Szolnok Megyei Néplap, 1963. december (14. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-07 / 286. szám
1963. december 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAf 3 Szorgalmi -f találékonyság A tervkészítésnél erre is gondoljunk Zárszámadásra készülnek A kengyeli közös gazdaságban már a zárszámadás előkészítésén dolgoznak. Az irodában az ehhez szükséges adminisztrációs munkálatokat végzik. Az adminisztratív dolgozók mellett ott találjuk Csesznok János főagronómust, Fórizs Mihály üzemegységvezetőt, Fórizs Sándor párttitkárt és több brigádvezetőt is. Készülnek az idei zárszámadásra. Mint megtudtuk, 8 tervezett 25 forintnál inkább valamivel több lesz a munkaegység értéke. Előlegként eddig 15 forintot osztottak a szövetkezeti gazdáknak. Év elejétől szorgalmas munkával teremtették meg a zárszámadás jó alapját. Minden időszakban megfelelően és határidőre elvégezték a munkát. Hogy néhány termelési adatot is említsünk: a háztáji területtel együtt 1447 hold átlagában 35,50 mázsás kukoricatermést takarítottak be. Cukorrépájukat is idejében felszedték és átadták' a gyárnak. Háromszáz hold átlagában 248 mázsa lett a termés. November 19-én már arról adhattak számot, hogy a 40 hold takarmány- keverék és 125 hold őszi árpa után 1470 holdon a búza vetőmagját is földbe tették. A 300 hold cukorrépa helyére tavasszal majd árpát vetnek. A szövetkezetben nincs egy talpalatnyi felszán tatlan terület sem, 2900 holdon végeztek mélyszántást. Sőt 400 hold korai szántást, amely kizöl- dült, már másodszor is felszántottak. Az összes munkát saját gépeikkel végezték el. A kengyeli Dózsa Tsz-ben a tavalyinál jobbnak ígérkezik a zárszámadás, megérdemlik a szövetkezet tagjai, becsülettel megdolgoztak az eredményekért. „Haragszik a Csiszlikó” címmel november 13-án Bakos Kálmán Szolnok városi tanácstag beszámolójáról tudósítást közölt lapunk M. .?. aláírással, külső cikkírónktól. A tanácstagi beszámolón résztvevők közül többen arról beszéltek, hogy a megyeszékhelynek ez a lakónegyede az utóbbi években nem fejlődött megfelelően. Panaszkodtak amiatt, bogy sötétek az utcák, nem megfelelő a közbiztonság, az utak javításra várnak. Kifogásolták a Fenyő étterembeli állapotokat. A Fertő utca lakói kérték, utcájukat ne csak fél- hanem teljes szélességében nyissák ki. A tudósító nem vizsgálta meg, hogy valóban jo- gosak-e az elhangzott panaszok. Tényként fogadta Halik szisszeméssel fúrja magát a makacs anyagba az esztergakés. „Hűsítőként” bőségesen csurog az olaj a vas és a kés közé. Fogaskerekek, tárcsák, egyéb gépalkatrészek készülnek itt a törökszentmiklósi gépgyár esztergályos műhelyében. Egy-egy munkadarab órákig gyötrődik a gépen, számtalan fordulatot téve, s közben értékes munkaórákat fogyasztva. Megsokallták ezt Csikós Péter művezető, Tóth József és munkatársai és kidolgoztak egy módszert, amellyel nemcsak lényegesen lecsökentették egy ékszíjtárcsa kimunkálási idejét, hanem anyagmegtakarítást is értek el vele. Ez pedig abból áll, hogy a nyers tárcsát már öntéskor úgy készítik, hogy megmunkálási ráhagyással az ékszíjhomyokat is kiöntik, szemben az eddigi simára öntéssel. Az így előállt súlycsökkenés 22 kilogrammot, vagyis a 109 kilós tárcsának több mint 20 százalékát jelenti. Pénzben számolva 225 000 forintot takarítanak meg ezen a munkadarabon; Csikós Péter művezető már negyven éve dolgozik a szakmában, sőt mind a negyven évet itt töltötte el, de egyáltalán nem látszik meg rajta, hogy a nyugdjas kor felé közeleg. Figyelő szemekkel tempósan jár-kel az öntő és a formázóműhely közt, van mit tennie. Az öntöde ugyanis nemcsak saját