Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

Világ proletárjai egyesüljetek l SZOLNOK MEGYEI (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É5 A MEGYEI TANÁr^ ««PIA XV. évfolyam, 15. szám. Ara 80 fillér 1864. január 19„ vasárnap. Az MSZMP Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága fogadást adott szovjet—észt vendégeink tiszteletére A delegáció látogatása Karcagon A hazánkban tartózkodó szovjet—észt küldöttség részére az MSZMP Szol­nok megyei Végrehajtó Bi­zottsága adott fogadást tegnap délelőtt. A fogadá­son megjelentek Arnold Kariovi cs Greennek, az Észt SZSZK Miniszterta­nácsa elnökhelyettesének, külügyminiszterének veze­tésével a megyénkben tar­tózkodó küldöttség tagjai, a Szolnok megyei párt VB és a megyei tanács VB vezetői. Váczi Sándor tá­jékoztatta vendégeinket Szolnok megye politikai, gazdasági és kulturális éle­téről. Ismertette velük iparunk, mezőgazdaságunk eredményeit, fejlődésünk útját és perspektíváját. A vendégek nevében A. K. Green köszönte meg a tájékoztatást. — Örömmel tölt el bennünket — mon­dotta — amit 'hallottunk. Az Észt SZSZK Magyar- országhoz hasonlóan fiatal ■ szocialista állam. Fejlődé­sükben nagyon aok rokon­vonás van. — 1919-ben, az akkori Szovjet Észtország még gyenge volt és a Magyar Tanácsköztársasághoz ha­sonlóan vereséget szenve­dett a nemzetközi impe­rializmussal szövetkező burzsoáziától. Elmondotta, hogy Észt­országban valamivel hama­rabb sikerült visszaállítani a proletáriátus hatalmát, mint Magyarországon. De a Szovjetunióhoz való csat­lakozás után rövidesen ki­tört a második világháború és Észtország hitleri meg­szállás alá került. Szovjet- ÉRZtország fejlődése tehát tulajdonképpen a második világháború után kezdő­dött, megközelítőleg egv- i dóben Magyarországéval. Ebből következik, hogy problémáink nagyon sok­ban hasonlóak, sőt azono­sak. — Az itt hallottak meg­örvendeztettek bennünket — mondotta. — Eddig úgy tudtuk, nem dolgoztunk rosszul, hisz óriási mér­tékben növekedett iparunk, mezőgazdaságunk, felvirág­zott a kulturális élet. De a Szolnok megyéről hal­lott adatok olyan szépek, hogy úgy véljük, nekünk sokat kell még azon mun­kálkodni, hogy eredmé- nyeink hasonlóak legyenek. — Szovjet Észtország népe és az önök megyéjé­nek lakossága között már eddig is jó kapcsolatok alakultak ki. Reméljük, hogy ezek a kapcsolatok most tovább erősödnek. Nálunk az ipari üzemek, kolhozok dolgozó* - tanu­lók kollektíván lepnek be az Észt—Magyar Baráiti Társaságba. Szeretnénk, ha kapcsolataink most még konkrétabbakká válnának. Hasznos volna például, ha a Tt&zamenti Ve­Az Észt SZSZK me­gyénkben tartózkodó dele­gációja Green Arnold Kar- tovics miniszterelnökhe- lyettes vezetésével tegnap délután két óraken: Kar­cagra érkezett. A' kedves vendégeket útjukra elkí- iMt Véczi Sándor, az Green Arnold Karlovics az Észt SZSZK Minisztertanácsának elnökhelyettese Kunazberg Paul Angnsztovics írószövet-é'M titkár és Rootsz Valdnr Valterovics * MSZBT ssolnoki klubjában Kulizik Tijt Janovics opeaéuekes és Vaht Viktor Alekszejevics szovboz igazga­tó a beszélgetésen gyiművek kollektívája szorosabb baráti viszonyt teremtene a Tallin melletti vegyiművek dolgozóival. Tudjuk, hogy a magyar nép munkaszerető, mint mondják, aranykeze van. Ezért bizonyára nagyon sokat fogunk tanulni ma­gyar testvéreinktől. De biz­tos, hogy mi is tudunk olyat elmondani tapaszta­latainkból, ami az Önök számára hasznos. — Ha mindehhez hozzá­tesszük évszázados rokoni kapcsolatainkat, olyan iga­zi barátság alakulhat ld közöttünk, amely előrevi­szi mindkét nép szocialista fejlődését, fejezte be fel­szólalását A. K. Green. gának másodtitkára, Oláh György, a megyei tanács vb-elnöke, valamint Gyóri Tibor, az MSZBT megyei elnökségének titkára és Árvái István, a megyei pártbizottság osztályvezető­je­(fkigtrtéa « 2. tUtUemJ Hruscsov cs Fidel Castro kalinyini beszéde Hruscsov és Castro be­szédet mondott egy kali­nyini textilgyárban. Bevezetőben Hruscsov elvtárs a szovjet nép gaz­dasági sikereiről szólt, s ki­jelentette, hogy a szovjet nép már nem csak barátai­nak elismerését vívta ki, hanem a