlázási rendszer, mely — kedvező gazdasági kihatása mellett —, a fo­gyasztók kényelme szem­pontjából is előnyös. • A TITÁSZ Vállalat szol­noki üzletigazgatósága nem vitatja, hogy a pénzbesze­dői rendszer helyessége cá­folhatatlan; de — az el­mondottakra tekintettel — jobbnak tartja a csekk­rendszernél. Érvelésével egyetértünk. S az egyetértés szellemé­ben javasoljuk, hogy az üzletigazgatóság adjon tá- gabb időhatárokat — pél­dául délelőtt tíztől délután kettőig — a pótlólagos számlarendezésre. Javasol­juk továbbá, hogy — a le­hetőségekhez mérten mi­előbb — nyisson a város szívében befizető irodát, amint azt a TÜZÉP tette ; Jászberény ben. után nyérgabonát, tüzelőt, ház­táji földet ad a munkából kiöregedett tagoknak. Ka­rácsonykor 30 000 forint értékű ajándékkal lepte meg őket. Hizlalás nélkül is megy a munka A kölcsönös bizalom és a szorgalom meghozta a kívánt eredményt. Az em­berek egyre jobban magu­kénak érzik a szövetkeze­iét. A kommunisták sokat tettek azért, hogy így le­gyen. A zárszámadást meg­előző taggyűlésen is erről beszélgettek. Szenvedélye­sen bírálták a hibákat, s ötleteket adtak, hogyan változtassanak azokon. A közgyűlés előtt Révész Ben­jamin párttitkár és több aktivista látogatta meg a brigádokat, munkacsapato­kat, a közgyűlésről és az új gazdasági évről beszél­gettek. „Nálunk sem kell bíz­tatni az embereket, hogy dolgozzanak, hisz a nagy munkaidőben már reggel négykor kezdünk — mond­ta a tapasztalt pártmun­kás. — Inkább a szerve­zésre kell ügyelnünk, ar­ra, hogy mit, milyen sor­rendben végezzünk el. ha torlódnak a munkálatok.” A cibakháznak sikerrel zártáik az évet. A tagok munkaegységenkénti jö­vedelme a terv szerintihez képest 10 forinttal, 35 fo­rintra növekedett. így nem csoda, ha bizakodva vár­ják a tavaszt, a sok vihart átélt emberek. — m. L — Több mint 16 Millió tankönyv Már dolgoznak a nyom­dák azon a több mint 16 millió példányban megjele­nő tankönyvön, egyetemi jegyzeten, amelyet az 1964/ 65-ös oktatási évben kap­nak kézhez a tanujók, illet­ve a hallgatók. A tan- könyvkiadó Vállalat tájé­koztatása szerint az általá­nos iskolai diákok számá­ra 41-féle reformtankönyv- vet. munkafüzetet és kézi­könyvet készítenek, mint­egy 5 700 000 példányban. Ezenkívül két kísérleti orosz munkafüzet is készül az 5. és 6. osztályos tanulóknak. Ugyancsak az általános is­kolások tankönyvszükséele- tének kielégítésére 64-féle tankönyvet jelentetnek meg utánnyomással, összesen csaknem. öthiillió példány­ban. A középiskolások követ­kező tanévi jó tankönyv- ellátásának biztosítását Is fontos feladatának tekinti a tankönyvkiadó vállalat. A nyomdákban 27 újkiadá­sú középiskolai tankönyvet készítenek, mintegy 300 000 példányban. Egyidejűleg megkezdték 131-féle közép­iskolai tankönyv utánnyo- mási munkáit is. Az után- nyomott középiskolai tan­könyvek példányszáma megközelíti a hárommilliót. A nemzetiségi iskolák szá­mára 16-féle új tankönyvet jelentetnek meg, a többit utánnyomják. AZ ANTARKTISZ JEGÉNEK VASTAGSÁGA A. Buer francia sarkku­tató legújabb számításai szerint az Antarktisz jég- mennyisége 29.5 millió köb­méter. Ha ez a jégtömeg elolvadna. - tengerek szint­je mintegy 73 méterrel emelkednék.

Next

/
Thumbnails
Contents