szükségletre dolgozik, hanem kooperál más vállalatokkal is. így például a Győri Szerszámgépgyárnak Idsmotorhengereket öntenek, egy másik vállalat számára villanymotorháza- kat. Vagy például a Magyar Optikai Művek számára vízóra-burkolatokat. A motorhengerek kényes jószágok. A hűtöbordá'- «ffvanls sok bosszúságot oKoznak az öntőknek, mert ezek legkisebb szépséghibája is se- lejtnek számít, jóllehet a motor működését ez egyáltalán nem befolyásolja károsan. Nos, Csikós Péterék itt is alaposan kitettek magukért: 54-röl 13 százalékra csökkentették a selej- tet. Jövőre nagyobb űrtartalmú motorhengereket is öntenek majd és már jóélőre készülnek rá, hogy ne felerész selejttel kezdjék meg az új szériát. el azokat és így írásával arra engedett következtetni, hogy a Csiszlikóban lakók gondjaival nem törődik a városi tanács. A tények viszont ennek ellenkezőjét bizonyítják, s erről szerkesztőségünk meg is győződött. Olyan észrevétel is hangzott el a beszámolón, melynek elintézésére a városi tanács egyik vagy másik vezetője nem illetékes, ám erről senki nem világosította fel a jelenlevőket. Mindezek alapján, az elhangzottak mérlegelése nélkül vonta le tudósítónk azt a helytelen következtetését, mely szerint a városi tanács főmérnöke Pé- lyi Ferenc nem tekinti szívügyének e városrész fejlesztését. Öntés helyett újabban porkohásza ti bronzból nagynyomású préseléssel készítik a tárcsás pa- lántázógéphez szükséges csapágyakat; Mihók Gyula újítása 46 000 forintot jelent a vállalat takarékos- sági mérlegén. « Nagy Imre és társad más természetű öntéssel rukkoltak ki. A tárcsázógép ellensúly ezidáig tömör vasból készült, ezután csak egy héjat öntenek ka vasból a súlynak, belsejét pedig betonnal töltik ki. Előzetes számítások szerint ez az ’eljárás félmillió forinttal fogja gazdagítani a vállalatot. Csortos Károly és társai üzemképessé tettek egy nagynyomású présgépet, amelyet sűrű meghibásodásai miatt azelőtt alig lehetett használni. Az újítás lényege az volt, hogy a gén lelkét, a kompresszorhengert egy alkalmas műanyaggal bélelték ki. Ez negyedévenként 165 000 forintot, azaz évente 660 000 forintot „hoz a konyhára”. Nagy volt az öröm Öcsödön, amikor kiderült, hogy gimnáziumot indíthat a község. A szép új iskolában biztosították a helyiségeket és elindultak, hogy megfelelő tanárokat szerezzenek az iskola számára. Ez már kevésbé sikerült. Akit ide helyeztek volna, annak férje Kunszentmártonban van, ezért őt is oda helyezték. Jelenleg egyetlen képesített gimnáziumi tanára van az új középiskolának Tolnai Gábor személyében. Rajta kívül még ketten tanulnak az egyetemen, hogy általános iskolai tanári képesítésüket kiegészítsék. Azonban az arány még így sem biztató. Az orosz—német szakos nevelő Kunszent- mártonról jár ki autóbusz- szal. Néhány nappal ezelőtti rossz időben a járási tanács biztosított számára autót, mert a busz nem indult. Ilyen véletlenre azonban a rossz téli időkben nem igen lehet építeni. Tagadhatatlan, hogy az általános iskolai tanárok is nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy megfelelő színvonalon oktassanak. Ez az állapot azonban nem lehet végleges. A jövő tanévre már gondoskodtak lakásról. Egy tanár-házaspárt el tudnak helyezni és remélik, hogy a saját lakás egy fiatal tanár-házaspárt serkenteni fog arra, hogy a községbe jöjjön. A gyerek-anyag nem rossz. A tanulmányi átlag 3.5, elégséges előmenetelő tanuló az új iskolába nem jelentkezett. Az utánpótlás is biztosítottnak látszik, a most végző nyolcadikosokból már meg lehet indítani egy negyvenes létszámú osztályt. Ennyien jelentkeztek előzetesen. másfél