Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-10 / 288. szám

Továbbra is gond: az autóbuszközlekedés A Szolnoki Cukorgyár és a Tiszamenü Vegyiművek igazgatósága nemrégiben az­zal a kéréssel fordult a 7. sz. AKÖV-höz, hogy regge­lenként indítson több ko­csit, mert £ dolgozók egy része nem ér idejében a munkahetére. Ez ügyben ml is felke­restük a 7. sz. AKÖV mű­szaki-, valamint forgalmi osztályát, s arra a kérdé­sünkre vártunk választ, hogy mit tesznek a zavar­talan téli üzemeltetés, vala­mint az utasszállítás érde­kében. Tájékoztatásuk alap­ján biztosíthatjuk olvasóin­kat afelől, hogy a vállalat felkészült erre az időszakra, a olyan intézkedéseket tett, amelyek az adott viszonyok között a leghatásosabbak lesznek. szerezheti a várakozók szá­mát, ugyanakkor a járatok menetrendszerinti indítása elengedhetetlen. Ennek kö­vetkeztében nem ritka eset, hogy az 1-es jelzésű kocsi félterheléssei vág neki az útnak, de öt perc múlva három-négyszáz ember fut össze, aki a vegyiművek fe­lé tartana. Szolnokon mindössze 12 kétajtós autóbusz közleke­dik, a többin egy helyen van a fel- és le-zál’ás. Ezért tartózkodnak sokat a buszok a megállókban. Pe­dig nem mindegy, hogy azonos idő a'att egyszer vagy kétszer teszi meg a busz a végállomások közötti utat. Kézenfekvő lenne a gyors- járat rendszer bevezetése. Megpróbálták már, nem megy. belátható időn belül csak ez enyhítheti jelentősen a gondokat. A lakosságnak ie sokkal fegyelmezettebben kell al­kalmazkodnia a nehéz köz­lekedési viszonyokhoz. A tülekedés, a leszállók aka­dályozása csak lassítja a forgalmat. A 7. sz. AKÖV gondoskodhatna — Buda­pesten remekül bevált — a megállókban az utasterelő sávokról. ftla: Utak é** emberek Jogos az elismerés és a jutalom Repülő­szerencsétlenség Amerikában Negyvenezer sütemény, ezer hektó bor, malacftült Ipari újdonságok <F. P.)------------------------------ - -- ■ * -...... — Ah ol becsülik a leendő szakmunkásokat A kunszentmártoni Vasipari Vállalat présmühelyében acéllágyék szabását végzi Farkas Istvánná Jól fizetett a cukorrépa Tiszaigaron Szolnokon — az eddigitől eltérően — a vasútállomás melletti térségben parkíroz­nak az autóbuszok, ezzel s forgalom irányítása át­tekinthetőbb lesz. Kellő mennyiségben áll rendelke­zésre fagyálló óla), az ab­lakokat glicerinnel kezelik, megszervezték a fagy szol­gálatot, lehetővé válik a já­ratás nélkül* indítás (ez anyagtakarékosságot is je­lent). A gépkocsivezetők, kalauzo1’ forró teát, a sze­relők vattaruhát kapnak — egyszóval: Jöhet a tél. Ezek az intézkedésen: azonban nem oldhatják meg az utasok már tapasztalat­ból eléggé ismert problé­máit. Tíz évvel ezelőtt 883 000 utast szállított a pá­rosban közlekedő nyolc autóbusz, 1962-ben hétmil­lió embert tizennyolc kocsi vitt úticéljához. A jármű­park fejlődése és a forga­lom-növekedés közötti aránytalanság szembetűnő. A következtetés egyszerű: csak. úgy oldható meg a zavartalanabb utasszállítás, ha növeljük a jármű-parkot. S hogy e2 mennyire helyt­álló, bizonyíthatjuk a csúcs- forgalmi statisztikával is. Egy évvel ezelőtt reggel hat és nyolc óra között 4445 ember szállt fel autóbuszra. Ma 6704. (A felfutás 60.8 százalékos.) Délután 15 és 17 óra között 1962-ben a gyakorlat szerint 4317 