Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-22 / 17. szám

SZOLNOK MEGYEI N0PLAP s Ä A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL OiraHÓHuk leveleiből '■FfjTETLEN VONAT ÉS AUTÓBUSZ Hajdú József njszásai to­kos több társa nevében ar­ról panaszkodik, hogy kora reggel sokszor mínusz 1?— 20 fok hidegben ff. lien vonaton utaznak. Űjszász- ról is sokan járnak a me­gyeszékhelyre dolgozni és sokat bosszankodnak amiatt, hogy reggelente a hatvani vonaton jéghideg kocsi fogadja őket. Jogos a kérdés: nem lehet ezen változtatni? Pető Béláné szolnoki le­vélírónk is hasonló dolgot séreJmez. Nem fűtik a tá­volsági autóbuszokat. Ezt akkor tapasztaltam, amikor Nagykörűből utaztam Szol­nokra. Megkérdeztem a ka­lauztól: mi^rt nem fűtenek. Rossz a fűtőtest — vála­szolta. Ez csennet sem volt vigasztaló nekünk, a fa- gvoskodó, didergő utasok­nak írja levelében. ELISMERÉST ÉRDEMELNEK Váradi Zoltán jásziákó- halmi levélírónk soraiból idézünk: „Velőkig ható északi szél söpör végig a jéggé fagyott havas utcá­kon Mindenki behúzódik a meleg szobába, csak azok közlekednek az ut­cákon, akiknek halaszt­hatatlan dolguk akad. Kisvártatva egy teher­autó dübörögve szántja, szórja szét az egyik utca hóköpenyét. Megáll egy földbe fagyott cemontosz- lop mellett. Nagy munka folyik a községben, befe­jezéshez közeledik a vil­lamosítás. Az emberek — dacolva a kegyetlen tél­lel, beindítják az autóra szerelt emelődarut, he­lyére kerül az új oszlop. Nemsokára a huzaltnrtó vasat is felszerelik. Mire leszáll az est, az utcában már készen áll az új ve­zeték.” EGY ÜZLET HI AN YCIKK-LISTA J A Papp Alhcrtné szolnoki levélírónk nemrégen költö­zött a Vosztok út egvik bérházába. Az új otthon berendezéséhez több min­dent akart vásárolni. Pél­dául fürdőszoba-polcot. A vas- és edényboltban azt a választ kapta, hogy már egy éve nincs. Ugyanitt hiába kereste a húsvágó- deszkát, az olcsóbb széle­sebb vállfát, a köves kony­hába használatos gyékény- szőnyeget, s gyermekszéket is csak 48 forintosat aján­lottak. Nem járt több sze­rencsével akkor sem, ami­kor diódarálót kért. A fia­talasszony bosszankodva kérdi: liven Bwrésásokért 1b más városba kell utazni? ÍRÓ-OLVASÓ TALÁL­KOZÓ FEGYVERNEKEN Nagy Mihály arról tá­jékoztatta szerKesztősé- günket, hogy községük­ben író—-olvasó találko­zót rendeztek. Galabárdi Zoltán és Kónya Lajos találkozott ez alkalom­mal Fegyvernek könyv- és irodalomszerető kö­zönségével. A vendégeket Földes Józsefné, a közsé­gi tanács vb. titkára és egy úttörő kislány kö­szöntötte. Galabárdi Zol­tán a „Műhely” című elbeszélését olvasta fel, Kónya Lajos pedig né­hány költeményét ismer­tette. Ezután meleghangú baráti beszélgetéssel telt el az este. „KI MIT TUD?” — JANOSBIDAN A 702. Petőfi Sándor út­törőcsapat krónikásai arról írtak legfrissebb levelük­ben, hogv január 16-án több mint száznyolcvan pajtás szereplésével „Ki mit tud?" vetélkedőt ren­deztek. Szavalat, ének- és zeneszám, szellemes szín­darab és különféle népi­tánc követte egymást. Ja­nuár utolsó vasárnapján a felnőttek előtt mutatkoznak be az úttörők. Panaszok — intézkedések • ® © •V. B. jászberényi levél- Wónk azt panaszolta, hogy