millió forint A látottakból ítélve előre- hatóan ez az év is jól végződik majd a gyár ötletes dolgozói számára, hiszen tíz ember közel másfél millió forint értékű újítás honoráriumát veheti madj fel. A többi apróbb újításokkal együtt pedig ténylegesen is megad a másfél milliót a népgazdasági eredmény. Tanuknak gazdasági A Szolnok megyei állami gazdaságokban egyre jobban megértik, hogy agyárszerű termelés megvalósításához legalább ipari szintű szakmunkás képzettség szükséges. Évről évre többen ülnek be az iskolapa- , dókba, fognak tollat, köny- j vet és szerzik meg a szak- I munkás bizonyítványt. Tavaly a megye gazdaságaiban szakmunkásképző- és üzemi tanfolyamokon ötMilyen problémái adódnak egy községi gimnáziumnak? Nem megoldott a szakmai oktatás A község termelőszövetkezetei nem alkalmasak arra, hogy ott érettségizett mezőgazdasági szakmunkásokat képezzenek. Ipari üzem a községben nincs, a tervek szerint a gépállomással kívánnak majd együttműködni. Csak a szállítási problémákat kell megoldani. Egy egy osztálynál talán még el is képzelhető, de négynél nehezen. Osztályfőnökük panaszolta, könyvtár kellene. A gimnázium tananyagához nincs megfelelő ifjúsági könyvtár az iskolában és mert a növendékek nagyrésze tanulószobás, a községi könyvtár sincs a közelben, ezért arra sem támaszkodhatnak. Jönnek az újabb osztályok, igen gyorsan gondoskodni kellene » könyvtárról. A tanulószoba. Éz nagyszerű intézmény, igénybe is veszi a diákok 70—80 százaléka. Ott módjukban van tanulni, olvasni, és ha társasjátékokkal is felszerelik majd, az esti órákban szórakozni. A tanulószobában eltöltött idő hasznosan kamatozik: a tanárok véleménye szerint hozzájárul ahhoz. hogy a kis gimnazisták jól elsajátítsák az előírt anyagot. Délutáni beszélgetés. Az úttörő otthonban ülünk le rövid beszélgetésre. Az osztálynak mintegy fele van jelen, fiúk, lányok vegyesen. Arról beszélnek, hogy szellemi öttusát tartottak. Azzal, hogy vetőmagva- inkat idejében, jól előkészített magágyba elvetjük, még nem teszünk meg mindent a termés biztonságáért. A helyes agrotechnika alkalmazása mellett is védenünk kell növényeinket a betegségek és a kártevők sokaságától. Ezt csak úgy tudjuk biztonságosan elérni, ha előre számbavesszük, milyen be&z állam! munkások száznyolcvan ember vizsgázott. A mostani oktatási évad- még jobbnak ígérkezik. Nyolcszázhatvanan töltik a téli estéket tanulással, szakmunkásbizonyítványt szerző szándékkal a megye állami gazdaságaiban. Különösen a traktoros, a gépész, a növényvédő és az állattenyésztő képesítő tanfolyamok népesek, látogatottak. hogy a KISZ-gyűlésen elhatározták: színdarabot tanulnak a szemlére. Tóth Margit a Mesterszállásról bejárók panaszát mondja el: ha nem jön idejében a busz, a huzatos váróban ácsorognak, sehol sem fogadják be őket szívesen. Nem ártana, ha a mesterszállási helyi tanács utána nézne ennek a panasznak. Többen már el is képzelték maguknak, milyen pályára akarnak menni. Szikszai László vegyész akar lenni. Mint mondja, „betervezte”, hogy vesz magának egy kémiai kísérletező készletet, hogy Iskolán kívül is fejleszthesse magát. Ehhez azonban Pestre kellene mennie, mert ilyesmi a vidéki üzlethálózatba nem jut el. (Miért?) Rónyai Ilona könyvtáros akar lenni Mezőgazdasági pályára csak egy jelentkező akadt itt, Pá- kozdi Bálint, aki agronó- mus akar lenni és gimnázium után felsőfokú technikumba megy. Nagyon érdekes, hogy a jókötésű, okos fiatalember szülei Me- zőhéken laknak, apja a Táncsics Tsz nyugdijasa Vagyis olyan vidékről való, ahol a mezőgazdaság jövőjét láthatja. És ez nem az első tapasztalatunk. Talán le