Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-10 / 288. szám
IMG. decwnbei IC SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP § Az irodalmi kávéház első negyedéve HÁROM HÓNAP nem nagy idő egy új kezdeményezés életében. De kell és szükséges róla valamiféle menetközben! összefoglalót adni, hiszen az irodalmi kávéház híre túlnőtt a város. sőt a megye határain. Legutóbb több fővárosi lap munkatársa utazott le, megnézni. Több helyről, így többek . között Veszprémből kaptunk híradást arról, hogy valami hasonlót készülnek csinálni. Nem lehet tudni, ki használta először az Árkád csütörtök délutánjaira azt a kifejezést: irodalmi kávéház, mindenesetre találó. A három hónap alatt kialakult a törzsközönség. Zöme értelmiségi, de van közte katona, néhány munkás, adminisztrátor. Nyolcvan-száz ember, akik hétről hétre elmennek a műsorokat meghallgatni, akik már pontosan számontartják és a heti programot úgy időzítik, hogy a csütörtök délután az Árkád műsoráé. S vannak közöttük olyanok is, akik vidékről járnak be hétről hétre. Jónéhány pedagógus, újságíró, színész és orvos tartoznak még a törzsgárdához. Rajtuk kívül főleg az eddig elhangzott egy-két könnyebb fajsúlyú összeállításra jelentek meg az érdeklődők. A legnagyobb közönségsikere a szolnoki rádió irodalmi esztrádműsorának volt. A SIKER arra indította a vendéglátó ipar képviselőit és még jónéhány érdeklődőt. hogy felvesse, nem volna e célszerű átvinni a Múzeum étterembe a további műsorokat. Ügy gondoljuk, hogy ez a kezdeményezés elsorvadását jelentené. A siker egyik jelentős tényezője ugyanis, a k.amarajelleg, a kis modern helyiség intim varázsa. Itt az az ember illúziója, hogy neki, az ő asztaltársaságának mondja el a költeményt a művész, hogy éppen vele van kontaktusban a dobogón álló előadó. Ezt a sajátos varázst — jóbarátok között, szinte otthon hallhatom a kedves költőmet. írómat — nem pótolhatja a nagy étterem kényelme. Csütörtökön tizenkettedszer gyűl ki a kis reflektor az Árkád eszpresszó mennyezetén. S a magas emelvényre fellép a tizenkettedik műsor szereplője. A műsorok színvonala az esetek többségében kitűnő volt. Nem utolsó sorban az interpretáló művészek országos hírneve volt erre a garancia. Zsolnai Hédi, Má- di Szabó Gábor, Neményi Lili, Mensáros László, Tal- lós Endre, Horváth Gyula és a többiek olyan névsort jelentenek, • aminél jobbat még a pesti Irodalmi Színpad sem nyújthat. A színvonal másik biztosítéka: A művészek rendkívül komolyan vették és veszik azt. amit itt csinálnak. Nem tekintik hakninak, ahol mindent „be lehet dobni”, hanem olyan fórumnak, ahol kis, de szakértő közönség bírálja meg őket, akiknek maradandó élményt nyújtani nehéz, de szí vdobog tatban szép feladat. Az egyes műsorok összeállítása általában jó, bár elég sok volt az ötletszerűség, különösen, ha a válogatás kötetlenül biztosította egy-egy művésznek, hogy azt adja elő, ami éppen az eszébe jut. Ilyenkor több ízben kerültek hangulatilag, értékbelileg erősen különböző versek és prózák az összeállításokba, köztük néhány olyan is. ami nem felelt meg az egyes előadók művészi alkatának. Ezt a két szempontot az eddigieknél jobban figyelembe kell venniük az előadó művészeknek. HELYES kezdeményezés volt, hogy nemcsak tisztán prózai műsorok hangzottak el, hanem zenei betétek, sőt kimondottan a zenére épülő estek is. mint Neményi Lilié és Zsolnai Hédié. Ezt a szerencsés hagyományt lehet és kell is folytatni, akár úgy is. hogy ifjú magyar zeneszerzők szerzői estjeit is be lehet illeszteni a műsorba. Viszont véleményünk szerint felesleges az operett. Ez a törzsközönség már nem igényli. Feleslegesnek tartjuk az olyan jellegű esteket, mint Varga D. Józsefé volt, ahol a műsor első részében olyan irodalmi paródiákat hallott a közönség, amit a TV műsorának egészéből kiszakítva nehezen volt érthető, a második része viszont a legkönnyebb műfajt adva nem idevaló volt. A műsorok legfőbb vonzóereje a művészi igényesség. Ebből most már egy jottányit sem szabad engedni! Ezért hallottuk jóles ően a kezdeményező és lelkesen szervező Molnár Miklóstól, hogy a közeljövőben bemutatják az Odisz- szeiát, Kilty kétszemélyes ragyogó irodalmi darabját, a Kedves hazug-ot, Visky