feleségével és öt gyerme­kével a városhoz négy kilo­méterre lévő tanyán lakik egy kicsi, nedves, egészség­telen helyiségben. Szeretne beköltözni az 1955-ben vá­sárolt házába, amelyben azonban egy nyolctagú csa­lád lakik. A jászberényi városi ta­nács vb igazgatási osztálya megvizsgálta levélírónk pa­naszát. Válaszukból idé­zünk: A háztulajdonosok felmondási jogának korlá­tozását a kormány 1964. ja­nuár elsejével feloldotta, ami azt jelenti, hogy a tu­lajdonos ha a maga, vagy egyeneságbeli rokona részé­re igényt tart a lakó által lakott lakrészekre, azokat felmondhatja. De a lakó ré­szére megfeleld cserelakást köteles biztosítani. Mód és lehetőség van arra is, hogy ha a lakó részére cserela­kást biztosit, ennek megfe­lelő voltát nem a lakó fog­ja eldönteni, hanem a bíró­ság. Ha a lakó nem fogadja el a felajánlott lakást vagy a felmondást, nyolc napon belül kell a bírósághoz be­nyújtani az érvényesítési kérelmet. Felmondhat a háztulajdonos, A múlt axásad öröksége Óra ve ez István arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a szolnoki Ságvári körúton lé­vő vegyes élelmiszerboltban olyan nákdaráló van. amely már régen „megérett” a ki- selejtezésre. A nehézhajtá- sú darálón fizikai erőt kí­ván egy fél kiló mák meg- őrlése. .1 Szolnok megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalat jooosnak tartja a bírálatot. Válaszukban meg. írták: már évek óta levelez­nek azért, hogy az üzleti­ket korszerű, lehetőleg elektromos meghajtású mák- és dióőrlővel szerel­hessék fel. E~ mindeddig nem sikerült. Most is csaté remény van arra, hogy a Szombathelyi Gépgyár jz idén megkezdi az elektro­mos meghajtású mák- ét dióőrlők gyártását. Ilyen dai ílók felszerelésével a kereskedelemnek és a vá­sárlóknak régen óhajtott kí­vánsága teljesülne. Mlroalae Svamé! r litt Szerkesztői üzenetek Deák Ferenc, Tószeg: Kér­désére válaszolva közöljük, hogy a nyúltenyésztő szak­csoportokat a földművesszö­vetkezetek szervezik. A fel- vásárlási üzemág vezetőnél érdeklődjön, s kérjen tájé­koztatást a szerződéses házi- nyúl-tenyésztéssel kapcso­latos tudnivalókról. 81 észáros Sándor, Tiszaiig: A Jászkun Kakasban megje­lenő ulti-rovat terjedelme nem teszi lehetővé, hogy az ulti-szabályokat U ismertes­sük. Tanácsoljuk: vásárolja meg a könyvesboltokban — tíz forint körüli árban — kapható Ulti KRESZ-t. A. I. szolnoki levélírónkkal közöljük, hogy gázkiutalási kérelmét a városi tanács vb kereskedelmi csoportja nyil­vántartja, s amennyiben a gázkeret lehetővé teszi, igé­nyét ki fogják elégíteni. Ilivel Józsefné, Szolnok: Ügyében érdeklődtünk a szolnoki földművesszövetke- , zetnél. Sajnos, reklamálása ' elég későn hangzott el, s így arra már nincs mód, hogy az árut visszacseréljék. — Észrevétele alapján a jövő­ben még gondosabban minő­sítik a termelőszövetkezetek­től átvett burgonyát, zöld­ségfélét. i DE HÁT Ml A KÜLÖNBSÉG ? Jogos volt m panamx özvegy T. Mészáros Jó­zsefné jászkiséri lakos az­zal a kéréssel fordult szer­kesztőségünkhöz, segítsünk abban, hogy megkapja ke­nyérgabonáját A hetven­nyolc éves. beteg néni kö­vetelésének jogosságát elis­merte a Kossuth Tsz veze­tősége, s arról értesítette, hogy