szocializmus el­lenségeinek is számolniok kell azzal, mire is képes a munkásosztály, a dolgozó nép, ha kezébe veszi a ha­talmat. A szovjet népgazdaság fejlődési üteméről szólva utalt arra, hogy Lenin an­nak idején 15 év alatt ösz- szesen másfél millió kilo­watt teljesítőképességű erő­művek építését tervezte. Ezt a tervet 11 esztendő alatt teljesítették. Ma pedig csu­pán 1963-ban a Szovjetunió tíz millió kilowatt együttes kapacitású elektromos erő­művet épített. „Ilyen lép­tekkel haladunk előre — mondotta Hruscsov. — Űr­hajóink a szovjet kultúra, tudomány és technika tük­rei mutatják, milyen szín­vonalat érünk el. Hruscsov csodatevőnek nevezte a vegyipart, amely most igen gyors fejlődés­nek indult, s lehetővé teszi a lakosság minél jobb el­látását, egyebek között a ruha- és cipőválaszték, nö­velését. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban a jelenlegi nehézségek mel­lett is biztosított a lakos­ság zavartalan ellátása. „A tőkések azt hitték, hogy a tavalyi rossz termést ki­használva torkon ragadhat­nak bennünket — mondot­ta. — Azt akarták, hogy a világpiaci áraknál drágáb­ban fizessük meg a gabonát. De mi szilárdan megmond­tuk nekik: ha világpiaci áron adjátok, akkor meg­vesszük, de ha nem, süssé­tek meg fnagatok, mi nem vesszük meg. Erre mégis­csak világpiaci áron adták el a kenyérgabonát”. — Azt hiszem, a jövőben nem szorulunk majd rá, — hogy tőlük vegyünk gabo­nát. — Jól mennek nálunk a dolgok, de azt szeretnénk, hogy még jobban menje­nek — mondotta Hruscsov. Az életbe ültettük át a szocializmus elveit, most azonban azért dolgozunk minden erőnkkel, hogy át­térjünk a társadalom egy magasabb fokára, vagyis felépítsük a kommuniz­must, airíelyben az embe­rek szükségleteik szerint részesülnek munkájuk eredményeiből. Hangoztatta, hogy ehhez fejleszteni kell a termelő­erőket, át kell alakítani az emberek lelkületét és fo­kozni kell kommunista ön­tudatukat. Hruscsov ezután a szov­jet nép, a párt és a kor­mány egységét méltatta. Hruscsov válaszolt azok­nak, akik bírálták a Szov­jetuniót azért, mert elő­ször rakétákat szállított Kubába, később pedig el­szállította azokat. „ígéretet, kaptunk, hogy nem lesz in­vázió Kuba ellen — mon­dotta. — Ellenkező esetben a rakéták szovjet terület­ről is célba találhatnak. Az Egyesült Államok kormá­nyával kötött megállapo­dásunk ma it érvényben van, s mi megtartjuk" sza­vunkat, amíg a megállapo­dást tiszteletben tartják. — Azt hiszem, a másik félben is lesz majd annyi józan ész. hogy megértse, milyen kö­vetkezményekkel járna a megállapodás megszegés?-’. Ezután kijelentette, ép­pen ma olvasta a szovjet tudósok egy jelentését, — amelyben közlik, hogy egy új rakétát próbáltak ki. — Hruscsov nagyszerűnek ne vezte ez*- a rakétát, majd így folytatta: de elvtársit::, a rakétából mégsem lehet levest főzni, a rakétával nem lehet jóllakni, a raké­ta arra való, hogy védekez­zünk vele. A társadalom fejlesztéséhez viszont az kell, hogy dolgozzunk, — anyagi értéket teremtsünk. Nehéz idők járnak ma az imperialistákra — folytatta. Üt majd egyszer az óra é minden nép elűzi utolsó elnyomóját is. Meggyőző­désünk, hogy a népek győz­ni fognak, ahogyan mi is győztünk! Hruscsov kigúnyolta azo­kat az amerikai dajkame­séket, hogy a panamai ese­mények Fidél Castro keze- munkái. A panamai esemé­nyeket az amerikai imperi­alisták — rabló politikája okozta. Hruscsov jogosnak nevezte a panamaiak tö­rekvését, hogy lerázzák az amerikai imperialisták igá­ját és kijelentette: mi a panamai nép mellett va­gyunk. Befejezésül felhívta szovjet embereket, támo­gassák külföldi osztály — testvéreiket a kommuniz­mus építésében, hogy egy­séges, erős sorokban halad­hassunk a közös cél felé. A kommunizmus nemcsak a Szovjetunió határain belül épül — mondotta — min­dent megteszünk azért, — hogy világméretű győzel­met arasson. (Folytatás a 2. oldalon.) Castro kubai miniszterei- nők január 14-én N. Sz. Hruscsov társaságába! megtekintette a Kremlben lévő Tajnylckij-kertet, a gyermekek téli játék park­ját. A képen: Castro gyer­mekek társaságában élvezi a tói örömeit póniiovM

Next

/
Thumbnails
Contents