Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-29 / 23. szám

s SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 18Ä4. január 29 A Pravda Franciaország és a Kínai Népköztársaság diplomáciai viszonyának megteremtéséről Moszkva (TASZSZ). A Pravda kedd reggeli szá­mában „Realista magatar­tás” címmel kommentárt fűz Franciaország és a Kí­nai Népköztársaság diplo­máciai kapcsolatainak meg­teremtéséhez. — Azt a bejelentést, hogy b Kínai Népköztársaság és Franciaország felveszi egy­mással a diplomáciai kap­csolatot — írja a lap — a nemzetközi közvélemény ér­deklődéssel és helyesléssel fogadta. A népek ebben a lépésben azoknak az erők­nek újabb sikerét látják, amelyek az államok közötti kapcsolatokban a józan ész diadaláért szállnak síkra s úgy vélekednek, hogy ez a lépés hasznos a békés együttélés elveinek érvé­nyesülése szempontjából. — De Gaulle kormánya megértette, hogy a népi Ki­na elismerése előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik. Ezért elhatározta, hogy kül- és belpolitikai téren igyek­szik a lehető legnagyobb h asznot húzni ebből a tény­ből. Ügy véli, hogy a fenti lépés fokozza Franciaor­szágnak, mint nagyhatalom­nak a jelentőségét. Ez a lé­pés egyezik az üzleti világ azon köreinek óhajaival ’S, amelyek érdeküknek tart­ják Franciaország és a Kí­nai Népköztársaság keres­kedelmi kapcsolatainak fej­lesztését. Mint a külföldi sajtó többször rámutatott, a dip­lomáciai kapcsolatok felvé­telében szerepet játszott De Gaulle kormányának az a tüntető törekvése is, hogy kihangsúlyozza külpolitikai álláspontjának függetlensé­gét. — A nyugati sajtó közle­ményei már napokkal ez­előtt elárulták, hogy küszö­bön áll a kapcsolatok ren­dezése. Franciaország és a Kínai Népköztársaság kö­zött. Az Egyesült Államok­nak, Nyugat-Németország- nak, valamint az agresszív tömbök más tagállamainak reakciós körei megkísérel­ték megakadályozni a dip­lomáciai kapcsolatok felvé­telére vonatkozó francia— kínai megállapodást, igye­keztek olyan benyomást kelteni, hogy az — úgy­mond — a jelenlegi hely­zetben „nem időszerű”. — Egyes nyugati lapok arra is célozgattak, hogy — úgymond — a Szovjetunió is „helyteleníti” a diplomá­ciai viszony megteremtését. Ilyen fogásokhoz csak azok folyamodhatnak, akik nem viselik szívükön a normális államközi kapcsolatok ki- fejlesztésének ügyét. A Szovjetunió álláspontja vi­lágos és változatlan s az egész vilét előtt jól isme­retes. Kifejezésre jutott ez az álláspont a szovjet kor­mány hivatalos dokumen­tumaiban. Mindenki tudja például, ho "• a Szovjetunió több, mint tíz éve határo­zottan sürgeti, hogy a Kí­nai Népköztársaság meg­kapja törvényes jogait az ENSZ-ben. — A Szovjetunió követ­kezetes elvszerűséggel sík- raszáll azért, hogy á népek érdekében, a világbéke megszilárdítása érdekében, jó kapcsolatok fejlődjenek ld minden állam között. Kí­na és Franciaország diplo­máciai viszonyának megte­remtését a Szovjetunió olyan lépésnek tekinti, amely a különböző társa­dalmi rendszerű államok békés együttélését szolgálja, ez pedig minden szocialista ország célja — írja befeje­zésül a Pravda. Ä magyar kormány válasza N. Sz. Hruscsov üzenetére Kádár János, a Minisztertanács elnöke január 28-án fogadta G. A. Gyenyiszovot, a Szovjetunió Ma­gyarországi nagykövetét és átnyújtotta a magyar kor­mány válaszát N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének a világ állam- illetve kor­mányfőihez intézett 1963. december 31-i üzenetére, amelyben a szovjet kormányfő javaslatot tett a területi viták és a határkérdések békés megoldására. N. SZ. HRUSCSOV ELVTÁRSNAK, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének MOSZKVA Tisztelt Hruscsov elvtárs! Kézhez vettem az állom­ás kormányfőkhöz intézett üzenetét. Az üzenetet — amit kormányunk és köz­véleményünk is nagy ér­deklődéssel fogadott — nagyjentőségű kezdeménye­zésnek tartom, mert min­denekelőtt a béke megőr­zését célozza. A javasolt nemzetközi egyezmény egybeesik a Magyar Népköztársaság kül­politikai törekvésével. Mi, magyarok