kenyérgabonáját föld­járadéka terhére megkapja. Üj cserépkályba építését, vagy használt kályha átrakásét vállalja a Me­zőtúri Fazekas Népmű­veszeti Szövetkezet, Me­zőtúr, Szolnoki u. 2. Telefon: 99. Mánya Ljubovit szünte- > len üldözi a balszerencse. A vízvezeték csapja ugyan­is mindegyre föl mórul ja a szolgálatot, egyszer csepeg, máskor meg csőstül ömlik belőle a víz. Szerepeiére Iff van Bils- ky. 0 segít. És telefonhí­vásra kis táskáiával azon­nal megjelenik. Bilsky ugyanis vízvezetékszerelő. Az is megtörténik, hogy Ljubovy úr szerelés közben váratlanul hazaérkezik. — Helló, Feri — kiáltja ilyenkor a legártatlanabb képpel Bilsky. — Megint baj van a vízvezeték-csap­pal. Ljubovy úr megértőén bólint, majd cigarettával kínálja Bilskyt. Csiperna asszonynak ha­sonló bosszúságai szoktak lenni a rádiójával. A ké­szülék egyszer csak köhög­ni kezd, egyet-kettőt krá- koo, aztán megné~nul. Szerencsére neki is van egy jó ismerőse. Ojacsik :ír Kitűnő szakember és rádió­technikus. és ha hívják, jön. S rendbe hozza a masinát. S ha Csiperni úr véletlenül hazajön a munkából vagy a vendéglőből, akkor Ojn- csik úr barátsánosan üd­vözli. és odaszól hozzá: — A lámpák gyorsan tönkremennek, és az egész istenség nem sokat ér. „Szép veti es fiijtdér,.» Egy bábelőadás — némi, Iclnőticknek széló tanulságosai — Milyen szép volt! — Nekem is nagyon tet­szett! — Jaj de jó volt. — Szép volt a Tündér... Szívhangok ezek. önkén­telen megnyilatkozások. A szajoli gyerekek elragadta­tásának hangjai. Arcukon a boldog öröm, a művészet varázsának hatása. Nem rosszalkodnak. Nem vihán- colnak. Ügy távoznak a mozi helyiségből, az Állami Január utolsó hetében megkezdődik két fontos ok- tatási reform-dokumentum: a dolgozók általános isko­lái számára kidolgozott el­ső önálló tan terv terveze­tének és a tantervi reform irányelveinek országos vi­tája. Ezt két ütemben bo­nyolítják le: január 22 és február 8 között a buda­pesti és megyei, február 10—29 között pedig a tan- testületi, a szaktárgyi, va­lamint az üzemi és terme­lőszövetkezeti vitákat ren­dezik meg. A fővárosban, a megye- székhelyeken. a tantestüle­tekben, nagyobb üzemek­ben és egyes termelőszö­vetkezetekben sorra kerülő megbeszéléseken előrelát­hatólag többezer meghívott vesz részt. A dolgozók ál­talános iskoláiban működő Igazgatókon, pedagóguso­kon kívül ott lesznek az illetékes párt bizottságok, a tanácsok a tömegszerveze- ték, a különböző szakmák, ipari és mezőgazdasági üze­mek. s nem utolsó sorban a „felnőtt diákok” képvise­lői is A több mint egyhónapos vitát a Pedagógusok Szak­szervezete. a SZOT és a Hazafias Népfront rendezi, de a KISZ és a Nőtanács is részt vállal a szemlé­zésből és a lebonyolítás­ból. A tapasztalatokat március végéig a Pedagó­gusok Szakszervezetének 510 MEOőTOWŐ EREJŰ ATOMI? ORB ANT AS 1945. ÓTA Az 1945-ös első ameri­kai atomklsérlet óta, 51D megatonna erejű atomrob­bantást hajtottak végre a világon. Ebből 193 mega­tonna atomrakéta közvetí­tésével robbant, tehát rá- dióaktív szennyeződést idé­zett elő. Bábszínház szombati „Csip­kerózsika” előadásáról, mintha templomból jönné­nek ki. Nem is csoda, hi­szen valamennyien a báb­játék hatása