lehetne vonni belőle valamilyen tanulságot... Folyik a tanítás az úi gimnáziumban. Nem minden zökkenő nélkül, nehézségeknek Mégis negyven olyan diák tanul itt, akiknek egy részét zsúfoltság miatt fel sem tudta volna venni a kunszentmártoni gimnázium. Akik talán elkallódtak volna, mint a kis Lázár Éva, aki nagyon szeret rajzolni és talán valamikor eljuthat a Képző- művészeti Főiskolára. Érte és a többiekért fontos és szükséges fenntartani, fejleszteni és segíteni azöcsö- di középiskolát. — ht — tegségek, kártevők pusztíthatják növényeinket. Erre választ ad a szignalizáció, az előrejelzés. Ennek tudatában már a tervkészítésnél gondoljunk a növényvédelemre. A nagyüzemi gazdálkodás ezt szigorúan megköveteli. —' Nem engedhető meg, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek — mint régebben az egyéni gazdaságok — akkor kapkodjanak, amikor a kártétel már megtörtént. Az ilyen növényvédelem legfeljebb csak a kártevőket gyéríti, de a termést nem mentheti meg. Az a helyes, ha a vegyszerek vásárlására szánt összeg, s a munkadíjtétel is szerepel a termelési tervben, s a kártevők megjelenésekor, vagy az előtt preventiven elvégezzük a védekezést. A vegyszeres gyomirtás kiterjesztése érdekében, a felsőbb szervek rendelkezésére 1964 január 1-től 50 százalékos árengedmény lép életbe a gyomírtósze- rekre. Csizmadia László Szolnok megyei Növényvédő Állomás Január 1-től egyszerűsítik a gépjárműadók befizetését és nyilvántartását A Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint — tekintettel a gépjárművek számának állandó emelkedésére — 1964. január 1-től egyszerűsítik a gépjárműadók befizetését és nyilvántartását. A jövőben a járási pénzügyőri szakaszok, a megyeszékhelyek és a főváros' illetékkiszabási és vállalati adóhivatalai helyett a községi, a városi, illetve Budapesten a kerületi tanácsok adóügyi csoportjai foglalkoznak a gépjárműadók ügyeivel. Az új módszer nemcsak azért jelent egyszerűsítést, mert a különböző kerületek és községek lakói helyben intézhetik el adóügyeiket, az is jelentős változás, hogy az eddigi évenkénti bejelentés, adólapcsere helyett a jövőben egyszeri bevallás alapján írják elő az adót. Űjabb bevallást csak akkor kell tenni, ha például a gépjárművet átminősítik, annak rendszáma megváltozik, vagy az adózó személyében változás történik; A belföldi rendszámú gépjárművek adójának kivetéséhez a bevallásokat 1964. január 31-ig kell beadni, az ehhez szükséges űrlapot a tanács adóügyi csoportjánál januárban lehet díjtalanul beszerezni. A bevalláshoz csatolni kell az 1963. évi gépjárműadó-lanot is. Az adómentességet élvező állami és társadalmi szerveknek, állami vállalatoknak stb. nem kell adóbevallást adniok. Nem kell adóbevallást adni magán- személyek tulajdonában lévő 125 köbcentiméteres és az ennél kisebb motorkerékpárokról és segédmotoros kerékpárokról sem. A bevallás igazolásául az adóügyi csoport gépjárműadóalapot állít ki és azt 1964. február 28-ig postán elküldi. Az adót a többi adókkal, például házadóval, általános jövedelmi adóval együtt veti ki és szedi be az adóügyi csoport. A gépjármű-adót 1964. január 1-től nem az illetékkiszabási és vállalati adóhivatal, hanetn a tanács adóügyi csoportjának csekkszámlájára kell befizetni. Ide kell befizetni az esetleges 1963. évi elmaradást is. (MTI) V. J. CIKKÜNK NYOMÁN — Jogos-e a csiszlikóiak haragja Új gimnazisták között Újak, mert elsősök, tizenöt évesek. S újak, mert az öcsödi gimnázium ez évben kezdte meg működését. Javarészt helybeliek, de mesterszállásiak is akadnak közöttük. Szorgalomban nincs náluk hiány. Milyen is hát ez az iskola? P. Z.