utas volt. Jelenlegi adat: 9211. Az egy napi átlagos utas- forgalom pedig több mint 50 százalékkal lett több egy esztendő alatt. E rendelkezésre álló ada­tok alapján nem kétséges, hogy a 7. sz. AKÖV for­galomirányításának nap mint nap idegtépő munkája van, s ha még feladata ma­gaslatán állna is, akkor 6em javíthatna sokat ezen az állapoton. — Szolnokra sok ezer ember jár be na­ponta dolgozni. Hogv ez mit jelent? Nos, pé’dául ezt: reggel 6.08 és 6.34 közntt min'egy kilenc szerelvény fut be a pályaudvarra, te­hát 35 percen belül ezer- ezerkétszáz embert kell munkahelyére szállítani. — Ehhez legalább ötven autó­buszra lenne szükség a ren­delkezésre álló tizennyolc hehiett. Ezért van óriási tumultus, ezért kémek el az emberek, ezért indul néha egv órá­val k^őbb a távolsági já­rat. És ezért kelnek fel például a Cibakházról, s általában a környező köz­ségekből belárók et?v órá'^al korábban, mert a csúcsfor­galomban azokra a kocsikra is szükség van. Egyszerűen katasztrófába helyzetet teremt a von a tok késése, hiszen egyik pilla­natról a másikra megtíz­Mi hát a megoldás? A szakemberek szerint öt, 160 személyes csuklós busz rendibehozná a bajokat. Ezek beszerzésére azonban jelenleg nincs lehetőség. — Mégis tenni kell valamit. Helyes lenne, ha azokon az utakon, amelyeken a közlekedés lebonyolódik, a javításra, csatornázásra és egyéb munkákra csak rövid határidejű szerződést írná­nak alá a megrendelők. A munkavállalók pedig se­gítenék a várost azzal, hogy qleget tesznek az ilyen meg­bízásnak is. A megyei tanács építési-, közlekedési- és vízügyi osz­tálya megpróbálhatná a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium segítségét kér­ni abban; hogy a MA VAUT budapesti igazgatósága az általa csak különjáratokra alkalmazott, s télen pihenő kocsijaiból néhányat ezekre a téli hónapokra kölcsön­adhasson. Mielőbb meg kell való­sítani Szolnokon a lépcső­zetes munkakezdést, mert Mulató János külkeres­kedelmi miniszterhelyettes nyilatkozott a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának az ez évi gabonabehozatal­ról. Elmondotta, hogy ez évben — mint ismeretes — a kedvezőtlen időjárás i miatt az előirányzottnál lé­nyegesen kevesebb lett a gabonatermés Ezért a kor­mány a szükséglet kielégí­tése céljából — a felvásá­rolt mennyiségen kívül — mintegy nyolcszázezer ton­na kenyér- és takarmány- gabona Importját határoz­ta el. A határozat alánján külkereskedelmi vállala­A SHELL Olajvállalat meghívására a közelmúlt­ban Hollandiában járt a martfűi Tisza Cipőgyár két kitűnő szakembere Szabad­kai Endre az üzem labora­tóriumának vezetője és Maczó László vegyészmér­nök. A szakemberek a mű­gumigyártás tapasztalatait tanulmányozták, mivel a holland szakemberek már számos lrí váló eredményt értek el ezen a téren. (Tudósítónktól) A tiszagyendai Lenin Tsz gazdái és vezetői jól tud­ják, hogy munkájuk akkor lesz még eredményesebb, ha szakszerűbben, hozzáér- ! többen gazdálkodnak. Ehhez j viszont egyre több jólkép- zett tagra van szükségük, í Jelenleg hét szerződött ta­nuló sajátítja el a tsz-ben a mezőgazdasági szakmát. Pongrácz Mária és Berta István szőlő- és gyümölcs- termesztő, Gregor István sertéstenyésztő, Cselő Ist­ván, Kovács Károly, Tigler János. ifj. Pongrácz