most az új tár­sadalom felépítésének út­ján járunk, népünk nagy sikereket ért el szocialista társadalmunk építésében, népünk és kormányunk alapvető céljaihoz tartozik a béke megőrzése és együtt, összefogva minden békesze­rető erővel, szoros egység­ben a szocialista tábor or­szágaival küzdünk a népek közötti megértés, a szocia­lizmus győzelméért. Az emberiség békéjének megóvásáért, a háború nél­küli világ megteremtéséért, a népek e nagy évezredes álmának valóraváltásáért folyó harc szerves és elen­gedhetetlen részének te­kintjük a gyarmati rend­szer teljes megsemmisíté­sét. A gyarmati elnyomás által megalázott és kiuzso­rázott népek harcra keltek szabadságukért, a szocia­lista országok teljes együtt­érzéssel támogatják nem­zeti függetlenségükért fo­lyó küzdelmeiket. A felsza­baduló népek nagy győzel­met aratnak, csapásokat mérnek az imperializmus­ra a gyarmatvilág minden térségében. De még van­nak gyarmati sorban orszá­gok és országrészek, ezek népei szabadságot követel­nek és szívósan küzdenek érte. Az elnyomóit népek harcát az önálló állami létért olyan ügynek tekint­jük, amelyet minden erő­vel támogatnunk kell. Üzenetében ön teljes jog­gal állapítja meg. milyen veszélyt jelent a békére, milyen sok szenvedést okoztak már a' népeknek a területi viták, a határ- viszályok. A tőkés hatal­mak háborús köreinek szá­mításaiban a katonai ősz- szetűzések kiváltásában, háborúk kirobbantásában az ilyen viszályok mindig nagy szerepet játszottak. Az imperialisták mohó te­rületvágya az elmúlt 50 esztendőben két világhábo­rú szenvedéseit zúdította a világra. A világ különböző térsé­geiben vannak határviták. S bár ezek jellegükben nagyon eltérőek, veszélyes voltuk nyilvánvaló; elmér­gesítik az érdekelt álla­mok viszonyát, útját állják a népek összefogásának, s lehetőséget nyújtanak az imperialista köböknek arra. hogy kijátsszák a népeket egymás ellen. Égért is nagy- jelentőségű lenne az ön ál­tal ajánlott nemzetközi egyezmény az államok kö­zötti határviták kizárólag békésen, tárgyalások útján történő rendezéséről. Az ön által javasolt nem­zetközi egyezmény segíte­ne lehűteni a szenvedélye­ket, nyugodtabbá válna a világ. Meggyőződésem, hogy a javasolt egyezmény, — amely messze túlhalad­ja a területi sérthetetlen­ségnek az Egyesült Nemze­tek Szövetsége alapokmá­nyában rögzített elvét — enyhítené a nemzetközi fe­szültséget, javítaná a kü­lönböző társadalmi beren­dezkedésű országok közötti viszonyt, elősegítené a fegyveres konfliktusok ki­küszöbölését A magyar nép, amely keresztülment mindkét vi- lághábox-ú szenvedésein, kétszer is elvesztette élet­erős fiatalságának javát, pusztult az ország, majd­nem megszűnt önálló nem­zeti léte. ' Minden okunk megvan arra, hogy a leg­határozottabban elutasít­suk a békebontó kísérlete­ket, amelyek közül Európa és a világ népei számára, közöttük a magyar nép számára is különösen ve­szélyes a nyugatnémet re- vansistak és támogatóik kísérlete, amely a területi viták és viszályok terem­tésével újra a háborúk pusztító tüzét lobbanthatja ki, ez jelenleg, az atom­korszakban minden eddigi­nél szörnyűbb következmé­nyeket rejt magában. Biztosíthatom Mit arról Hruscsov elvtárs, hogy kor­mányunk és népünk mesz- szemenően támogatja a béke megóvását célzó kez­deményezését. A népek irán­ti felelősségérzettől vezé­relve kijelenthetem, mi helyeseljük: köttessék nem­zetközi egyezmény, amely­ben a kormányok kötelez­zék magukat, hogy az ál­lamok közti mindenféle te­rületi és határvitákban le­mondanak a katonai erő­szak alkalmazásáról. A Ma­gyar Népköztársaság kor­mánya a maga részéről kész minden szükséges lé­pést megtenni, amely elő­segítheti egy ilven egyez­mény megkötését. Kérem, fogadja Igaz nagyrabecsülésem kifejezé­sét. Budapest 1064. Január 84. őszinte tisztelettel: Kádár János. a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Algéria közvetlenül részt akar venni a szaharai olaj kiaknázásában Párizs, (MTI) Párizsban nagy feltűnést keltett Besir Bumaza algé­riai gazdaságügyi minisz­ter