al-tt vannak. A legtöbb gyereket még szóra sem lehetne bírni. A gyermeki lélek rendkívül fogékony az igazi művészet iránt. Kíváncsi vagyok az elő­adás hatására. Vallatóra köznevelési és szervezési osztálya gyűjti össze. Ezt követően az észrevételek, javaslatok az indokolt | kérések figyelembevételével j dolgozzák majd ki végleges formájában a tantervet. A készülő új tanterv messzemenően figyelembe veszi a társadalmi szükség­letet. a felnőttek életkorát, igényeit. A tananyagból ki­hagyják azokat a részeket amelyek elsősorban a gye- j rckeknek szó’nak. A tan- j terv — a szakmai ismere­tek kivételével — a dolgo­zók va'amennyi általános iskolájában egységes lesz. A hallgatók előreláthatólag azonos tankönyvet hasz­nálnak majd. egyes anyag­részek. olvasmányok azon­ban közvetlenül ipari, ille­tőleg a mezőgazdasági mun­kakörökhöz kapcsolódnak, hogy a hallgatók szakmai mű volt-égét is gyarapítsák. A törekvés az. hogy az is­kolai ismeretanyagot és a szakmai képzést lehetőleg összehangolják, közelítsék, a kettőt esetleg azonos szervezeti keretben nyújt­sák. Ami az egyes tantárgya­kat illeti, az irodalom ok­tatásának például együtt kell járnia azzal.- hogy sok olyan problémában segítsen a felnőtteknek e1 igazodni a munka, a család, a társa­dalmi és poétikai élet te­rületén. amire a gyerekek érdeklődése egyáltalán nem, vagy nem olyan szinten terjed ki. Matematikából a nappali iskolához képest lényegesén csökkentik az algebra Ismeretanyagát, mert akik középiskolában tanulnak majd tovább, az algebrát ugyanis élőről kez­dik. A kémiában — elté­rően a rendes korúak tan­tervétől —• kötelező ér­vénnyel szerepelnek pél­dául a műanyagok. A bio­lógia csak F'iróoa élővilá­gával foglalkozik, ugyan­akkor kiegészül az nnvag munkaegészséetsnnal. ami a l gyerekeknél nem szerepel. fogom Tóth Erzsébet ötödi­kest, Simon Amália és Fe­hér Mária negyedikeseket, valamint Dóda Katalin harmadikost. — Tetszett-e az előadás? — teszem fel a kérdést. — Óh, nagyon... — fele­lik kórusban. A „Csipkerózsika" tanul­ságait nem én, hanem ők foglalják össze. — A jó Tündér példái* van előttünk. — Nem szabad gyávának lenni. — Segíteni kell az embe­reken. Szürke a szó. Kevés a ki­fejezés annak érzékelteté­sére; milyen sokféle erköl­csi-esztétikai hatást vált ki a mesejáték. A rendezés érdeme (Ko­vács Gyula munkája), hogy a mesevilág megelevenítése szuggesztíven, rendkívül ízlésesen történik. Bizonyos hangulatok, fontos epizó­dok érzelmi aláfestésére jól használja a zenét a ren­dezés. Ez nem közömbös a fogékony gyermeki alkat zenei nevelése szempontjá­ból. Az sem közömbös, hogy a bábművészek — különö­sen Rebró Mara kulturált, szén hangiéval — komoly szolgálatot tesznek a szép magyar beszéd ápolása te­rén. Az előadás művészi je­gyeiről sokat lehetne be­szélni. A jellemekké for­mált bábukról, a cselek- ménves szerkesztésről, amely végig izgalomban tartla a nézőteret. A bátran alkalmazott világítástechni­káról. amelv sohasem ön­célú. És sokat lehetne be­szélni a Bábszínház művé­szeinek hivatásszeretetéről, lelkesedéséről, arról, hogy a hideg nézőtér hogv átfor­rósodik nagyszerű Játékuk­tól. ( Pedig sok esetben gémberedott kezekkel