István pedig szántóföldi növény­termesztő gépész lesz. A fiatalok igyekeznek a tanulással és a szorgos, be­csületes munkával kiérde­melni a szövetkezetiek meg­becsülését. A gabonabetaka­rítás idején például soha­sem nézték, hogy lejárt a napi munkaidejük, hanem azon túl is dolgoztak. Kér­ték a vezetőket, tegyék le­hetővé, hogy szakterületü­kön kívül is részt vehesse- < nek a betakarításban. taink megvásárolták a szükséges gabonamennyisé­get. Az importgabona 55 százalékát Európában, 45 százalékát pedig az USA- ban vásárolták meg világ­piaci áron, a jelenleg ki­alakult fizetési feltételek­kel. A gabonaszállítmányok túlnyomó része még ez év­ben, a fennmaradó meny- nyiség pedig 1964. február végéig beérkezik az or­szágba. Kenyérgabona szükségle­tünk így teljes mértékben, a takarmánygabona ellátás pedig kielégítően biztosí­tott. A martfűi szakemberek­nek arra is lehetőségük nyílt, hogy a hol­land cég laboratóriumában különböző vizsgálatokat vé­gezzenek arra vonatkozólag, hogy hazai viszonyok kö­zött miképpen lehetne e jelentős találmányt haszno­sítani. A teljes eredményt azonban Martfűn kísérlete­zik ld. Hollandiából erre a célra ezer kilő műgumi ér­kezett az üzembe« A szövetkezet vezetői és gazdái méltányolják és vi­szonozzák a fiatalok helyt­állását. Ezt bizonyítja töb­bek között a gyümölcsker­tészet dolgozóinak példája. Az itt dolgozó harminc szövetkezeti gazda részre művelte a gyümölcsöst. A két tanuló is segítkezett nekik. Éppen ezért azt ja­vasolták a vezetőségnek, hogy a nekik járó jutta­tásból •— habár a rendel­kezések ezt nem írják elő — a két tanulónak Is ad­janak V. J. A korszerűsített Szolnoki Cukorgyárban, az üzem félévszázados történetében a legmagasabb napi meny- nyiséget dolgozzák fel a mostani szezonban. Kilenc­venhat üzemnap alatt 22 ezer vagon répából gyár­tottak cukrot, ami 229 va- gonos napi teljesítménynek felel meg. Érdekes még az is, hogy ezideig már negy­ven vagonnal több répa került feldolgozásra mint az elmúlt év azonos idő­szakában. Az idei termés mennyi­— ‘A cukorrépa a leg­több hasznot hozó ipari növényünk volt — így vé­lekedik Bállá János, a ti- szaigari Petőfi Tsz főagro- nómusa az idei betakarítá­si eredmények után. — Hatvannégy hold termésé­ért 406 kilogramm cukrot és 135 27Ó forint készpénzt kaptunk a Selypi Cukor­gyártól. A cukorrépa igényes nö­vény, termesztése sok mun­kával, fáradtsággal jár. Az igarí gazdák holdanként három mázsa vegyes mű­ségileg nagyobb mint a ta­valyi volt. A répa cukor- tartalma viszont alacso­nyabb. A feldolgozott nagy- mennyiségű répából 2 800 vagon cukrot készítettek. A jóminőségű kristálycukor­ból mintegy kétezer tonnát egykilós tételekbe csoma­golva adták át a kereske­delemnek. A répafeldolgo­zási szezont, a tervek sze­rint január végén fejezik be, mivel ekkor nagyará­nyú beruházási program megvalósításához kezdenek hozzá. ságok az idén jóelőre gon­doskodtak a takarmányról. A vadak részére nyolc va­gon szemes és tizenkét va­gon szálastakarmányt tar­talékoltak. Az etetőket a vadcsapások mellett jelöl­ték ki és két-három napon­ként külön takarmányko­csik viszik ki az utánpót­lást. a nagy hidegben rajokba verődött halak tömegesen kerültek a hálókba. Egyes üzemegységekben, Így a fonyódiban 