legutóbbi nyilatkozata, amelyben bejelentette, hogy kormánya olyan társaság­gal építteti meg a harma­dik szaharai olajvezetéket, amelynek részvényei több­ségükben az algériai állam tulajdonában lesznek. A nagyszabású építést a közeli hetekben kezdik meg az ásványkincsek szállítá­sára és értékesítésére ala­kított nemzeti vállalat fel­ügyelete alatt A miniszter azt is kö­zölte, hogy Arzev kikötő­városban, az új olajvezeték végpontjánál az olasz ál­lami ENI vállalattal kö­zösen olajfinomítót építe­nek. Ezenkívül új olajku­tató társaság létesül, amelynek részvénytöbbsége ugyancsak az algériai ál­lam kezében lesz. Mindezek az intézkedé­sek változást jelentenek az algériai kormánynak a szaharai olajjal kapcsolatos politikájában. Megerősítik, hogy az algériai állam ve­gyestársaságok formájában Támogassuk a háztáji gazdaságokat (Folytatás az 1.. oldalról) hogy a háztáji gazdaság támogatása akadályozza a közös gazdaság fejlődését. A jól gazdálkodó termelő- szövetkezetek gyakorlata azt bizonyítja, hogy a ház­táji gazdaságok támogatá­sa, termelésük stabilizálása, sőt növelése is lehetséges anélkül, hogy az hátrál­tatná a közös gazdaságok fejlődését. A statisztikai hivatal adatai is azt bizo­nyítják, hogy azokban a szövetkezetekben, amelyek­ben nagyobb a közös gaz­daságból származó jövede­lem, ott a háztáji jövede­lem is több. Pl. azokban a szövetkezeti gazdaságok­ban, amelyekben az egy tagra jutó átlagos részese­dés 6—7 ezer forint között veit, a közösből származó jövedelem 8581 forintot, a háztáji jövedelem pedig 9223 forintot tett ki. Azok­ban a gazdaságokban, ame­lyekben az egy tagra jutó átlagos részesedés 11 ezer forintnál magasabb volt, a közösből 16 430 forint, a háztájiból pedig 10 567 fo­rint jövedelem jutott egy tsz-tagnak. Az elmúlt évek tapasz­talatai a háztáji gazdasá­gok termelését támogató politikánk helyességét bi­zonyítják. Előnyös ez a tá­mogatás a népgazdaság, a termelőszövetkezeti tagok, de a közös gazdaságok szá­mára is. Ebből következik, hogy a törvényes keretek i között működő háztáji gaz­daságok támogatása to­vábbra is fontos feladat. G. P. közvetlenül részt akar ven­ni az olaj és földgázkincsek kiaknázásának egész folya­matában. Eddig ez a tevékenység kizárólag a francia többsé­gű nemzetköri tröszt ke­zében volt. Az eviani egyezmény megerősítette a külföldi részvénytársaságok kiváltságait, de nem tiltja meg, hogy az algériai kor­mány a további jogokkal szabadon rendelkezzék. A Trapal néven egyesült szaharai olajtársaságok ta­valy júniusban javasolták az algériai kormánynak, hogy felépítik a Hassri­Messzaud és Arzev közötti 800 kilométer hosszú kő- olajvezetéket, miután a je­lenlegi két vezeték már elégtelen a megnövekedett termelés elszállítására. Az algériai kormány ak­kor ahhoz kötötte az enge­dély megadását, hogy a társaság részvényeinek egy- harmada az algériai állam tulajdonában legyen. Az olajtrösztök és a francia kormány elutasították ezt a feltételt. Kuwait és más arab ál­lamok kölcsönt ajánlottak fel az algériai kormány­nak az új vegyestársasá­gok alaptőkéjének részle­ges biztosítására. A ve­gyestársaságok Iránt nyu­gat-németországi és ameri­kai pénzügyi körökben is jelentős érdeklődés mutat­kozik. Az algériai kormány in­tézkedései több tekintetben kész tények elé állítják Párizst a Ramadan-ünne- pek után újra kezdődő francia—pis'őriai gazdasági tárgyalások küszöbén. Jelentések Panamáról Washington (TASZSZ). Az Amerikai Államok Szervezetének a panamai válsággal kapcsolatban ki­küldött békéltető bizottsá­ga Washingtonban újabb ülést tartott A bizottság tagjai külön tárgyaltak az amerikai, majd a panamai képviselővel. A csaknem 5 órás tanácskozás során sem jött létre megegyezés. Mi­guel Moreno panamai kül­dött szerint kormánya biz­tosítékot kíván kapni arra, hogy a Panama és az Egye­sült Államok közti diplo­máciai kapcsolatok helyre- állítása után meginduló kétoldali tárgyalások ered­ményeképpen valóban si­kerül létrehozni új szerző­dést a Panama-csatornára vonatkozólag. A