Ardrás szerzői estjét. E héten pedig közkívánatra megismétlik — a nagy sikert aratott — Mensáros- előadóestet. ,■ — ht — i Repülőszerencsátíenség Amerikában Nyolcvankét halott A hétfőre virradó éjjel súlyos repülőszerencsétlenség történt az Egyesült Államokban. A Pan American légiforgalmi társaság egyik Boeing 707-es típusú sugárhajtású személyszállító repülőgépét a Maryland állambeli Elkton fölött, magyar idő szerint néhány perccel hajnali három óra előtt, körülbelül másfél kilométeres magasságban villámcsapás érte. Kigyulladt és lezuhant A gép a puerto ricói San Jüanból indult el és Baltimore érintésével, fedélzetén 74 utassal — közöttük két gyermekkel — és nyolc főnyi személyzettel Philadelphiába tartott. A delawarei repülőtér irányítótornya néhány másodperccel azelőtt kapta az utolsó rádióüzenetet a gép parancsnokától, aki az időt és helyet megadva közölte: „Lángolva zuhanunk”. A katasztrófát senki sem élte túL Jól sikerült a kertészeti ankét (Tudósitónktól) A jászberényi termelőszövetkezetek számára a TIT, a könyvtár, a tanács művelődésügyi- és mezőgazdasági osztálya, valamint a Hazafias Népfront közösen rendezett kertészeti ankétet. A benzinkúf hercegnője Színes szovjet film Ljuda jégtáncosnő szeretne lenni, ehelyett egy sztyeppéi benzinkúthoz kerül kezelőnek. Itt jön rá arra, hogy minden foglalkozásnak megvannak a maga szépségek ..■.-!.............................— ■ ............................................................................... SALAMON FÁLt ÚTBAN MACINK FELÉ — 14. — Zubor és Gombos egy oszlop mellé állított asztalnál ültek. Kedvetlenül hör- pöl gették az agyonkezelt bort. A palackra móri ezerjó volt írva. — Szemét alak ez a Kovács mérnök — mondta Gombos —, hogy legorom- bított minket... Bírom az ilyen okosokat. Fél éve sincs itt, és már háromszobás lakása van... így könnyű megjátszani a Bla- ha Lujzát... Oldalról Zuborra nézett. Várta a helyeslést. Géza nem válaszolt. — Egész délután és este iß az a szégyen rágta. Leszidták, mint egy tak- nyos gyereket. Minden terhére volt. Enni se tudott, pedig egész nap jóformán ételt se látott. Minden üres reménytelenséggé lett körülötte. A súlyos levertség szinte fájt. Próbálta magát vigasztalni: na, és ha leszidott? Nagypofájú alak. De én nem ijedtem be. Rá se rántottam. Észrevehette. Ilyesmi naponta előfordul. Egy hét múlva már senki se emlékszik rá... A zenekar rákezdte. Gombos fürgén ugrott. Ügy tótszik, már élőre kiszemelte azt a fekete kövér lányt, aki egyedül ült az ablaknál. A zenekar előtti tánctérre kacsáztak. Gombsa jH megmarkolta a lányt, és nyílt szemérmetlenséggel magához húzta. Egészen rádőlt. Ezért nem lehet szólni. Tánc közben szabad. Ismeretlenül. Az ocsmánysághoz, úgy látszik, csak az illő formát kell megtalálni. Mária jött be az étterembe egy középkorú nővel. Az L-alakú helyiség hátsó részében ültek le. Nem vette észre Zubort a táncolóktól. Géza szíve nagyot ütött. Egyszerre elmerült minden keserves gondolata. — Hogy ez a nő milyen belépősen csinálja — zökkent a székre Gombos. Dóit róla a veríték. — És még sírtál, hogy nem lesz estére senki. — Nem rossz anyag — göcögte sunyin Gombos, és a lány felé pislogott. — Akarsz vele valamit? — kérdezte Géza érdeklődés nélkül, másfelé nézve. — Ismerem. Busszal jön minden reggel. A posta előtt száll le. Nem idevaló. — Ismered? — kérdezte Gombos ijedten. — Mondom, csak látásból. — Nem idevaló? — Nem. — Annál jobb... ráncolta homlokát Gombos. érte G3 háta a park bejáratánál utói Máriát. — Jó estét, kisasszony ... Mária villámgyorsan megfordult. És elmosolyodott. — Szerbusz. — Hová szöktél? — Én szöktem? Vártam, hogy odagyere. Azt hittem, felkérsz. — Nem akartam... —i- vel ültél? — A városból egy néni... anyám barátnője. Itt járt és felkeresett. — Tudod, hogy hiányoztál... — Komolyan? — kérdezte Mária és rákacsintott. — Sok ám egy hét... — Már nem megy vissza a csoport. Befejeztük. — Van isten. A sáros, lucskos havon a fehér foltokat keresték. Arra léptek. A sötét parkban terebélyes platánok nyújtogatták csupasz, aggastyán karjaikat. Mária egy pillanatra belekarolt Gézába, de azután el is engedte. Géza megállt. Rámeredt a lányra. — Na, mi az? — kérdezte