100 mázsa halat tettek szárazra. Amikor mind az öt üzemegységből megérkezett a jelentés, ki­derült. hogy rekordmennyi­séggel tértek haza a bala­toni halászok: összesen 341 mázsa süllőt és keszeget fogtak ki, ami egyúttal Sz idei év legnagyobb balatoni , halászzsákmánya. istállótrágyát használtak fel. A levéltetvek ellen Wófatox-szal permeteztek és öntözték a növényt. A szakértelem és a fáradság jól gyümölcsözött: holdan­ként 211.30 mázsa répát ta&arítottak be. Túl sok a cukrunk — mondják az Igari tsz ve­zetői. — A tagok inkább pénzt kérnek a természet­beni juttatás helyett, ezért 50 mázsa cukor helyett pénzt kértünk a gyártól. Vari olyan család, amely 150—200 kilogramm cukrot kapna. Jóval több ez, mint a háztartás szükséglete. A Petőfi .Tsz-ben mély hagyományai vannak a cu­korrépatermelésnek. Kiváló terméseredményt érteik el az idén is, ám nem terveztek alacsonyan. A terv-tárgya­láskor holdanként 170 má­zsás átlagot hagytak jóvá. Itt állapodtak meg a pre­mizálásban is. A terv tel­jesítéséig az össztermés 10 százaléka a művelőké, az azon felüli mennyiség után 40 százaléknyi a prémium. Tóth Bálint például 800 négyszögölön 160 mázsa. Kocsis József 300 négyszög­ölön 54 mázsa cukorrépát termelt. Tóth Bálint 138 kilogramm cukrot és 460 forintot, Kocsis József 42.5 kilogramm cukrot és 142 forintot vihetett haza pré­miumként, a munkaegység jóváíráson felül. A Petőfi tsz tagjai mun­kaegységenként 27 deka­gramm cukrot kapnak. így nem csoda, ha a szükség­letet meghaladó mennyiség helyett inkább pénzt kér­nek a gazdák. A cukorrépa után a cu­korgyár 405 mázsa száraz­szeletet, 8 792 mázsa nyers- szeletet és 6 763 kilogramm melaszt ad vissza a tsz- nek, takarmányként Min­dent egybevetve, érdemes volt cukorrépát termelniük a tiszaigari gazdáknak. — m. L — Több mint 300 részvevő A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, a Művelődés­ügyi Minisztérium, a Peda­gógusok Szakszervezete és az Országos Pedagógiai In­tézet december 11—12—13- án országos felnőttoktatási konferenciát rendez Buda­pesten az építők Rózsa Fe­renc Művelődési Otthoná­ban. A háromnapos tanács­kozásnak több mint 300 részvevője lesz. *• Ötszázötven „teríték íé a Tisza mentén a vadaknak Szolnok megye gazdag apróvadállománya — a múlt heti jegesedés és hótakaró után élelem nélkül maradt, ezért a fácánok, foglyok, nyulak és több helyen az őzek etetését is megkezd­ték. A földeken és a Tisza- menti erdőkben, mintegy ötszázötven „teríték” várja a vadakat. A vadásztársa­Hazai hírek Stefan Birleának, a ro­mán Ifjúmunkás Szövetség titkárának vezetésével, a KISZ tevékenységének ta­nulmányozására hétfőn ro­mán ifjúsági delegáció ér­kezett hazánkba. • Vasárnap a fagyos szél és az erős hullámzás elle- : nére hajóra szálltak a sió­foki Halászati Vállalat dől* ; gozói. Tíz motoroshajó in- j dúlt ki a Balatonra a nagy i kerítőhálókkal, a fáradozás nem volt hiábavaló, mert Az ezévi gabona*:ehozaí álról nyilatkozóit Mu'ató János külkereskedelmi miniszterhelyettes Holland műtrumi nagyüzemi kísérletei Martfűn trágyát és kétszáz mazsa Rekord a Szó noki Cukorgyárban VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XIV. évfolyam, 288.szám. Ára 50 fi*üér 1963- december 1«, k dd.

Next

/
Thumbnails
Contents