Scotsman keddi szá­mában foglalkozik a pana­mai helyzettel. A lap meg­állapítja, hogy az Egyesült Államok latinamerikai po­litikája az illető országok lakosságának felháborodá­sát váltja ki. Ez a felhábo­rodás csak fokozódott a legutóbbi panamai esemé­nyek következtében. Nem j nehéz rájönni, miért nem I népszerűek az amerikaiak I Latin-Amerikában. „A la- | tinamerikaiak azt akarják, } hogy egyenrangúaknak, — nem pedig rossz szomszé­doknak tekintsék őket A latinamerikaiak nem akar­ják levenni sombrerójukat Uncle Sam cilindere előtt, — írja a skót lap. (MTI). Letartóztatások Venezuelában Caracas, (AFP) A venezuelai rendőrség letartóztatta Molina Ville­gas fregatt-kapitányt, az. 1962. májusi can ipán ói lá­zadás vezetőjét, aki tavaly szeptember 16~án szökött meg a börtönből, miután 20 évi börtönre ítélték. — Molinával együtt őrizetbe vettek öt másik személyt is, köztük I.iUifi Miguelena képviselőt is. * A venezuelai nemzeti fel- szabadítási front több raj­taütést hajtott végre. Lara államban partizánok táma­dást intézteit Mimiche falu ellen, majd a hegyekbe vonultak vissza. Monagas államban hat fiatalember 74 000 bolivárt zsákmányolt a felszabadító hadsereg ré­szére egy bankból. (MTI) A kelet-afrikai esemény ékről Accra, (MTI) A nigériai lapok rövid kommentárokban foglalnak állást a zanzibári, a tanga- nyikai, az ugandai és a ke­nyai eseményekkel kapcso­latban. A Sunday Spectator And Vanguard című lap, miután röviden ismerteti a Zanzibárban lezajlott ese­ményeket, hangsúlyozza: ez a fiatal köztársaság irigy­lésre méltó helyet vívott ki magának az afrikai forra­dalomban és nem vitás, — hogy nem kis szerepet tölt majd be a nemes cél, az afrikai kontinens egységé­nek valóravál tá-sában. A Rádió Re View című ghanai hetilap rámutat, — hogy Zanzi bárban a kisebb­ség uralmát döntötte meg a nép. Márpedig — állapít­ja meg a lap — a kisebbség uralma a többség felett, — akárcsak a portugál afrikai területek, Dél-Rhodesia — vagy Dél-Afrika esetében, az afrikai forradalommal szembeni ellenforradalom, amelyet meg kell dönteni. Imperialista és gyarm;Hi körökben „afrikai Kuba­ként” jellemezték a zanzi­bári forradalom győzelmét, azt állitván, hogy az a kom­munizmus Afrikába való behatolását bizonyítja. A volt gyarmatosítók azonban számolhattak vele, hogy az általuk visszahagyott, az fi neokolonialista érdekeiket szolgáló vezetés nem lehet örök Zanzi bár szigetén. A tanulság világos: a neoko- lonializmussal és a magát régen lejárató kapitalista rendszerrel való flörtölés nem fizetődik ki Afrikában. — írja a ghanai Radio Re­view. A Sunday Express című nigériai lap írja: ami Zan­zi bárban történt, megtör­ténhetett volna Kenyában, vagy akár Dél-Rhodfciá- ban is, ha az angolok nem lettek volna a helyszínen, hogy megvédjék a fehé? kisebbség érdekeit. Johnson elnök üzenete Washington Lyndon Johnson, az Egye­sült Államok elnöke üzene­tet intézett a kongresszus­hoz lakásépítési kérdések­ről. Az elnök rámutat, hogy végre ki kell elégíteni az eddig mellőzött rétegek ha­talmasra nőtt lakásigényeit, mert —■ mint mondja — „túl sok nemzeti kisebbsé­gi, túl sok alacsony jövedel­mű család, túl sok aggas­tyán”, nem élhet a modern lakásépítkezés előnyeivel. Az elnök aggodalommal szól a falusi lakosság élet­körülményeiről. Több mint egymillió falusi család to­vábbra is olyan házban él, amelynek állapota veszé­lyezteti a lakók egészségét és biztonságát, hárommillió falusi családi háza tataro­zásra szorul, a falusi házak kétharmadának fűtésrend­szere nem kielégítő — írja. A nyomortanyákból új lakásokba költötök legfőbb problémáját abban látja az elnök, hogy nagy többségük számára elviselhetetlen te­her a jobb lakás bére. A bajok orvoslására Johnson több intézkedést és tör­vényjavaslatot ajánl; pél­dául az alacsony jövedel­mű családoknak, az aggok­nak és a lebontásra ítélt házak lakóinak állami köl­csönt kíván nyújtani. — Ugyancsak indítványozza, hogy létesítsenek; lakásépí­tési és városfejlesztési mi­nisztériumot,

Next

/
Thumbnails
Contents