Mária. — Semmi... — mondta Géza nyújtottam. Mária tudta, hogy valami bántja a fiút — Emlékszel, mit mondtál te nekem? — Sokat mondtam. — Még ősszel... amikor a szőlőhegyen megállítottál. — Na? — Azt hogy furcsa lány vagyok. Emlékszel? — Igen. — Most én mondom neked: furcsa ember vagy. — Miért? — Pontosan nem tudom. De olyan különös ... Ne haragudj... Géza lassan bólogatott. Szemben álltak egymással. Egyszerre indultak el. — M egsér tettel ok ? — Nem. Mivel? — Igaz, nem bántottalak meg. Nem is mondtam semmit. — Nem vagyok én olyan furcsa — mondta rozsdásan —, csak egy kicsit kiterültem a porondon — mondta Géza. — Megbántad, hogy eljöttél a telepről? — Nem. — Szereted még Arankát? Géza nem válaszolt. Mária megállt — Ne félj... nyugodtan megmondhatod. Géza súlyosan nézett rá. — Nem szeretem. — Hát akkor? Sutyiban iszol? — Kevesebbet, mint a többi. — Jó, hagyjuk. Géza indulatosan megrázta a fejét. — Nem voltam én mindig így... Mária feltámadó érdeklődéssel nézett rá. — Nem hiszed? (Folytatjuk^ A vitaindító előadást Ti- borcz György, a hatvani Felsőfokú Kertészeti Technikum igazgatója tartotta. Előadásában arról szóit, hogyan lehet és kell a nagyüzemi módszerek alkalnja- zásával többet, jobl>at "olcsóbban és kevesebb munkával termelni. Elmondotta, hogy a jászfelsőszentgyör- gyi Űj Hajnal Tsz-ben sikerült a nagyüzemi módszereket bevezetni az öntözésben, s általában a munkaszervezésben. A nagyüzemi termelési- és munka- módszer nem boszorkányság, bizonyos fokú következetességgel, gondossággal minden tsz-ben megvalósítható, mégpedig igen nagy haszonnal. Az előadó ezután arról beszélt, hogyan, milyen eljárásokkal és munkaszervezéssel lehet biztosítani a kertészeti növényeik korai termesztését. Ismeretes, hogy idén éppen a bőséges termés miatt igen sok árut nem sikerült értékesíteni. A korai árut azonban az utolsó szálig átvették ebben az esztendőben is. Sok példát sorolt fel arra vonatkozólag. hogy forintban mennyit jelent a tsz-nek, ha tíz nappal, egy héttel, vagy csak öt nappal is korábban tudja számítani a paprikát, paradicsomot, uborkát, dinnyét. Több termelőszövetkezet kertészetét éppen az lendítette fel. hogy sikerült a korai termelés. Az ankétet hasznosan egészítette ki a gazdag anyagú könyv- és folyó'rat- kiállítás. Mint az ankét vezetője mondotta: az előadónak többek között az a feladata, hogy tíz-tizenkét jó szkkönyv anyagát sűrítse össze előadásában, a kertészeknek viszont az, hogy tanulmányozzák a szak- könyveket és folyóiratokat. A jól sikerült jászberényi ankét példáiéra a Jászság több községében rendeznek hasonlót. B. Gy. Jászberény A 7. sz. Autóközlekedési Vállalat Szolnok 18—35 éves női munkavállalókat alkalmaz kalauzi munkára. A foglalkoztatási idő napi 4 óra, a reggeli és délutáni órákban. Fizetés 5.— Ft órabér, havi 100 óra munkaidő után 500.— Ft — Ezenkívül km-pénz és egyenruha járandóságban részesülnek a felvett dolgozók. Jelentkezés december 12-ig József Attila u. 91. sz. alatt a vállalat munkaügyi osztályán. LELTÁRCÍMKE sorszámozva kapható: VASÉRT Vállalatnál Budapest, VIII., Üllői út 32. szám. 4 lakosság szobafalában AUTÖ és motorkerékpár javítást, kárpitozást, fényezést rövid határidőre készít AZ ÁLTALÁNOS MŰSZERÉSZ KTSZ Jászberény, Táncsics M. u. 11. OLCSÖ, GYORS, PONTOS kiszolgálás a kibővített autójavító részlegünknél. Azonnali belépéssel felveszünk gyakorlattal rendelkező ESZTERGÁLYOS SZERELÖLAKATOS és LEMEZLAKATOS szakmunkásokat. Útiköltséget csak felvétel esetén térítünk. Jelentkezés: Jászberény. Aprítógépgyár Munkaügyi Osztály. GYÁSZHIR. Fájdalommal tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa Bar- tha Gyula szabómester december 7-án elhunyt. Temetése f. hó 10-én fél 4 órakor lesz a szolnoki róm. kát. ravatalozóból. A gyászoló család A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel •faiusiwnmwi i .i r-i 18—40 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 q ahydrált sate* net kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítünk. Felvételhez szükséges: rendezett mnnkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katona* könyv. Jelentkezni lehet: 1964. január 30-ig, a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán.