kénytelenek látszani.) Egv mondatban; mara­dandó élmény a „Csipke­rózsika). Csak azt nem ér­tem: miért fosztiák meg ettől az élménytől a gyere­keket Törökszentmiklőson és másutt? Miért nem él a lehriősézgel az úlszászi, a kisújszállási művelődési ott­hon. hogv fogadná (még­hozzá szívesen és meleg nézőtérrel!) a Bébszínház művészeit és hálás, lelkes közönségét? Ne hivatkozza­nak most a bideere, a tv-re, az iskolaigazgatóra és egyéb. hajuknál fogva elő­rángatott érvekre. Ha a szaioü hatszáz gverek kö­zül négyszázat érdekelt — de még mennyire! — a műsor, akkor másutt ts ej lehet érni. hogy a gyerme­kek kétharmadának mara­dandó élményt nyújtsunk Vagv más fából faragták a szaloll gyerekeket, mint mondiuk a törökszentmik lósiakat. Dénes Pál Január végén országos vitára bocsátják a dolgozók általános iskoláinak ú| tantervét Mire Csiperni úr azt fe­leli. hogy itt mégis tenni kéne valamit. Utóvégre mégsem lehet a rádiószere­lőt háromszor egy héten molesztálni. De Ojacsik úr erre azt feleli: — Kérem, nem tesz sem­mit, szívesen jövök. Aztán még egy pohár pá­linkát is megisznak együtt. Egészen más gondjai van­nak Tylovcova asszonynak. Nála a villanyosság, a viz. a rádió üzemzavarait a férj maga hozza rendbe. De ki javítja ki a Tylov­cova asszony művelődésé­ben mutatkozó hiányokat? Tylovcova asszony finom lélek, érdeklődik a kultúra., a zenetörténet iránt, s jól tudja, hogy az irodalom mozgásba hozza az ember vérét, fölélénkíti a kultúra iránt érdeklődő lélek tevé­kenységét. Igen ám. de hogyan lehet mindezeket elsajátítani? És kivel? Ezt a megtisztelő feladatot végül is én vállal­tam magamra. Ha Ojacsik szinte naponta kijavíthatja Csiperna asszony rádióját, akkor talán én nem segít­hetem Tylovcova asszonyt kulturális téren? Talán van ebben valami? így aztán minden csütör­tökön és pénteken elkezd­tem Tylovcova asszonynak órákat adni. Tylovec úrnak ezeken a napokon fontos gyűlései voltak. Büszkén jelenthe­tem, hogy Tylovcova asz- szonynál gyönyörű eredmé­nyeket értem el. A rene­szánsz nagy festőiről be­szélgettünk, aztán meg Gre- córól és Gcryáról. S Puskint és más költőket is szaval­tunk. Rövid idő alatt Ty­lovcova asszony kultúráját igen magas fokra sikerült emelnem. Egy este Tylovec bero­hant a szobába. Ügy lát­szik, aznap este elmarad­tak a gyűlései. — Mit keres itt ez az alak? — kiáltotta gorom­bán, és rám mutatott. — Mivel magyarázza meg c jelenlétét? Talán máris föl- szarvazott ? — Legyen nyugodt — mondottam neki —, a fia­talasszony irodalomban é kultúrhistóriában kissé gyenge volt. És ezt az anya­got pótolnunk kellett. Büsz­ke lehet a feleségére! Re mekiil fejlődik. Ma példán az Isteni színjátékkal fog­lalkoztunk, aztán pedig n francia szürrealisták irány zatáról beszélgettünk. Tylovec úr nem sokat adott a dumára, hanem se szó, se beszéd, lehajított o lépcsőn. Másnap pedig az egész városban elmesélte, hogy én el akartam csavarni a má­sok feleségének a fejét. Hát ilyenek nálunk az emberek. A szerelőt ciga­rettával kínálják, a rádió­technikust pálinkával ven­dégelik meg. a szegény kul- túrember pedig — Íme — hogy jár. Én ezt nem tar­tom igazságnak.

Next

/
Thumbnails
Contents